|

Iowa-osztályú csatahajók

A cikk jelenleg átdolgozás és felülvizsgálat miatt nem elérhető! Várhatóan záros határidőn belül ismételten kikerül az oldalra. Köszönjük a türelmet és a megértést!

HTKA Szerkesztőség

One Response to “Iowa-osztályú csatahajók”

  1. Elég jónak tartottam a cikkek színvonalát amig rá nem bukkantam erre a szösszenetre eme számomra igen kedves és jól ismert csatahajóktól. Sajnálom, hogy a szerző nem fordított több energiát a háttéranyagok áttanulmányozására, ugyanis az írás hemzseg a komoly tárgyi tévedésektől, sőt van ahol egyenesen téves adatokat közöl! Jó lenne legalább ezeket kijavítani és tényleges.

    Tényleg pozitív kritikának szánom de ezt a cikket jobb lenne törölni vagy teljesen újraírni, mert egy ilyen mondat után az egész oldal hitelessége megkérdőjeleződik:

    „A 2 fedélzeti motorban, 4 lapát helyezkedett el 5,5 m furatátmérőjű belső hengerben. A fedélzet alatti két motorban már 5 hasonló lapátot helyzetek el, amelyek 5,3 m furatátmérőjű hengerben helyezkedtek el.”

    Nyílvánvaló, hogy a hajócsavartengelyekről és a csavarlapátokról van szó, nincs semmi féle fedélzet alatt és felett sem pedig furatátmérőjű belső henger…egyszerűen a mondat felett álló illusztrációból is kiderül, hogy a mondat első fele a külső hajócsavarpárról szól, amelyek 4 lapátos csavart kaptak 5,5 méter átmérővel, a másik fele pedig a belsőkről szól, hasonló logikával.

    Két másik apróságot kiemelve a számos baki közül:

    – a South Dakota osztály még javában épült amikor az Iowa-k már tervezőasztalon voltak sőt a gyártásuk is megkezdődött; az Iowak mérete nem azért lett 45k tonna mert a SD már nem volt elég, hanem mert a Londoni Flottaszerződés értelmében ha a nem aláíró hatalmak (Olaszország, Japán) megszegik az egyezményt 35-ről 45.000 tonnára nő az építhető csatahajók mérete Anglia, az USA és Fr. orsz. számára

    – Szó sincs arról, hogy a BB-64-66 egységek 4 lövegtornyot ill 12 főlöveget kaptak volna, ez tévinformáció! Az Iowa osztály után tervezett 5 darab Montana osztályú egység kapott volna ilyen fegyverzetet. Valóban voltak különbségek a hajók között, de nem ilyen komoly mértékűek.

    És még egy végezetül (annyi hiba van, hogy gyakorlatilag minden bekezdésbe jut 1):

    „Tévhitekkel ellentétben a lövegtornyokat nem rögzítették a hajótesthez, így azokat saját tömegük tartotta a helyükön, így ha a hajó felborult volna, a tornyok kiestek volna a helyükről. (jó példa erre a Biscmark esete, melynek roncsáról készült fotókon jól látható, hogy a tornyok helyén csak üres lyukak tátonganak).”

    Na pontosan ez a tévhit és így terjednek az urbánus legendák :). A Bismarcknak és testvérhajójának valóban nem voltak ún. retention clipjei, hasonlóan a Yamato osztály hajóihoz. Ezen felül a brit Rodney és Nelson épült eredetileg így, de később ezeken a hajókon ezt pótolták. Minden más modern (1922 utáni) csatahajó osztály lövegtornyain voltak lefogó karmok a tornyok függőleges irányú mozgását meggátolandó és ezt az Iowa osztálynál fényképek is bizonyítják.

    Köszönöm a türelmet és remélem pozitív foganatja lesz a pozitív szándékú kritikának, de ez a cikk egyszerűen magasan alulmúlja a többi haditengerészeti (vagy akár más) témájú írás színvonalát.