|

Csengdu J-10

Ereikben Sólyom vér csörgedezik/csörgedezett

(II. rész)

Ha valaki kiejti manapság a „vadászbombázó” szót, akkor a legtöbb embernek az F-16 Fighting Falcon jut az eszébe, mely napjaink legelterjedtebb ilyen típusa. Rengeteg típusismertető és cikk foglalkozik a típus történetével, de most mi egy kicsit más vizek felé evezünk. Azokat a gépeket fogjuk sorozatunkban sorra venni, melyek valamilyen evolúciós folyamat során eme harcigéphez kötődnek. Cikksorozatunk második témája a kínai Chengdu repülőgépgyár által kifejlesztett és gyártott harcigép, a J-10. J-10??? Hogyhogy?

Mi köze az Falconhoz? Jogos a kérdés. És egy kicsit magyarázkodnom kell, ugyanis nem állíthatjuk biztosan, hogy tényleg van kapocs, mivel kínai és izraeli részről is erősen tagadják. Ez a bizonyos kapcsolat a Lavi lenne, melynek dokumentációját elég nagy valószínűség szerint eladták Kínának. S bár ezt bőszen tagadni igyekeznek a felek, az orosz mérnökök, akik részt vettek a J-10 kifejlesztésében „kitálaltak”. És mi hiszünk nekik…

01

Fejlesztés

A kínai kormány 1986 januárjában elindította a Project #10 elnevezésű programot, melynek célja egy saját gyártású, negyedik generációs harcigép létrehozása volt. Sajnos a szocialista rendszer ködösítései és szófukarsága miatt a fejlesztésről nem sokat tudunk. A legvalószínűbb, hogy a prototípus szűzfelszállását 1996-ban ejtették meg, majd 1997-ben egy sajnálatos baleset során lezuhant a gép.

Az újjáépített és átalakított példány 1998. március 23-án repült először. Más források szerint a „roll-out”, azaz a bemutató ünnepség 1997 novemberében történt és a J-10-01 első felszállását 1998. március 23-ára teszi. Balesetről nem történt említés.

Annyi bizonyos, hogy aznap tényleg repült a gép a gyár tesztpilótájával, Lei Qianggal a katapultülésben, méghozzá 20 percet. A másik főpilóta vezetésével zajlottak a típus vezérlő- és elektronikai rendszereinek tesztjei egészen 2003 decemberéig. Bebizonyosodott, hogy a típus képes teljesíteni az elvárt paramétereket, a könnyű vezethetőség mellett kiváló manőverező-képességet biztosít. Sikeresen elvégezték a légiutántöltési próbákat is, majd a tesztek végső fázisában az éleslövészeteket is elvégezték. 2004. február 23-án leszállították a csapatoknak ez első gépet, majd a típust az év végén bevethetővé minősítették. A fejlesztés elkezdésétől számítva 18 év telt el a neves időpontig.

Kissé érdekes, hogy a J-10 hadrendbe állítását csak 2006-ban ismerték el, mivel a légierők általában büszkén mutogatják az új „szerzeményt”, sőt Kína esetében még inkább érthető lenne a dicsekvés, mivel a nagy ellenséget, Tajvant rettegésbe kell valamivel tartani, ha már a J-11 (Szu-30MKK) nem lenne elég… Talán féltek, hogy a nyilvánosságra kerüléssel végleg kiderül, hogy a gép alapjai a Lavin nyugszanak…

02

Szerkezet

A gép nyilvánvaló rokonsága a Lavival már számos konfliktust okozott, de a kínai mérnökök még mindig nyíltan állítják, hogy alapjául a J-9 (ez egy 13 tonnás, 2,5 Mach sebességű, kacsa elrendezésű vadászgép volt, amely nagyon hasonlít a Saab JA-37 Viggenhez, de sosem jutott túl a szélcsatorna-teszteken) szolgált, és a kezdetektől fogva szovjet technikai alapra támaszkodtak, melyekből az oroszok a MiG-29-est és a Szu-27-est hozták létre.
A pakisztáni F-16-osok tanulmányozása során is sok tapasztalatot szereztek a mesteremberek. Az elkészült aerodinamikai modelleket a Szovjetúnióba küldték, itt folytatták le a szélcsatorna-teszteket. A kínai mérnökök a kacsa előszárny-deltaszárny kombinációval ellátott törzset egy hajtóművel kívánták meghajtani. A szárnyak alakján a MiG 1.44 prototípusának a kontúrjai köszönnek vissza, ugyanez igaz a légbeömlőre és a gép orr-részére is.
A gép szárnyvégein, a Lavitól eltérően nem találhatók rakétaindítók. A J-10-es arányai, a szárnytő kialakítása és az alsó pótvezérsíkok elhelyezkedése teljesen az izraeli gépet tükrözi. A függőleges vezérsík tövében, a hajtómű felett építették be a fékernyőt tároló konténert. A gép sárkányszerkezetét 9g-s nagyságú manőverekre méretezték. A szerkezetet egy négyszeres biztosítású fly-by-wire digitális vezérlőrendszer tartja a levegőben és segít abban, hogy a pilótának ne legyen lehetősége túlterhelni azt.

03

Hajtómű

A kínaiaknak még mindig problémát okoz a megfelelő minőségű és teljesítményű hajtómű előállítása, így orosz erőforrás biztosítja a megfelelő tolóerő/tömeg arányt. A 125kN csúcsteljesítményű Szaturn/Ljuka AL-31FN sugárhajtómű került a gépbe, annyi változtatással, hogy a segédberendezéseket alulra szerelték a könnyebb hozzáférés érdekében.
Az ideális tolóerőt és az optimális üzemanyag-felhasználást a FADEC (Full Authority Digital Engine Control = teljes hatáskörrel rendelkező digitális hajtóművezérlő) rendszer segíti. Jelenleg több, mint 500 darab orosz erőforrásra van szerződés, de később szeretnének áttérni a hazai fejlesztésű WS-10 Taihang típusra, ám egyelőre még csak néhány példány kapta meg kísérleti jelleggel.

2013 óta a 3. szériás AL-31FN hajtóművet kapják a J-10B és J-10C változatok, a megnövelt tolóererejű (immáron 137 kN csúcsteljesítménnyel) változat üzemidejét ráadásul további 250 órával sikerült kitolni a második szériához képest.

04

Elektronika

A 4+ generációba tartozó harcigép műszerfalán a modern szokások szerint nagyméretű, folyadékkristályos kijelzőket találunk, melyekből hármat is elhelyeztek a pilóta előtt, akinek munkáját nagyban megkönnyíti a rendszer, ugyanis csak az adott pillanatban szükséges adatok jelennek meg rajta. A sisakkijelző, HUD (head-up-display ~ szemmagasságú kijelző) és a HOTAS (Hands-on-the-throttle-and-stick = kezek a gázkaron és a botkormányon) rendszer is szériatartozék. Utóbbi a feladatok végrehajtása közben segíti a hajózót, mivel az irányítószerveken elhelyezett kapcsolók segítségével kezelni tudja a számítógépes rendszert, ezáltal a kijelzőkön megjelenő képet is.

A radar kérdése nyitott, olasz, orosz, izraeli és hazai rendszer közül választhatnak a vásárlók. A protogépek még „puszta véletlenből” izraeli készülékkel repültek, de érthető okokból nem ez lett a sorozatgyártású példányok tartozéka. Az első szériagépekbe az orosz Fazotron Zemcsug többüzemmódú fedélzeti lokátorát szerelték, amely a Zsuk-M egyik változata.

Később érkeztek a saját fejlesztésű típusok. A J-10A későbbi példányai mechanikus mozgatású antennájú berendezést kaptak, míg a J-10B-k már PESA rendszerűt, az ígért AESA lokátor csak a J-10C fedélzetén debütált.

A Pakisztán által rendelt gépekbe az olasz Grifo 2000/16 berendezés kerül, mivel hasonló típusút alkalmaznak a többi, Kínából rendelt gépen is és meglehetősen elégedettek vele, nomeg költséghatékonyabb egységes, vagy rokon típusokat alkalmazni.

05

Fegyverzet

Bár a fejlesztés elején még kifejezetten légvédelmi feladatokra szerették volna alkalmazni, változott a helyzet, a hidegháborús viszonyok végeztével minden konstruktőr a többfeladatú gépek gyártására helyezte a hangsúlyt, így a kínai fejlesztés is ezirányba fordult. A sorozatgyártású gépeken 11 fegyverzetfelfüggesztési pontot létesítettek, melyek közül 6 pilon a szárny alatt, 5 a törzs alatt helyezkedik el. Ezeken hordozhat fegyverzetet, póttartályokat, elektronikai zavaró- és felderítőkonténereket maximum 4500 kg tömegben.

A típus kínai és orosz fegyverek célbajuttatására képes, bár nyitva az út további integrációknak is. Közeli légiharcra a PL-8-ast alkalmazhatja, mely az izraeli Python-3 utánzata, valamint a PL-9-est, ami szintén a Pyton-3-on és az orosz Vimpel R-73-on alapul. Ezek a rakéták nagy indítási szöggel rendelkeznek. Közepes hatótávolságra a hazai PL-11-es típust rendszeresítették, később a Vimpel R-77-est fogják alkalmazni. Földi célpontok ellen kínai fejlesztésű irányított rakétákkal operálhat (C-801/802 és azok változatai), vagy lézervezérlésű és „buta”, azaz szabadon eső bombákat vethet be. Lokátorvadászként az orosz Vimpel Kh-31P torló-sugárhajtóműves, lokátor elleni rakéta áll a pilóta rendelkezésére.
A gép rendelkezik még egy törzsbe épített 23 mm-es gépágyúval is.

06

Típusváltozatok

J-10A: Együléses, többfeladatú harcigép Kína részére. 2002 és 2014 között 232 darab szériapéldány készült, mind orosz gyártmányú AL-31FN hajtóművel.
F-10A: A J-10A tervezett exportváltozata.
J-10S: Kétüléses változat kiképzésre, de alkalmazható mini-AWACS-ként vagy elektronikai harcra és teljes harcértékkel rendelkezik. 2009 óta több mint 80 példányt gyártottak, mindet AL-31FN hajtóművel.
J-10B: A J-10A továbbfejlesztése, ellátták PESA radarral, növelték a fegyverzetfelfüggesztők számát, a szívócsatornát az F-35-höz hasonlóan alakították át, mely így további radarreflexió-csökkenést okozott. 2013 és 2015 között állítólag 55 darabot gyártottak, kettő kivételével az összes AL-31FN hajtóművel készült.
J-10C: AESA radarral ellátott változat J-10B. 2015 óta van gyártásban, eddig minden példány AL-31FN hajtóművel készült.
F-10 Vanguard: Pakisztán részére gyártandó J-10B jelzése, amit FC-20 és J-10P néven is emlegetnek.

Terveznek még egy hajófedélzeti típust is a kínai haditengerészet részére, ez a fejlesztés kezdeti szakaszában áll, konkrét dolgot még nem tudni róla.

07

Adatok

Személyzet: 1fő (kiképzőváltozat: 2fő)
Hossz: 14,57 m

Fesztáv: 8.78 m
Szárnyfelület: 33.1 m2
Magasság: 4.78 m
Üres súly: 9750 k
Maximális felszállósúly: 18500 kg
Szolgálati csúcsmagasság: 18000 m
Tankolható belső üzemanyagmennyiség: 3715 L
Igényelt felszállási úthossz: 350 m
Hajtómű típusa: 1 db Saturn-Lyulka AL-31FN vagy Woshan WS-10A „Taihang”
• 76.2 kN (7770 kg) vagy 73.5 kN (7495 kg) tolóerő maximális „száraz gázon”
• 122.55 kN (12500 kg) vagy 110 kN (11217 kg) tolóerő teljes utánégetéssel
Maximális sebesség: 2 Mach
Tolóerő/tömeg arány: 0.98

08

Végszó

A Kínai Néphadsereg a J-10-es kifejlesztésével egy remek, többfeladatú vadászbombázóhoz jutott, mely jól kiegészíti a Szu-30MKK/J-11 flottát. A két gép számos rendszere kompatibilis, így az üzemeltetés sokkal egyszerűbb és olcsóbb. Az exportlehetőségek is adottak, mivel Kína elfogadható áron és minőségben kínálhat egy olyan vadászrepülőgépet, amely versenyezhet a nyugati és orosz modellekkel.

A típus várhatóan nagy kihívást fog jelenteni a Taiwani Légierőnek és a 4. és 4+ generációs amerikai vadászoknak, melyeknek valószínűleg támogatni kellene a szigetországot egy esetleges invázió esetén. Mi azonban reméljük, hogy nem kerül sor fegyveres konfliktusra…

Képek

09

10

11

Felhasznált irodalom

• http://www.sinodefence.com/airforce/fighter/j10.asp

• en.wikipedia.com