Szinte biztosra vehető, hogy a 2009-es költségvetési év volt az utolsó, hogy a Pentagon pénzügyi kerete növekszik. A Pentagon költségvetését szabályozó albizottság (United States House Appropriations Subcommittee on Defense) elnöke, a demokrata John P. Murtha december 10-i nyilatkozata legalábbis ezt jósolja.

„Ha a történelmet vesszük alapul, akkor várható, hogy a védelmi kiadások növekvő nyomás alá fognak kerülni az elkövetkező években. … Arról beszélek, hogy kisebb védelmi kiadás lesz.” – nyilatkozta egy védelmi illetékeseknek és elemzőknek tartott ülésen.

A védelmi büdzsé csökkenését a recesszió mellett olyan okokkal magyarázza, mint az infrastruktúra, egészség- és oktatásügy felől tapasztalható támogatási igény növekedése.

Az elkövetkező változásokat a Vietnámi háborút követő 31%-os vagy a Hidegháború utáni 36%-os költségvetési nyirbálásokhoz hasonlította. Murtha ugyanakkor elzárkózott attól, hogy az elkövetkező évekre várható csökkentések méretének megsaccolásába bocsátkozzon. Mindössze annyit mondott, hogy tényleg komoly nyomás alá fog kerülni a büdzsé.

Emlékeztetőül megjegyezzük, hogy a 2009-es költségvetési évre 611 milliárd Dollár lett megszavazva a Pentagon számára. Mindezen felül a haderő várhatóan további 80 milliárdra szeretné rátenni a kezét, amit az iraki és afganisztáni jelenlét finanszírozására kívánnának fordítani.

Murtha figyelmeztetett, hogy a hadseregnek képesnek kell maradnia hagyományos és irreguláris háborúk megvívására is, ugyanakkor számos jel mutat arra, hogy a haderővel gondok vannak. Úgy tűnik, hogy az Army különösen nincs jó formában, hogy a 7 éve tartó háborúskodás erősen rányomta a bélyegét a szárazföldi haderőre

„2001-ben az Army összes ezrede a lehető legmagasabb készültségi szintet nyújtotta. Ma az Army szárazföldi egységeinek mindössze 10%-ról mondható el ugyanez.” – fűzte mondandójához a pennsylvaniai képviselő.

Igaz, hogy az erőszakos toborzások révén a hadsereg és a tengerészgyalogság létszáma növekedett, ugyanakkor nem kerülheti el a figyelmet számos érdekes adat. Például, hogy a haderő ezen állományán belül a középiskolát elvégzettek száma a korábbi átlagosan 94%-ról 82%-ra esett vissza. Vagy ha már az oktatásnál tartunk, akkor azon tény, hogy a korábbi évekhez képest nagyon-nagyon drasztikusan visszaesett a katonai akadémiákra jelentkezők száma is.

Szintén a nem reklámozott adatok közé tartoznak azon mutatók, melyek a katonák személyes életével kapcsolatosak. Murtha szerint a statisztikák azt mutatják, hogy az elmúlt 10 év során soha nem volt még ilyen magas a válások száma, mint mostanában. És ami még ennyire sem reklámozott, hogy a háborús zónákba többször is kiküldött katonák között 15 éve nem látott magasságba szökött az öngyilkosságok száma.

Murtha a Pentagon fegyverbeszerzési képességét is bírálta.

A hadsereg ma már évi 153 milliárd Dollárt költ a személyi állományra. A háborús időkben történő toborzás sikere, a katonák megtartása érdekében ráadásul különféle bónuszok formájában évi további 2 milliárd Dollárt költenek. Ez értelemszerűen a fejlesztési, beszerzési programoktól vonja el a pénzt. Azon fejlesztési és beszerzési programoktól, amikkel kapcsán meglehetősen bénázik a haderő az utóbbi években. Különösen a légierő és a haditengerészet.

A képviselő légierő vonalon az F-22, F-35 és a tanker programot hozta fel. Az F-22 fejlesztésére 19 év ment el, szemben a Raptor megjelenése előtt az égbolt domináns vasmadarának tekintett F-15-ére a 70-es években 5. Az F-35 nagyjából 15 évre jön majd ki, mire minden célegyenesbe jut. És ami szinte már közröhej tárgya: az USAF tankerbeszerzési programja. Mi magunk is többször írtunk, mikor kirobbant a balhé a légierő döntése miatt. Most ugye nagyjából úgy néz ki, hogy 6-7 év alatt két tenderre elszórt 6,1 milliárd Dollár arra volt elég, hogy még várhatóan további 2 évig nem kezdődhet meg a fáradt Stratotrankerek leváltása.

Persze a haditengerészet se sokkal jobb. A kitűzött 313 hajós flotta eléréshez Murtha szerint jelenleg évi 10 hajó megrendelésére lenne szükség, ám tavaly csak 4 hajó került megrendelésre. A Navy-t az utóbbi időben egyébként számos bírálat érte a beszerzési rendszerének átláthatatlansága, túlkomplikálása miatt. Erre tökéletes példa, hogy a DDG-1000 rombolók beszerzése kapcsán eddig már kétszer gondolták meg magukat. Ez értelemszerűen nem teremt ideális feltételeket a védelmi ipar résztvevői számára és így az áraknak.

„Ki kell találnunk, hogyan tudnánk rendbe rakni a beszerzési rendszert” – tette hozzá Murtha

A 35 éves politikai karriert a háta mögött tudó, veteránnak számító képviselő úgy véli az alábbiak segíthetik a helyzet megoldását:

• Az évi 2 milliárdnyi bónusz kiosztásának mellőzése. Ezt az Irakból történő kivonulás lehetővé teheti majd
• A nagyobb mennyiségre szóló beszerzések segítheti stabilizálni a védelmi ipart és így az árak csökkenéséhez járulhatnak hozzá.
• Mivel a legnagyobb pénzek a személyi állományra mennek el, ezért fékezni kell a haderő állományának duzzasztását
• A beszerzési rendszer megreformálása