Bevezető

A Leopard 2 németek által az 1970-es évek elején kifejlesztett alap-harckocsi, melyet 1979-ben állítottak szolgálatba.
A harckocsit a Krauss-Maffei AG fejlesztette, jelenleg a Krauss-Maffei-Wegmann cég gyártja. E típussal váltották le a korábban rendszeresített – és sikeres – Leopard 1-et. Németországon kívül az alábbi országok alkalmazzák:
Hollandia, Dánia, Lengyelország, Spanyolország, Svédország, Görögország, Ausztria, Svájc, Norvégia.

Két fő sorozata létezik. Az első sorozat modelljei (2A4-ig bezárólag) függőlegesen kialakított toronypáncélzattal rendelkeztek, a második sorozatban (2A5 és későbbi változatok) – egyéb változtatás mellett – döntött falú tornypáncélzatot alkalmaztak.
Valamennyi modell felszereltségéhez tartozik a digitális tűzvezető rendszer, lézeres célkereső, lövegstabilizátor és éjjellátó készülék.

Történet, fejlesztés

1963-ban, mikor még át sem adták az első Leopard 1-es alap-harckocsit a nyugat-németek máris egy új harckocsi fejlesztésén kezdtek gondolkodni!
Céljuk a 70-es évek harckocsijának kifejlesztése volt, melyek az új 120 mm-es Rheinmetall L44 ágyú mellett a legtöbb technológiai újítással kívántak felszerelni. E tank fejlesztése során is a társult fejlesztésben láttak fantáziát, de ezúttal az USA-ban találtak partnerre.
A közös fejlesztésként elindított MBT-70 „szupertank” program keretében az akkori világ egyik legmodernebb tankját kívánták megalkotni. Az MBT-70 roppant innovatív megoldás volt, tele újításokkal, de a roppant mértékű innovativitás mellé roppant magas költségek társultak, így Nyugat-Németország 1969-ben visszalépett a projekttől – igaz annak eredményeit részben felhasználták.
A „szupertank”-ba amerikaiak egy 152 mm-es löveget szántak fő fegyver gyanánt, amelyből irányított páncéltörő rakétákat is ki lehetett volna lőni, a németek inkább 120 mm-es simacsövű ágyút preferáltak. Az ágyú – mely mellé automatatöltőt terveztek – mellett megemlíthetőek az üreges páncélzat és a lézeres távolságmérő is.

A németek már ’67-ben ráébrettek, hogy az együttműködésük az amerikaiakkal tiszavirág életű lesz, így utasítást adtak a Krauss-Maffei, Porche és Wegmann cégeket egy Leopard 1 utód harckocsi tervezésére. Az első prototípusok már 1969-ben és 70-ben elkészültek!

A németek úgy döntöttek a ’60-es évek végi Experimentalentwicklung (későbbi nevén Keiler) projektre kell alapozzák az új típust. Ennek ellenére néhány szerkezeti elemet (pl.: motor) mégis az MBT-70-től vettek át.
A jármű tömegének 50 tonnás felső határt szabtak. Az új típus 1971-ben kapta a Leopard 2 nevet, a korábban hadrendbe állított Leopard típus nevét pedig akkor Leopard 1-re változtatták.

A program kimenetelét két tényező befolyásolta drasztikusan: az 1973-as Yom Kippur-i csata (páncéltörő rakéták térnyerése miatt erősebb páncélzatra volt szükség, mint amit terveztek); másrészt a modern szovjet tankok megjelenése (T-62, T-64). A programot felülvizsgálták és a súlyt 60 tonnára emelték, így erősebb páncélzattal szerelhették fel.

Az 1970-es évek közepére a Leopard 2 prototípusai meggyőzően teljesítettek a próbákon, köszönhető a végrehajtott módosításoknak, többek között egy igen vastag, réteges páncélzattal látták el, valamint egy teljesen áttervezett tornyot kapott. Az új, módosított változat a Leopard 2AV (Austere Version) jelzést kapta. Az USA erősen érdeklődni kezdett a typus iránt, így két prototípust is az USA-ba szállították tesztelés céljából (XM1 típussal versenyeztették, mely az M1 Abrams prototípusa volt). A két tank mozgékonyság és tűzerő szintjén majdnem egyformán teljesített, de akkor úgy tűnt az M1-nek erősebb a páncélzata (később kiderült, hogy ez csak a HEAT lövedékek szemben volt helytálló), így az amerikaiak saját tankjuknál maradtak.

Ezzel szemben a Német Hadügyminisztérium 1977 szeptemberében 1800 db Leopard 2-es harckocsit rendelt meg.

Fegyverzet

A Leopard 2 fő fegyverzetét egy Rheinmetal 120 mm-es (eredetileg L44-es löveget a 2A6 változaton lecserélték L55-sre) harckocsiágyú alkotja, amelyet kétsíkú lövegstabilizátor mellett, alapfelszerelésnek mondható, hővédő köpennyel valamint füstelszívóval is elláttak.

A lövegbe két fő lőszertípust alkalmaznak: DM-33 KE APFSDS-T (leválóköpenyes, űrméret alatti szárnystabilizált páncéltörő lőszer) és DM-12 MZ HEAT-MP-T (többcélú, szárnystabilizált kumulatív lőszer). E lőszerek segítségével 6 km-re található célokat is meg tudnak semmisíteni.
A szállítható munícióból 27 db lőszer a harckocsi elejében, a sofőrtől balra található lőszertárolóban helyeztek el, további 15 pedig a torony hátuljának bal oldalán elszeparált lőszertárolóba található. az utóbbi tároló ajtaja elektromosan működtethető, és a teteje előre meggyengített, így egy esetleges lőszerrobbanás esetén az energia fölfele távozzon, így védelmezik a küzdőtérben tartozkodó személyzetet.

Másodlagos fegyverzetként: a harckocsi két géppuskával szerelték fel. Egy 7,62 mm-es MG3 géppuska, rendszerint a töltő búvónyilásán van, de a parancsnok oldalára is felszerelhető – légvédelmi célokat szolgál. Valamint egy 7,62 mm-es MG3 géppuska, a főfegyverzettel párhuzamosítva – gyalogság elleni harcra.
A torony két oldalán egy-egy 76 mm-es nyolccsövű ködgránátvető található.

Felszereltség, tűzvezetés, tájékozódás

A vezető a harckocsi orrában, a középvonaltól kissé jobbra ül. Munkáját három periszkóp segíti, melyből a középső lecserélhető infravörös éjjellátóval ellátott periszkópra, a vezető ülése alatt található egy vészkijárat is.
A toronyban jobb elülső oldalán foglal helyet az irányzó, mögötte és kicsivel felette a parancsnok. A töltőkezelő pedig a lövegtől balra foglal helyet.

A küzdőtér mögött található a motortér, ahol az MTU MB 873 Ka-501 típusú 47,6 literes, V-12-es turbófeltöltős Diesel-motor található. Az egész rendszert elektromos felügyeleti és hibaérzékelő rendszerrel is ellátták, amely bármilyen meghibásodás esetén a sofőr előtti panelen jelez.

A korai változatok még AEG-Telefunken FLT2 analóg tűzvezető rendszert használtak, amiket a később Krupp-Atlas EMES-15 digitális rendszerrel váltottak fel (az első kétszáz Leopard 2 esetében ideiglenesen PZB200 – nem infravörös, hanem fényerősítő elven működő éjjellátó – került beépítésre, mivel akkor még nem készült el az EMES-15.). E módosítás következtében mozgás közben, egyenetlen terepen mozgó célpontokat is nagyobb eredményességgel támadhatnak.
A pontos célzáshoz öt adat szükségeltetik: a cél távolsága és sebessége, a saját harckocsi sebessége, dőlésszöge és a lőszer típusa. A találat esélye egyforma mind menetben, mind álló helyzetben.

Az EMES 15 mellett van egy tartalék célzóberendezést beszeretek. A FERO-Z18, amely 8x nagyítással rendelkezik, a löveg mellett, jobbra található.

A parancsnok egy független PERI-R 17 A2 panoráma periszkópot kapott, amely 360°-os látószöggel és 2x vagy 8x nagyítással, éjjellátó üzemmóddal és célpont azonosító funkcióval is rendelkezik. E periszkóp, melyet a Rheinmetall Defence Electronics és Zeiss Optronik GmbH szállít, segítségével, szűkség esetén, a parancsnok átveheti az irányzó feladatkörét is.
A parancsnok mögött, a torony baloldali, hátsó részén helyezték el a SEM25 / 35 rádiót.

Védelem

A Leopard 2 harmadik generációs, 4 rétegű Chobham kompozit páncélt tartalmaz. A torony mellső és oldalsó részei kiegészítő páncéllemezeket szerelték fel. E páncélzat több lövést is kibír. Robbanótöltettel szemben hatékonyabb páncélzat.

Tűz elleni védekezésül céljából 4 db 9 kg-os halonnal oltó oltókészülék található a vezető mögötti részben, mely csöveken keresztül az egész küzdőtérben automatikusan megfelelő helyre juttatja a tűzoltó anyagot. E készülékek 70 C fokos hőmérséklet felett automatikusan üzembe lépnek, de kézzel is elindíthatóak.
A löveg alatt egy 2,5 kg-os szintén halonnal oltó kézi készülék is helyet kapott. Teljes ABV védelemmel is ellátták, vegyi-, biológiai- és nukleáris szennyező anyagok küzdőtérbe kerülése ellen a belső légnyomást meg lehet emelni (4 mbar túlnyomás), ), illetve speciális szűrőberendezések – kívülről cserélhetők – tisztítják meg a kintről beszívott levegőt.

Aknák ellen kiegészítő páncélzatot szereltek a fenéklemezekre. E páncélzatnak köszönhetően a legénység a tank alatt robbanó harckocsi akna robbanását is túlvészeli – sérülések nélkül

Típusváltozatok

Leopard 2A0:

A legelső sorozat (380 db egység), ami utólag kapta az A0 jelölést. Gyártása 1979-ben kezdődött meg és 1982-ben fejeződött be.

Leopard 2A1:

1982 és 1983 között került sor a második sorozatban gyártott 450 harckocsi átadására. Sok kisebb módosítást mellett, ekkor kapta meg a lövegkezelő az új infra célzókészüléket.
Igazán két jelentős módosítást hajtottak végre: 1) lőszertároló átalakítása, ami így azonos lett az M1 Abrams tárolójával, illetve 2) újratervezett üzemanyagszűrő, ami csökkentette a tankolási időt.
A harmadik sorozat 300 db Leopard 2-t tartalmazott (1983-84 között adták át). Több, egyenként apró módosítást hajtottak végre, ezeket később a többi 2A1 modell is megkapta.

Leopard 2A2:

Ez a sorozat a legelső gyártási sorozat feljavításával keletkezett, mert az első szériát a második és a harmadik széria szintjére hozták fel. A program 1984 és 1987 között zajlott.

Leopard 2A3:

A negyedik sorozat 300 járművét 1984 és 85 között adták át. A legjelentősebb eltérés a SEM80/90 rádióberendezések megjelenése, valamint a lőszerrakodó ajtó lehegesztése, melynek addigi esetleges szivárgása miatt a küzdőtérben uralkodó túlnyomás nem volt fenntartható.

Leopard 2A4

Az ötödik sorozat, mely egyben a legelterjedtebb változat is, 370 járművét 1985 és 87 között szállították le. A korábbi változatokhoz képest komolyabb változtatásokat hajtottak végre! Megerősítették a torony páncélzatát (titán/wolfram ötvözetből készítették), lecserélték a tűzvezető rendszer számítógépének központi egységét, valamint új tűz- és robbanáselfojtó berendezést szereltek be.

Eredetileg csak öt sorozatot terveztek, 1988 és 92 között mégis további három sorozat gyártottak le. A hatodik sorozat 150, a hetedik pedig 100 járműből állt. Ezek is Leopard 2A4 jelölést kaptak. A hatodik sorozat tankjain kicserélték az akkumulátorokat és a lánctalpakat, a figyelmeztető lámpák helyét módosították, így a vezető jobban láthatta azokat.
Végül 1992-ben egy kisebb sorozatot is gyártottak, mely 75 harckocsiból állt.

Leopard 2A5:

Az A5 változaton vezették be az ék alakú páncélzatot a torony elülső és oldalsó részein. Fő funkciója a tompa töltetek elleni fokozott védelem, de a kinetikus energiájú töltetek ellen is hatásosabb védelmet nyújt, mert a lövedék irányát megváltoztatja, és így erodálja őket. Az ágyú takaró köpenyét is módosították az új páncélzatnak megfelelően. A fő páncélzat rétegeit is javították némileg. A küzdőtér repeszek ellen védő betéteket kapott.
A parancsnok célzókészülékét áttették a kibúvó nyílása mögé, valamint egy független infra éjellátó készüléket kapott.
A torony vezérlése teljesen elektromos lett, ami növelte a megbízhatóságot és a biztonságot, ugyanakkor csökkentette valamelyest a tömeget.
A fent említetteken kívül a Leo 2A5 hátuljára egy kamera került, melynek segítségével a sofőr hátramenetben végre láthatja is, hogy merre halad.
E változat a német harckocsi-zászlóaljaknál 1998 közepén lépett szolgálatba.

Leopard 2A6

Új Rheinmetall L55 típusú ágyúkat kapott. Az űrméret maradt 120 mm, de a cső 130 centiméterrel hosszabb lett. A lövegen kívül egy kiegészítő áramforrást és légkondicionáló berendezést is beszereltek.

Altípusok:

Leopard 2A6M: az A6 alapjaira épített változat, megnövelt aknák elleni védelemmel.
Leopard 2A6M CAN: 2A6M kanadai változata
Leopard 2 Hell: 2A6 görög változata (Görögország 2003-ban rendelt 170 db-ot)
Leopardo 2E: módosított 2A6 (erősebb páncélzat), közös német-spanyol fejlesztés, összesen 216 db-t fognak legxártani.

Leopard 2 PSO:

Kifejezetten városi környezetre kialakított változtat. A békefenntartó hadműveletek során merült fel az igény erre a változatra.
A páncélzata jobb körkörös védelmet nyújt, másodlagos fegyverállvány került rá, jobb a felderítő képessége, buldózer tolólapjai vannak, un. nem-halálos (non lethal) lőszerkészletet hordoz, kis távolságú megfigyelésre alkalmas eszközökkel rendelkezik (kamerarendszer), keresőfény és más változtatások teszik alkalmassá városi környezetben való alkalmazásra.

Egyéb változatok:

A Leopard 1-hez hasonlóan a Leopard 2 alvázán is több kiszolgáló járművet hoztak létre, mint hídvető, harckocsimentő, illetve utász.

Leopard 2 140 mm:

1990-es évek elején a Rheinmetall belekezdett egy 140 mm-es harckocsi ágyú kifejlesztésébe, elsősorban jövőbeni típusokhoz.
Ez válaszlépés volt a szovjet fejlesztésékre, különösen arra a feltételezésre, miszerint a jövőbeni szovjet tankokat 135 vagy 152 mm-es ágyúval szerelik fel.
Ez lett volna a Leopard 2 harmadik modernizálási programja (KWS III). Az első a KWS I volt, ennek során került a 120 mm-es L44 ágyúk cseréje az L55 típusra, a második (KWS II) pedig a Leopard 2A5 létrehozása.
A KWS III során ismét az ágyút cserélték volna ki, mégpedig a 140 mm-es kaliberű típusra. Végül a KWS III-ra nem került sor, de az ágyú fejlesztése nem állt le, a Rheinmetall a Royal Ordnance-al (Nagy-Britannia) és a GIAT-al (Franciaország) dolgozik közösen az új ágyún.

Specifikációk

Leopard 2A6

Alapadatok:
Hosszúság: 7,7 m
Szélesség: 3,7 m
Magasság: 3 m
Tömeg : 62 t
Személyzet: 4 fő (parancsnok, irányzó, töltőkezelő, vezető)
Motor: MTU MB 873, V-12-es turbófeltöltős diesel-motor, 1500 LE.
Teljesítmény-tömeg arány: 24,2 LE/t
Sebesség: 72 km/h (műúton)
Hatótávolság: 500 km (műút), 450 km (terep)

Páncélzat és fegyverzet:
Páncélzat: Chobham kompozit páncélzat
Elsődleges fegyverzet: 120 mm-es, L55, simacsövű ágyú
Másodlagos fegyverzet: 1 db 7,62 mm-es MG2 koaxiális géppuska, 1 db 7,62 mm-es MG3 légvédelmi géppuska, 2 db 76 mm-es nyolccsövű ködgránátvető

Muníció:
42 db 120 mm-es lövedék
4 200 db 7,62 mm-es géppuska lőszer

Képek

Felhasznált irodalom

http://www.inetres.com/gp/military/cv/tank/Leopard2.html
http://www.army-technology.com/projects/leopard/
http://hu.wikipedia.org/wiki/Leopard_2
http://bop.agria.hu/index.php?Itemid=33&id=166&option=com_content&task=view