Az Egyesült Államok katonai felsővezetése 2007 nyara után ismét kínos ténnyel kellett szembesüljön. 2006 nyarán tévedésből helikopter alkatrészek helyett 4 olyan gyújtót szállítottak Tajvannak, melyek a nukleáris töltettel szerelt Minuteman interkontinentális ballisztikus rakétáik gyújtómechanizmusának részét képzik. A szóban forgó gyújtó ugyan egy nukleáris rendszer részét képzi, önmaga azonban nem tartalmaz nukleáris komponenst.

Michael W. Wynne a légierő minisztere a Minuteman rakéták visszatérő egységeinek csúcselemét ecseteli a sajtó képviselőinek. Ilyen komponensek kerültek Tajvanra.

És bár tajvani illetékesek a csomag megérkezése után elvileg értesítették amerikai kollégáikat, a katonai felsővezetés csak a múlt héten döbbent rá az eset súlyára. Mint ahogy egy kicsit késöbb olvasható lesz az eset ráadásul duplán kínos a felsővezetés számára.

De egyáltalán hogyan is lehet így összekutyulni a dolgokat? Az eset szálai 2005 márciusáig nyúlnak vissza, mikoris a kúp formájú gyújtószerkezeteket a wyomingi Warren légibázisról visszaszállították a Védelmi Logisztikia Hivatal utah-i raktárába, azaz a Hill légibázisra, lévén a Warren tele volt. Na és akkor valahol itt történt az első mulasztás.

Történt ugyanis, hogy a szállítmányt nem a titkosított rendszereknek fenntartott részlegben helyezték el, hanem a kutyaközönséges cuccok tárolására fenntartott területen. Hogy ez hogyan történhetett meg, az egyelőre nem igazán tiszta még az illetékesek elött. Na majd a vizsgálat…

A történet bő egy évvel késöbb, lényegében egy évvel a tavalyi cirkálórakétás malőr elött folytatódik. 2006 augusztusában tévedésből (?) elküldték a gyújtószerkezeteket Tajvanra. Mint említve lett a tajvaniak azonnal jelezték a tévedést, ám a gyújtószerkezetek rohamtempóban történő visszaszállítása csak a közelmúltban történt meg.

Na és itt jön az eset pikantériája. Egy magas rangú forrás, Tajvan fegyverbeszerzéseit intéző hivatalának vezetőjének, Wu Wei-rong tábornoknak elmondása szerint az amerikaiak nem olyan rég tudomásukra hozták hogy tévedésből küldték hozzájuk a gyújtószerkezeteket és arra kérték őket, hogy szedjék szét azokat helyileg. Majd miután rádöbbentek, hogy ez így nem lesz jó, akkor került sor a szerkezetek azonnali elszállítására.

Értelemszerűen vizsgálat indult az ügyben, ami minden bizonnyal fejekbe fog kerülni. Robert Gates Védelmi Miniszter április 15-re követelte az esettel kapcsolatos kezdeti jelentést és 60 napot adott az ügy teljes felgöngyölítésére.

Az eset azon kívül, hogy hatalmas ciki és ismét kétségeket vet fel az amerikai nukleáris arzenál biztonsági helyzetéről, a Kínával való diplomáciai kapcsolatoknak se használ feltétlenül.

A szóban forgó gyújtó a nukleáris tölteteket beindító gyújtómechanizmus mellett elvileg hagyományos töltetek gyújtószerkezetében is felhasználható. Namármost Kínának ennyi nyílván elegendő, hogy kiverje a biztosítékot. Vegyük figyelembe, hogy Tajvannak már volt egy befulladt ballisztikus rakéta programja és cirkálórakéta vonalon nem állnak már olyan rosszul. Továbbá műholdak fellövéséhez saját rakétát kívánnak kifejleszteni, ami ha sikerül utána viszonylag könnyen átalakítható katonai felhasználásra. Ekkor is jól jöhet egy pont ilyesmihez tervezett gyújtószerkezet.

Kína ősidők óta hevesen ellenzi Washington Tajvant fegyverkezésben támogató politikáját. Egy-egy üzlet után általában elég paprikás hangulatban tudnak lenni, mely azonban általában relatíve hamar elcsitul anélkül, hogy hoszabb távon komolyabb fennakadást okozna a két ország diplomáciai kapcsolatában.

A kínai külügy az eset alapos kivizsgálásra és belátható időn belüli tájékoztatásra szólította fel Washingtont. Egyeb értelemszerűen isméátelten felhozták mennyire nem tetszik nekik, hogy Washingtom segíti a fegyverkezésben az általuk szakadárnak tekintett Tajvant.