A szerződés idén ősszel lesz 10 éves. Részben valószínűleg emiatt a hagyományosan a műszaki alakulatok tiszteletére szentelt nap alkalmával (jan. 21.) Moszkva ismételten megerősítette, hogy esze ágában sincs kivonni a taposóaknákat arzenáljából, lévén az olcsó és hatékony védelmi eszközre továbbra is szüksége van. Ráadásul az a tény, hogy mind a mai napi alkalmazzák ezen fegyvert, hangsúlyozza az orosz védelmi doktrína defenzív voltát.

No igen… Legalábbis ez hangzott el Nikolai Serdtsev, az orosz műszaki alakulatok vezetéséért felelős tábornok nyilatkozatában. Oroszország Csecsenfölddel történt csatározásai során telepített iszonyatos mennyíségú taposóaknát. Orosz források szerint több mint 500 000-et, csecsen források szerint több mint 3 milliót.

Persze botorság lenne azt feltételezni, hogy csak Moszva bagózik az egészre, hiszen a legnagyobb katonai hatalmak egyike sem ratifikálta a szerződést. Az Egyesült Államok arra hivatkozott, hogy nincs benne Koreára vonatkozó kitétel. Márpedig az ottani stratégiája erősen alapoz a határ mentén telepített cirka 1 millió aknára. A szerződést alá nem író, és/vagy nem ratifikáló 43 ország listája itt tekinthető meg.

Magyarország egyébként 1997 decemberében írta alá, majd 1998 áprilisában ratifikálta a szerződést. Hatályba 1999-ben lépett.