Ebcsaholásra számít a „tudatlan” újságíró, hiszen a kutyás tűzszerész alegység kiképzésének megtekintésére hívták Újdörögdre, a Romvárosba. Hamar kiderül azonban, hogy bár a négylábúak jól vannak, egyelőre még nem találkoztak azokkal a katonákkal, akik vezetőik lesznek. A tizenkét német juhász jelenleg ugyanis úgynevezett fegyelmező alapképzésen vesz részt a rendőrség Dunakeszin található kiképzőbázisán. Kutya és vezetője majd csak május közepén találkozik, s kezdik meg a közös munkát.

– A kutyás tűzszerészalegység katonái jelenleg a tűzszerészkiképzésük végén járnak – árulja el érdeklődésünkre Hajdu Gábor mérnök ezredes, a tűzszerész- és hadihajós ezred parancsnoka. A felkészítés még február elején kezdődött, s május első hetében, egy komoly vizsgával fejeződik be. Hiszen felkészítőik nemcsak a harmadosztályú tűzszerészek számára kötelező ismeretanyagot kérik tőlük számon, hanem az improvizatív robbanóanyagokról elsajátított tudásukból is vizsgázniuk kell.

[center][/center]

Az új tűzszerészalegység létrehozásának ugyanis pontosan az a célja, hogy e speciális kutyás kötelék nemcsak a hagyományos, vagyis világháborúból visszamaradt robbanószerkezetek megsemmisítésére – az úgynevezett EOD-tevékenységre –, hanem a mai világban sajnos olyannyira jellemző improvizatív robbanóanyagok felderítésére és hatástalanítására – vagyis az IED-tevékenységre – is alkalmas legyen. Az új alegység munkájára – amelynek felállítását a közigazgatási államtitkár és a vezérkari főnök közös intézkedésben rendelte el – elsősorban a missziós tevékenység során számítanak majd az elöljárók.

Hajdu ezredestől megtudtuk, hogy januárban kapták meg az új állománytáblát, amelyben századszintű kutyás tűzszerészalegységgel növekedett az ezred. Első ütemben azonban csak egy 34 katonából álló szakaszt tölthetnek fel, amelynek az alkalmazási készenlétet 2007. január 1-jére kell elérnie.

A három rajból álló alegység parancsnokát, a szakasz-, illetve az ellátó-tiszthelyettest, valamint a rajparancsnokokat és a rajtűzszerészeket a már meglévő, kiképzett állományból válogatták ki az ezrednél az új feladatra. A tizenkét kutyás tűzszerész beosztásra – amelyből kettő tartalékként szerepel az állománytáblában – azonban pályázatot hirdettek meg. A kiképzést tizennyolcan kezdhették meg…

Közben a romvárosi felkészítésen részt vevők EOD- és IED-eszközökkel „megszerelt” aknamezőt derítenek fel és épületeket vizsgálnak át. És hogy a felkészítés élethű legyen, valóban pukkan és füstöl a fel nem fedezett vagy rosszul hatástalanított robbanótest, improvizált szerkezet.

[center][/center]

– Ez a legjobb módszer arra, hogy a katonák érezzék: mindez nagyon komoly munka, amelynek során a legkisebb hibát sem szabad véteni – mondja Kiss Róbert őrnagy, a kiképzés vezetője, majd hozzáteszi, hogy az improvizatív szerkezetek készítésének csak a fantázia szabhat határt. A cipőtalpba épített „bomba” ma már nem számít különlegesnek, és – a filmekben látottakkal ellentétben – az is teljesen mindegy, hogy milyen színű a vezeték… A felkészítésen részt vevők egyébként rengeteg különböző elven működő IED-szerkezettel találkoztak romvárosi kitelepülésük során. Kiképzőik egyebek mellett ládába rejtett, földbe ásott, töltényhüvelykupac alá dugott, hajszálvékony, észrevehetetlen drótokkal működő – természetesen imitált – bombával tették számukra örökre emlékezetessé az Újdörögdön töltött egy hetet.
Eközben ötven kilométerrel távolabb, a nullaponti lőtéren az ezred hadihajós alosztályának katonái készülnek légvédelmi lőgyakorlatukra. Mindez két okból is különleges számukra. Egyrészt több mint két év telt el azóta, hogy utoljára sütötték el fegyvereiket, s a mostani az első alkalom, hogy Veszprém mellett lőnek.

– Eddig a drégelypalánki lőtérre jártunk, azt azonban bezárták. Így kerültünk a nullapontra, ahol a számunkra előírt négy lőfeladatból jelenleg kettőt tudunk végrehajtani. Páncélozott szállítóharcjármű-makettre és helikopterimitációra lövünk – tudtuk meg Szöllős Béla mérnök alezredestől, az ezred hadihajós parancsnokhelyettesétől. A lőtér elvileg alkalmas a Meteor távirányított kisrepülő és a világító bomba elleni lőgyakorlatok végrehajtására is. Ám előbbit jelenleg egy cég sem gyártja hazánkban, a világító bombákat pedig az elmúlt két évben kivonták a hadrendből.

[center][/center]

A lőgyakorlatra – amelyet a szakbeosztású katonáknak, vagyis az irányzóknak, a főkormányosoknak és a hajók parancsnokainak kellett végrehajtaniuk – az AM-hadihajókon rendszeresített PAV–4-es négycsövű és PAV–1-es egycsövű légvédelmi gépágyú gumikerekekre szerelt változatát hozták ki a hadihajósok.
A légvédelmi lőgyakorlat egyébként egyben hatásbemutató is volt. Azt vizsgálták, hogy a PAV-ok repeszromboló lövedéke milyen sérülést okoz a páncélozott szállító harcjárműveken.

Honvédelem Online, Szűcs László , Fotó: a szerző felvételei