Nemzetközi Katonai Törzs javaslatára a Katonai Bizottság támogatta, hogy a partner országoknak felajánlható beosztások száma növekedjen a NATO parancsnokságainál. Világosan kirajzolódott, hogy a békepartnerségi folyamatban részt vevő országok katonai felkészültsége nem azonos, így a programokat differenciáltan, szinte országokra lebontva kell megalkotni. Az ülésszak keretében az albán és a macedón vezérkar főnöke tájékoztatta a bizottságot hadseregeik reformjáról, melynek végső célja a NATO-tagság elérése.

A Katonai Bizottság Ukrajnával kibővített ülésén az ukrán vezérkar főnöke ismertette az ukrán fegyveres erők reformjának állami programját. A fejlesztési terv a 2006–2011 közötti időszakot öleli fel, változásokat tervez a haderő vezetésében, a kiképzésben és a katonai oktatásban, valamint a humán erőforrás gazdálkodásban. A haderő jelentős csökkentését irányozza elő, melynek eredményeként az ukrán haderő az ötéves időszak alatt a jelenlegi 250 ezer főről majd a felére csökken. A tervidőszak végére a haderőt szerződéses alapú önkéntes haderővé kívánják alakítani. A tájékoztató után a Bizottság elfogadta a 2006-os NATO–ukrán munkatervet, melyet már az úgynevezett Intenzív Dialógus program politikai iránymutatásai alapján állítottak össze. Magyarország stratégiai partnerének tekinti Ukrajnát és a NATO, valamint a két és többoldalú kapcsolatok keretei között minden segítséget megad haderőreformjának támogatásához. A NATO keretei között, a Nemzetközi Katonai Törzs szervezésében, védelemtervezési és logisztikai szakembereink rendszeresen nyújtanak szakértői támogatást az ukrán védelmi minisztériumnak és a vezérkarnak. A többoldalú kapcsolatok keretei közötti együttműködést jól fémjelzi Ukrajna részvétele a Tisza zászlóaljban.

A NATO–Orosz Tanács vezérkar főnöki szintű ülésszakán a katonai vezetők megtárgyalták a katonai kapcsolatok jelenlegi helyzetét. Megállapították, hogy a 2005-ben végrehajtott rendezvények, különösen a hadszíntéri rakétavédelmi és a tengeri kutató – mentő gyakorlatok, valamint a terrorizmus elleni küzdelem keretében folytatott programok jól szolgálták az együttműködés elmélyítését. A következő év célkitűzése az együttműködés gyakorlatiasabbá tétele, ezt támogatják a 2006-os NATO–Orosz Munkaterv programjai: a NATO és az orosz haderők közötti parancsnoki vezetési gyakorlatok, a különleges műveleti erők közötti harcászati gyakorlatok, valamint a NATO-együttműködésre kijelölt orosz 15. gépesített lövész dandár felkészítésében való részvétel.

A NATO Mediterrán Dialógus országai harmadik, vezérkari főnöki szintű ülésén a tagállamok mellett hét ország Algéria, Marokkó, Izrael, Jordánia, Mauritánia, Egyiptom vett részt. Az ülés témái között szerepeltek az együttműködés katonai oldalának fejlesztési lehetőségei, valamint az együttműködés a terrorizmus elleni harcban. A vezérkar főnökök megvitatták azokat az elképzeléseket, amelyek a Békepartnerségi programoknál bevezetett koncepciók alkalmazását, valamint a NATO parancsnokságainál speciális beosztási helyek felajánlását jelentenék. A terrorizmus elleni küzdelem témájához kapcsolódva az Ankarában működő terrorizmusra szakosodott központ – Center of Excellence – munkájáról tartott tájékoztatót a török képviselő. A NATO-nak felajánlott intézmény tudatosan törekszik a Mediterrán Dialógusba bevont országok, valamint a Békepartnerségi országok meghívására a kurzusokra és a különböző más projectekbe. Jelenlegi több projectet futtat többek között a globalizáció hatása a terrorizmusra, a terrorizmus elleni harc városi jellegzetességei illetve az együttműködés problémai a terrorizmus elleni harcban. Ezekben a témákban 2006. márciusban nemzetközi szimpóziumot szervez a központ.

A NATO Katonai Bizottság 153. vezérkar főnöki ülése 15-én délután kezdődött és 16-án délután fejeződött be. A zsúfolt napirend témái közözött szerepelt a NATO-műveletekért felelős stratégiai parancsnokának jelentése, a transzformációs parancsnokság tájékoztatója, a NATO Reagáló Erők és a NATO parancsnoki rendszer teljes műveleti képessége elérésének helyzete, valamint a költségmegosztás kérdései. Az ülésszakot meglátogatta a NATO főtitkára és ismertette elképzeléseit a brüsszeli NATO-központ szervezeti átalakításáról.

A műveleteknél kiemelt figyelmet kapott a KFOR-dandár szervezetei átalakítása harccsoportokká. Az afganisztáni NATO-szerepvállalásnál a műveletek kiterjesztése feladatait és kihívásait tárgyalták meg a vezérkari főnökök. A folyamat eredményeként az ISAF-művelet rövidesen a NATO történetének egyik legnagyobb műveletévé válik. Az átalakításért felelős stratégiai parancsnokság tájékoztatójában kiemelte, hogy a haderők transzformációja nem csak képesség és technikaváltást, hanem gondolkozásmód váltást jelent. A NATO parancsnoki rendszer teljes műveleti képességéhez kapcsolódva a vezérkar főnökök jelentést hallgattak meg a további létszámcsökkentés lehetőségeiről és azok hatásairól. Az ülésszak kiemelkedő eseménye volt a főtitkár előadása a NATO-központ tervezett szervezeti és funkcionális átalakításáról. Az átalakítás szükségességével a vezérkar főnökök egyetértettek, ugyanakkor a megvalósítás egyes részletei további munkát igényelnek.

Honvédelem Online