Sajnálatos módon – adminisztratív okokból kifolyólag – a harmadik beosztás a 6 hónapos misszió ideje alatt nem került feltöltésre, így a ténylegesen betöltött két beosztás: 1 fő CIMIC főnök és 1 fő beosztott CIMIC tiszt. Beosztásunkat a KMNB (Kabul Multinational Brigade – Kabuli Többnemzetiségű Dandár) egyik – norvég vezetésű – zászlóalj-harccsoportjának törzsében láttuk el (szakmai téren alárendelve a dandár CIMIC főnökének), amely alegységnek természetszerűleg az MH Könnyűgyalogszázada is részét képezte – egy norvég és egy török nemzetiségű század mellett.
A zászlóalj-harccsoport állománytáblája nem tartalmazott önálló CIMIC-csoportot, illetve csoportokat, így ezek feladatát szintén nekünk törzstiszteknek kellett ellátni. Ez a gyakorlatban annyit tett, hogy egyaránt munkánkat képezte a zászlóaljtörzs hadműveleti tervező, szervező, irányító tevékenysége, valamint a CIMIC-járőrözés végrehajtása, azaz a civil szereplőkkel (lakosság, helyi hatóságok, nem kormányzati és nemzetközi szervezetek stb.) történő kapcsolattartás.
A Kabulban jelenlevő CIMIC csoportok létszám és felelősségi körzet megoszlása
Fsz.
CIMIC csoportok
Létszám
Felelősségi körzetek száma
MAGYAR CIMIC
2 (3)
11
OLASZ CIMIC
3
0,5
FINN 1. CIMIC
6
3
FINN 2. CIMIC
6
3
FINN 3. CIMIC
6
3
FINN 4. CIMIC
6
3
FINN 5. CIMIC
6
3
FINN 6. CIMIC
6
3
KANADAI CIMIC
6
1
ANGOL CIMIC
8
2
FRANCIA CIMIC
12
8
NÉMET CIMIC
12
8
A mellékelt táblázatból jól látszik, hogy a felelősségi körzetek száma és nagysága, valamint a létszámok egyáltalán nem voltak arányban. Természetesen ennek az volt az oka, hogy a felelősségi körzeteket a zászlóaljak létszámához igazították, nem pedig az egyes
CIMIC-szekciók méretéhez. Ahhoz, hogy ilyen feltételek mellett, feladatunkat maximális szinten elvégezzük nagymértékben támaszkodnunk kellett a hazai, szakmai támogatásra is. Ezt a segítséget a CKELMK részéről szakmai, az MH Összhaderőnemi Logisztikai Támogató Parancsnokság (ÖLTP) részéről pedig, logisztikai oldalról tudhattuk magunkénak. Ezen hazai támogatások eklatáns példái a CKELMK által menedzselt és az ÖLTP által finanszírozott – korábban már publikált – elemlámpa (Baptista Szeretetszolgálattal együttműködve), iskolatáska, illetve foci- és röplabda projektek.
Annak érdekében, hogy CIMIC vonatkozásokban segítsük a parancsnoki döntéshozatalt, valamint a zászlóalj-harccsoport katonái – köztük természetesen a magyar század is – saját feladatukat a lehető legnagyobb hatásfokkal, a civil lakosság zavaró tevékenységeitől menetesen tudja végezni, CIMIC munkánk a következő részfeladatokból tevődött össze:
Törzsmunka (hadműveleti tervezés CIMIC vonatkozásai);
CIMIC-járőrözési feladat;
CIMIC-értékelések készítése;
projektek tervezése, valamint azok menedzselése.
A létszámhiány, illetve a felelősségi körzet nagysága következtében az értékeléseket döntően a dandár által összesített legutolsó átfogó értékelésre alapoztuk, kiegészítve saját tapasztalatainkkal.
A projektek kivitelezéséhez szükséges pénzalapot a norvég kormány által biztosított félévre meghatározott keretösszeg; az Európai Uniótól pályázati úton érkező pénzkeret; valamint az egyéb forrásokból származó anyagi hozzájárulás (lásd a CKELMK által menedzselt zseblámpa, sporteszköz, iskolatáska projekt stb.) képezte. A projektek – az ország fejlettségi szintjéből eredően – döntően az infrastruktúra, az oktatás és az egészségügy területén realizálódtak. Ennek megfelelően a legjellemzőbb és a legsikeresebb projektek a következők voltak:
vízelosztó rendszer sérült csöveinek és csaptelepeinek javítása, cseréje;
10 000 literes víztartály felszerelése és üzembehelyezése;
külső és belső építkezési munkák;
szögesdrót biztosítása és felszerelése intézmények biztonságának növelése céljából (lásd rendőrállomás, iskolák stb.)
az összefüggő vízvezetékrendszer hiányából kifolyólag: kútásás;
iskolai felszerelések biztosítása (lásd iskolapad, iskolatábla, tanári asztal, jegyzetfüzet, írószer stb.);
szúnyogháló biztosítása veszélyeztetett családok részére;
imádkozó szőnyeg biztosítása mecsetekbe;
vízhűtő és -adagoló berendezések biztosítása kórházaknak;
áramfejlesztő generátorok biztosítása iskoláknak, árvaházaknak;
étel, illetve használt ruhaneműk szétosztása;
sátor biztosítása árvaháznak;
a magyar század által összegyűjtött már feleslegessé vált gyógyszerek odaajándékozása klinikáknak;
röntgengép javítása, ólom védőmellények biztosítása a röntgen részleg dolgozói számára;
stb.
Ezen projektek közül, talán a CIMIC szellemiségét leginkább magában hordozó projektünk az volt, amikor a norvég tábori lelkész húsvét alkalmából gyűjtést szervezett a katonák között, hogy a befolyt összeget a CIMIC részére bocsátva segítsen egy helyi leányiskolának valamilyen úton-módon. Az összegyűjtött 400 000 forintnak megfelelő pénzből nemcsak egy ivóvízzel nem rendelkező leányiskolát sikerült kúttal felszerelnünk, hanem a fennmaradó összegből, generátor révén elektromossághoz juttatunk egy helyi árvaházat is. A projekt sikerére jellemző, hogy sajtóvisszhangja nem csak az ISAF keretéig, de egészen Norvégiáig elért, és az Internetnek köszönhetően bárki által meg is tekinthető: http://www.afnorth.nato.int/ISAF/Update/update.ISAF.mirror.htm ISAF MIRROR 19. szám 8-9. oldal. (A teljes igazsághoz az is hozzátartozik, hogy bár a cikkben csak jómagam vagyok megemlítve „a mi kis CIMIC-csoportunkból”, a projekt menedzselése teljes mértékben kollégám, Szamosi Attila százados érdeme.)
Összességében a 6 hónap alatt közel 30 projektet terveztünk, vezettünk és fejeztünk be. Ezek pénzügyi háttere, magyar pénzben megközelítőleg 10 millió forint volt. A civil lakosság igényeinek és a zászlóalj-harccsoport célkitűzéseinek összhangjában kb. 900 db iskolabútort és 31 000 db jegyzetfüzetet és írószert biztosítottunk az arra rászoruló iskoláknak, árvaházaknak. A helyiekkel való minél gyakoribb kapcsolattartás érdekében (naprakész információ = korrekt CIMIC értékelés) közel 100 járőrözést hajtottunk végre a zászlóalj-harccsoport felelősségi körzetében.
Természetesen a CIMIC, mint a parancsnokot segítő harctámogatási forma nem csak ilyen irányú feladatokat foglal magába, azaz nem egyenlő a projekt menedzsment kifejezéssel. Annak oka, hogy ezen beszámoló főként projektekről szól nem más, mint hogy az afganisztáni NATO-misszió jelenleg – az ország állapotát és általános fejletségi szintjét figyelembe véve – többnyire ilyen és ehhez hasonló CIMIC tevékenységeket igényel.
Nos, számunkra ezt jelenti „a CIMIC és Afganisztán kapcsolata” és remélem a leírtak tükrében egy új, de legalábbis sokkal jobb szájíz alakul majd ki a katonai közéletben és azon keresztül a civil szférában.
Az előzőekben említett kapcsolat természetesen nem szakadt meg, sőt ha lehet még tovább erősödik, hiszen a CKELMK három szakembere jelenleg is Kabulban tölti féléves külszolgálatát és mindent meg tesz annak érdekében, hogy a Magyar Honvédség és az ország hírnevét tovább öregbítse.
Hangya Gábor százados („volt” CIMIC főnök, ISAF 2005. február–augusztus) , Honvédelem Online
