|

A Mistral-osztály új partraszállító katamaránja

2012. január 9-én az első EDAR (Engin de Débarquement Amphibie Rapide, magyarul gyors partraszállító hajó) befejezte a harckészültségi próbákat.

Az EDAR a Francia Haditengerészet Mistral-osztályú partraszállást támogató helikopterhordozókhoz tervezett, viszonylag egyedi kialakítású partraszállító egysége. Szokták még az L-Cat (landing caramaran) névvel is illetni, mivel alapvetően egy katamarán felépítésű hajóról van szó, amelynek különlegessége, hogy a szárazföldi csapatok vagy egyéb teher szállítására használt fedélzet fel-le mozgatható, attól függően, hogy a hajó milyen üzemmódban van. „Cirkáló” módban a fedélzetet felemelik, így jelentősen javulnak a hajózási tulajdonságok, köztük például a sebesség is, de partraszálló módban leeresztik a fedélzetet, így csökkentve a hajó merülését.

Egy animáció az EDAR funkcióiról

A harckészültségi próbák előkészítő szakaszként – a haditengerészet felügyelőinek ellenőrzése alatt és együttműködve a partraszállító flotta tengerészeivel – lehetőséget nyújtottak a hajó legénységének, hogy közelebbről megismerkedjenek az új egységgel, valamint hozzájárult az első EDAR integrációjához egy Mistral-osztályú hajóba, így a vizsgáztatott jármű most már képes partraszállító műveletekben is részt venni.

A tesztelt egységet 2011 novemberében adták át a Francia Haditengerészetnek és ez volt az első alkalom, hogy egy új partraszállító hajó telepítettek a Mistral-osztály egységeire.

Új állomáshelyén, egy Mistral gyomrában | Fotó: meretmarine.com ,

Még a próbák napján a Mistral és újdonsült EDAR-ja elhajózott az Amerikai Egyesült Államok keleti partja felé, ahol részt vesznek majd a Bold Alligator nemzetközi hadgyakorlaton, amely a partraszállító műveletek terén nagy előrelépést jelent a francia-amerikai együttműködésben.

Szerző: GrGLy

—–
Jelen írás a HTKA Lapcsoport által szervezett Hír- és Cikkíró versenyre érkezett és megfelelőnek ítéltetett a publikációra. Amennyiben Te is szeretnél indulni a nyereményekért vagy csak szeretnéd megmutatni a világnak eddig rejtegetett írói vénád, akkor ne habozz, jelentkezz gyorsan! Részleteket ide kattintva olvashatsz!

24 hozzászólás “A Mistral-osztály új partraszállító katamaránja”

  1. Ezek nelkul az oroszok csak uszokepes technikat es azokat is csak lassan lennenek kepesek partratenni a MISTRAl-okbol. Az az tuti hogy venniuk kell ezekbol is mert ezek nelkul nincs a csapatoknak utanpotlas, nincs neheztechnika, tuzerseg harckocsi stb partrarakas.

  2. Azon agyalok, hogy nem lenne e egszerübb ha egyszerüen magasan hagynák a platót, amin a járművek vannak? Ha igazazt mutat az animáció, akkor a merülési szint az alsó fekete vonal alatt található. Vagyis, ha a hordozóplató a fekete vonal szintjén fixen állna a rakomány még így is kényelmesen elférne a Mistral belterében. Mondjuk kicsivel hosszabb rámpákra lenne szükség, de olcsóbb lenne az biztos, nem beszélve, hogy működőképesen kell tartani, adott esetben meg szervizelni a hejó belsejében.
    hmm…

  3. Azokból a franciákból lesz a nemzeti hős, akik néhány vacak géppuskalövedék miatt tönkrement mechanika okán bennégnek a beragadt rámpával reménytelenül deszantolással próbálkozó és így elhúzódó vacakolás miatt az ellenséges aknavetősöknek remek célponttá váló katamaránban.

    A franciák soha nem fogják megérteni, hogy a műszaki eszközök tervezése az nem művészet. Ugyanakkor az egyedi látásmódjuk remek indusztriális műtárgyakkal adományozta már meg az emberiséget. Nekem kifejezett kedvencem ez a tengeralattjáró (Surcouf):

    http://href.hu/x/h2or

    Egyszerűen pompás! Bármely modern művészeti múzeumnak dísze lehetett volna.

  4. Hang nélkül néztem, bár gondolom csigaevőül beszélnek, de ennek nem az lenne az előnye, hogy katamaránként gyorsan kimegy ameddig tud, ott viszont 60 cm vízben is elboldogul?
    Az tény hogy egy légpárnás jobb lehet.

  5. Már bocsánat hogy belekotyogok, de egy behúzható szárnyakkal rendelkező szárnyashajó nem lett volna egyszerűbb?

    Egy szimpla tepsi, amiből a gyors haladáshoz szárnyakat lehet a vízbe kibocsátani. Kevésbé karbantartásigényes mint egy légpárnás, nem ilyen bonyolult…

  6. Persze, a videóban vannak az adatok, ha nincs leeresztve a közepe, akkor 2,4 méter merül, leeresztve csak 0,6-ot. Tehát ha nem működik a leeresztés, alkalmatlan bármiféle partra szállításra.

    De a hidraulikafolyadékos módszer, amit írtál megoldás lehet erre, persze ha pont a sínt találják el, vagy asszimetrikus mozgás miatt befeszül, akkor az se segít.

  7. Most így a hidegben azon gondolkodtam, hogy mi van akkor, ha télen akarják használni, és befagy? Valahol félúton elakad a plató?
    Mondjuk nincs semmilyen ellenséges tűz, nincs találat, csak az a xarság elakad? Elkezdik forró vízzel locsolgatni, meg kalapácsokkal ütögetni?
    Vagy csak nyáron szállnak partra vele?

  8. дюгонь osztály biztos nem férne bele, mert sokkal magasabb. Ennek a francia cuccnak is össze kell húznia magát, hogy elférjen.

    Szerintem ezt nem erőszakos partraszállásra szánták, vagy csak bíznak abban, hogy a korábban kitett gyalogság a légi fedezettel megtisztítja a kijelölt partszakaszt.
    Ebből a szempontból mondjuk egy légpárnás sem kevésbé sérülékeny! Sőt szerintem nincsenek rendszerben sehol olyan mértékben páncélozott nehéz dolgot partra rakni tudó eszközök amikkel konkrétan ellenséges tűzben lehetne partra szállni.

    Továbbgondolva elég kevés olyan hadsereg van amelyik teljes partszakaszon tudna számottevő tűzerőt felmutatni, ergó elég, ha lefogod a bevethető ellenséges erőket és közben egy viszonylag biztonságos partszakaszon kiteszed a saját katonáidat.
    Az, hogy Kína hogy úszna meg egy tajvani partraszállást jelentős véráldozatok nélkül, azt nem tudom, de gondolom egyrészt nem foglalkoznának vele, másrészt eléggé megváltoztatnák a part menti környezetet… Bocs, ha kicsit off voltam.

  9. bokrif

    „Továbbgondolva elég kevés olyan hadsereg van amelyik teljes partszakaszon tudna számottevő tűzerőt felmutatni, ergó elég, ha lefogod a bevethető ellenséges erőket és közben egy viszonylag biztonságos partszakaszon kiteszed a saját katonáidat.”

    Ezt nem értem.Írsz teljes partszakaszról amin nehéz kialakítani fölényt majd írsz egy viszonylag biztonságos partszakaszról,akkor,hogy van ez?