Pontosabban egy részüket, konkrétan a 2003 augusztusában, szétvágásra vontatás közben elsüllyedt K-159-et, illetve az 1982-ben szándékosan elsüllyesztett K-27-est. Minderről az orosz állami tulajdonú atomenergiai cég, a Roszatom igazgatóhelyettese, Ivan Kamenszkih beszélt hétfőn a Jamal nevezetű nukleáris meghajtású jégtörőn. Elmondása szerint a Barents és a Kara tengerek védelme érdekébe, a potenciális, nukleáris jellegű ökológiai katasztrófát megelőzendő, Oroszországnak mihamarabb, legkésőbb 2013-ig el kell döntenie mi is legyen a sorsa a szóban forgó 2 atom-tengeralattjárónak.
„Úgy vélem, hogy ez ügyben 2012 folyamán döntésre kell jutni… Most kell eldöntenünk ezen tengeralattjárók sorsát, hogy a jövőben az érintett területeken ne kelljen radioaktív szennyezéssel szembenéznünk.” – nyilatkozta Kamenszkih, hozzátéve, hogy jelenleg nem mérhető a normálisnál magasabb sugárzásérték a tengeralattjárók körzetében. Elmondása szerint a meghozandó döntés kapcsán alapvetően két megoldás közül kell választani: kiemelik a szóban forgó atom-tengeralattjárókat, vagy nyughelyükön hagyva biztonságosan eltemetik azokat.
Az atomjégtörőn tartott konferencián szóba került a K-287 is, mely kapcsán Kamenszkih úgy nyilatkozott, hogy a Komszomolec vélhetően örökre a Norvég-tenger fenekén marad, lévén túl költséges és kockázatos lenne felemelni az 1 685 méteres mélységből. Ellenben a K-159, de főleg a K-27 kis mélységekben nyugszik, mely a Kurszk kiemelése kapcsán szerzett tapasztalatokkal párosulva kedvező feltételeket teremt a kiemelésükhöz.
A szóban forgó két tengeralattjáró közül a K-159 többször is szerepelt a szovjet érából visszamaradt atom-tengeralattjárók szétvágásának helyzetével foglalkozó írásainkban, de mivel biztosan vannak olyan olvasóink, akik nem ismerik a történetet, ezért újfent leírjuk, miszerint a November-osztályú K-159 szétvágásra vontatás közben süllyedt el, miután egy hirtelen rájuk törő szélroham letépte a K-159 úszóképességét javítani szolgáló 4 ponton egyikét. A kritikus helyzetbe került, rossz állapotban lévő tengeralattjáró nem süllyedt el azonnal, ám megmentése nem sikerült, augusztus 30-án a kora reggeli órákban, a reaktoraiban lévő 800 kg elhasznált hasadóanyaggal, és a vontatás során a fedélzetén tartózkodó 10 főből 9-el a fedélzetén a habok alá merült. A 238 méteres mélységbe süllyedt K-159 kiemelése 2004 óta napirendi ponton van, az orosz védelmi minisztérium az ilyesmire specializálódott skót ADUS nevezetű cég segítséggel nagy felbontású szonárfelvételeket is készíttetett, ám maga a kiemelés ezidáig csak ígéret maradt.
A K-159 szétvágásra történő vontatása során elsülyedt (2003 augusztus). A fedélzetén tartózkodó 10 főből egynek sikerült elhagynia a hajót. ,
A skótok egyébként arra a következtetésre jutottak, hogy a K-159 tattal lefelé, merőlegesen ért a tengerfenékre, amibe mintegy 12 méter mélyen, dárdaszerűen belefúródott, majd kettétört. Ezt, és azt leszámítva, hogy egy jó 8 méternyi darab továbbra is a tengerfenékbe fúródva található a roncs meglehetősen jó állapotban van egy esetleges kiemeléshez.
A K-159 roncsáról készített szonárfelvételekből előállított kép | Forrás: ADUS ,
A K-159-el ellentétben a K-27 nagyon is eltervezetten került tengerfenékre… A Projekt 645-osztály egyetlen egysége egy amolyan kísérleti tengeralattjáró volt: egy módosított November törzsbe 2 db VT-1 típusú, folyékony fém hűtésű reaktort telepítettek. Melyekkel az első beindításuktól problémák adódtak és végül a reaktorok is pecsételték meg az 1963-ban átadott K-27 sorsát 5 évvel később.
Az 1968 májusi reaktorbaleset után a K-27 tengeri tesztjei véget értek, ám a reaktorokkal még 1973-ig kísérletezgettek – a tengeralattjárót hivatalosan csak 1979-ben vonták ki. Előkészítés után 1982 szeptemberében Novaja Zemlja keleti partjainak közelében, mindösszesen 33 méter mély vízben süllyesztették el. Ami nem ment probléma nélkül, ugyanis míg a tengeralattjáró orra leért a fenékre, addig a tat része a felszínen maradt – míg egy vontatóhajó le nem gázolta a ballaszttartályok kilyukasztása érdekében. Hát igen. Hát igen #2: a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség akkoriban hatályban lévő előírása szerint minimálisan 3 000 méter mélységbe kellett volna süllyeszteni a reaktorokat még tartalmazó tengeralattjárót.
A K-27 és K-159 mellett jelenleg további 5 atom-tengeralattjáró nyugszik tengerfenéken – ezek mindegyike aktív szolgálati ideje alatt, baleset következtében süllyedt el – adott esetben nukleáris fegyverekkel fedélzetükön. Ezen 5 tengeralattjáró a USS Thresher (SSN, 1963 április 10., ~ 2 500 m), a USS Scorpion (SSN, 1968 június 30., 3 000 m), a K-8 (SSN, 1970 április 11. ~ 4 700 m), a K-219 (SSBN, 1986 október 3., 6 000 m), és a K-278 Komszomolec (SSN, 1989 április 7. ~ 1 670 m).
Elsüllyedt atom-tengeralattjárók ,
