|

MiG-29K az INS Vikramaditya fedélzetén!

Végéhez közelednek az ex-szovjet repülőgép-hordozó átalakítási munkálatai, orosz források szerint a hajó már 90 százalékos készültségi fokkal rendelkezik, ráadásul már volt a fedélzetén MiG-29K is!

Egzotikum került elő a 2012 májusában tengeri próbáit kezdő indiai hajóról, ugyanis a Szevmash hajógyárban napjait tengető INS Vikramaditya fedélzetén lekaptak egy MiG-29K hajófedélzeti vadászbombázót. A gép azonban nem repülőképes, csak egy modell, melyet daruval emeltek a hajó fedélzetére. A valós gépek csak a tavaszi-nyári próbautak során szállhatnak le a fedélzetére. A repülési teszteket az RSzK MiG tulajdonában álló géppel végzik majd, az egyik a MiG-29K prototípusa lesz, míg a másik a MiG-35D átalakításával létrehozott kétüléses gép, miután a MiG-29KUB prototípusa az év folyamán egy balesetben megsemmisült.

A Vikramaditya várhatóan 2012 decemberében állhat hadrendbe az Indiai Haditengerészet színeiben, miután egy 2 milliárd dolláros átalakítás keretében „síugró sáncot” és három leszállást segítő fékezőrendszert kapott. A teljesen felújított hajóra 16 darab MiG-29K/KUB vadászbombázót vásárolt India mintegy 530 millió dollárért, továbbá 29 gép vásárlása biztos, ám szerződés még nem köttetett. Az opció érvényesítésével beszerzendő gépek a hazai gyártású hordozóikra kerülnek majd.

29 hozzászólás “MiG-29K az INS Vikramaditya fedélzetén!”

  1. Amúgy az mire jó, hogy egy modellt raknak egy még el sem készült hordozó fedélzetére? Tologatják rajta, hogy hol van hupli a kifutón? Vagy Ivánék kitaláltak valami új játékot? Esetleg Fekete Laci megy és elhúzza a fogával?

  2. Mennyi mindenkinek van (lesz) anyahajója! A németeknek miért nincs? Vagy majd lesz?

    És ki az a mindenki? Mert perpillanat két országnak vagy CATOBAR hordozója. USA és Franciaország. Passz. Az argentín hordozóról – ha még üzemképes – csak korlátozással üzemelhetnek a Skyhawkok.

    STOBAR meg van oroszoknak – az is inkább papíton bír harcértékkel – és néhány európai államnak van Harrier hordozója és talán még indítának.

    Valóban hadrafogható STOBAR hordozója sincs szinte senkinek….

    Németeknek minek kellene repülőgép hordozó…?

  3. Érdekes csendélet. teniszpálya nagyságú kifutón egy makett, egy rozsdás „olajkályha” társaságában egy szemétkupacon. Jobb lett volna ha a gyártó megsemmisíti a képet. nem értek hozzá, de nehéz elképzelni, hogy ennek a technológiának valaha komoly harcértéke lesz. Ha már az indiaik ennyi pénzt beleöltek a projektbe nem lett volna célszerű olyan társulattal szerződni akinek van tapasztalata és hagyománya hordozó építésben? Én nem örülnék, ha az én pénzemen kisérletezne valaki. ha nem jön be, akkor meg majd azt mondja: upsz. bocsi. ez tényleg nem repül.

  4. „A kezelőszemélyzet egy rakás dolgot gyakorolhat rajta.”
    Ha ezen a hajon most ezzel a geppel a kezeloszemelyzet gyakorol, az olyan, mintha egy félkész etteremben a szakacssegedek a gazszerelo szakmunkasok kozt gyakorolnak, hogyan hamozzak a burgonyat. Eppen meg lehet probalni, de sok ertelme az nincs.

  5. Nightstalker

    Állítólag készen van, vagyis végéhez közelednek a munkálatok. Tengeri próbákat akarják kezdeni stb. Vagyis a szakácssegédek nem a gézszerelők közt gyakrolnak, max még a függönyök kincsenek feltéve.
    Ha azt vesszük ezt a szárazföldön is elkezdhetik…

    http://www.jeffhead.com/redseadragon/2010-PLAN-Mockup-14.jpg

    http://www.jeffhead.com/redseadragon/2010-PLAN-Mockup-09.jpg

    http://www.jeffhead.com/redseadragon/varyagtransform.htm

    specialist
    Szerintem ezt nem tőlem akartad kérdezni:))

  6. „Tudom nem egy kategória INS Vikramaditya és a Shi Lang de akkor is lenyűgöz ,hogy mennyivel hamarabb tudták a kínaiak “hadrendbe állítani”

    Egyrészt a Shi-Lang nagyon messze van attól, hogy harcértékkel is bíró hajó legyen, pl. olyan „apróságok” hiányoznak róla, mint az air wing. Másrészt viszont, ha egyszer elkészül és a kínaiaknak sikerül megoldani az alkalmas repülőeszközöket, lesz mindenre kiképzett személyzet, stb, akkor nem gondolom, hogy kevesebbet fog érni, mint az ex-Gorskov. Én nem becsülném le a kínaiakat, lehet, hogy még tátva marad a szánk! :-))

    „Mennyi mindenkinek van (lesz) anyahajója! A németeknek miért nincs? Vagy majd lesz?”

    Talán mert ők tanultak a két vesztes világháború tapasztalataiból. Nemhogy hordozóra nincs szükségük, de igazából blue-navy flottára sem. Nekik nincsenek volt gyarmataik, külbirtokaik, tőlük függő szoros szövetségeseik a világ távoli pontjain, mint az angoloknak, franciáknak, spanyoloknak, és persze az USA-nak. Ettől kezdve a német haditengerészet egyetlen feladata az Északi-, és a Keleti tenger hajózási útvonalainak biztosítása, és a saját felségvizeik védelme. Az amúgyis kis létszámú, és maximum fregatt nagyságrendű hadihajókból álló felszíni flottájuk a háború után több mint 30 évig szinte el sem hagyta a hazai vizeket. Komoly médiaszenzáció volt 1978-ban, amikor egy NSZK-beli fregatt Földközi-tengeri és Afrikai körútra indult, és jópár helyen kikötött. Azóta persze ők is sokat lazítottak, legutóbb a „Hamburg” nevű fregatt Kanadában járt, sőt, tavaly a „Sachsen” egészen Dél-Amerikáig és Új-Zélandig is elment. Emellett ők is részt vesznek néha a hajókonvojok védelmében az Ádeni Öbölben, és a tengeralattjáróik is hosszabb járőrözéseket tartanak. De olyan whole-world haditengerészete, mint Vilmos császárnak, majd Hitlernek is volt, a mai Németországnak már sosem lesz. Nem anyagi, és még kevésbé technológiai okok miatt, egyszerűen ez az official policy arrafelé…

  7. specialist:

    No meg nézd meg mekkora az Olasz/Spanyol hordozó.
    http://en.wikipedia.org/wiki/Italian_aircraft_carrier_Giuseppe_Garibaldi_%28551%29

    10.000tonnas. Mint egy amerikai romboló. Teszem hozzá azért üzemel róla 12db AV8 és fegyverzettel szokásuk felszállni, Spanyolokon tán még amraam is lehet… nem csak műrepülést gyakorolják vagy a hordozó vontatását. :)

    A cavour, JCN már jóval nagyobb ~27.000tonnasak de még mindig kicsinek fognak számítani. Persze az F35Bkkel azért nagyon komoly harcértéket fognak képviselni.

  8. Killeré a pont.
    Az a helyzet, hogy – nem lebecsülve Kínát – India már elég tapasztalatot szerzett az ilyen hordozók üzemeltetésében. Röviden: sz..t nem vesznek át.
    A 29-es makett tényleg jó 5-let, lehet vele gyakorolni liftet, tűzoltást, stb. Talán ezek a dolgok azok, amikből az oroszok is tanulhatnak Indiától. A Vikrama-izé amúgyis kap elég nyugati, izraeli, stb, cuccot, ahogy kijön a dokkból, hamar harcképes lesz. A Shi-Lang pedig egy tanulmány. Kína jó úton jár, de még tanul. Tehát nem érdemes összevetni a két – bár hasonló hajót és hátteret.
    Molnit nem értem. Nálad a hordozó az csak CATOBAR lehet? Az amik szerint harccsoporthoz tényleg az kell, de kíséretre és biztosításra jó a STOBAR szerintük is. A NATO is erre épít. Háborúban az USA harccsoportok operálnak CATOBAR-ral és az EU (olasz, spanyol, stb.) STOBAR pedig biztosítja a hajózási utakat.

  9. Pillanatnyilag Németország az 1etlen1 ország, aminek radaros, dedikáltan óceánfelderítő műholdrendszere van.
    Az amik 1 másik műholdrendszert használnak erre, amolyan másodlagos hasznosításként, a többieknek meg legfeljebb passzív műholdjaik vannak.

  10. A CATOBAR hordozók építési költsége sokkal nagyobb a STOBAR hordozókénál. Az amerikaiak még az 1970-es években az Enterprise és a két hagyományos CV építése után gondolkodtak el azon, hogy a csapásmérő repülőgép hordozók mellett a GIUK és az atlanti utvonalak védelmére STOBAR hajókat kéne építeni. Az Ő tervezésük a spanyolok régebbi hordozója, amelyet később eladtak Thaiföldnek, akik 1-2 Harrier a fedélzeten tartanak, de gyakorlatilag „királyi jacht-ként” ki sem fut a tengerre, viszont büszkék rá :)

    Az amerikaiak végül letettek a konvojkísérő horodzókról, amelyek gépei elsősorban a Bear, badger (TU-95, TU-16) bombázók és felderítők ellen lettek volna alkalmazva, háború idején. Igy jóval csökkent volna volna az orosz tengok rakétáinak a célravezető gépeinek hatékonysága, valamint a felderítésé is. (A RORSAT müholdak nem oránként repültek el a térség felett, bár szükség esetén lehetséges, hogy jópárat kilőttek volna az atlanti térség fölötti pályára.

    Nos a szuperhordozók javára döntöttek, amelly bár sokkal drágább, de nagyobb területet tud ellenőrzini, valamint a megjelenő Tu-22M és Tu-160 gépeket nem tudták volna a jumpjetek elfogni..

    Európa országai azonban – amerikai támogatással – elkezdték építeni a STOBAR hajókat (spanyolország 2, olaszország 2, brittek 3 + 1 régi hordozó a HERMES átalakítva). ezek a hajók azért a szovjet flottával szemben az európai vizeken is fölényen voltak, az amcsi hordozók nélkül is – különösen az impotens JAK-38 miatt.
    A különutas franciák csak CV-t építettek (Foch, Richeliu) illetve volt helikopter hordozójuk. Később pedig CVN-t a Gaulle-t hosszas szenvedés után. A távolkeleten az indiaiak régi brit hajókkal és Harrier FRS1 gépekkel szerelték fel saját flottájukat, a két dél amcsi nagy nemzet pedig 1-1 régi brit illetve francia repcsihordozóval teszi megát nagyobb tengeri hatalommá. Japánról sem szabad elfeledkezni, mert az ő helikopter hordozóik gyakorlatilag simán alkalmas a Harrier (AV-8) és az új hajójuk pedig valószínüleg az F-35 fogadására is. Szerintem inkább politikai akarta kérdése, hogy mikor lesznek tényleges repülőhordozóik..

  11. A Jak38as nem volt sokkal rosszabb a Harriernél.

    WTF? A valós harci terhelése a gépnek kb. 2×250 kg (Afganisztánban ennyit tudott vinni…) vagy kettő-négy R-60 légiharc rakéta volt. Radaros változat soha nem volt, mint a Sea Harrier vagy a jenki változata az USMC-nél.

    A Forger egy ócskavas volt harcérték szempontjából. Kösze nem volt a Harrierhez. Egyikhez sem.