Az „öreg” műszaki katonák szerint két–három évente fagy be annyira a Tisza, hogy lehetőségük van jégrobbantásra. Utoljára két évvel ezelőtt készültek fel e speciális foglalkozásra, ám a végrehajtás előtti napokban érkezett erős melegfront hatására gyorsan elolvadt a folyó jege, így a robbantás elmaradt. A február eleji kemény hidegek azonban az idén lehetőséget teremtettek a jégrobbantásra. Amelyeket követően Győrössy Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség szárazföldi erőinek parancsnoka értékelt, majd elmondta: a haderőnek szüksége van erre a képességre, s a század katonái felkészültek az ilyen feladatok végrehajtására.
A Tisza alsó szakasza szinte teljes egészében befagyott, így a szentesi MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Dandár alárendeltségébe tartozó, Hódmezővásárhelyen települő MH 37/4. Török Ignác Műszaki-Épító Zászlóalj műszaki-utász századának katonái február 8-án végre megkapták a várva várt parancsot: irány a Tisza, az alakulat vízi gyakorlópályája. A jégrobbantási kiképzés ritkaságát az is jól jelzi, hogy Kovács István dandártábornok, a szentesi alakulat parancsnoka a foglalkozásra meghívta Győrössy Ferenc altábornagyot is.
Közben a század katonái, a parancsnok Zsóri Ferenc százados vezetésével már felkészültek a robbantásra. Láncfűrésszel vágták át a 25 centiméter vastag jeget, s ezekbe a lékekbe eresztettek le töltetet – összesen kilenc darabot, azaz mintegy 50 kilogramm trotilt –, melyeket egy tűzben, villamos gyújtással robbantottak fel.
– Abban az esetben, ha a jég nem éri el a biztonságos, 12 centiméteres vastagságot, de mindenképpen robbantani kell, az úgynevezett csúsztatást, vagy dobást alkalmazzuk. Azaz a tölteteket becsúsztatjuk, vagy bedobjuk a jégre – mondta Zsóri százados. A műszaki-utász század katonái természetesen ezeket a módszereket is gyakorolták a kiképzés során.
Bánfi Attila alezredestől, a műszaki-építő zászlóalj parancsnokától megtudtuk: a század állományából két, tíz-tíz katonából álló jégrobbantó csoportot jelöltek ki, melynek rendeltetése a katasztrófavédelmi feladatokban történő segítségnyújtás. Azaz szükség esetén képesek a folyókon feltorlódott jégtorlaszokat robbantással megsemmisíteni, megakadályozva így egy jeges árvizet, vagy komolyabb káresetek bekövetkezését. E csoportnak egyébként utoljára három évvel ezelőtt kellett „éles bevetésen” részt vennie, ekkor a tiszalöki vízierőművet veszélyeztető jégtorlaszokat robbantották fel.
[center][/center]
Szűcs László , Fotó: Galovtsik Gábor , Honvédelem Online