HTKA – Haditechnikai Kerekasztal

Csapatok és felszerelésük frontvonalra szállítása mindig is hatalmas logisztikai feladat volt, ami akár heteket is igénybe vehet. Nem is beszélve arról, hogy a célállománál, de legalábbis a környékén repterekre, kikötőkre van szükség. Ezen logisztikai feladat csak még nehezebbá válik az amerikaiak számára, ahogy halad a haderő átstruktúrálása, 1800 fős, ún. units of action egységekre.

No persze a Pentagon kutatórészlegét, a Darpa-t sem kell félteni. Bár ezúttal olyan tervvel álltak elő, mely a szokásosnál is grandiózusabb. Olyan gigantikus léghajót álmodtak meg, mely képes egy egész units of action és teljes felszerelésének frontvonalra dobására – legyen az bárhol a világon – mindössze 4 nap alatt. Ráadásul ehhez semmiféle kiépített infrastuktúrára nincs szüksége!

Az elképzelés még épp csak megszületett, ám a Darpa határozott elképzelésekkel rendelkezik. Főbb képességek: 6000 tengeri mérföld hatótáv, szárazföldi és tengeri környezetben is bevethető legyen. A fejlesztésekre már ki is utaltak több mint 6 millió dollárt a Lockheed Martin-nak és az Aeros Aeronautical Group-nak. "A program nem fogja újracsomagolni az 1930-as évek technológiáját vagy felnagyítani napjaink sokkal korlátozottab léghajóit" – áll a nyilatkozatban. Preston Carter projectvezető állítása szerint a Walrus olyan új technológiákat fog felhasználni, mint például az ionmeghajtás.

A Darpa azt reméli, hogy 2008-ra a levegőbe emelkedhet egy lekicsinyített, 30 tonna teherkapcítású prototípus. [A hadsereg mindenes öszvére, a C-130 cirka 22 tonna szállítására képes] A Walrus a remények szerint egyszer akár 500-1000 tonna teher szállítására is alkalmas lehet. Ez egyébként egy repülőgép gordozó méreteivel ruházná fel állítólag.

No persze bevetése csak akkor elképzelhető, ha a légierő már biztosította a körzetet…

A tajvani kabinet elfogadta azt a módosított csomagot, melynek keretein belül a szigetország 10 milliárd amerikai dollárt költene katonai eszközökre. A csomag jövő héten kerül a parlament, és az ellenzék elé. Az ellenzék elé, mely tavaly június óta kétszer vétózta meg a tervezetet. Mely egyébként eredetileg 19 milliárd dollár elköltését jelentette volna. A csomag keretein belül Tajvan 8 hagyományos tengeralattjárót és 12 tengeralattjáró vadász repülőgépet vásárolna az USA-tól egy 15 éves periódus alatt. Az eredeti csomagban szereplő 6 db Patriot PAC-3 rendszert most a kormányztanak külün kell kigazdálkodnia a védelmi költségvetésből.

Ellenzéki oldalról többen is úgy vélik, hogy Tajvan nem engedheti meg magának ezt a kiadást, mások szerint pedig túl lassan érkeznének meg az eszközök, hogy fel tudják venni a versenyt a kínai haderő növekedésével. Chen Shui-bian elnök szerint az ellenzék felelőtlenül viselkedik, a fegyvercsomag megvétózásaival.

Sergei Ivanov orosz védelmi miniszter tegnapi kijelentésében utalt rá, hogy Moszkva támogatná egy egységes európai rakétavédelmi rendszer megépítését. Egy légvédelmi kiállítás/gyakorlat után tett kijelentése szerint szerint – elméletben legalábbis – lehetséges egy ilyen rendszer kiépítése, melyhez Oroszország jelentős segítséget nyújtana.

"Oroszország egy nem startégiai rekétavédelmi rendszer kiépítését javasolja. … Oroszország eléggé hozzájárulna a rendszerhez, beleértve a mai napon itt Ahuluk-ban látott fegyvereket."

Az elkövetkezendő napokban intenzív frissítés várható a képtárban. Igazából már a mai nap felkerült cirka 230 kép, de még lesz folytatás. Extra érdekesség, hogy az új képek döntő része a Magyar Légierő gépeit mutatja be. Lesz miből csemegézni mig-21, mig-23, mig-29 illetve su-22 témában.

A Magyar Légierős képekért köszönetet mondunk katomo-nak, aki nagyvonalúan felajánlotta nekünk, hogy kedvünk szerint válogathassunk igencsak impresszív gyűjteményéből. Ezúttal is köszönjük neki!

Weboldalán többek között a Magyar Légierő ezredeinek, bázisainak bemutatását is megtalálhatja az érdeklődő. –> katomo weboldala

Futólag, hogy mik is kerültek fel ma:

– magyar légierő –> mig-29 [32 kép]
– magyar légierő –> mig-29 közeli felvételek [36 kép]
– magyar légierő –> su-22 [23 kép]
– magyar légierő –> su-22 közeli felvételek [82 kép]

– mig-29 [31 kép]
– su-27 [24 kép]

A folytatásban érkezik többek közt a mig-21 és a mig-23. –> Képtár

A két kormány egy úszó kifutópálya építését tervezi a szigetország délnyugati partja mentén, annak érdekében, hogy csökkentsék az éjszakai gyakorlatok után leszálló amerikai katonai gépek által okozott, a lakosságot érő zajterhelést. Jelenleg ugyanis a Tokiótól délre, az amerikai Yokusha haditengerészeti bázist használó USS Kitty Hawk harcigépei közül néhány éjszakai leszállási gyakorlataihoz a Tokió közeli Atsugi külvárosához közeli amerikai katonai repteret használja. Ez komoly zajszennyezést és problémát okoz a lakosoknak.

Az úszó kifutópálya az amerikai tengerészgyalogság Iwakuni légibázisától 4 kilométerre, Tokiótól 700 kilométernyire DNY-ra kerülne megépítésre. Az előzetes becslések szerint az építési költségek 3,6 – 4,5 milliárd dollárt emésztenének fel. Mindkét kormányzat csatolni szándékozik a javaslatok az októberben esedékes, a Japánban állomásozó amerikai csapatok áthelyezésével kapcsolatos jelentésbe.

Lezuhant egy egymotoros robotrepülőgép Irán nyugati, hegyvidéki területe felett, áll a szombati iráni újságokban. Az nem derült ki egyértelműen az újságokból, hogy iráni, vagy külföldi gépről van-e szó, de, mint azt az egyik befolyásos iráni újság, a Kayhan is írta : "ezen típusú gépeket általában kémkedésre használják". Az egyébként az iraki határtól 150 kilométernyire, csütörtökön lezuhant gép valószínűleg amerikai gép volt. Az iráni rendőrség lezárta a területet, szakértők csoportja pedig megkezdete a gép vizsgálatát – áll még a mai újságokban. Több információt nem adtak ki a sajtónak.

Az Ohio State University munkatársai egy olyan új szenzoron dolgoznak, mely segíthet felfedni az elrelytett fegyvereket, vagy segítheti a pilótákat megtalálni a leszállópályát rossz időben. Az érzékelő a röntgennel, vagy a radarral ellentétben nem bocsájt ki jelet annak érdekében, hogy érzékelni tudja környezete tárgyait. Ehelyett a mindenhol jelen levő természetes sugárzást hasznosítja:

Környezetünkben mindig van valamennyi sugárzás: fény, hő, még mikrohullámú is. Minden test – az emberi test, fémtárgyak, vagy például egy kifutópálya betonja – másképp veri vissza ezen sugárzást. Az eszköz az alapján dolgozik, hogy ezen tárgyak milyen mértékben verik vissza a környezet sugárzását.

Mellékesen nem ez az egyetlen csapat, mely ilyen elven működő eszközzel kísérletezik, ám a kutatás vezetője nem tud más projectről, mely kompatibilis lenne a szilikonnal. [A szilikon relatíve olcsó és könnyű vele dolgozni.] Perpillanat a csapatnak sikerült egy képalkotó rendszerrel összekapcsolnia a készüléket. A megjelenő kép állításaik szerint nagyban hasonlít a röntgen alkotta képhez: a test és a ruházat halvány körvonalként látszik, míh a fémtárgyak élesen körvonalazódnak. Ám még vannak teljesítménybeli problémák.

Mindenesetre ha sikerül tökéletesíteni a berendezést, alkalmas lehet például reptéri ellenőrzésre, kiváltva a röntge illetve egyéb sugárzásokat. Továbbá, egy repülőbe szerelve segítheti a pilótát a leszállópálya megtalálásában.

Az indiai védelmi minisztérium bejelentése szerint a két régi szövetséges október közepén a pakisztáni határ mentén elterülő Thar sivatagban megrendezi eddigi legnagyobb közös hadgyakorlatát. A bejelentésre nem sokkal az orosz-kínai hadgyakorlat után került sor.

Az egy hetes, terrorizmus elleni harcot szimuláló harci játékban légi bevetésű kommandósok és földi csapatok fognak részt venni. A minisztérium szóvívője szerint a villámháborús lerohanást szimuláló hadmúveletekben repülőkről és helikopterekről bevetett kommadós csapatok is részt vesznek majd. A hadgyakorlatban egy teljes zászlóaljnyi orosz kommandós – 800 fő – és hasonló számú indiai vesz részt a speciális erőktől.

Az elmúlt években a Pentagon egyre több erőforrást áldoz különféle robotok fejlesztésére, annak érdekében, hogy minél több katonáját sikerüljön kivonnia a veszélyes feladatok végrehajtása alól. Már számos robot tevékenykedik Afganisztánban és Irakban, ez nem újdonság. Ám egyik sem lépes autonóm működésre, távirányítást igényelnek.

Az Army az év utolsó negyedében tervezi a felderítéssel és hatőrőzéssel kapcsolatos feladatokra felkészített Northrop Grumman álatl gyártott robotok hadrendbe állítását. A másfél tonnás, Tactical Amphibious Ground Support [TAGS] jármű tankszerű futófelületével képes elérni az óránkénti 40 kilométeres sebességet 1 tonna hasznos teher szállítása mellett. Mérete egy kompakt autóéhoz mérhető.

A US Army a Family of Integrated Rapid Response Equipment programjához a Northrop-ot választott fő rendszerintegrátornak. [A FIRRE program célkitűzése légi, szárazföldi illetve tengeralatti platformok létrehozása, melyek alapul szolgálhatnak szenzoroknak, fegyvereknek illetve logisztikai felszereléseknek.] A cég a TAGS-et szánja a FIRRE fő rendszerének. A TAGS moduláris felépítése lehetővé teszi különféle feladatok ellátását, úgymint felderítés, célmegjelölés, fegyverhordozás.

A jármű manuálisan is irányítható, ám képes önnálló működésre is egy előre betáplált útvonal mentén, ha a megfelelő navigációs környezet rendelkezésre áll. Ehhez többek közt GPS-t használ. Fedélzeti szenzorai lehetővé teszik az akadályok észlelését, kikerülését. Ha mégis reménytelenül elakadna, akkor a helyi navigációs rendszeren keresztül képes emberi segítséget kérni.

A dízel-elektromos meghajtású gép darabja, a navigációs és kommunikációs rendszer nélkül $225,000-t kóstál. [~45 millió HUF]

Egy mostanában publikussá váló anyag szerint 1963-ban, többek között magas pozicióban lévő katonai vezetők arra ösztökélték Kennedy elnököt, hogy mielött bármiféle ígéretet is tesz Indiának, annak védelmére vonatkozólag, rögzíteniük kell, hogy támadás esetén atomfegyvert vethessenek be Kína ellen. A bostoni John F. Kennedy Elnöki Könyvtár és Múzeum által tegnap kiadott kazettán az akkori védelmi miniszter Robert McNamara és Maxwell Taylor tábornok sürgeti az elnököt a döntés meghozatalára.

"Bármiféle elkötelezettség India megvédésére Kína ellen elött, fel kell ismerni, hogy bármilyen komoly kínai támadás esetén atomfegyvereket kell bevetnünk" – mondta McNamara. Továbbá hozzátette, hogy az ország bármely részét érő kínai támadás esetén a nukleários fegyverek bevetése preferálandó nagyszámú amerikai katona átdobásával szemben.

A vitát az váltotta ki, hogy Kennedy javaslata szerint meg kell védeni a relatíve újonnan függetlenné vált, demokratikus Indiát a kommunista Kínától.

A májusban zajló vita során George Ball külügyminiszter-helyettes megjegyezte, hogy az atomfegyverek ázsiai bevetése problémákat okozhat, lévén Európára vonatkozólag teljesen más Washington politikája. "Ez nagy problémákat fog okozni a japánokkal – az összes sárgával" -tette hozzá.