HTKA – Haditechnikai Kerekasztal

Jaap de Hoop Scheffer, NATO főtitkárral folytatott brüsszeli tárgyalása után Robert Hill védelmi miniszter bejelentése szerint Canberra még idén eldönti, hogy a hónap elején kiküldött 190 elit SAS katona után küld-e még újabb 200 katonát Afganisztánba.

A megbeszélés arra öszpontosított, milyen feladatokat láthatnának el az ausztrál csapatok, mint a PRT – provoncial reconstruction team, ~ provinciális rekonstrukciós csapat – tagjai. A NATO vezette nemzetközi békefenntartó erő kiterjesztette rekonstrukciós tevékenységét az ország északi, déli és nyugati részére, így az ausztrálok többféle lehetőség köül is választhatnak, nyilatkozta a Hill.

Fontos volt megbeszélni ezen lehetőségeket de Hoop Scheffer úrral, hogy megtudjuk, hol lenne az ausztrál PTR csapat a legértékesebb, ha kivezényelésükre sor kerül jövőre.

Ausztrália 2001-ben 1000 katonával segítette az amerikaiak vezette koalíció tevékenységét, ám csapataikat 2002 végén visszahívták.

A KFOR bejelentés szerint a NATO olasz és német egységeket küld gyakorlatra Koszovóba, hogy kész legyen egy esetleges új konfliktusra megfelelően reagálni. A német csapatok csütörtöktől, míg az olaszok egy későbbi időben érkeznek. A szeptember végén kezdődő, egy hónaposra tervezett próba üzenete, hogy a NATO és a nemzetközi közösség továbbra is elkötelezett az egész Balkán békéjének és stabilitásának fenntartása mellett. Jelenleg 35 ország mintegy 17000 békefenntartója tartózkodik a térségben.

A Su-27 vadászgép pilótája sikeresen katapultált, miután gépe egyenlőre ismeretlen okok miatt lezuhant a litván légtér megsértése után. A gép Jurbarkas város, a Kalinyigrádhoz közeli határ térségében zuhant le. A 37 éves pilótát rendőrségi kihallgatás után a helyi kórházba szállították.

"Ismeretlen okokból a gép letért a Szentpétervár – Kalinyigrád útvonalról, mely a Balti-tenger semleges övezete felett vezet" – közölte a litván védelmi misztérium. "Az orosz gépnek nem volt joga belépni a litván légtérbe" – tették hozzá. Az orosz védelmi minisztérium egy munkatársa szerint a gép kalinyigrádi légibázisra tartott, mikor a baleset bekövetkezett. Állításuk szerint a gép minden bizonnyal a navigációs rendszer meghibásodása miatt sodródott a litván légtérbe. A litván védelmi minisztérium még vizsgálja a baleset és a légtérsértés okát.

A kormányok lehetnek szkeptikusak az amerikaiak ambíciózus rakétapajzsával szemben, ám egy friss kötvélemyénkutatás szerint úgy tűnik, a lakosság igen is igényli, hogy a NATO Európában is kiépítsen egy ilyen rendszert. A Novatris/Harris cég által Franciaországban, Németországban, Spanyolországban, Olaszországban, Lengyelországban, Csehországban, Hollandiában és Dániában végzett felmérése szerint összeségében véve a megkérdezettek 71% szerint van szükség egy ilyen rendszerre. 56% semmi akadályát nem látja annak, hogy saját országában legyen telepítve egy ilyen rendszer. 73%-ük véli úgy, hogy helyes döntés lenne a NATO részéről a harcoló csapatok és a lakosságot védő ernyő létesítése.

A támogatás egyébként a következőképpen oszlott meg: Franciaország (69%), Németország (68%), Anglia (72%), Spanyolország (54%), Olaszország (60%), Lengyelország (84%), Csehország (62%), Hollandia (63%). A Dánok nem találták annyira fontosnak a dologot, a megkérdezettek mindössze 44%-a vélte úgy, hogy a NATO-nak rendelkeznie kéne ilyen védelmi képességgel.

Az orosz védelmi minisztérium mai jelentése szerint ez évben ezidáig összesen 662 ororsz katona halt meg nem harci cselekmények következtében. Ebből majdnem 200 követett el öngyilkosságot. A halálesetek jelentős részéért nagy valószínűséggel az újoncokat ért inzultálások a felelősek. Ezt korábban Sergei Ivanov védelmi miniszter is elismerte, és ígéretet tett a megfékezésére.

A védelmi minisztérium weboldalán ma közzétett adatok szerint idén eddig 183 katona vesztette életét közlekedési balesetben, 182 lett öngyilkos, 175 vesztette életét egyéb balesetben és 60 haláleset írható a civilek számlájára. A minisztériumi jelentés szerint csak Augusztusban 101 katona vesztette életét. Ez összehasonlítva a hivatalos augusztusi csecsniai veszteséggel – 4 harcban elesett katona, 3 harcon kívül életét vesztett és egy eltűnt katona – hatalmas.

662 halott 8 hónap alatt… nagyon sok…

Az indiai miniszterelnök, Manmohan Singh fogadása után Jacques Chirac ma megerősítette, hogy India összesen 2,4 milliárd Euró értékben 6 darab francia-spanyol gyártmányú Scorpene tengeralattjáró vásárlása mellett döntött. Emellett további 1,8 milliárd Euró értékben az Indian Airlines 43 db Airbus gépet is vásárol. A francia elnök a két ország közti barátság, bizalom és együttműködés mércéjének nevezte a szerződét.

Hozzátette, hogy a tárgyalások során India állandó helyére a Biztonsági Tanácsban, India civil nukleáris energiapolitikájára és a terrorizmus elleni harcra öszpontosítottak

Franciaország bejelentette, hogy támogatja India civil nukleáris törekvéseit. Mily meglepő…

Az idén márciusi dátumozású tervezet azután került felszínre, hogy az utóbbi időben ismét a Szenátus elé került a preciziós bunkerpusztító atomfegyver vizsgálatának pénzügyi támogatása. A tavalyi megszakítás után a 2006-os gazdasági évre ismét megszavaztak 4 millió dollárt a Robust Nuclear Eath Penetrator [Bunker Buster] kutatásaira. A védelmi minisztérium egy illetékese szerint a Doctrine for Joint Nuclear Operations nevet viselő tervezetet a Pentagon állította össze annak érdekében, hogy a 2001 Szeptember 11 utáni, gyorsan változó környezethez igazítsa az eddig eljárásokat. A neve elhallgatását kérő illetékes ugyanakkor elmondta, hogy Donald Rumsfeld védelmi miniszter még nem írta alá a tervezetet, tehát a hivatalos álláspont egyenlőre változatlan. "Jelenleg megfontolás alatt áll."

Az AFP által szerzett másolatból a következők derülnek ki:

A doktrína sürgeti a regionális haderők vezetőit, hogy dolgozzanak ki terveket atomfegyverek bevetéséről saját régiójukban, illetve vázoljanak olyan körülményeket, mikor igazolt lenne az elnök engedélyét kérni atomfegyverek bevetésére. Mikor is az ellenfél tömegpusztító fegyvert használt, vagy használni készül azt.

A dokumentum szerint megelőző csapás olyan esetekben is indítható lenne, ha mondjuk hagyományis fegyerekkel nem lehet megsemmisíteni az ellenfél biológiai fegyverlerakatát, és igazolt, hogy az ellenfél azt használni kívánja. Igazoltnak tünteti fel atomtöltet használatát mélyen fekvő, kémiai, biológiai fegyvereket tároló bunkerek ellen is. [Bunker Buster…] Ugyanakkor számos olyan eset is indokolhatja atomfegyver bevetését, melyben az ellenfél nem rendelkezik tömegpusztító fegyverekkel. Hiszen például jelentős túlerő leküzdése, egy háború gyors lezárása az amerikaiaknak megfelelően, vagy csak szimplán "az amerikai és nemzetközi műveletek sikerének biztosítása" is indok lehet.

A tervezet egyértelműen kinyilvánítja, hogy ha ellenséges ország milicistáknak, terroristáknak ad tömegpusztító fegyvereket, hogy azok támadást intézzenek az Egyesült Államok ellen, akkor az nagy valószínűséggel válaszcsapát von maga után bűnös ellen. A tervezet engedélyt ad a regionális parancsnokoknak, hogy atomfegyver bevetését kérhessék az elnöktől a csapataikat és a civileket veszélyeztető ilyen kisegítő ellenséggel szemben. Elfogadása esetén a tervezet zöld utat adna a Pentagon számára, hogy atomfegyvereket telepítsen a világ azon részeibe, ahol azok bevetésére a legnagyobb valószínűség mutatkozik, illetve arra ösztökélné ezen csapatokat, hogy rendszeresen gyakorolják a nukleáris hadviselés mikéntjeit.

"A tömegpusztító fegyverek használatától történő elrettentés maximalizálása érdekében elengedhetetlen, hogy az amerikai csapatok hatékonyan tudják használni nukleáris arzenáljukat és készek legyenek bevetni is azokat, ha tömegpusztító fegyver bevetését megakadályozandó / megtorlandó szükség van rá," – olvasható a tervezetben.

A doktrína emellett emlékeztet mindekit arra, hogy ugyan atomfegyver elsőként történő bevetése megvetést vonhat maga után, ám "semmilyen nemzetközi törvény nem tiltja atomfegyver fegyveres konfliktusban történő alkalmazását".

—–

Figyelmeztetés a javából azon országoknak akikkel éppen gondja van Washingtonnak. Őszintén szólva nem is tudom mit gondoljak erről. Remélhetőleg csak ilyesztegetés, illetve adu a tárgyalásokon. Ha nem akkor szép új világ közeleg…

Az új-zélandi kormány mai bejelentése szerint túladott 17 A4 Skyhawk vadászbombázón és 17 Aermacchi sugárhajtású kiképzőgépen.

A szigetország még 2001-ben döntött légierjének redukálása mellett és, azóta próbálja eladni a kiképzőgépeket és a 60-as években vásárolt Skyhawk-okat. A védelmi miniszter véleménye szerint a 34 gép eladása az amerikai Tactical Air Services-nek 155 millió új zálandi dollárért (109.9 USD) remek végkifejlet. Az amerikaiak a gépeket egy kormányzati szerződés keretein belül kiképzésre fogják hasznosítani. A védelmi miniszter elmondta, hogy nagyjából 35 millió dollárba fog kerülni a Skyhawk-ok repülhető állapotba hozása és áthajózása az Egyesült Államokba. A fennmaradó 120 millió dollárt egy modern védelmi erő megalapozására kívánják felhasználni.

Új-Zéland 2001-ben úgy döntött, hogy csökkenti légiereje és haditengerészete méretét, és egy modern hadsereg felállítását tűzte ki célul. Ennek köszönhető, hogy elálltak 28 db, csökkentett árú F-16 vételétől is. A légierejük jelenleg 50 gépből áll, melyet főleg a partvonal megfigyelésére és szállításra használnak.

Gyakorlatozás közben, a fővárostól mintegy 200 kilométernyire délnyugatra lezuhant a Pakisztáni Légierő egy vadászgépe. A katasztrófában a gép pilótája életét vesztette. Nem is olyan rég, Augusztus 25-én már lezuhant egy pakisztáni Mirage. A pilóta akkor katapultálni tudott. Pakisztán szeptember 4-én indította el 4 hetes "high mark-2005" gyakorlatsorozatát.

Az elmúlt hét sajnos bővelkedett légikatasztrófákban. Még a hét elején a tengerbe csúszott az orosz légierő egy Su-33 vadászgépe. A pilótát sikeresen kimentették. Még aznap összeütközött két japán F-15-ös is. A gépek enyhébb sérülésekkel megúszták. A héten lezuhant a tajföldi légierő egy kiöregedett propelleres gépe is. A pilóta életét vesztette. A héten a belga légierő elveszett egy pilótát és egy F-16-os vadászgépet. Cipruson is lezuhant egy kisgép, a személyzete életét vesztette. Most pedig egy pakisztáni pilóta és gépe járt szerencsétlenül.

Reméljük a közeljövőben nem kell ilyenekről hírt adnunk…

Legalábbis a hivatalos bejelentés szerint nem, lévén a miniszter autója mindössze kereszttűzbe került, mikor a repteret őrző katonák közt tűzpárbaj robbant ki.

"Először azt hittük, hogy a miniszter életére törtek" – nyilatkozta Mohammad Zahir Azimi tábornok a minisztérium szóvívője. "Amint a miniszter autója elhaladt az Afgán Nemzeti Hadsereg néhány katonája tüzet nyitott egymásra, egy még előző napi nézeteltérésük végett" – tette hozzá. A vita természetéről nem nyilatkozott, mindössze annyit mondott el, hogy kilenc katonát vettek őrizetbe, kihallgatásuk folyamatban van.

Tény, hogy a miniszter autója azután került tűz alá, hogy az helikopterén elhagyta a kabuli repteret. Ugyanakkor fenyegetésnek továbbra is elmegy véleményem szerint.