HTKA – Haditechnikai Kerekasztal

Korábban már írtunk arról, hogy az ázsiai városállam 2 db Vastergotland osztályú tengeralattjáró beszerzését tervezi Svédországtól. Nos, a szerződés megköttetett. A trópusi vizekre átalakítandó hajók 2010-től állnak szolgálatba, s néhány, ugyancsak a svédektől vásárolt Challenger osztályú hajót váltanak majd fel. [Katonai elemzők szerint a Challanger osztályt csak tapasztalatszerzés céljából vették, mielött modernebb hajókba fektetnek…]

A költségekről nem áll rendelkezésre információ, ám annyi bizonyos, hogy az ár a hajók átalakítása mellett magában foglal egy logisztikai csomagot és a személyzet svédországi kiképzését is.

Pervez Musharraf pakisztáni elnök mai bejelentése szerint országa elhalasztja a Wahingtomn által korábban felajánlott F-16-os vadászgépek vásárlását, hogy a múlt hónapi katasztrófális földrengés miatt szükséges helyreállításra tudjon koncentrálni.

"Elhalasztjuk… maximálisan a helyreállításra akarunk koncentrálni" – nyilatkozta, mikor is a katasztrófa súlytotta kashmiri fővárosban, Muzaffarabad-ban a gépek beszerzéséről kérdezték. Musharraf elnök elismerte, hogy a gépek beszerzésének elhalasztása nem veszélyezteti a nemzet biztonságát: "Sohasem tennénk olyasmit, mely veszélyeztetné az ország biztonságát"

Ugyanakkor a hét folyamán bejelentette azt is, hogy a katasztrófa ellenére – a helyreállítás költsége pakisztáni számítások szerint meghaladhatja az 5 milliárd Dollárt – sem csökkentik a hadikiadásokat, melyek az éves budget cirka 17%-át teszik ki. Pakisztán jelenleg 30db F-16-os vadászgéppel rendelkezik, és 25 újabb gép beszerzését tervezi 25 millió Dolláros áron. [Washington idén márciusban oldotta fel a pakisztáni atomprogram miatt 15 éve tartó embargót. A terror elleni harc jutalmaként természetesen… Indiának egyébként szintén felajánlották az F-16-ot és az F-18-at is.]

Colorado Springs útkereszteződéseinek jelzőlámpáin radioaktív sugárzást érzékelő berendezések jelenhetnek meg, ha a folyamatban lévő teszt sikeres eredménnyel zárul. A kanadai Mobile Detect cég érzékelői a város forgalomirányító központjába továbbítják a mért értékeket, s kamerákat kapcsolnak be, ha a sugárzás intenzitása meghalad egy bizonyos szintet.

"Úgy vélem ez megváltoztathatja a nemzetvédelmi startégiánkat" – nyilatkozta John Merrick a város vezető közlekedésügyi mérnöke.

A jelenlegi teszt 48000 Dollárjába kerül a város vezetésének. Ez négy érzékelőt foglal magába. Sikeres végeredmény esetén Merrick 100 kereszteződés lefedését fogja javasolni. Ez nagyjából 2,5 millió Dollárjába kerülne a Nemzetvédelmi Minisztériumnak. A kormányzat 7 milliárd Dollárt különített el a potenciális biológiai, kémiai és nukleáris terrortámadások kivédését segítő csúcstechnológiás berendezések számára. A Nemzetvédelmi Minisztérium 1 milliárd Dollárral rendelkezik a kutatások támogatására. A hosszú távú cél pedig nem más, mint egy nemzeti detektorhálózat kiépítése.

Merrick véleménye szerint a város 5 katonai támaszpontja miatt – melyek közül az egyik nem más, mint a nemzetvédelem idegközpontjának számító Északi Parancsnokság a Peterson Légibázison – fokozottan ki van téve terrorista támadásoknak.

Pakisztán elfogadta a felajánlott NATO segítséget, és beengedi a szövetség katonáit a földrengés súlytotta területre. A katonai szövetség által pénteken jóváhagyott terv szerint nagyjából 1000 katona érkezhet a térségbe a helyreállítási munkálatok segítésére. A teljesen öneállátóan működö műszaki hadosztály feladata az infrastruktúra – hidak, kórházak, utak – helyreállítása lesz elsődlegesen. A hadosztály a tervek szerint 4 helikopterrel gazdálkodhat majd, – ám szükség esetén érkezhet több is – rendelkezni fog egy felszerelt tábori kórházzal és egy a NATO gépek ki/berakodását megvalósító logisztikai csapattal.

Jaap de Hoop Scheffer a NATO vezérkari főnöke kihangsúlyozta, hogy ez egy példanélküli dolog a NATO történetében. "A NATO nem egy nemzetközi segélyszervezet, ám ezen helyzet igen súlyos"

A Vandenberg légibázisról a napokban – október 19 – emelkedett magasba az utolsó Titan rakéta, amivel lezárult a rakétacsalád közel fél évszázados története. A Titan 4B utolsó feladata egy szupertitkos kémműhold pályára állítása volt, amit sikeresen teljesített is.

E hónapban 50 éve, hogy megkezdődött a Titan-I fejlesztése. A folyékony hajtóanyagú rakétát természetesen nem békés célokra szánták, hiszen mind a Titan-I, mind utódja a Titan-II – mely egyben az USA legnagyobb interkontinentális ballisztikus rakátája volt – nukleáris robbanótöltetek célbajuttatására terveztetett. Ugyanakkor a Titan-II módosított változata később a Gemini program hordozórakétájává vált, későbbi változatait pedig széles körben használták például (kém)műholdak űrbe juttatására. De Titan nevéhez kapcsolható a Viking szondák űrbe juttatása is.

A 2004-re már csak 3 Titan 4 volt tartalékban és többet nem is rendeltek. Ez a készlet most fogyott el. A rakétacsalád jelenlegi tulajdonosa a Lockheed-Martin úgy döntött, hogy a drágább Titan helyett inkább az Atlas 5 és a Delta IV rakétékat favorizálja. Az elmúlt fél évszázad során 368 Titan emelkedett a magasba. [A Vandenberg légibázisról 200, míg Cape Canaveral-ről 168.]

Éjszaka nem feltétlenül egyszerű megkülönböztetni – mondjuk – a fegyveres lázadókat a fegyvertelen civilektől. Elég kellemetlen ha a lövés után derül ki, hogy a Kalashnikov-nak nézett tárgy egy vekni kenyér volt… Ugyanakkor persze a katonától se várható el, hogy csak álljon, míg rálőnek. Egy megoldás, hogy néhány másodpercre – míg eldöntik, mi is a helyzet – alaposan elvakítják a közelgő személyt. Ehhez jöhet jól a DARPA által megálmodott és a Science Applications International Corporation és a SureFire által megtervezett DEF3 elemlámpa.

A fényforrás természetesen LED. A fő fényforrás egy 5 Wattos, fehér Luxeon V dióda, mely 120 lumen erejű fény előállítására képes. A lámpa egyik érdekessége, hogy a fény egy aszférikus lencsén halad keresztül, mely a fotonok közel kétszeresét fókuszálja a hagyományos lencsékkel szemben. A fő fényforrást 16, többféle színű dióda veszi körül. Ezek például egyszerű jeladóként használhatóak: zöld – minden OK, piros – támadás alatt. Vagy amit az adott feladat megkíván.

A színválasztás nem véletlen persze, hiszen a piros és zöld fény nincs hatással a pupilla méretére, így a lámpa használata után a szemnek nem kell visszaszokni a sötétséghez. A zöld fény emellett térképolvasásra is ideális. Az infravörös üzemmód pedig az éjjellátó készülékekkel párosítva használható.

A DEF3 ugyan nem megvásárolható, ám a SureFire termékei között akad 80-100 lumen fényerejű lámpa 150-300 dollár körüli árfekvésben…

No persze szó sincs az F/A-22 harci bevetéséről, csak logisztikai ismerkedésről. A feladat keretén belül a hétvége során a század 8 raptora repült át a utah-i Hill Légitámaszpontra. A század logisztikai tisztjeinek feladata annak felmérése, hogy mennyi tartalék alkatrészre van általánosságban szükség, illetve mi is kell pontosan ahhoz, hogy a gépeket, a felszerelést és a kiszolgálószemélyzetet egyik helyről a másikra átdobhassák.

A 2 hetes bevetés során 100+ repülésre kerül sor, melyeken a pilóták a bombavető képességeiket is bizonyíthatják.

Az ausztrál kormányzat mai bejelentése szerint nem látja akadályát, hogy uránt exportáljon az energiaéhes ázsiai országba, ha Kína szerződésben vállalja, hogy az így szerzett urániumot kizárólagosan a civil szektor hasznosítja. Alexander Downer külügyminiszter bejelentése szerint Peking már korábban, Februárban felvetette Ausztráliában végzendő kutatási és kitermelési javaslatát. Ám a javaslatnak elöbb átt kell mennie a küldöldi befektetéseket elbíráló bizottságon, valamint a biztonsági előírásoknak is meg kell köttetniük.

"Nem exportálunk urániumot Kínába semmilyen katonai célra. Ez alatt nem csak a nukleáris fegyvereket értjük, hanem a katonai járművekben történő felhasználást is" – nyilatkozta Downer a nemzeti rádióban.

A hihetetlen energiaéhes Kína mint említettem még februárban tette fel a kérdést a Pekingben tárgyaló ausztrál küldöttségnek. A javaslat ma került nyilvánosságra a The Age újság által, amit a külügy aztán meg is erősített. Downer külügyminiszter egyébként az év korábbi részében tett olyan javaslatot, hogy a kormányztanak növelnie kéne az uránium exportot, főleg az ázsiai régió olyan országaiba, mint Kína, Dél-Korea és India.

A becslések szerint Ausztrália rendelkezik a világ urántartalékainak 40%-val. Ehhez 3 működő uránbánya társul – 2 dél Ausztráliában egy pedig az Északi Területeken. Az országnak ugyanakkor nincs nukleáris energiaiparja. A tavalyi évben Ausztrália 9648 tonna uránt exportált. A termelés 39% az Egyesült Államokba, 25%-25%-a Japánba és az EU-ba, 10%-a Dél-Koreába és 1%-a Kanadába került exportra.

A balközép munkáspárt újabb uránbányák megnyitása ellen foglalt állást. Ugyanakkor a megfelelő szabályozás mellett nincs ellenvetésük az export ellen. "Bőven van lehetőségük a meglévő bányáinkból uránhoz jutni." – nyilatkozta a párt elnöke. Ugyanakkor a konzervatív John Howard miniszterelenök kormányzata augusztusban megszerezte az Ézsaki Területeken az urániumbányászat felügyeletének jogát, így kiadhat kutatási és kitermelési jogot. A külügyminiszter véleménye szerint ha a bányászati megkötések feloldódnának, akkor semmi akadálya nem lenne, hogy kínai cégek fektessenek be az ausztrál iparba.

"Ha a munkáspárt megváltoztatná a hozzáállását, ha meglennének a biztonsági szerződések és ha a vizsgálóbizottság elfogadná a beruházást, akkor megtehetnék." – mondta.

Ugyanakkor ha a kínaiak saját bányákat üzemeltethetnének, nehéz lenne ellenőrizni az urán felhasználását. Legalábbis néhányan ezen a véleményen vannak. Ugyanis így Kína saját tartalékait hasznosíthatná katonai célokra.

Szeptember, október az interkontinentális rakétatesztek időszaka volt Oroszországban. A haditengerészet legújabb, R-30 "Bulava" rakétájának szeptember 27-i sikeres tesztje mellett további 5 kilövésre is sor került. A 2 és fél hét folyamán lezaklott 6 indításból a maradék ötben öregecske rakéták kaptak szerepet. Ennek ellenére az eredmények jó nagy pofonként is felfoghatóak a gyakran becsmérlő, arrogáns amerikai elemzők számára. Ugyanis a kivénhedt rakéták is tökéletesen működtek. A hajtóművek beindultak, a rakéta oda ment ahova irányították. Ez erős ellentétben áll azzal, ahogy az amcsik jártak kétszer is az utóbbi 3 anti-ballisztikus rakétáikkal: hiszen mit ér a csúcstechnológiás irányítórendszer, ha be sem indul a hajtómű… Ezen elfogó rakétákból év végéig amúgy 16 kerül telepítésre… A dologhoz hozzátartozik, hogy legjobb tudomásom szerint a Minuteman-III tesztek sikeresek.

Ezzel szemben az orosz rakáták alkotóelemeinek – még a legöregebbek többségének sem – úgy tűnik nincs különösebb problémája. Persze ez nem azt jelenti, hogy az orosz stratégiai rakéta és úr arzenál egyetlen alkotójával sincs probléma. Például az új űr "ejtőernyő" demonstrátor október 7-i tesztje során az Okhotsk tengerbe veszett. És ez már a 4. kudarcba fulladt tesztje volt ezen eszköznek. A Kryosat és Kosmos-1 űrjárművek indítása is kudarcba fulladt. Ennek ellenére összességében az orosz ICBM haderő teljes mértékben hadrafoghatónak tűnik és még fejlesztés alatt is áll [Pl. az új R-30 Bulava]

Persze ha az oroszok egyszer összeraknak valamit, ami még ráadásul jól is működik, akkor az jó eséllyel a tervezett üzemidőn túl is működőképes marad… Igen jó példa erre Baikonur, ahonnét az űrhajósok mind a mai napig arról az indítórol emelkednek a magasba, a Nemzetözi Űrállomás felé, ahonnét anno 1961-ben Gagarin indult. Nem ilyen hosszú időre tervezték persze – tulajdonképpen pár év elteltével elavult volt a többi indítójukhoz képest – ám működött, akkor meg minek piszkálni… Ez igaz a mostanában tesztelt öreg rakétáikra is. Öregek. És? Működtek, nem? :)

Ma késő délután Skócia keleti partjainál tengerbe zuhant a RAF egyik Tornado típusú vadászbombázója. A baleset nem sokkal felszállást követően, 16 kilométernyire a gép Leuchars-i bázistától következett be. A pilóták sikeresen katapultáltak, és már kórházi megfigyelés alatt állnak. A baleset okáról egyenlőre nincs információ.