HTKA – Haditechnikai Kerekasztal

Mostantól van Ajánló részleg a fórumon belül. Egyből ki is pakoltam egy –> könyvajánlót.

Olvasóink közül minden bizonnyal mindenki látott már olyan filmet, ahol lakatokat durrantottak le a zárról. Odamegy a fószer a kis pisztolyával, bumm bele a lakat testébe, és az már esik is le.

Talán meglepő, de ha ezt mi magunk akarnánk megcsinálni, akkor bizony zárt ajtó mögött maradnánk… Hacsak nem egy shotgunnal esünk neki. A lakat testére történő lövéssel nem megyünk semmire derül ki ebből a képekkel illusztrált tesztből, amit –> itt <-- olvashatunk. (Figyelem: nem azt bizonygatják, hogy nem lőhető le a lakat, hanem azt, hogy úgy nem, ahogy a filmesek csinálják!)

A lakatokat a következőkkel nyúzták többek közt: 9mm-es JHP, .45 ACP, egy .44-es Magnum, egy M1A2 gépkarabély és egy shotgun…

[center]
Egy kis kedvcsináló… :) Ezt a magnum csinálta amúgy…[/center]

Pontos időpot nem került nyilvánosságra, ám már biztos, hogy bezárásra kerül az 1972-ben létesített katonai bázis és áthelyezésre kerülnek a bázis közelében állomásozó atomtengeralattjárók is.

A sziget északi csücskében található bázis hidegháborús maradvány, a megváltozott geopolitikai helyzet nem teszi szükségessé a létét. Ez tekinthető egy indoknak, ám a La Repubblica hírújságban megjelentek szerint az igazi ok, hogy túlságosan is védtelen egy terrortámadással szemben. (A támadók kiszúrása a nyaralók közül valóban okozhat gondot…) Emlékeztet arra, hogy 2001.9.11 után már javaslat született a bázsi felszámolására – amerikai részről.

A környezetvédők is megnyugodhatnak, hiszen távoznak a vizet szennyező tengeralattjárók is (Számos vizsgálat jutott arra, hogy a bázisul szolgáló Santo Stefano sziget környéki vizekben abnormálisan magas az urán és plutónium szennyezés. Ráadásnak 2003 októberében zátonyra is futott az egyik tengeralattjáró. És ugyan ennek nem lett a környezetre nézve komolyabb hatása, az indulatokat tovább fokozta.)

A 162 helyi lakost foglalkoztató, mintegy 3000 fős katonai bázis tehát menni fog, már csak az a kérdés mikor.

"Nincsenek terveink ezzel kapcsolatban" – idézte az Interfax hírügynökség Sergei Ivanov orosz védelmi miniszter az amerikaiak már csak volt üzbég támaszpontjával kapcsolatos szavait. Nyilatkozatában megemlítette, hogy van egy fejlesztés alatt álló légibázisuk az Üzbegisztánnal szomszédos Kirgisztánban (Kant), így nincs szükségük egy újabbra.

Üzbég nyomásra az amerikaiak a hét elejére kivonták csapataikat a Karshi-Khanabad bázisról, ahol 2001 óta tartózkodtak a terror elleni harc érdekében. A hónap elején Vladimir Putin orosz és Islam Karimov üzbég elnök aláírásával szentesítette a két ország közti szövetség létrejöttét. Korábbi értesülések szerint a Karshi-Khanabad bázisra egy kontingensnyi orosz tiszt érkezése várható a késöbbiekben.

Ismert tény, hogy Kína az 1990-es évek elejétől fogva igyekszik nagy hatótávolságú szárazföldi célpontok elleni cirkálórakéták (Land Attack Cruise Missile, LACM) kifejlesztésére. (Nyílván az ő figyelmüket sem kerülte el az amerikai Tomahawk rakéták impresszív találati pontossága az első öböl háború során: a rakéták 80% 1500-1600 km repülés után 3 méteren belüli pontossággal találta el a célt). A kínai fejlesztésekhez nagy segítséget nyújtott az orosz illetve ukrán technológia. (Mint tudjuk Ukrajna 1999-2001 között legalább 18 atomtöltet hordozására is képes, 3000 km hatósugarú Kh-55 církálórakétát exportát Kínába és Iránba, nem igazán tisztázott körülmények között. De Kína hozzájuthatott a Kh-55 kisebb hatósugaró exportváltozatához, a Kh-65SE-hez is Oroszországtól.)

Egy ilyen technológia kifejlesztése igen hosszadalmas és erőforrás igényes munka tele technikai buktatókkal, ám a nyilvánvaló előnyei miatt Kína teljes erőbedobással dolgozik az ügyön. Jelenleg több project is fut párhuzamosan ChangFeng (CF), HongNiao (HN), és DongHai (DH) elnevezéssel. A hatósugár tekintetében 400-1800 km környékén állhat a dolog az elemzők szerint.

A cirkálórakéták fejlesztésének egyik legkényesebb területe a cél megtalálásának módja. A kínaiak rakétája várhatóan többféle navigációs rendszerrel fog előrukkolni: inerciális navigációs rendszer, GPS és TERCOM (Terrian Comparsion ~ terület egybevetés).

A TERCOM rendszer működéséhez Kínának nagy mennyíségő és legfőképpen pontos topogfáfiai adatot kéne beszereznie. Ugyanakkor a megoldás például a Dél-kínai-tenger felett sokat nem érne, lévén arra nincs sok refernciapontként használható terület. Ennélfogva az elemzők szerint kezdetben valószínűleg a GPS lesz az elsődleges rendszer, ami esetleg kiegészülhet a TERCOM-al.

Viszont a GPS rendszer – ami ugyebár amerikai megoldás – használata kockázatokat relythet magában, lévén ez a megoldás érzékeny a civil GPS jelek zavarására. Persze a rakáta az inerciális rendszer segítségével is célba találhat, ám a korrekciós GPS jelek nélkül a pontosság csökken. Másrészt az esetben, ha az USA blokkolja a GPS jeleket a kínai régióban, még mindig ott az orosz GLONASS, vagy a hamarosan üzembe álló európai GALILEO rendszer.

[center]
Egy lehetséges új hajó elleni cirkálórakéta tesztje. A kép 2005-ben jelent meg a kínai neten.
A Tomahawk-ra némileg hajazó rakéta rendelkezik LACM-á történő átalakítás lehetőségével[/center]

A Fülöp-szigetek 2011-ig semmiképpen nem tervezi új vadászgépek beszerzését, annak ellenére sem, hogy múlt hónapban kerültek kivonásra az immár 40 éves F-5 vadászgépek utolsó példányai is. A légtér védelme így az olasz gyártmányú S211 gyakorlógépekre marad. A jet-eket a kiképzés mellett felderítésre és őrjáratotásra használja a légierő.

A kényszermegoldást azzal magyarázták, hogy előbb mindenképp az ország belső rendjét és biztonságát akarják biztosítani – a hadseregnek kommunista lázadókkal és muszlim szepataristákkal kell megküzdenie – ennél fogva a fegyveres erők teljes költségvetését felemésztő beszerzést nem engedhetik meg maguknak.

"… A vadászgépek egyszerűen túl sokba kerülnek." – nyilatkozta a légierő vezére Jose Reyes tábornok. "Ha megvesszük a gépeket, akkor a hadsereg teljes költségvetése rámegy, amit most nem engedhetünk meg. Tehát használjuk amink van, az S211 gépeket. 2011 után elkezdhetünk ismét a külsős gondokra koncentrálni. Imádkozok, hogy megtehessük. (a vadászgépek beszerzését)"

A közelmúltban szerepelt párszor a Topol-M a médiában, így álljon itt egy nagyon rövid összegzés:

1991-ben Moszkva belekezdett egy új interkontinentális ballisztikus rakáta fejlesztésébe, melyet ma Topol-M – NATO berkekben SS-27 – néven ismer a világ. A 2000 áprilisa óta hadrendben álló rakétából az orosz tervek szerint 2006-ra 50 – ebből 10 mobil változatú – lesz telepítve. Az orosz ICBM arzenál modernizálásának keretein belül 2012-ig pedig összesen 220 rakéta telepítését tervezik, melyek a kiöregedett SS-18 "Satan" és SS-19 "Stilleto" rakétákat váltják majd.

A 10000 km hatósugarú, három fokozatú SS-27 "közismert" tulajdonságai közé tartozik az igen nagy pontosság és hogy állítólag a visszatérő egységek nagysebességű kitérő manőverekre képesek, kijátszva ezzel bármilyen ma létező védelmi rendszert. Sergei Ivanov orosz védelmi miniszter állítása szerint a Topol-M 87%-os valószínűséggel hatol át a jelenleg fejlesztés/kiépítés alatt álló amerikai rakétavédelmen, a Ground-Based Midcourse Defense-en. [Ez persze nem meglepő, lévén az amerikai rendszert _nem_ az ilyen fejlett ICMB-k ellen fejlesztik, hanem a jóval primitívebb és jóval kissebb számban rendelkezésre álló észak-koreai illetve iráni rakéták ellen. Jelenleg már az is szép teljesítmény lenne, ha ezeket megbízhatóan, nagy százalékban le tudná meszelni.]

A Topol számos képessége természetesen nem titok. Így tudható, hogy a hagyományos ballisztikus rakétákkal szemben gyorsabb és laposabb íven repül, ezáltal többet tartózkodik az atmoszférában, több lehetősége van manőverezésre. Ezen megoldást az oroszok egyébként már használták korábban is pl. a kis hatósugarú stratégiai Tochka ballisztikus rakétájukon. A Topol-M három robbanófej [egyenként 550 Kt] hordozására képes, ám jelenleg egy robbanófejjel szerelt. És itt jön az igazi durvulás: a másik két helyre ha minden igaz az eredeti robbanófejjel minden szempontból megegyező csalik helyezhetők. Ezen ál-robbanófejek ugyanakkora méretűek, tömegűek mint az igazi, ugyanakkora sebességgel lépnek be az atmoszférába mint a nukleáris töltettel szerelt társuk. Hőképük is megegyezik. Eltérően a jelenlegi csali megoldástól – tömegüknél fogva – nem befolyásolja őket az atmoszféra, így az egész végső fázis alatt hatékonyak. Elképzelhető, hogy a valódi robbanófejhez hasonlóan ezek is képesek manőverezésre. Mindhárom visszatérő egység radarhullám elnyelő bevonattal rendelkezik. Egy esetleges további, ám nem bizonyított képesség, hogy a visszatérő egységek aktív zavarásra képesek, mely az atmoszférába történő belépéskor, a hőpajzs levállásakor aktiválódik.

Az amerikai Szenátus úgy döntött, továbbra is érvényben marad a korlátozás Indonéziával szemben, amíg nem történnek további lépések az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében.

A haladást ugyan elismerték, de míg a hármas feltétel

– a Kelet-Timorban emberiség elleni bűnöket elkövetett katonák elleni vádemelés
– a nemzetközi vizsgálóbizottsággal való együttműködés
– a hadsereg feletti civil kontroll növelése

nem teljesül addig csak nem pusztító katonai felszerelést vásárolhat tőlük Indonézia. A múlt évben rögzített újabb feltétel – a terrorizmus elleni harcban való segítség – ki lett húzva, lévén haladás mutatkozott ezen területen. A korlátozás feloldását még a Bush adminsiztráció kezdeményezte. A külügyminiszternek egyébként megvan a lehetősége a korlátozás felfüggesztésére, ha úgy látja, hogy nemzetvédelmi érdekek forognak kockán. Bár ez kockázatos politikai lépés lenne.

6 évtizeddel azután, hogy az Egyesült Államok megfosztotta őket attól a jogtól, hogy hadsereget tartsanak, újra lehet japán haderő.

No persze itt mindössze formalitásról van szó, hiszen Japán a Washington által rákénysezrített alkotmányt megkerülve Védelmi Erők címszó alatt rendelkezik haderővel. Nem is akármilyennel, hiszen éves költségvetése 44 milliérd USD. Ergo lényegi változást ezen alkotmánymódosítás nem fog hozni, azonban egy tabu megtörését jelenti. Más kérdés, hogy a környező országokkal romolhat a viszony, ha azok úgy érzik, hogy Japán úgymond nem vezekel múltbeli aggressziójáért.

Az amerikai megszálló csapatok "9 nap alatt alkották meg a jelenlegi japán alkotmányt" – nyilatkozta a módosítást felügyelő Yoshiro Mori volt miniszterelnök (Liberális Demokrata Párt). "Nem mondhatjuk el, hogy az alkotmány japán kéz által íródott. Végre elérkezett az idő a saját alkotmány megalkotására."

A módosítási javaslat minden valószínűség szerint átmegy a parlamenten, lévén az ellenzéki Demokrata Párt is támogatja. Ezt követően kerülhet referendumra. Ám a közvéleménykutatások szerint simán elfogadásra kerül majd.

Japán természetesen továbbra is pacifista marad, megtartva a következő cikkelyt: "A japán nép örökre tagadja, hogy a háború a nemzet szuverén joga és hogy a fenyegetés vagy az erő alkalmazása a nemzetközi nézeteltérések rendezésének módja."

A módosítás megtartaná az eddig használt Védelmi Erők elnevezést, de használná a hadsereg szót is.

Továbbá módosítana egy részt a pacifista Kilences Fejezetben. Jelenleg ez így hangzik: "szárazföldi, tengeri és légi csapatok és egyéb háborús potenciál sohasem lesz fenntartva." A módosítás után pedig így hangzik: "Az ország és a nép békéjének és függetlenségének biztosítása végett a miniszterelnök és a kabinet főparancsnokságával védelmi haderők fenntartandók."

A kormányon lévő Liberális Demokrata Párt emellett egy kabinet szintű védelmi minisztérium felállításának lehetőségét is keresi. Japánban jelenleg a többi minisztériumnál alacsonyabb rangú Védelmi Hivatal működik.

Ami nem más, mint egy több szempontból is érdekes és figyelmet érdemlő rakéta. Miért is ír úgymond történelmet ezen 2 fokozatú rakéta, mikor is November 25-én, magyar idő szerint 10:00-kor útjára indul?

• Ez lesz az első amerikai, privát fejlesztésű folyékony hajtóanyagú – folyékony hidrogén/rakéta kerozin – mely föld körüli pályára áll, és az első, mely teljes egészében új tervezésű komponesekből összeállítva teszi ezt.
• Az elmúlt 25 évet nézve ezt leszámítva egyetlen új amerikai rakétamotor lett csak kifejlesztve.
• A Falcon 1 emellett az első olyan rakéta, mely úgymond 21. századi elektronikával repül, melynek jóval kisebb az energiaigénye és tömege, mint elődeinek.
• Az űrsiklóét leszámítva jelenleg ez az egyetlen félig újra felhasználható rakéta. (Első fokozat újrahasználható. A cég jóval nagyobb Falcon 5 és Falcon 9 rakétái a világ első teljesen újból felhasználéható rakétái. Bővebb info: http://www.spacex.com)

És végül, ám nem utolsó sorban az ára mindössze 6,7 millió USD, mellyel a legolcsóbb ár/repülés arányú hordozórakéta jelenleg. Annak ellenére, hogy olyan megbízhatósági értékelést kapott, mellyel csak az USA legjobb hordozórakétái büszkélkedhetnek. A szűzfelszállás helyszínéül a marshall-szigeteki Kwajalein atoll szolgál majd. Az első megrendelők pedig a DARPA és a Légierő. (Ki más is lenne). A rakomány a FalconSat-2 nevet videlő műhold lesz, melynek feladata az űrbéli kommunikációt és a GPS rendszert hátrányosan befolyásoló űrplazma? jelenség viszgálata lesz. A második feladat a TacSat-1 nevezetű műhold pályára állítása a Naval Research Laboratory számára. Erre az utolsó Titan IV kilövése után kerül sor a Vandenberg Légibázisról.

[center]
Falcon 1 a SpaceX vandenbergi indítóján[/center]