Igazából rájöttem, teljesen felesleges azon rugózni, hogy 305 vagy 330 a védelmi értéke. Mert nem ez a lényeg. Hanem az, hogy semmit nem ér a szerző féle RHA számítgatás.

Alapjában véve a T-72 80-105-20-as páncélelrendezésének védelmi értékére két adat van:  305 és ~330mm.  A gyakoribb, a 305mm a legtöbb szovjet-orosz műben megtalálható, így az Uralvagonzavod hivatalos kiadásában is.  (Боевые машины Уралвагонзавода. Танк Т-72) A 330-as értéket meg a Tankograd blog támasztja alá.

A T-72A-nál szintén két adat létezik: 360 és ~390mm. Az első az UVZ könyvében található, a végén az összehasonlító táblázatban.  A ~390mm pedig a Tankograd blogon, ugyanazon számítás alapján, ami a 330-at adta ki neki a 80-105-20 elrendezés esetén.

Miért lényeges ez? Mert mindkét forrás durván 55-60mm különbséget ad ki a T-72 és a T-72A között, és mindkettő AZONOS követelmények alapján lett meghatározva. És ezen bukik az a RHA számolgatás ami az idézett műben található az elejétől a végéig.

Mert mit is csinált a szerző? Szolgai módon összeadogatja az acélvastagságokat és a textolitot.  Lássuk hogy gondolkodik:
(mindenki kiszámolhatja, lásd itt: https://panzerworld.com/relative-armor-calculator)

80-105-20:
80mm acél + 20mm acél = 100mm. 68 fokos dőlésszög esetén ez 269mm. Erre jön a 105mm textolit, ami 280mm, de szorozzuk be azzal a kitalált 0.2-es értékkel, így kijön 56mm. Így jön ki összesen 323mm.

60-105-50:
60mm acél + 50mm acél = 110mm. 68 fokos dőlésszög esetén ez 293mm. Erre jön a 105mm textolit, ami 280mm, de szorozzuk be azzal a kitalált 0.2-es értékkel, így kijön 56mm. Így jön ki összesen 349.7mm.

Szóval nála van így 323mm és 349mm. A kettő között a különbség mindössze 26.7mm! Ezzel szemben a valóság ennek több mint duplája, teljesen mindegy, hogy az Uralvagonzavod, vagy a Tankograd értékeit vesszük alapul. Lehet itt NATO fokozni, meg mindenféle mással kínlódni, a különbség akkor is ugyanez marad.

Ez tökéletesen bizonyítja azt, amit már az elejétől fogva magyarázok, hogy a rétegelt páncélzat NEM úgy működik, hogy 50+50 = 100mm!
Innentől kezdve az idézett műben található összes számítás bukik, mert a valóság nem így működik, amit szovjet és orosz szakkönyvek is bizonyítanak:

„The interactions between long rod penetrators and spaced armour have been studied extensively, which is quite natural considering that spaced armour is considered the simplest form of multilayered armour. However, from a conceptual standpoint, many spaced armour experiments do not represent the „Reflection-1” armour accurately as there is no thick back plate for the target setup. For example, one study featured in the book „Particular Questions of Terminal Ballistics” 2006 (Частные Вопросы Конечной Баллистики) published by the Bauman Moscow State Technical University on behalf of NII Stali, showed that it was possible to increase the mass efficiency by redistributing the mass of a single homogeneous steel plate into multiple layers in a spaced armour array, but it was found that there were serious limits to the effectiveness of this type of armour.”

„The two graphs shown below illustrate the difference in the velocity limit of nominal defeat and the change in mass efficiency obtained by splitting homogeneous steel plate. The graph on the left (а), shows the change in the velocity limit of nominal defeat for three tested angles. (1) – 0 degrees; (2) – 30 degrees; (3) – 60 degrees. The graph on the right (б) shows the same, but in terms of percentage, where (1) – 0 degrees; (2) – 30 degrees; (3) – 60 degrees. Additionally, graph (b) shows the change in mass efficiency, where (4) – 0 degrees; (5) – 30 degrees; (6) – 60 degrees.”

Egy kis adaléknak, a T-64BV homlokpáncélja (60-35-30-35-45), a szerző módszerével:
60+30+45 acél = 135, 68 fokban 360
35+35 = 70mm textolit, 68 fokban * 0,2 = 37
360+37 = 397

Ezzel szemben a valóság: 500!!! mm
(forrás, Основной танк Т-64. 50 лет в строю, Саенко М. В., Тарасенко А. А., Чернышев В. Л., Чобиток В. В.)

Források:

• Боевые машины Уралвагонзавода. Танк Т-72
• Основной танк Т-64. 50 лет в строю
• Теория И Конструкция Танка: Т. 10. Кн. 2. Комплексная защита
• Частные Вопросы Конечной Баллистики
• Tankograd blog