|

Távvezérelt páncélosokat szán az orosz haderő városi környezetbe

Az orosz Védelmi Minisztérium megrendelésére készülő „Storm” névre hallgató koncepció alapját a T-72B3 harckocsi képezi, amelyhez az autonóm működésért felelős egységek fejlesztését a moszkvai székhelyű 3. Központi Kutatóintézet végezte.

Az UralVagonZagod által gyártott páncélos a költséghatékonyság figyelembevétele miatt került előtérbe, noha a T-14 Armata kapcsán számos automatizálási megoldást sikerült tesztelni, erre a feladatra az új orosz harckocsit drágának találták.

A beszámoló alapján az Uran-9 UGV-től eltérő koncepciót kívánnak megvalósítani, ahol a szíriai tapasztalatok alapján túl kevésnek ítélték az irányítóközpont és a robotizált eszköz közötti távolságot. (Külön cikket lehetne szánni a problémák felsorolására, a hírhez kapcsolódóan annyit érdemes megjegyezni, hogy az Uran-9 és a vezérlőközpont többször elveszítette a kapcsolatot egymással, olykor egy órányi időtartamra is.)

A Szíriában debütáló Uran-9 nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az alkalmazás során bizonyossá vált, hogy a 3 km-es rádiósszeköttetés a valóságban 300-500 m között realizálódott. A kapcsolatot 17 alkalommal veszítette el a vezérlővel 1-2 perc időtartamra és kétszer másfél órára. Ha ez még nem elég, a 30 mm-es gépágyúval is adódtak problémák. Forrás: businessinsider.com ,

A tapasztalatokat figyelembe véve a jövő városi harcterein több robotizált jármű együttműködését képzelik el, amelyek harccsoportot alkotva hajtják végre a kijelölt feladatot (hasonlóan az ember vezette járművekhez), nem kevesebbet várva ettől, minthogy az Uran-9 esetében felmerült kommunikációs problémák minimálisra csökkennek a megnövelt kommunikációs csatornáknak köszönhetően.

A platformként alkalmazott T-72B3 mindegyik átalakított variánsa aktív védelemmel, tolólappal és egy 7,62 mm-es PKTN géppuskával lesz felszerelve, amely lehetőséget biztosít egyrészt a terepakadályok autonóm módon való leküzdésére, másrészt támadás esetén képes lesz magát megvédeni, kihangsúlyozva itt az ellenséges páncéltörő eszközök megsemmisítését.

T-72B3 “Urban kit”-tel felszerelve a KADEX 2016 kiállításon. A tolólap mellett reaktív páncélt, IED-zavaró berendezést, új tűzvezérlőrendszert kapott, így képessé vált rakéta indítására is. A parancsnoki kupola környékét páncéllal vették körül, továbbá új képalkotó eszközöket is felszereltek. Forrás: defense-update.com ,

Az UGV-k esetében már többször találkozott az olvasó azokkal az igényekkel, minthogy autonóm módon képes legyen (akár egy kijelölt) útvonalon haladni, a terepakadályokat kikerülni vagy leküzdeni, ezek az elvárások Oroszországban sincsenek másképp, azonban fontosnak tartják azt is, hogy a jármű képes legyen megkülönböztetni a barát-ellenséges erőket elkerülve a saját veszteség okozását.

Mint a fórumon már szóba került, a harckocsik számára a városi környezet nem igazán ideális, ezért a 125 mm-es löveggel felszerelt változat csövét rövidebbre tervezték, hogy mozgékonyságát fokozni tudják. Emellé egy 22 lőszeres javadalmazással bíró automatikus töltő berendezést és többfunkciós, nagy robbanóerővel rendelkező lövedéket terveznek. Az időzíthető gyújtóval felszerelt lövedék alkalmazásával így képesek lesznek épületen belül hatékonyan operálni. A rövidebb csőhossz a mobilitás mellett a löveg mozgathatóságára is jó hatással van, a +14 fokos függőleges kitérítési lehetőséget sikerült +20 fokra feltornázni.

Shmel-M. Forrás: pinimg.com ,

Egy másik T-72 változatot RPO-2 (ismertebb nevén Shmel-M vagy Bumblebee) rakétákkal szereltek fel. A 2004-ben szolgálatba lépett – alapvetően vállról indítható – rakéta 3 kg robbanóanyagot tartalmazó harci részével ideális a városi környezetbe, mivel hatásos lőtávolsága kb. 300 m (maximális hatótávolsága 1700 m).

A két (2A42) 30 mm-es gépágyúval felszerelt Terminator-t nem kell az olvasóknak bemutatni, a csecsenföldi tapasztalatok által életre hívott változatot direkt a városi hadviseléshez tervezték, így logikus volt az átalakításra vonatkozó döntés. A robotizált változat annyiban tér el az eredeti elképzeléstől, hogy páncéltörő rakéta helyett szintén RPO-2 került felszerelésre a felépítmény oldalára. A +25 fokban kitéríthető főfegyverzet ideálissá teszi a háztetők és emeletes épületek elleni küzdelemben.

Terminator egy T-80U társaságában. Forrás: reddit.com ,

Az utolsó T-72 UGV változat a TOS-1A, amely a T-72A alapokon kialakított sorozatvető. A 16 darabos (más forrás szerint 24 db) NURS-rakéták nem hatótávolságukról, inkább pusztítóerejük által váltak híressé. A közelmúltbeli fejlesztésnek köszönhetően az alap 2,7 km-ről sikerült 6 km-re növelni a tűzcsapás zónáját (szintén más forrás szerint 12 km-re).

A járművek irányítását szintén T-72 alapon létrehozandó APC (Armored Personal Carrier) megalkotásában képzelik el, a BMO-T páncéloshoz hasonlóan. Az összesen 8 fő szállítására tervezett parancsnoki központ (2+6 fő kezelő) maximum 3 km távolságból fogja irányítani/felügyelni az UGV-ket, amennyiben a tesztek sikerrel zárulnak (utalva itt a rádióösszeköttetés kritikus fontosságára, mellyel fentebb már találkozott az olvasó).

TOS-1A. Forrás: sputniknews.com ,

Fórum hozzászólások

  • rudi
    Azt írják az Uran 9-es még messze van a tökéletestől…
    http://defence-blog.com/army/combat...-deficiencies-russian-unmanned-mini-tank.html

    Mindezt egy erősen Ukrán érdekeltségű oldal írja úgyhogy illik elosztani kettővel, de valószínű nem zörög a haraszt…

    A lényeg hogy a cikk szerint a szíriai tapasztalatok azt mutatják hogy:
    - a járművet max. 300-500 m-ről lehetett megbízhatóan irányítani beépített, alacsony házakkal tűzdelt területen (Szíria…). 17 esetben rövidebb, 2 esetben hosszabb időre elveszítették az irányítást a jármű felett;
    - a jármű futóműve nem volt megbízható. Az alváz túl gyenge ahhoz hogy közelharcban is alkalmazni lehessen;
    - az OHC-4-es EO rendszer nem elég megbízható;
    - se a 2A72-es gépágyú, se az EO rendszer nem stabilizált, ezért csak állóhelyzetből lehet a járművel hatásosan tüzelni ami igen nagy hátrány. Sok volt az akadály a gépágyúnál.

    Ha ennek csak a fele igaz akkor is v.színű hogy a robotizát harcjárművek tömeges szolgálatba állítása még egy darabig várat magára…
    A kapcsolat megszakadásokat és a megfelelő távolságból való irányíthatóságot szerintem elég nehéz lesz szerintem orvosolni.
    Valami repülő relé drón ami magasból követi a járművet (járműveket) talán segíthet...

    Itt az eredeti orosz prezentáció az Uran-9 szíriai tesztelséről:

    https://ppt-online.org/361075
  • Ne értem most komoylan.

    Akkor eddig mit tesztetek? Sok év után?
    Menet közben nem tud jól lőni ? Ez most bukkan fel?
    Meg a távolsági irányítás is?
  • rudi
    Azt írják az Uran 9-es még messze van a tökéletestől…
    http://defence-blog.com/army/combat...-deficiencies-russian-unmanned-mini-tank.html

    Mindezt egy erősen Ukrán érdekeltségű oldal írja úgyhogy illik elosztani kettővel, de valószínű nem zörög a haraszt…
    Miért ukrán érdekeltségű a defence-blog.com?

    rudi
    Ha ennek csak a fele igaz akkor is v.színű hogy a robotizát harcjárművek tömeges szolgálatba állítása még egy darabig várat magára…
    Egy Predator is robotizált harcjármű, és tömegesen állítják hadrendbe. A földi harcjárműveknél annyira nem egyszerű a helyzet, és vegyük hozzá, hogy aktív rádiózavarást használó ellenfél ellen még kínosabb lehetett volna a helyzet.

    rudi
    A kapcsolat megszakadásokat és a megfelelő távolságból való irányíthatóságot szerintem elég nehéz lesz szerintem orvosolni.
    Erre van válasz: autonóm működés. Amitől persze mindenki fél... De mennyivel rosszabb vajon egy távirányított drónnál?

    rudi
    Valami repülő relé drón ami magasból követi a járművet (járműveket) talán segíthet...
    Persze. Majd nem a harcjárművet, hanem a relé-drónt fogják lőni. :)
  • Egy szárazföldi és egy légi távirányítású eszközt nem nagyon lehet összehasonlítani.Az irányítás kérdése a szárazföldön több dimenzióval nehezebb mint a levegőben.Az ok nagyon egyszerű:a levegőben nincs terep,semmi nem akadályoz ellenben teszem azt egy városban halál távirányítással működtetni bármit is.Engem a 800 méter is meglepett,őszintén szólva azt hittem,hogy fele harmada ennyi távról megy csak.
  • Cifu
    Erre van válasz: autonóm működés. Amitől persze mindenki fél... De mennyivel rosszabb vajon egy távirányított drónnál?
    Mert nem tudjuk autonóm működés esetén mikor csúszik ki a kezünkből az irányítás. Távirányításnál tudjuk mi a helyzet.
  • Cifu
    Erre van válasz: autonóm működés. Amitől persze mindenki fél... De mennyivel rosszabb vajon egy távirányított drónnál?
    Az autonóm működést én csak úgy tudom elképzelni hogy ha megszakad a kapcsolat akkor a jármű u.azon az úton amelyiken jött szépen elindul visszafelé és reménykedik hogy előbb-utóbb újra meglesz a kapcsolat. Az önálló feladat végrehajtás, pláne fegyverhasználat kizárt.
    Cifu
    Persze. Majd nem a harcjárművet, hanem a relé-drónt fogják lőni.
    Valahol az irányító éa az UGV között félúton 1000- 2000 m között lebegő csendes kisméretű qudrokoptert nem igazán lehet észrevenni pláne ha áll a bál a földön (zaj, füst, eső, stb...)
    Ha meg esetleg valami saszem észreveszi lehet próbálkozni eltalálni....
    Ha meg még mesterlövész is nem csak sasszem az illető és lelövi a relé drónt...filléres eszköz. Másik hármat küldenek.
  • rudi
    Az autonóm működést én csak úgy tudom elképzelni hogy ha megszakad a kapcsolat akkor a jármű u.azon az úton amelyiken jött szépen elindul visszafelé és reménykedik hogy előbb-utóbb újra meglesz a kapcsolat. Az önálló feladat végrehajtás, pláne fegyverhasználat kizárt.
    Ezt már elvileg azok a drónok is tudják amiket az üzletbe veszel húsz forintért.
  • Idézet egy másik forrásból miszerint a teszt sikeres volt Szíriában ,mellékeltem a linket az eredeti cikkhez..
    Valaki nem mond igazat.
    Ezek a teszteredmények meg szerintem katonai titoknak minősülnek, de javítson ki valaki ,ha tévedek.

    Uran-9 robot tank

    Az Uran-9 többfunkciós pilóta nélküli harci jármű, amelyet a JSC 766 UPTK bemutatott 2016 szeptemberében, egy másik robot sikeresen tesztelt Szíriában. Az orosz hadsereg bemutatta a május 9-i győzelmi napi felvonuláson.

    A fegyveres rendszert úgy tervezték, hogy távoli felderítést és tűztámogatást biztosítson a városi terrorizmusellenes és felderítő műveletek során, miközben megvédi a katonákat és javítja a harci hatékonyságot.

    Négy pilóta nélküli földi járműből, egy mozgó parancsnoki állomásból és egy traktorból áll.

    Az Uran-9 tornya 2A72 típusú, 30 mm-es ágyúval van felszerelve, amely robbanó, nyomjelző és páncéltörő lőszert képes lőni. Az ágyúval párhuzamosan felszerelhető Kalashnikov PKT / PKTM 7,62 mm-es géppuska.

    A tankra négy 9M120-1 Ataka tartálykonténer irányított rakéta van felszerelve, amelyek legfeljebb 6 km hatótávolságúak és akár 900 mm-es páncélzást is képesek átütni . A művelet igényeitől függően felszerelhető más könnyű fegyverekkel, köztük négy Igla-S rövid hatótávolságú felületi-levegő rakétával.

    A robot és a vezérlő állomás közötti megbízható kommunikáció 3 km-es tartománya drón transzponderek segítségével növelhető .


    https://thedefensepost.com/2018/05/23/russia-robot-vehicle-ugv-uran/
  • Nemerson
    Idézet egy másik forrásból miszerint a teszt sikeres volt Szíriában ,mellékeltem a linket az eredeti cikkhez..
    Valaki nem mond igazat.
    Ezek a teszteredmények meg szerintem katonai titoknak minősülnek, de javítson ki valaki ,ha tévedek.

    Uran-9 robot tank

    Az Uran-9 többfunkciós pilóta nélküli harci jármű, amelyet a JSC 766 UPTK bemutatott 2016 szeptemberében, egy másik robot sikeresen tesztelt Szíriában. Az orosz hadsereg bemutatta a május 9-i győzelmi napi felvonuláson.

    A fegyveres rendszert úgy tervezték, hogy távoli felderítést és tűztámogatást biztosítson a városi terrorizmusellenes és felderítő műveletek során, miközben megvédi a katonákat és javítja a harci hatékonyságot.

    Négy pilóta nélküli földi járműből, egy mozgó parancsnoki állomásból és egy traktorból áll.

    Az Uran-9 tornya 2A72 típusú, 30 mm-es ágyúval van felszerelve, amely robbanó, nyomjelző és páncéltörő lőszert képes lőni. Az ágyúval párhuzamosan felszerelhető Kalashnikov PKT / PKTM 7,62 mm-es géppuska.

    A tankra négy 9M120-1 Ataka tartálykonténer irányított rakéta van felszerelve, amelyek legfeljebb 6 km hatótávolságúak és akár 900 mm-es páncélzást is képesek átütni . A művelet igényeitől függően felszerelhető más könnyű fegyverekkel, köztük négy Igla-S rövid hatótávolságú felületi-levegő rakétával.

    A robot és a vezérlő állomás közötti megbízható kommunikáció 3 km-es tartománya drón transzponderek segítségével növelhető .


    https://thedefensepost.com/2018/05/23/russia-robot-vehicle-ugv-uran/
    Elvileg katonai titok kéne hogy legyen, bár bizonyos szivárgás attól még lehet.

    Én el tudom képzelni az oroszokról, hogy lényegében még a gyári tesztek egy részét is élesben akarták elvégezni. Részben igénytelenségből, részben időhiány miatt.
  • Ebben mi a robotizáció?
    Egy bmp-3 szerű cuccokra rakható 57 mm löveg .
    + Erről is csak a propi megyen oszt semmire nem rakták még rá évek óta.

Ugrás a fórum topichoz