|

Nagy erőkkel zajlik az eltűnt argentin tengeralattjáró keresése

Nagy erőkkel zajlik az Argentin Haditengerészet ARA San Juan (S-42) nevű tengeralattjárójának keresése, mely legutóbb szerdán jelentkezett be. A szóban forgó tengeralattjáró Argentína 2 db, német építésű TR-1700-asainak egyike, mely 44 fős legénységével a Tüzföld székhelyének számító Ushuaia kikötőjéből indult vissza honi kikötője, a Buenos Aires-től cirka 400 kilométernyire délre lévő Mar del Plata irányába. Az elérhető információk alapján utolsó bejelentkezésére szerdán került sor, mikor is Patagónia és a San Jorge-öböl mentén haladtak a kontinens partjaitól hozzávetőlegesen 400 kilométernyire.

Az ARA San Juan honi kikötőjében. Az 1985-ben hadrendbe állított egységen 2008-2013 között hajtottak végre felújítási munkálatokat. Martin Otero,

Azóta viszont nem sikerült felvenni a kapcsolatot velük, így megindult az utolsó ismert pont körül kijelölt területen a kutatás. A kereséshez felajánlotta segítségét Argentína több szomszédja, illetve bekapcsolódott a térségben lévő eszközeivel Anglia és az Egyesült Államok is. Az Egyesült Államok részéről a NASA egy P-3 Orionja és a U.S. Navy immáron 2 P-8A Poseidon tengerészeti járőrgépe tartózkodik a térségben.

Ha minden igaz jelenleg a felszínen keresik a tengeralattjárót, melynek a kommunikációs rendszer meghibásodása esetén az elírásoknak megfelelően fel kellett emelkednie. A legfrissebb információk szerint a kijelölt zónának már mintegy 80 százalékát átkutatták, de még nem akadtak a San Juan nyomára. A műveletet sajnos nem segíti a térség jelenleg viharos időjárása. Bizakodásra adhat ugyanakkor okot, hogy az argentin védelmi minisztérium közleménye alapján szombat délután folyamán összesen 7 alkalommal történt kommunikációs próbálkozás műholdas telefonon keresztül. A 4 – 36 mp közti hosszú üzenetek forrásának behatárolásában egy műholdas kommunikációra szakosodott amerikai cég segíti az argentinok munkáját.

Az amerikaik mindezen felül már a mentési munkálatokra készülnek, hiszen útnak indítottak 2 mentő-tengeralattjáró is, melyekkel különböző mélységből van lehetőség tengeralattjárósok mentésére. Ezek közül a kisebb, Submarine Rescue Chamber (SRC)  névre hallgató megoldás már meg is érkezett Argentínába 3 db C-17 és egy C-5 fedélzetére szétosztva. A bonyolultabb, nagyobb mélységből történő mentést lehetővé tevő Pressurized Rescue Module (PRM) várhatóan valamikor a jövő hét elején érkezhet meg.

A Pressurized Rescue Module (PRM-1) Falcon leeresztésének kezdete egy 2015-ös gyakorlaton. U.S. Navy photo by Daniel Moreno,

Fórum hozzászólások

  • molnibalage
    Kicsit másfelől közelítve a problémát. Amikor adott időjárási helyzet van, akkor pontosan ezt teszik. Tejködben is van hajózás, amikor 20 méterre sem látsz. Akkor bizony csak "kütyük" vannak.

    Ebből nem következik az, hogy csak erre kell hagyatkozni, viszont, ha ezek vannak és 0-24-ban üzemképesek, akkor felveti a kérdés, hogy amíg ezek működnek, addig mi értelme van a két szép szemnek. Eleve több szempár kell, mert nem látni mindent egy helyről, mert az árbóckosár kihalt már egy ideje...
    Navigációs gyakorlatot tartottak és egy ilyet nincs értelme megtartani tiszta nyárni délelőtt az óceán közepén.Miért kell ezt gyakorlolni?Mi van ha ki kell valahogy jutnod az ellenség zavarásából ami olyan erős,hogy nem működnek a navigációs radarjaid?

    De egy általam már sokat emlegetett francia példa:2-3 éve az első nagy NATO baltikumi gyakorlaton a franciák azt a következtetést vonták le,hogy nagyyon rá vannak utalva a kütyükre ami óriási probléma.Kütyükkel minden kiválóan végrehajtanak de ha részlegesen pláne teljesen elveszik a kütyüket akkor megáll a tudomány.Ez a kecskebaszók ellen nem jön ki,no de nem is a kecskebaszók ellen készülnek...
  • molnibalage
    Kicsit másfelől közelítve a problémát. Amikor adott időjárási helyzet van, akkor pontosan ezt teszik. Tejködben is van hajózás, amikor 20 méterre sem látsz. Akkor bizony csak "kütyük" vannak.

    Ebből nem következik az, hogy csak erre kell hagyatkozni, viszont, ha ezek vannak és 0-24-ban üzemképesek, akkor felveti a kérdés, hogy amíg ezek működnek, addig mi értelme van a két szép szemnek. Eleve több szempár kell, mert nem látni mindent egy helyről, mert az árbóckosár kihalt már egy ideje...
    Na pontosan ezt akartam írni. Plusz egyszer ott van elvileg előtte a technikának köszönhetően minden mint egy sakktáblán, (plusz egyéb megfigyelő eszközök pl egy hadihajón ugye) akkor hogy keveri össze szemre hagyatkozva egy olajkúttal a hajót és nem ismeri a pontos pozícióját a mögötte jövő még háromnak?
  • dudi
    Navigációs gyakorlatot tartottak és egy ilyet nincs értelme megtartani tiszta nyárni délelőtt az óceán közepén.Miért kell ezt gyakorlolni?Mi van ha ki kell valahogy jutnod az ellenség zavarásából ami olyan erős,hogy nem működnek a navigációs radarjaid?

    De egy általam már sokat emlegetett francia példa:2-3 éve az első nagy NATO baltikumi gyakorlaton a franciák azt a következtetést vonták le,hogy nagyyon rá vannak utalva a kütyükre ami óriási probléma.Kütyükkel minden kiválóan végrehajtanak de ha részlegesen pláne teljesen elveszik a kütyüket akkor megáll a tudomány.Ez a kecskebaszók ellen nem jön ki,no de nem is a kecskebaszók ellen készülnek...
    Első körben talán azt nézném meg, hogy milyen hullámhosszon üzemel a navigációs radar...
  • molnibalage
    Első körben talán azt nézném meg, hogy milyen hullámhosszon üzemel a navigációs radar...
    Vannak olyan hullámhosszok amik nem zavarhatóak?Nyilván a partvédelem olyan zavaróeszközökkel rendelkezik amikkel lehet ezeket zavarni,különben nem lenne értelme a létezésüknek.
  • Szóval akkor mennyire volt sikeres, tanulságos a gyakorlat? Nem lehetne az ilyen gyakorlatokat egymás közt gyakorolniuk a haditengerészeteknek? Na meg pl épp akkor jöttek egy nagy gyakorlatról hazafele ugye. Ha így tennének talán nem veszélyeztetnék a civil hajóforgalmat és az emberek életét , mert ugye mi lett volna ha meghal pár ember, netán ártatlan civil, családok, gyerekek stb? Ha az nem egy tanker hanem egy komp, vagy sétahajó, turistahajó? Az ilyen tesztelgetések gyakorlatokat talán nem így kellene végrehajtani, hanem biztonságosabb vizeken.
  • molnibalage
    Első körben talán azt nézném meg, hogy milyen hullámhosszon üzemel a navigációs radar...
    A wiki szerint X és S sávú radarokat hastnálnak ezek a rendszerek.
  • Amúgy a jelentésből kimaradtak az oroszok. Arról is szó volt hogy ők zavarták meg a hajót, vagy a hajósok fejét. Netán a szirének még meg a kraken, :)
  • dudi
    Nem is értem,hogy miért nem elektromotorral hajtják a tengelyt és akkor nem kéne 50-60 méteres csavartengely csak az áramot kellene elvinni a tengelycsonknál lévő elektromotorhoz.Ez már a 30-as években létezett turbo-elektromos meghajtásként ha jóll emlékszem a nevére.
    A haditengerészetek híresen konvencionális gondolkodású tisztekből állnak, akik nehezen fogadják el az új megoldásokat. Elég a különféle technikai találmányok elterjedését végignézni - hajócsavar, gőzturbina, tengeralattjáró, repülőgépek, stb.

    A hagyományos meghajtást kitapasztalták, magas szintre emelték. Ennek lecserélésére egy elvben jelentős előnyökkel járó, ám kockázatokat magában rejtő megoldásra a gazdagabb haditengerészet, mint a brit vagy az amerikai inkább hajlamos vállalkozni, mint egy költségek terén korlátozottabb haditengerészet - mint a spanyol vagy a norvég.

    Hogy egy civil példával éljek, a Queen Mary 2 azipodos meghajtással bír, ennél a meghajtó elektromotorok is a hajótesten kívül vannak, csak az erőforrások (az esetben diesel-generátorok és LM2500 gázturbinák által forgatott generátorok) vannak a hajóban. A QM2 azipodjai viszont mint kiderült, nagyon megbízhatatlanok lettek, a hajó kumulatívan több évet esett már ki a szolgálatból a velük kapcsolatos problémák miatt, emiatt a Cunard hajótársaság be is kártérítési perre vitte a dolgot a Royce-Rolls-al szemben, és meg is nyerte azt...

    Szóval valahol érthető azért, hogy a flotta tisztjei nem feltétlenül tapsolnak az új megoldásoknak...
  • antigonosz
    03.40-03.55 között mennyire szokványos időpont az őrségváltás?
    Teljesen. Ez a legrosszabb őrség a "kutyaőrség". Hadihajón nem tudom, hogy megy, de nem egy nagy vaszizdasz a váltás. " Figiyelj arra a vontatóra, közeledik." Vagy ilyesmi.
    Mindenesetre nem rohanunk 17 csomóval a bonyolult hajózási helyzetbe, ahol azt se látjuk, hogy mi micsoda.
    Senki se rádiózott szabályosan. Mindig azonosítani kellene, hogy ki hív kicsodát.
  • dudi
    Nem is értem,hogy miért nem elektromotorral hajtják a tengelyt és akkor nem kéne 50-60 méteres csavartengely csak az áramot kellene elvinni a tengelycsonknál lévő elektromotorhoz.Ez már a 30-as években létezett turbo-elektromos meghajtásként ha jóll emlékszem a nevére.Én úgy tudom,hogy nem egy darabból van a tengely hanem több kisebből van összerakva ebből nekem azt diktálja a logika,hogy egy ütésnél előbb kellene elszakadnia a kötéseknek mint hogy megsérüljenek a perselyek pont azért,hogy ne follyon be a víz a perselyeken kersztül.
    Az angolok most meglépték. a QE anyahajó pl. elektromos. Az azipodos meghajtást viszont inkább kihagyták. Jó 50 méteres tengelyeik vannak.
  • antigonosz
    Amúgy a jelentésből kimaradtak az oroszok. Arról is szó volt hogy ők zavarták meg a hajót, vagy a hajósok fejét. Netán a szirének még meg a kraken, :)
    Az oroszok voltak, ez tiszta sor.
  • Szigorúan laikusan. Értem én, hogy egy hajó nem Polski Fiat 125p négy tárcsafékkel (s akkor még az hol van egy kerámiatárcsás sportkocsitól!)
    De bizonytalan helyzetben ("azt hittük, hogy...") nem kéne legalább a kihajtás teljesítményét csökkenteni? Lehet, hogy végül az a kis mértékű sebességvesztés is elég lett volna az ütközés elkerüléséhez.

    Magamat fényezve; setét borsodiként kizárólag térképet használva jártam be Budapestet és környékét rendre 13-16 címet teljesítve (s ebben mindig volt egy-kettő új), úgy hogy általában 17-18 órakor már újra Miskolcon - tankoltam. A feladatban utódom (kütyümániás és érzéke is van hozzá) lassan egy éve végzi ugyanezt a feladatot. De csak 8-11 címet tud megcsinálni (ugye a cégek, laborok stb. bezárnak), a (10 éves) térképemet visszautasította, s kizárólag Waze-t használ.
    Mire akarok ezzel kilyukadni?
    A kiszolgáló kütyük, alkalmazások el is lustíthatják az agyat, a kreativitást, az átlátóképességet, a memóriát (soroljatok fel fejből annyi telefonszámot, mint amit harminc évvel ezelőtt tudtatok!)
    Illetve a - néha túl - sok információ, technológiai lehetőség még ronthatja is az ítélő, verziókidolgozó, döntéshozó képességet.
    Van egy olyan érzésem, hogy ez is közrejátszhatott.
    Szerintem.

    Na meg az időszak...jelentkezzen az, akinek a hajnali időszakban pengén vág az agya...( Az enyém ilyenkor az egysejtűek felé korrelál:confused:)
  • misinator
    Szigorúan laikusan. Értem én, hogy egy hajó nem Polski Fiat 125p négy tárcsafékkel (s akkor még az hol van egy kerámiatárcsás sportkocsitól!)
    De bizonytalan helyzetben ("azt hittük, hogy...") nem kéne legalább a kihajtás teljesítményét csökkenteni? Lehet, hogy végül az a kis mértékű sebességvesztés is elég lett volna az ütközés elkerüléséhez.
    Sajnos az autós példa nem túl nyerő. Autók esetében a manőverezés lényege az, hogy milyen jó a tapadás, ha élesebben kanyarodsz, a tapadás elveszhet, és a tapadás illetve a tehetetlenségi erő közötti csatában az utóbbi kezd el nyerésre állni - egyszerűbben lecsúszol az ívről. Emiatt manőverez jobban az autó kis sebességnél, hiszen kisebb a tehetettlenség kanyarodásnál.

    Hajók esetén a manőverezésért (általában) a kormánylapát felel, amelynél viszont a mellete elhaladó víz mennyisége a döntő. Más szóval minél gyorsabban haladsz, annál több vizet térít el a kormánylapát, amely miatt annál nagyobb erő tolja a hajó farát a kitérítéssel ellentétes irányba. Persze ahogy az autós hasonlatnál, itt sem ennyire egyszerű, de ebből a példából talán látszik, hogy a hajósok nem szeretnek túlságosan lelassítani, mert akkor azzal a manőverezőképességük is szépen romlani kezd. Emiatt is kell a kikötőkben a toló/vontatóhajók segedelme a kikötéshez egy csomó hajónak (aztán jelent meg óriási találmányként a bow thruster, vagyis a hajóorr alatt keresztirányban elhelyezett, oldalra tolóerőt kifejtő hajócsavar).

    Egy hadihajó (amit eleve inkább nagyobb sebességre terveznek) kormányosa számára sebességet csökkenteni nagy mumus, mert inkább bízik a manőverező-képességben és a sebességben, mint abban, hogy na, akkor majd elevickélünk valahogy kis sebességgel.

    Szóval especiel azt még valahol én is értem, hogy miért nem erőltették a lassítást.
  • misinator
    Szigorúan laikusan. Értem én, hogy egy hajó nem Polski Fiat 125p négy tárcsafékkel (s akkor még az hol van egy kerámiatárcsás sportkocsitól!)
    De bizonytalan helyzetben ("azt hittük, hogy...") nem kéne legalább a kihajtás teljesítményét csökkenteni? Lehet, hogy végül az a kis mértékű sebességvesztés is elég lett volna az ütközés elkerüléséhez.

    Magamat fényezve; setét borsodiként kizárólag térképet használva jártam be Budapestet és környékét rendre 13-16 címet teljesítve (s ebben mindig volt egy-kettő új), úgy hogy általában 17-18 órakor már újra Miskolcon - tankoltam. A feladatban utódom (kütyümániás és érzéke is van hozzá) lassan egy éve végzi ugyanezt a feladatot. De csak 8-11 címet tud megcsinálni (ugye a cégek, laborok stb. bezárnak), a (10 éves) térképemet visszautasította, s kizárólag Waze-t használ.
    Mire akarok ezzel kilyukadni?
    A kiszolgáló kütyük, alkalmazások el is lustíthatják az agyat, a kreativitást, az átlátóképességet, a memóriát (soroljatok fel fejből annyi telefonszámot, mint amit harminc évvel ezelőtt tudtatok!)
    Illetve a - néha túl - sok információ, technológiai lehetőség még ronthatja is az ítélő, verziókidolgozó, döntéshozó képességet.
    Van egy olyan érzésem, hogy ez is közrejátszhatott.
    Szerintem.

    Na meg az időszak...jelentkezzen az, akinek a hajnali időszakban pengén vág az agya...( Az enyém ilyenkor az egysejtűek felé korrelál:confused:)
    Szerintem itt pont ez történt. Rég le kellett volna adni a "ütközés közvetlen veszélye" kürtjelet. Az felrázta volna a monitorokba feledkezett őrtisztet. A három hajóból egy se adta le.
  • Cifu
    Sajnos az autós példa nem túl nyerő. Autók esetében a manőverezés lényege az, hogy milyen jó a tapadás, ha élesebben kanyarodsz, a tapadás elveszhet, és a tapadás illetve a tehetetlenségi erő közötti csatában az utóbbi kezd el nyerésre állni - egyszerűbben lecsúszol az ívről. Emiatt manőverez jobban az autó kis sebességnél, hiszen kisebb a tehetettlenség kanyarodásnál.

    Hajók esetén a manőverezésért (általában) a kormánylapát felel, amelynél viszont a mellete elhaladó víz mennyisége a döntő. Más szóval minél gyorsabban haladsz, annál több vizet térít el a kormánylapát, amely miatt annál nagyobb erő tolja a hajó farát a kitérítéssel ellentétes irányba. Persze ahogy az autós hasonlatnál, itt sem ennyire egyszerű, de ebből a példából talán látszik, hogy a hajósok nem szeretnek túlságosan lelassítani, mert akkor azzal a manőverezőképességük is szépen romlani kezd. Emiatt is kell a kikötőkben a toló/vontatóhajók segedelme a kikötéshez egy csomó hajónak (aztán jelent meg óriási találmányként a bow thruster, vagyis a hajóorr alatt keresztirányban elhelyezett, oldalra tolóerőt kifejtő hajócsavar).

    Egy hadihajó (amit eleve inkább nagyobb sebességre terveznek) kormányosa számára sebességet csökkenteni nagy mumus, mert inkább bízik a manőverező-képességben és a sebességben, mint abban, hogy na, akkor majd elevickélünk valahogy kis sebességgel.

    Szóval especiel azt még valahol én is értem, hogy miért nem erőltették a lassítást.
    Hülyeségre nincs magyarázat.
  • gacsat
    Szerintem itt pont ez történt. Rég le kellett volna adni a "ütközés közvetlen veszélye" kürtjelet. Az felrázta volna a monitorokba feledkezett őrtisztet. A három hajóból egy se adta le.
    Olvass már!Senki nem volt a fregatton a monitorokba feledkezve!!!!
  • dudi
    Olvass már!Senki nem volt a fregatton a monitorokba feledkezve!!!!
    Össze vissza rádióztak, ahelyett, hogy tettek volna valamit.
  • misinator
    Nekem persze rögtön ezek jutottak eszembe...

    Elolvasva a hírt:
    https://htka.hu/2018/12/01/a-helge-ingstad-kiemelesenek-elokeszuletei/
    ... úgy érzem, igencsak észnél kell majd lenniük. (Nyilván nem nyeretlen kétévesek a projektben dolgozók)

    A Rambiz nevű úszódaru két darujával együttesen akár 3300 tonnát is meg bír emelni.
    A Gulliver úszódaru még egy picit nagyobb teherbíró képességű is, akár 4 000 tonnát is emelni képes.

    Viszont a fregatt 5300 tonna körüli vízkiszorítású - száraz rekeszekkel ugye...
    Elég egy gyorsan romló időjárás, aztán lesz egy igen látványos fail videónk...

    Én mindenesetre nagyon drukkolok nekik.
  • dudi
    Nem is értem,hogy miért nem elektromotorral hajtják a tengelyt és akkor nem kéne 50-60 méteres csavartengely csak az áramot kellene elvinni a tengelycsonknál lévő elektromotorhoz.Ez már a 30-as években létezett turbo-elektromos meghajtásként ha jóll emlékszem a nevére.Én úgy tudom,hogy nem egy darabból van a tengely hanem több kisebből van összerakva ebből nekem azt diktálja a logika,hogy egy ütésnél előbb kellene elszakadnia a kötéseknek mint hogy megsérüljenek a perselyek pont azért,hogy ne follyon be a víz a perselyeken kersztül.
    Hadihajónál gondolom az is szempont lehet, hogy lehetőség szerint megmaradjon mechanikus szerkezetne, hiszen háborús helyzetben hamar elkezdhet röpködni az atom, az elektronikus cuccok, meg motorok azt nem annyira szeretik. Többnyire egyszerűbben javíthatók is.

    Ciki lenne, ha egy flottacsoportra mert nuki csapás után, meg ha nincs is sérülés az összes romboló hirtelen béna kacsaként lebeg a vízen, mert a nuki elektro mágneses hullámai megsütötték az elektromotorokat. Mechanikusan összekapcsolt gőzturbinákat, dieseleket stb ez nem nagyon hatja meg.
  • Kurfürst
    Hadihajónál gondolom az is szempont lehet, hogy lehetőség szerint megmaradjon mechanikus szerkezetne, hiszen háborús helyzetben hamar elkezdhet röpködni az atom, az elektronikus cuccok, meg motorok azt nem annyira szeretik. Többnyire egyszerűbben javíthatók is.

    Ciki lenne, ha egy flottacsoportra mert nuki csapás után, meg ha nincs is sérülés az összes romboló hirtelen béna kacsaként lebeg a vízen, mert a nuki elektro mágneses hullámai megsütötték az elektromotorokat. Mechanikusan összekapcsolt gőzturbinákat, dieseleket stb ez nem nagyon hatja meg.
    És az egész mechanikus rendszer villamos vezérlése? Ma már a WC-t is lassan számítógéppel húzod le.
  • Kurfürst
    Hadihajónál gondolom az is szempont lehet, hogy lehetőség szerint megmaradjon mechanikus szerkezetne, hiszen háborús helyzetben hamar elkezdhet röpködni az atom, az elektronikus cuccok, meg motorok azt nem annyira szeretik. Többnyire egyszerűbben javíthatók is.

    Ciki lenne, ha egy flottacsoportra mert nuki csapás után, meg ha nincs is sérülés az összes romboló hirtelen béna kacsaként lebeg a vízen, mert a nuki elektro mágneses hullámai megsütötték az elektromotorokat. Mechanikusan összekapcsolt gőzturbinákat, dieseleket stb ez nem nagyon hatja meg.
    Ha kisütötte az atom a teljes elektronikát akkor teeljesen mind1,hogy mozog-e a hajó vagy sem.

Ugrás a fórum topichoz