|

2,5 milliárd Dollárért veheti az Sz-400-asokat Törökország?

A hónap elején írtunk róla, hogy Ankara és Moszkva között már nem az Sz-400 légvédelmi rendszer eladása, hanem annak árazása az egyeztetések tárgya. Nos, a Bloomberg anonim értesülései alapján arról számolt be, hogy a beszerzés várhatóan 2,5 milliárd Dollárjába fog kerülni a törököknek. A másik fél, a Roszoboronexport részéről nem megerősített az értesülés.

Fotó: Vitalij Kuzminy ,

Korábban írtunk már arról is, hogy Ankara számára kiemelten fontos volt, hogy a beszerzendő légvédelmi rendszerhez kapjon valamennyi technológiai transzfert is, ezáltal is erősítve a török védelmi szektor fejlesztését. Az aktuális sajtóértesülések alapján ezen 2,5 milliárd Dollár tartalmazza 2 ütegnyi Sz-400 légvédelmi rakétakomplexum Törökországban történő legyártását. Ezt megelőzően, elvileg Oroszország 2 ütegnyi technikát szállít le 1 éven belül, azaz az ár elvileg 4 üteget tartalmaz.

Fórum hozzászólások

  • Szittya
    Tehat akkor jol gondoltam tomeges robotrepulogep tamadas eseten a 350 jobb megoldas mint a 400 /ddragabb de hatekonyabb/ tehat egy hadikikotot mar megerne 350 el vedeni 400 helyett. Pl nak.
    Egy fontosabb hadikikötőt szinte biztos, hogy Sz-400-al védenének. Ha lesz 9M96 / 9M100 végre, akkor azt már könnyen beillesztik az Sz-400 fegyverrendszerében, tehát az Sz-400 bír nagy hatótávolságú 48N6 (esetleg még nagyobb hatótávolságú 40N6) rakétákkal és 9M96 / 9M100 közepes hatótávolságú rakétákkal is.

    Az Sz-350 pont, hogy a kevésbé értékes célpontoknál jöhetne (elviekben) szóba, ahol elég a 9M96 / 9M100 is és nincs szükség a nagy hatótávolságú rakétákra.
  • Bocsanat hogy akadekoskodom de nem ertem ossze vissza ingfokat kapok. Egyszer olcsositott valtozat masszor dragabb a raketa az oniranyitas miatt. Egyszer nincs kessz masszor exportra kinaljak. Nem trolkodni akarok csak kivancsi vagyok. Nincs valakinek egy jo kis osszefoglaloja az 350 rol!?
  • Szittya
    Most akkor ninvs kessz vagy exportra kimaljak /nem tiszta/
    Nincs kész, exportra kínálják. A kettő nem zárja ki egymást, szerinted csak kész fegyverrendszert lehet eladásra kínálni? :)
  • molnibalage
    Miért húzták össze, mitől lehet? A nagyobb hatótávolság ára lehet az, hogy 90 fokban van meg csak a teljesítmény miatt? Lehet, hogy igazából távolságfüggő? Tehát kis távolságon menne még a 105 fok, de mondjuk 150 km felett már csak 90 fok az ESA aspektusérzékenysége miatt?

    Ha megfigyeled akar a Ticon akar az AB-n negy antennaval fedik le a 360 fokot. Az az ott is uzemszeruen 90 fokos az egy antennara juto szektor. Ez pedig nem veltlen mivel nem csak a HPASP altal emlitett antenna konstrukcio/koltseg de az ugynevezett "standing vawes" is bejatszik ezen szogtartomanyon kivul. Ez azt jelenti hogy a kisugarzott RF egyre nagyobb resze fog a szonszedos antennarol visszaverodni az az nem fog mar a nyalabformalasban resztvenni. Ez egyreszt a nagyalab energisuruseget, masreszt annak "szerkezetet" rontja valamint maganak az antennarendszernek sem tesz jot mert rohadtul melegiti.

    Roviden 90 fokon tul a veszteseg es a hoterheles valamint a nyalabkohezio drasztikusan novekszik.
  • Bocsanat hogy beletrolkodtam a topikba en eddig abna a tudatba voltam hogy a 350 egy nasams vagy aster kategorias rendszer . ezekszerint nem az lessz csak valami hasonlo joval gyengebb kepessegekkel.
  • Szittya
    Bocsanat hogy beletrolkodtam a topikba en eddig abna a tudatba voltam hogy a 350 egy nasams vagy aster kategorias rendszer . ezekszerint nem az lessz csak valami hasonlo joval gyengebb kepessegekkel.
    • A NASAMS és az Aster két igencsak eltérő rendszer. A NASAMS alapvetően légi indítású önirányító rakétákra (jelenleg kizárólag az AIM-120 AMRAAM) épül. A mögötte lévő "tartalom" egyszerű, olcsó. Alapvetően a rakéta irgalmatlan drága, de a rendszer amúgy egyszerű és (relatíve) olcsó. Cserébe a hatótávolsága parittya szintű, 20-30km nagyon maximum. Ballisztikus rakéták ellen nem használható.
    • Az Aster eredetileg kifejezetten hadihajók számára készült, önirányító rakétákkal, jó képességű radarokkal és háttérrendszerekkel. Az Aster-15 hatótávolsága ~40km körüli, az Aster-30 hatótávolsága cirka 120km. Az Aster volt az első radaros önirányítású légvédelmi rendszer (IOC dátuma 2001). Ballisztikus rakéták is haszálhatóak az új verziói. A szárazföldi változata (SAMP/T) is létezik. A rakéta viszont kis szériaszáma miatt extrém drága.
    • Az Sz-350 inkább az Aster-hez hasonló rendszer, csak elvben egy-két fokkal szerényebb képességű radarral. Eleve ballisztikus rakéták ellen is használható lesz. Érdekes kérdés, hogy a 9M96 és 9M100 rakéták mennyire lesznek drágák, mert alapjaiban határozza meg a rendszer életképességét...
  • Ertem tehat elso blikre a radar a gyenge pontja a 350 nek a nyugati fajtarsal szemben. Gyengebb kepesseg de ha a raketat sikerul olcsositani /megfelelo db szam aseten nem lessz. Olyan nehez/ ar ertek aranyat tekintve egy igen potens redszer lessz az oroszok kezebe amivel masod szintu terepet konnyeden megoltalmaz. Ezzel kivaltva a joval dragabb 400 asokat. Legalabbis ott ahol nincs akkora fenyegetes vagy olyan erteku strategiai celpont /kvazi reskitoltes/.

    A nasams nal hogy all a nagyobn hatotavolsagu "1 fokozat" ? Tudom hogy egy azon cegcsoport asterrel meg hasonlok de nem ugy vot hogy ki lessz tolva 120 km re? Vagy aster miatt bukott a dolog?
  • Akkor az s 350 kozepes raketaibol nincs aktiv radarvezerelt valtozat tervben sem /hasonlo a nasamsehoz?) marmint kepessegbe nem r77rekintetebe?
  • Szittya
    Ertem tehat elso blikre a radar a gyenge pontja a 350 nek a nyugati fajtarsal szemben. Gyengebb kepesseg de ha a raketat sikerul olcsositani /megfelelo db szam aseten nem lessz. Olyan nehez/ ar ertek aranyat tekintve egy igen potens redszer lessz az oroszok kezebe amivel masod szintu terepet konnyeden megoltalmaz.
    Negatív. (tényleg el kellene olvasni Molni írását, benne van hogy melyik Sz-300 típus mire való, sőt még a 350-es is)
    Az Sz-350 valaha majd a Sz-300PSz komplexumokat váltja ki vidéken, semmi köze az Sz-400-hoz.
  • Na igy mar ertheto hogy a psz helyett lessz /nem emlekeztem az osszefoglalo ezen reszere hogy a psz t valtja az s 350\
  • Igen megvan a pmu magyarorszagi rendszeresitese eseten milett volna ha. Resz elott. /nem emlekezhet az ember az osszefoglalo minden mondatara na :D/
  • Ha mar belekezdtem tovabbi kerdeseket tennek fel. Nem erne e meg a vityaz "nagy" aktiv radaros raketajat integralni az s 400 hoz? Igy elvileg kapna a 400 as egy reszben 360 fokos tuzivet. Nem a teljes javadalmazast lecserelni csak van hely a tubusba. Vagy a pancirok miatt folosleges esetleg gazdasagtalan lenne?
  • Szittya
    Ha mar belekezdtem tovabbi kerdeseket tennek fel. Nem erne e meg a vityaz "nagy" aktiv radaros raketajat integralni az s 400 hoz? Igy elvileg kapna a 400 as egy reszben 360 fokos tuzivet. Nem a teljes javadalmazast lecserelni csak van hely a tubusba. Vagy a pancirok miatt folosleges esetleg gazdasagtalan lenne?
    Elvileg integrálva van (értsd exportálható), csak azokon a fránya állami teszteken még nem sikerült (tizen x éve) átmennie.
    Ha bele gondolsz hogy az amcsik mennyit sz*vtak egykoron az AMRAAM rendszerbe állításával, akkor kiderül, hogy csodák nincsenek...
  • Bocsanat hogy ennyire vergodok itt az s 350 en csak valamiert nem tudom megerteni hogy az oroszok elso aktiv rafarvezerelt raketaval felszerelt komplexuma es enyhen szolva teljesen elhanyagolt rendszer. Mikozben szerintem hatalmas elorre lepes es kepesseg novekedest nyuljt az aktiv rafarvezerles legvedelmi raketaknal is. Persze a vegyes ir vezerles is hatalmas ekorrelepes de ilyen meg ritka. Essp azthiszem az oroszoknak meg nincs. Ennek okan is ertekesebbnek kellene kennie a vityaznak
  • Hpasp
    Negatív. (tényleg el kellene olvasni Molni írását, benne van hogy melyik Sz-300 típus mire való, sőt még a 350-es is)
    Az Sz-350 valaha majd a Sz-300PSz komplexumokat váltja ki vidéken, semmi köze az Sz-400-hoz.
    Amen. Tessék olvasni. Ha nem érthető valami, aztán kérdezni. :)
  • Hpasp
    Elvileg integrálva van (értsd exportálható), csak azokon a fránya állami teszteken még nem sikerült (tizen x éve) átmennie.
    Ha bele gondolsz hogy az amcsik mennyit sz*vtak egykoron az AMRAAM rendszerbe állításával, akkor kiderül, hogy csodák nincsenek...
    Hát igen. Már a '80-as évek közepén voltak éleslövészetek oszt IOC 1991, az ODS végén.
  • Szittya
    Ha mar belekezdtem tovabbi kerdeseket tennek fel. Nem erne e meg a vityaz "nagy" aktiv radaros raketajat integralni az s 400 hoz? Igy elvileg kapna a 400 as egy reszben 360 fokos tuzivet. Nem a teljes javadalmazast lecserelni csak van hely a tubusba. Vagy a pancirok miatt folosleges esetleg gazdasagtalan lenne?
    360 fokos tűzíve legfeljebb akkor lehetne, ha minden feltételzés él, ami a HT összefoglalóban van. A-50 + data link + egyéb radarokkal. MCU/MCG adáshoz folyamatos track kell. Bár talán elég lehet a körkörös felderítő radar is ehhez, hiszen a NASAMS is ezt csinálja, de számomra nem derül ki, hogy tűzvezető radar a szűk km ezen a téren vagy sem.
  • molnibalage
    360 fokos tűzíve legfeljebb akkor lehetne, ha minden feltételzés él, ami a HT összefoglalóban van. A-50 + data link + egyéb radarokkal. MCU/MCG adáshoz folyamatos track kell. Bár talán elég lehet a körkörös felderítő radar is ehhez, hiszen a NASAMS is ezt csinálja, de számomra nem derül ki, hogy tűzvezető radar a szűk km ezen a téren vagy sem.
    Tűzvezető radarból is lehet annyi,hogy kiadja a 360 fokot csak ahhoz a világ összes pénze nem lenne elég.
  • dudi
    Tűzvezető radarból is lehet annyi,hogy kiadja a 360 fokot csak ahhoz a világ összes pénze nem lenne elég.
    Nem így épül fel az osztály. Tehát elméletnek szép, de nem tudom, hogy egyáltalán fizikailag lehetséges-e több radart hozzá csapni.
  • Hpasp
    Egy adott passzív fázisfordító elemen átvihető mikrohullámú energia nagysága fordítottan arányos annak élettartalmával, vagyis a komplexum üzemeltetési költségével.
    Ha egy Sz-300PSz tűzvezető lokátorának 150km-es hatótávolságát egy Sz-300PM-hez tartozó 250km-re akarod növelni, akkor (250/150)⁴≈7.7x nagyobb teljesítményű impulzust kellene tudnod átzavarnod.
    Nyilván a fázisfordítók által elvisel mikrohullámú impulzus nagysága nőtt 1982 és 1992 között, másrészt ha több fordítót raksz ugyanabba az antennába, akkor csökkented az egy fordítóra eső teljesítményt, másrészt ezáltal szűkíteni is tudod a kibocsájtott nyalábot.
    (persze ekkor meg az antenna ára megy föl, hiszen abba több fordító + nagyobb számítógép kell vezérelni azokat...)
    Ezt nem egészen értem. Az, hogy mennyire húzok össze egy nyalábot az miért limitálja azt, hogy mekkora oldaszögig tudja a rács a nyalábot? A teljesítménynek mi köze az azimuthoz? Az imp. hosszúság meg pusztán a sinjel hosszát, tehát az effektív teljesítménykisugárzást befolyásolja. Ha jól éltem.
  • Hpasp
    Szinte már majdnem sikerült rendszerbe állítani az Sz-400-as 380km hatótávolságú 40N6 rakétáját, de mégsem, mer megbukott az állami átvételen.
    Pár hónap és némi módosítás után újra megpróbálják.

    https://bmpd.livejournal.com/3145944.html
    boki
    Hosszú idő után újabb hírek a 40N6-ról.


    A 40N6 rakéták tesztjei a végső szakaszhoz érkeztek, már nyáron próbaüzemmódban a csapatokhoz kerülhetnek.Februárban tesztelték a kétfokozatú 40N6 rakétát és az eredményeik alapján kisebb konstrukciós változtatásokat végeznek rajta. Április-május folyamán újabb tesztsorozatot terveznek, ami után majd döntenek a rakéta rendszeresítéséről és sorozatgyártásáról .

    https://iz.ru/725373/nikolai-surkov-aleksei-ramm/s-400-smogut-porazhat-tceli-na-distantcii-400-km

Ugrás a fórum topichoz