|

Európai platformból indiai AWACS? Simán!

Február 14. és 18. között zajlik India legnagyobb repülőipari szakkiállítása, az Aero India 2017. Az átlagpolgároknak szóló látványosságok (légi és földi bemutatók) mellett szakmai konferenciáknak is helyt ad a rendezvény, valamint hagyományosan ekkorra időzítenek több sajtótájékoztatót és nagyobb bejelentést is. Sőt, a helyi hadiipari cégek előszeretettel mutatják be új termékeiket ezekben a napokban. Az Aero India tehát mindig kiváló forrását jelenti a haditechnikai témájú híreknek – lássuk, az első „hullámban” mikből csemegézhetünk!

Ugyan a legfrissebb hírek csak ma kezdenek el csordogálni, de már előzetesen is felmerült egy-két érdekesség. Ezek közül kiemelnénk azt a február 12-én napvilágot látott pletykát, miszerint India hat darab A330 típusú utasszállítót vásárolna az Airbustól, abból a célból, hogy légtérellenőrzővé alakítsa azokat. Mindezt a DRDO (Defence Research and Developments Organisation – a fegyverfejlesztésekért felelős indiai állami szervezet) elnöke, Dr. S. Christopher nyilatkozta, tehát nem feltétlenül légből kapott gondolat.

Az egyik a két indiai EMB-145 AEW&C-ből |Forrás: Indiai Légierő ,

Ráadásul Christopher volt korábban a projektfelelőse India saját AEW&C programjának, amelynek során az Embraer EMB-145 platformján hoztak létre korai előrejelző és légtérellenőrző repülőgépet. Az Aero India 2017 alatt munkájuk egyik eredménye be is mutatkozik: az első napon – azaz ma – adják át az Indiai Légierőnek azt a példányt, amit korlátozottan bevethetőnek nyilvánítottak. Ezen kívül még egy ilyen repülőgép létezik, egy harmadik pedig átalakítás alatt áll.

Ha pedig lehet hinni a fenti hírnek, akkor az EMB-145-ösök bázisán létrejött AEW&C-k csak réskitöltők lesznek a nagyobb Airbusok érkezéséig. A DRDO vezetője szeretné, ha hat hónapon belül meg tudnának egyezni a gyártóval, és 84 hónappal később átvehetnék az első repülőgépet. Ezeket valószínűleg ők maguk látnák el – részben külföldi eredetű – felderítő rendszerekkel, hasonlóan az EMB-145-ösökhöz.

Fórum hozzászólások

  • <p class="new-blogpost-comment-notice">Komment ehhez a hírhez: Elkészült az utolsó indiai AEW
    Ez a gép a sok antennával úgy néz ki,mint valami elb---ott karácsonyfa....A knight rider jut róla eszembe...Mikor ki nyílt a sok stab szárny meg minden....adiigra a cv értéke a 42x-ére nőtt....
  • Szerintem az egyik leg érdekesebb hír (eddig) az idei pározsi repülő kiállításról:
    Embraer és az ELTA Systems közös terméke a P600 AEW
    [​IMG]

    Ez tulajdonképp az EMB-145 kistesója egy nagyon korszerű radarral.

    A rendszer alapja az ELTA új GaN bázisú ELM-2096 radarja ami 240°-os lefedettséget biztosít.
    A radart az Embraer vadi új Praetor 600-as gépére applikálják.
    [​IMG]
    Szerény véleményem szerint így kb. 8 óra őrjárati időt lehet elérni 13 km magasan. A gép alapára $25 millió(átépítéssel) körül lehet, úgyhogy a teljes rendszer (gép + radar + C4ISR rendszer) esélyesen nem sokkal lesz több $100 milliónál ami ebben a kategóriában abszolút jó árnak számít.
    Az előnye a C295 AEW-vel szemben hogy ez képes 13 km magasan őrjáratozni.
  • molnibalage
    Eszméletlen milyen kompakt lett ez a koncepció. 40 éve ehhez IL-76 vagy B707 méretű platform kellett.
    Azért feltételezem ehhez azért kell egy masszív földi infrastruktúra (operation center) amit a AEW géppel egy oda-vissza műholdas datalink köt össze.
    A gépen lévő a radart kiszolgáló operátorok száma v.színű csökkent (ezért lehet kisebb a hordozó gép), de a többi operátorok (pl. a SIGINT felelősök) nem tűntek el csak a földön maradnak.
    Az adatokat datalinken keresztül kapják meg, és a földön hozzák a döntéseket.
    A levegőben lévő többi gépnek meg a megszokott módon Link 16-on lövik át a helyzetképet, úgyhogy amit ez a kis dög lát, azt látja az összes saját gép is.
  • rudi
    Azért feltételezem ehhez azért kell egy masszív földi infrastruktúra (operation center) amit a AEW géppel egy oda-vissza műholdas datalink köt össze.
    A gépen lévő a radart kiszolgáló operátorok száma v.színű csökkent (ezért lehet kisebb a hordozó gép), de a többi operátorok (pl. a SIGINT felelősök) nem tűntek el csak a földön maradnak.
    Az adatokat datalinken keresztül kapják meg, és a földön hozzák a döntéseket.
    A levegőben lévő többi gépnek meg a megszokott módon Link 16-on lövik át a helyzetképet, úgyhogy amit ez a kis dög lát, azt látja az összes saját gép is.
    Pont erről beszélek. Anno nem tudtak ennyi adatot mozgatni kódoltan. A Link 16 sávszélessége csak kódolatlanul 56kbit/sec tája, kódolta a fele, nagy táv esetén asszem a negyede. Emiatt is kell sok operátor a gépen. Meg persze így fért el rá a kellően nagy mecha legyezésű radar és annak gépészete, stb.

    Ez meg tényleg egy radar grid egy eleme, de az AVR több eleme a földön van. Az orosz koncepció is erre hajaz volt, de ahhoz is az A-50 kellett 30+ éve és ebből ma sem engednek.
  • Azt gondolom hogy ahhoz hogy ki lehessen használni egy ilyen AEW gép képességeit minimum kell hogy legyen a földön valahol egy "Operációs Központ" ahol összefutnak az összes földi és légi telepítésű radaroktól (pl. fönti AEW gép), drónoktól, passzív ELINT szenzoroktól származó elektronikus és videó jelek, a saját csapatok pozíciói stb…
    Itt dolgozgatnak azok az operátorok akinek már nem muszály hogy a gép fedélzetén legyenek és vannak azok a döntéshozók akik a beérkező és rendszerezett adatok alapján megfelelő döntéseket tudnak hozni.

    Valami olyasmire gondolok mint az Izraeliek MOIC (Mission Operation Intelligence Center) drón központja.
    [​IMG]
  • rudi
    Azt gondolom hogy ahhoz hogy ki lehessen használni egy ilyen AEW gép képességeit minimum kell hogy legyen a földön valahol egy "Operációs Központ" ahol összefutnak az összes földi és légi telepítésű radaroktól (pl. fönti AEW gép), drónoktól, passzív ELINT szenzoroktól származó elektronikus és videó jelek, a saját csapatok pozíciói stb…
    Itt dolgozgatnak azok az operátorok akinek már nem muszály hogy a gép fedélzetén legyenek és vannak azok a döntéshozók akik a beérkező és rendszerezett adatok alapján megfelelő döntéseket tudnak hozni.

    Valami olyasmire gondolok mint az Izraeliek MOIC (Mission Operation Intelligence Center) drón központja.
    [​IMG]
    Igen. Valójában a Patriot FDC koncepciója is már részben ez. A '70-es évek beli E-2 is lesugározta az adatok egy részét a CV(N)-ek harcászatijába és képes volt adatkapcsolatra az F-14-gyel.

    Cseréld ki a kövezkezőre
    E-2 --> A-50U/100
    F-14 --- > MiG-31
    CVN+AEGIS ---> Sz-300/400.

    Voilá. A koncepció ugyanaz csak ma már van ARH-s SM rakéta és a 40N6. Lehet a horizont alá tüzelni. Csak 40 évig tartott megcsinálni, de éljen soká az evolúció. Csak az oroszok nem hajókat védenek vele, ennyi a difi.

Ugrás a fórum topichoz