|

Újabb sikeres teszten van túl a JSM

Norvégia a Joint Strike Fighter program egyik legfontosabb nemzetközi partnere, a típus iránti elkötelezettségükről már számtalanszor bizonyságot tettek. Az F-35A megrendelőiként a típus fejlesztésében is részt vesznek, valamint a Kongsberg hadiipari vállalat révén az alacsony észlelhetőségű vadászbombázó csapásmérő képességének kialakításán is munkálkodnak. A Joint Strike Missile néven ismert szárnyas rakéta kifejezetten a Norvég Királyi Légierő igényei alapján készült, stand-off csapásmérő eszköz, amit az F-35-ös a belső fegyverterében is hordozhat, megőrizve így a “lopakodó” képességét. A több változatban készülő, várhatóan 2018-ban szolgálatba álló fegyverhez nagy reményeket fűz a Kongsberg: szeretnék a JSF minél több megrendelőjének eladni, minél nagyobb darabszámban.

Joint Strike Missile tesztpéldánya egy F-16C szárnya alatt, valahol az Edwards AFB közelében, 2016. december közepén. Nem sokkal később a Fighting Falcon útjára bocsátotta a fegyvert |Forrás: Kongsberg ,

Ez utóbbira pedig reális esély van, hiszen a JSM eddig jól szerepel a teszteken. A napokban éppen egy amerikai F-16C szárnya alól indították el az egyik tesztpéldányt, ami végül a Utah Lő- és Gyakorlótér területén csapódott célba. Addig azonban hosszú utat tett meg, folyamatosan változtatva sebességét és magasságát – ami éles helyzetben az ellenséges légvédelem kicselezését szolgálja, és az ilyen típusú szárnyas rakéták jellemző bevetési profilja. Ezen túlmenően a hordozó-indító Fighting Falcon is végzett néhány nagyobb túlterhelésű manővert vele, bizonyítva, hogy biztonságosan hordozható külső függesztéssel is.

Fórum hozzászólások

  • Most meg azon tűnődöm egy ideje, hogy ennek az F-35A-nak jólvan-e így a szárnyvége? Nem nagy-e az indukált ellenállás, látva ezt a jókora kondenzációt.
    Mi volt a tervezők koncepciója?
    Még az F-22-esnél is csökkentették a törővég húrhosszát.
    Szóval azon agyalok, hogy lehet, mégis kéne az a nagyobb LERX ott a belépőél tövénél, amit az X-35 -> F-35 áttervezésnél elhagytak.
    Majd ezzel párhozamosan kissé megnövelném a belépőél nyilazását, viszont úgy növelném az oldalviszonyt, mint az F-15-ösöknél.
    Ott a flatter elkerülése érdekében csak a belépőél tartja a fesztávot, amit az oldalviszony érdekében növeltek akkorára, amekkorára, de a kilépőélet visszavágták.
    Ezáltal az indukált örvényeket generáló felület is csak egy csúcs, ami a hatótávra is jótékony hatással bír és még ekkora fesztávnál sincs flatterveszély.
    Ugyanez a helyzet a vízszintes vezérsíkokkal is.
    Vajon miért lett mégis ilyen az F-35A szárnyformája?
    Csak nem B modell miatt kellett így visszanyesni a dolgot?
  • Allesmor Obranna
    Most meg azon tűnődöm egy ideje, hogy ennek az F-35A-nak jólvan-e így a szárnyvége? Nem nagy-e az indukált ellenállás, látva ezt a jókora kondenzációt.
    Mi volt a tervezők koncepciója?
    Még az F-22-esnél is csökkentették a törővég húrhosszát.
    Szóval azon agyalok, hogy lehet, mégis kéne az a nagyobb LERX ott a belépőél tövénél, amit az X-35 -> F-35 áttervezésnél elhagytak.
    Majd ezzel párhozamosan kissé megnövelném a belépőél nyilazását, viszont úgy növelném az oldalviszonyt, mint az F-15-ösöknél.
    Ott a flatter elkerülése érdekében csak a belépőél tartja a fesztávot, amit az oldalviszony érdekében növeltek akkorára, amekkorára, de a kilépőélet visszavágták.
    Ezáltal az indukált örvényeket generáló felület is csak egy csúcs, ami a hatótávra is jótékony hatással bír és még ekkora fesztávnál sincs flatterveszély.
    Ugyanez a helyzet a vízszintes vezérsíkokkal is.
    Vajon miért lett mégis ilyen az F-35A szárnyformája?
    Csak nem B modell miatt kellett így visszanyesni a dolgot?
    Ha ezt beküldöd angol nyelven a gyártónak és visszaírnak, hogy igazad van, akkor esküszöm meghívlak egy sörre :)
  • Allesmor Obranna
    Most meg azon tűnődöm egy ideje, hogy ennek az F-35A-nak jólvan-e így a szárnyvége? Nem nagy-e az indukált ellenállás, látva ezt a jókora kondenzációt.
    Mi volt a tervezők koncepciója?
    Még az F-22-esnél is csökkentették a törővég húrhosszát.
    Szóval azon agyalok, hogy lehet, mégis kéne az a nagyobb LERX ott a belépőél tövénél, amit az X-35 -> F-35 áttervezésnél elhagytak.
    Majd ezzel párhozamosan kissé megnövelném a belépőél nyilazását, viszont úgy növelném az oldalviszonyt, mint az F-15-ösöknél.
    Ott a flatter elkerülése érdekében csak a belépőél tartja a fesztávot, amit az oldalviszony érdekében növeltek akkorára, amekkorára, de a kilépőélet visszavágták.
    Ezáltal az indukált örvényeket generáló felület is csak egy csúcs, ami a hatótávra is jótékony hatással bír és még ekkora fesztávnál sincs flatterveszély.
    Ugyanez a helyzet a vízszintes vezérsíkokkal is.
    Vajon miért lett mégis ilyen az F-35A szárnyformája?
    Csak nem B modell miatt kellett így visszanyesni a dolgot?
    Tekintve, hogy a sárkányok fő méretei sem teljesen azonosak, innentől fogva nem igazán értem, hogy miért kellett volna az A változatnál ragaszkodni ehhez a B miatt, amikor C eleve eltérő méretű szárnyakat használ. Ezt az A-nál is meg lehetett tenni, hogy apróbb változtatásokat tegyenek bele. Csak a sok sok apró ilyenből lett végül az, hogy a commonality szépen messze elmaradt az eredeti célkitűzéstől.
  • Viszzatérve saját magamhoz, a dologra (mármint az F-35-ösnél meglévő intenzív kondenzációra) azután figyeltem fel, hogy láttam egy dokumentumfilmet, melyben (többek közt) azt rótták fel hibának az YF-23-asnál, hogy túl intenzív a szárnyvégi kindenzáció, messziről elárulva így a gép helyét.
    Elég nyakatekert kifogás, hiszen ez csak intenzív mznőverezésnél jön elő, akkor meg már mindegy is.

    Viszont maga a szárnyvégi húrhossz csak nem hagy nyugodni.
    Jól van ez így egy szuperszonikus gépen?
  • Allesmor Obranna
    Most meg azon tűnődöm egy ideje, hogy ennek az F-35A-nak jólvan-e így a szárnyvége? Nem nagy-e az indukált ellenállás, látva ezt a jókora kondenzációt.
    Mi volt a tervezők koncepciója?
    Még az F-22-esnél is csökkentették a törővég húrhosszát.
    Szóval azon agyalok, hogy lehet, mégis kéne az a nagyobb LERX ott a belépőél tövénél, amit az X-35 -> F-35 áttervezésnél elhagytak.
    Majd ezzel párhozamosan kissé megnövelném a belépőél nyilazását, viszont úgy növelném az oldalviszonyt, mint az F-15-ösöknél.
    Ott a flatter elkerülése érdekében csak a belépőél tartja a fesztávot, amit az oldalviszony érdekében növeltek akkorára, amekkorára, de a kilépőélet visszavágták.
    Ezáltal az indukált örvényeket generáló felület is csak egy csúcs, ami a hatótávra is jótékony hatással bír és még ekkora fesztávnál sincs flatterveszély.
    Ugyanez a helyzet a vízszintes vezérsíkokkal is.
    Vajon miért lett mégis ilyen az F-35A szárnyformája?
    Csak nem B modell miatt kellett így visszanyesni a dolgot?
    Szerintem nem akkora gond. A gépet nagysebességre tervezték, az indukált ellenállás meg a sebességgel csökken és egyre dominánsabb lesz a profil ellenállás (arányosan), nem? Szerintem ennél a gépnél a kis sebességű performance eléggé másodlagos, mivel az operation speed némileg magasabb mint az általában beton felett piruettező többi gépnek.
    Inkább szilárdsági okai lehetnek, vagy valami szenzornak kellett a hely (jelenlegi vagy jövőbeni). Ha jól emlékszem, a sárkányt alapból úgy szögelték össze, hogy később mindent bele lehessen tenni - márpedig a szárnyvég nagyon sok berendezés számára vonzó hely.
  • Allesmor Obranna
    Majd ezzel párhozamosan kissé megnövelném a belépőél nyilazását, viszont úgy növelném az oldalviszonyt, mint az F-15-ösöknél.
    Ott a flatter elkerülése érdekében csak a belépőél tartja a fesztávot, amit az oldalviszony érdekében növeltek akkorára, amekkorára, de a kilépőélet visszavágták.
    Ezáltal az indukált örvényeket generáló felület is csak egy csúcs, ami a hatótávra is jótékony hatással bír és még ekkora fesztávnál sincs flatterveszély.

    Na várj! Nem vagyok a téma szakértője, de nem te mondtad, hogy a trapéz alakú, a kilépőélen előrenyilazott szárny jelenleg a legfrankóbb (kb. a belépőélen előrenyilazott szárny, vagyis a Szu-47-nél alkalmazott megoldás előnyeit hozza, de annak hátrányai nélkül)?

    Allesmor Obranna
    Viszzatérve saját magamhoz, a dologra (mármint az F-35-ösnél meglévő intenzív kondenzációra) azután figyeltem fel, hogy láttam egy dokumentumfilmet, melyben (többek közt) azt rótták fel hibának az YF-23-asnál, hogy túl intenzív a szárnyvégi kindenzáció, messziről elárulva így a gép helyét.
    Elég nyakatekert kifogás, hiszen ez csak intenzív mznőverezésnél jön elő, akkor meg már mindegy is.
    Háát, jópár videón az F-22 szárnyvégein is intenzív kondenzáció látható...

    Allesmor Obranna
    Viszont maga a szárnyvégi húrhossz csak nem hagy nyugodni.
    Jól van ez így egy szuperszonikus gépen?

    Nincs jól szerintem, mivel az F-35 hivatalos végsebessége 2000 km/h óra körüli, amivel a legtöbb 4. genes gép (2400-2500 km/h) sebességét alulmúlja, de az F-35 viszont elvileg képes a "light-os" szupercirkálásra (M1.2-1.3 utánégető nélkül, teljes belső fegyverzettel) szóval...
  • angelsoul
    Szerintem ennél a gépnél a kis sebességű performance eléggé másodlagos, mivel az operation speed némileg magasabb mint az általában beton felett piruettező többi gépnek.
    Érdekes, mert ez még csak nem is igaz.
    A világban jelenleg zajló légibemutatókon látható nem TVC-s gépek közül az F-35A-nak van a legalcsonyabb sebességminimuma a bemutatója alatt. Fej-fej mellett az F/A-18C és D variánsaival.
    Az úgynevezett High Alpha Loop-hoz a függőleges emelkedés 75 csomóval fejeződik be, de a tetőponton átfordulás során egészen 50 csomóra esik le a sebesség.
    Az kevesebb, mint 100km/h műszer szerinti érték!
  • Allesmor Obranna
    Érdekes, mert ez még csak nem is igaz.
    A világban jelenleg zajló légibemutatókon látható nem TVC-s gépek közül az F-35A-nak van a legalcsonyabb sebességminimuma a bemutatója alatt. Fej-fej mellett az F/A-18C és D variánsaival.
    Az úgynevezett High Alpha Loop-hoz a függőleges emelkedés 75 csomóval fejeződik be, de a tetőponton átfordulás során egészen 50 csomóra esik le a sebesség.
    Az kevesebb, mint 100km/h műszer szerinti érték!
    Ez ok, de a gép harcászati optimális sebessége egy dolog, az, hogy bemutatót min repül, meg egy másik. Hogy low speeden engedik ezt a fajta bemutatót, az egy plusz pont - de a sárkányt nem bohócgépnek lőtték be, hanem a harcászati igényekre.
  • Ez tiszta sor. Én csak abból a népi megfigyelésből indultam ki, hogy
    • a felső szubszonikus tartományhoz a legkedvezőbb szárnyforma a 35-45 fokon nyilazott nagyon nagy oldlviszonyú szárny, hegyes szárnyvéggel, vagy winglettel;
    • a kis sebességű, nagy állásszögű manőverezéshez a hátranyilazott belépő- és előrenyilazott kilépőélű trapézszárny kell, komplex mechanizációval;
    • illetve harmadik faktorként, hangsebesség fölé a legjobb a deltaszárny
    Az F-22-esnél látszik a második két faktor egyesítése, illetve, az F-35-ösnél a Raptoréhoz képest mintha nagyobb oldalviszonyt választottak volna.
    De mégis, mintha "idejekorán" érne véget a fesztáv.
    Gondolom, a rendszerazonosságot szem előtt tartva, hogy a B modellnél a szerkezeti tömeghatáron belül maradjanak, így az A modellnél is lemondtak bizonyos előnyökről.
    Erre részben azért is volt szükség, mert anno a Lockheed a Boeing X-32-esével szemben a három feladatra csak két X-35-össel indulhatott.
    Így először elkészült az X-35A és nagyobb szárnnyal az X-35C, majd az X-35A-t átépítették X-35B-re, hogy a STOL/VTOL technológiát képviselő LiftFan-t is demonstrálják.
    Miután a JSF tendert megnyerték, az F-35-ös programnál is az A és B gépek szárnyát egységesítették.
  • rudi
    Érdekes hadgyakorlat itt a szomszédban…
    Az Olasz Légierő F-35-ei a most zajló Astral Knight 2019 gyakorlaton először gyakorolták a MADL rendszer használatát.
    A gyakorlat során Link 16-on osztottak meg adatokat "legacy" gépekkel, egymással és a gyakorlaton résztvevő hajók AEGIS rendszerével pedig a MADL segítségével osztották meg az adatokat.
    A gyakorlaton még cél adatokat adtak egy HIMARS ütegnek és adatkapcsolatban voltak az Olasz JTAC-el is.
    A gyakorlaton több mint 30 gép vett részt:
    - F-35A Lightning II Avianoból és Spangdahlemből
    - F-16 Fighting Falcon
    - KC-135 Stratotanker
    - E-3 Sentry
    - Eurofighter Typhoon
    - G550 CAEW (Conformal Airborne Early Warning)
    - és végül a Horvát MiG-21 nek jutott a hálátlan célpont szerep.....
    "örökség" gépek.

    molnibalage
    Tekintve, hogy a sárkányok fő méretei sem teljesen azonosak, innentől fogva nem igazán értem, hogy miért kellett volna az A változatnál ragaszkodni ehhez a B miatt, amikor C eleve eltérő méretű szárnyakat használ. Ezt az A-nál is meg lehetett tenni, hogy apróbb változtatásokat tegyenek bele. Csak a sok sok apró ilyenből lett végül az, hogy a commonality szépen messze elmaradt az eredeti célkitűzéstől.
    Egyébként csak jobban jártak volna két típussal, nem?
  • borisz
    "örökség" gépek.



    Egyébként csak jobban jártak volna két típussal, nem?
    Az USAF és a NAVY sanszosan igen. De a USMC soha nem kapott volna annyi pénzt, hogy saját szuperszonikus, VTOL stealth gépe legyen.
  • molnibalage
    Az USAF és a NAVY sanszosan igen. De a USMC soha nem kapott volna annyi pénzt, hogy saját szuperszonikus, VTOL stealth gépe legyen.
    Ja, leginkább rájuk gondoltam. Kell nekik egyáltalán? Mármint valójában.
  • borisz
    Ja, leginkább rájuk gondoltam. Kell nekik egyáltalán? Mármint valójában.
    Kire vonatkozik a kérdés?
    A USMC szeret mindent maga megoldani még akkor is, ha annak semmi értelme. Az én szememben a VTOL eleve egy evolúciós zsákutca...
    Bár néha egész érdekes ötleteik is vannak. Pl. long range fire support a drága Zumwalt helyett deck-re tette HIMARS-sal...
  • borisz
    Ja, leginkább rájuk gondoltam. Kell nekik egyáltalán? Mármint valójában.
    Mindenkinek lehet róla véleménye, de ezt leginkább ők dönthetik el annak alapján, hogy milyen konkrét feladatokat szán nekik a Pentagonon keresztül a politika. Ha pár hónap múlva partra kell szállniuk mondjuk Iránban vagy csak É-Koreában, akkor biztos kell nekik. Ha csak Szomália vagy D-Jemen a célpont, akkor meg nem ... de ki mondja meg hosszú évekre előre a célt 100% biztonsággal?!! Ők meg persze szeretnének mindenre felkészülni, hiszen a bőrükre megy a játék ...
  • emel
    Mindenkinek lehet róla véleménye, de ezt leginkább ők dönthetik el annak alapján, hogy milyen konkrét feladatokat szán nekik a Pentagonon keresztül a politika. Ha pár hónap múlva partra kell szállniuk mondjuk Iránban vagy csak É-Koreában, akkor biztos kell nekik. Ha csak Szomália vagy D-Jemen a célpont, akkor meg nem ... de ki mondja meg hosszú évekre előre a célt 100% biztonsággal?!! Ők meg persze szeretnének mindenre felkészülni, hiszen a bőrükre megy a játék ...
    A probléma az, hogy Szomália ellen overkill, ha meg komolyabb ellenfél van, akkor meg ott a US Navy, mert a USMC saját hajói nem képesek megoldani a légvédelmet. Ahol US Navy van, ott van CVN és Super Hornet és lesz F-35C, meg AEGIS + AB rombolók. Akkor mi a túrónak kell méregdrága F-35B, ami cserébe még meg is nyomorította az A és C változatot sőt, még az partraszálló hajókat is, ahol két (?) egységnél nincs well deck sem...
  • molnibalage
    A probléma az, hogy Szomália ellen overkill, ha meg komolyabb ellenfél van, akkor meg ott a US Navy, mert a USMC saját hajói nem képesek megoldani a légvédelmet. Ahol US Navy van, ott van CVN és Super Hornet és lesz F-35C, meg AEGIS + AB rombolók. Akkor mi a túrónak kell méregdrága F-35B, ami cserébe még meg is nyomorította az A és C változatot sőt, még az partraszálló hajókat is, ahol két (?) egységnél nincs well deck sem...
    Ez teljesen így van, csakhogy ezt a meccset a Pentagonnak kellett volna lejátszani parancsuralmi módszerekkel már az F-35 kifejlesztésének kezdetén!! Magyarán: "Tessék tudomásul venni hogy nem csinálunk a másik két fegyvernem gépéből egy nyomoroncot a Tengerészgyalogság kedvéért!! Szuperszonikus ÉS VTOL ÉS stealth-gépre pedig nincs elég KÜLÖN pénz!! Ha kemény erőszakos partraszállásnak néztek elébe akkor úgyis megy veletek a NAVY java hordozóstól-mindenestől, azoknak meg nem kell VTOL-gép, viszont lesz minőségi szuperszonikus stealth-gépük a partraszállás támogatására meg légvédelmük is!! A ti dolgotok annyi hogy kimásszatok a partra, EHHEZ kérhettek bármit!! Értettem??!! Akár igen, akár nem, eddig mindenkit meghallgattunk, de a döntés megvolt, vita vége, LELÉPNI!!"
  • molnibalage
    Kire vonatkozik a kérdés?
    A USMC szeret mindent maga megoldani még akkor is, ha annak semmi értelme. Az én szememben a VTOL eleve egy evolúciós zsákutca...
    Bár néha egész érdekes ötleteik is vannak. Pl. long range fire support a drága Zumwalt helyett deck-re tette HIMARS-sal...
    Igen, az USMC-re
  • emel
    Ez teljesen így van, csakhogy ezt a meccset a Pentagonnak kellett volna lejátszani parancsuralmi módszerekkel már az F-35 kifejlesztésének kezdetén!! Magyarán: "Tessék tudomásul venni hogy nem csinálunk a másik két fegyvernem gépéből egy nyomoroncot a Tengerészgyalogság kedvéért!! Szuperszonikus ÉS VTOL ÉS stealth-gépre pedig nincs elég KÜLÖN pénz!! Ha kemény erőszakos partraszállásnak néztek elébe akkor úgyis megy veletek a NAVY java hordozóstól-mindenestől, azoknak meg nem kell VTOL-gép, viszont lesz minőségi szuperszonikus stealth-gépük a partraszállás támogatására meg légvédelmük is!! A ti dolgotok annyi hogy kimásszatok a partra, EHHEZ kérhettek bármit!! Értettem??!! Akár igen, akár nem, eddig mindenkit meghallgattunk, de a döntés megvolt, vita vége, LELÉPNI!!"
    Nos, én úgy látom, hogy a legtöbb igazán pénznyelő projekt az USMC térfelén bukkan fel. Ők a hibrid ötvözete a US Navy + US Army + USAF haderőnemeknek, enneg megfelelően ők folyton mindent tudó öszvér rendszereket akarnak. A Pentagon igyekszik azért rendesen szabályozni ezt, hiszen azért van nekik korábban az US Army részére kifejleszett Cobra helikopter leszármazottja és M1 Abrams harckocsi is, vagy gondoljunk a US Navy F/A-18-asaira akár, de ettől függetlenül tényleg egyfajta párhuzamos világként működnek a túlkomplikált rendszereikkel.
  • Allesmor Obranna
    Nos, én úgy látom, hogy a legtöbb igazán pénznyelő projekt az USMC térfelén bukkan fel. Ők a hibrid ötvözete a US Navy + US Army + USAF haderőnemeknek, enneg megfelelően ők folyton mindent tudó öszvér rendszereket akarnak. A Pentagon igyekszik azért rendesen szabályozni ezt, hiszen azért van nekik korábban az US Army részére kifejleszett Cobra helikopter leszármazottja és M1 Abrams harckocsi is, vagy gondoljunk a US Navy F/A-18-asaira akár, de ettől függetlenül tényleg egyfajta párhuzamos világként működnek a túlkomplikált rendszereikkel.
    És azt is érdemes hozzátenni, hogy mindezzel el is vágták ezzel magukat a többi haderőnemtől vagy fél évszázadra - az USAF kategorikusan kijelentette, hogy még a NAVY-val sem hajlandóak szövetkezni a következő gépükkel kapcsolatban, mivel az egész F-35 program lényegében arról szólt, hogy mivel a légierő kapta a legnagyobb pénzt a harci gépre, erre rápiócáskodott a másik kettő haderőnem a saját igényeivel, amire amúgy nem lett volna keretük.

    A next genben teljesen külön utas lesz mindhárom haderőnem, max. a hajtómű lesz közös (MARINES meg álmodhat új gépről az évszázad közepéig legalább).

Ugrás a fórum topichoz