|

Irányított rakétákat kap a NORINCO SR5 rakéta-sorozatvető

A kínai NORINCO fegyveripari konglomerátum új irányított rakétákat fejlesztett az exportra szánt SR5 rakétarendszeréhez. Ez a rakéta-sorozatvető képes a széles körben elterjedt 122 milliméteres BM-21, valamint a 220 milliméteres BM-27 által használt rakéták kilövésére.

Alapját egy 6×6-os kerékképletű kamion adja, aminek platójára kerül az indító berendezés került. Ez a mai legmodernebb elveknek megfelelően moduláris kialakítású. A lőszereket előre betárazva egy darus szerkezet emeli az indítóberendezésbe, így a lőszerkészlet utántöltése néhány perc alatt elvégezhető. A lőszertároló két részre van osztva, így a két fajta rakéta akár vegyesen is használható. 122 milliméteres rakétából 2×20 darabot, 220 milliméteres rakétából 2×6 darabot lehet a jármű indítójába betárazni. Vegyes tárazás esetén 20 db 122 mm-es és 6 db 220 mm-es rakétát indíthat.

NORINCO SR5

NORINCO SR5 NORINCO,

A modernizált rendszerhez elkészült egy-egy irányított rakétatípus mind a két űrméretben. A 122 milliméteres a Fire Dragon 40 (BRE7) míg a 220 milliméteres rakéta a King Dragon 60 (GR1) elnevezéseket kapták.

A 122 milliméteres Fire Dragon 40 kombinált inerciális és GPS vezérlést kapott, ami által 25 méteres találati pontosságot értek el vele. A rakétának 20 kilométer minimális és 40 kilométer maximális hatótávolsága van. A rakéta teljes tömege 74 kilogramm, hossza 3 040 milliméter és egy 18 kilogrammos repeszromboló harci résszel látták el, amit egy rádió közelségi gyújtó indít be egy előre beállított optimális magasságban.

A 220 milliméteres King Dragon 60 szintén kombinált inerciális és GPS vezérlést kapott, de ezt még megtoldották egy lézeres keresőfejjel is. Az inerciális/GPS vezérléssel a harci rész szórása 25 méteres, ám lézeres célmegvilágítás esetén a harci rész szórása 3 méterre zsugorodik és a rendszer képessé válik mozgásban lévő célpontok leküzdésére is. A rakéta teljes tömege 300 kilogramm, hossza 4 400 milliméter, minimális hatótávolsága 25, maximális hatótávolsága 70 kilométer.

Az egyetlen szabad szemmel látható részlet, hogy az irányított 220 milliméteres rakétákat szögletes dobozokba tették és nem kerek indítótubusokból indítják.
Video

 

Fórum hozzászólások

  • molnibalage
    Ok, de mi már az I. vh előtti és az I.vh-ról beszélünk, nem 1863-65 tájáról. 50 évvel később járunk..
    Azthiszem 1880as évek.Ezután kezték a stabilizátor és tüzvezető rendszerek fejlesztését.Nehezzen ment.Egy anegdóta szerint,mikor Fischer előadta,hogy ő 5%nál nagobb találati aránt akar 5mérfldrl,az eggyik mérnk beszolt:jo hognem a holdrol.Hogy igaz-e,nemtudom.De a technikai szintet jellemzi,1905ben
  • ijasz
    Izrael az EXTRA (Extended-range artillery) GPS/INS vezérelt precíziós csapásmérésre alkalmas tüzérségi rakéták lőtávolságát a jövőben 150 km-ről 300 km -re szeretné növelni. CEP kb. 10 m. Ezzel jelentős képességnövekedést érne el az IDF tüzérsége.
    A rendszert rajtuk kívül még Azerbajdzsán és Vietnám alkalmazza.

    https://www.armyrecognition.com/feb...e_extra_rocket/missisle_systems_from_imi.html
    Érdekes mert a 250-400kmes távra ott van nekik a LORA. Modnjuk az 440-600kgs fejet is elvisz és jóval nagyobb mint a max 120kgs fejet cipelő EXTRA.
  • Fade
    Érdekes mert a 250-400kmes távra ott van nekik a LORA. Modnjuk az 440-600kgs fejet is elvisz és jóval nagyobb mint a max 120kgs fejet cipelő EXTRA.
    Hadrendben van már?
    Valamint, indítható-e ugyanarról a platformról?
    Ezekkel a paraméterekkel nem tartozik-e felsőbb (hadműveleti) parancsnokságok irányítása alá mint az EXTRA?
  • ijasz
    Izrael az EXTRA (Extended-range artillery) GPS/INS vezérelt precíziós csapásmérésre alkalmas tüzérségi rakéták lőtávolságát a jövőben 150 km-ről 300 km -re szeretné növelni. CEP kb. 10 m. Ezzel jelentős képességnövekedést érne el az IDF tüzérsége.
    A rendszert rajtuk kívül még Azerbajdzsán és Vietnám alkalmazza.

    https://www.armyrecognition.com/feb...e_extra_rocket/missisle_systems_from_imi.html
    Remélem a nemtúl távoli jövöben Magyarország is.
  • svajcibeka
    Remélem a nemtúl távoli jövöben Magyarország is.
    Na igen. A keleti szomszédaink nyomasztó HIMARS fölénye ellen valamit tenni kellene.
  • Ha jolt tudom mar az orosz japan haboruba stabilizalva voltak a hadihajok nagyobb lovegei. /megjegyzem a nelkul port arthur szetkapta volna a japo flottat tengeri ostromokkor/
  • Off de ha valakit erdekel a regi haditengereszeti tema annak az orosz japan haborut tudom ajanlani tanulmanyozasra. Ott pusztultak a hajok. Es a torpedok elso jelentos villantasai is ott voltak./erdekes mod meg a maga idejebe is atsiklottak felettuk a sok besules miatt hiaba produkaltak nagy eredmenyeket kis hajokkal./
  • Szittya
    Ha jolt tudom mar az orosz japan haboruba stabilizalva voltak a hadihajok nagyobb lovegei. /megjegyzem a nelkul port arthur szetkapta volna a japo flottat tengeri ostromokkor/
    A japánok nem voltak hülyék!Nem mentek nagy hajókkal a partvédő ütegek lőtávolába miután az oroszok egyszer csúnyán megszórták őket megosztott irányzással.
  • Roni
    Kínai VS német
    Pont be akartam tenni. A némethez nem csináltak lőszerszállítót, mivel az M992-ővel akarták használni (aztán nem tudom mi lett végül). A dél-kóreaiak és a kínaiak meg ugyebár csináltak és csodálkozunk, hogy lassan európában is vesznek K-9-et.
  • molnibalage
    A tüzérségi lövedék becsapódása hossz és szélesség mentén is gauss eloszlású tudtommal, csak eltérő a sigma érték nagysága a lövedék fizikája miatt oldalirányba és a lövedék haladási irányában. Az egyiknél az 1 sigma mondjuk adott távon és szél mellett 60 méter, a másik meg 10. Ettől ellipiszis jelleggű a CEP is.

    A hajó, hajó ellen eredményesség meg mint modtam azért volt meg, mert nem fizikailag a 260 méter hosszú és 10-35 méter széles célterületet kellett eltalálni, ez a piros a lenti képen. A hajó felépítményem miatt azon röppályák vízre vetített becsapódási pontja, ami tetszőleges ponton eltalálta a hajót sokkal, de sokkal nagyobb, ez a sárga. Ami földi lapos célt nézve régen "mellé" lenne, az a hajó felépítményét lazán eltalálja. Na, így sikerült Jütlandon nagy távolságból a 2-4% találati arány. Bár ott azért még faktor volt a célparaméter meghatározása is, de az villába fogás után azt már tudtommal nem használták. Onnantól fogva lőttek és imádkoztak, hogy találjanak és csak helyesbítettek.

    A radaros jenki hajó 8 km-ről is csak 40%os találati aránnyal bírt úgy, hogy a lenti ábrát nézzed hozzá. Hát izé...

    [​IMG]
    Idézek Zolitól..


    Mindezt úgy, hogy ezres nagyságrendű lövedéket lőttek ki rá. A szomorú igazság az, hogy a hajókat régen harcképtelenné lőtték mikor elhagyták. Az Sch-t is a torpedók süllyesztették el, ahogy a két japán szuper csatahajót is... Iszonyatosan nehéz volt olyan súlyos sérülést okozni a hajónak, hogy az mozgásképtelen legyen.

    A B esetében, ha Sch módon rajtaütnek és ronncsá lövik, de épek a gépek és nem érik utol rombolók, akkor el tudott volna hajózni. Utána sanszosan kuka, de hajó mozgásképes volt, mikor elsüllyed, csak az a fránya kormánylapát...

    Azért pontosítanék. Érdekes helyzet, de a II VH-ban sem úgy működött a radarvezérelt tüzérség, ahogy azt leírtad....A guadalcanali SOUTH DACOTA KIRISHIMA összecsapás kapcsán volt ez a téma egy darabig... Ma vettem a kezembe a HADITECHNIKA 2018/1 számát, popnt ezt a témát taglalja az egyik cikk. Az amerikaiak, nem radarvezérléssel lőtték az össze sortüzet, hanem csak az első párat. emellett a közepes tüzérség világító lövedékeket lőtt a célpontok fölé, míg a radarvezérelt sortüzek becsapódásait optikai távmérőkkel korrigálták.....
    Egyébiránt azt írták, a WASHINGTON és nem a SOUTH DAKOTA sűlyesztette el a KIRISHIMA-t. Meg azt is írják, hogy a radarvezérelt tűz optikai eszközökkel történő helyesbítése előrelépés volt a csak az optikai eszközökkel történő célparaméterek meghatározásában...
  • arbalest
    Pontos időpontot nem találtam, valamikor legkésőbb a 10-es években vezethették be. A Dreadnought, Fischer és Scott előtt a max lőtáv nem haladta meg a 2-3 km-t (tűzvezetés szempontjából), sokan már azt eretnekségnek és idiótizmusnak tartották, amikor Fischerék 5500 méterben határozták meg a kívánt lőtávolságot.

    nekem az első stabilizált löveg 1930,-as évekből ugrik be, német.
  • Mar a dreadnoughtokon volt lovegstabilizalas. Eleg modern tuzvezeto rendszere volt wegyebkent. De eredetileg azthiszem henderszon fele "stabilizalassal" volt ellatva mint a kor hadihajoi. 19szd vege 20szd eleje. Ami azt jelenti tomoren hogy magat az agyu csoveket bar nem stabilizaltak. De volt giroszkop a tormyokba es amikor beceloztak a hajoagyut es tuzeltek nem egybol sult el az agyu /folyamatosan oldaliranyzekot korigaltak a toronnyal a cel sebessegenek megfeleloen /eleinte manualisan majd automatikusan csinalta a rendszer. / es amit a hajotest a megfelelo pontra dolt akkor sult el az agyu automatikusan. Es kesobb eszt fejlesztettek tovabb gyrostabilizalt lovegge ami a dreadnoughtokba is kerult /nem elsokent/ nekem japan remlik elso alkalmazonak valami csata cirkalon
  • A Henderson fél stabilizátor ötlete az volt, hogy a két 25 tonnás gyro felpörgetésével (1100 fordulat per perc)a hajó oldalirányú billegését kiegyenlítsék.
    [​IMG]

    a kép 1917-es de valahol megvan a gépemen egy ránézésre ehhez hasonló szabadalmi beadvány1923-ból.

    Az első hajó amelyik megkapta őket, most olvasom egy szállítóhajó volt, és 3 fokon belül tudták tartani(?) az elmozdulást:
    http://www.navsource.org/archives/09/12/1209.htm
  • Igen a henderszon felet kevertem egy angol nevvel aki a markiv tervezte tuzvezeto rendszerr ami a leirrtak alapjan mukodott /tobb mas orszag is ugyan ezen wlv menten haladt ki volt az elso nemtudni/ akonyv angol amibe olvastam. de itt le van irva mind ez meg hogy az angol monitorokon 1918 ba terjedt el a lovegstabilizalas /giroszkopos/ a nemt tengoknak is hala
    https://en.wikipedia.org/wiki/Naval_artillery
  • hát....

    https://forum.worldofwarships.com/topic/10538-september-2nd-focus-erebus-class-monitors/

    Marshal Ney osztály
    [​IMG]

    Ennél mnár 15 hüvelykes volt a főtüzérség, ez a két osztály volt ami világháború vége felé kezdett szolgálatba lépni, de az biztos hogy lövegstabilizátor nélkül, de a Dreyer-táblát (célzásszámoló mechanikus "azt hiszem megkapták.

    Utána hosszú ideig csönd a második világháború előtt(?) készült el két egység a Roberts osztály, ikercsövű 15 hüvelykessel.

    (ha jóól tudom mindkettő túlélte a háborút.)

    [​IMG]
  • Sharid
    Utána hosszú ideig csönd a második világháború előtt(?) készült el két egység a Roberts osztály, ikercsövű 15 hüvelykessel.
    40valamennyire emlékszek. A háború közepe felé készültek el.
  • Szittya
    Off de ha valakit erdekel a regi haditengereszeti tema annak az orosz japan haborut tudom ajanlani tanulmanyozasra. Ott pusztultak a hajok. Es a torpedok elso jelentos villantasai is ott voltak./erdekes mod meg a maga idejebe is atsiklottak felettuk a sok besules miatt hiaba produkaltak nagy eredmenyeket kis hajokkal./
    De pld az egyik legnagyobb pofon akkor jött amikor a japánok december 5 én a Krupp fejlesztésű 28 cm es lövegékkel eljutottak oda hogy egy előretolt megfigyelő irányozásával tűz alá vegyék a kikötőt?

    Maradék flotta ócskavas lett
    https://en.m.wikipedia.org/wiki/28_cm_howitzer_L/10

Ugrás a fórum topichoz