|

Irányított rakétákat kap a NORINCO SR5 rakéta-sorozatvető

A kínai NORINCO fegyveripari konglomerátum új irányított rakétákat fejlesztett az exportra szánt SR5 rakétarendszeréhez. Ez a rakéta-sorozatvető képes a széles körben elterjedt 122 milliméteres BM-21, valamint a 220 milliméteres BM-27 által használt rakéták kilövésére.

Alapját egy 6×6-os kerékképletű kamion adja, aminek platójára kerül az indító berendezés került. Ez a mai legmodernebb elveknek megfelelően moduláris kialakítású. A lőszereket előre betárazva egy darus szerkezet emeli az indítóberendezésbe, így a lőszerkészlet utántöltése néhány perc alatt elvégezhető. A lőszertároló két részre van osztva, így a két fajta rakéta akár vegyesen is használható. 122 milliméteres rakétából 2×20 darabot, 220 milliméteres rakétából 2×6 darabot lehet a jármű indítójába betárazni. Vegyes tárazás esetén 20 db 122 mm-es és 6 db 220 mm-es rakétát indíthat.

NORINCO SR5

NORINCO SR5 NORINCO,

A modernizált rendszerhez elkészült egy-egy irányított rakétatípus mind a két űrméretben. A 122 milliméteres a Fire Dragon 40 (BRE7) míg a 220 milliméteres rakéta a King Dragon 60 (GR1) elnevezéseket kapták.

A 122 milliméteres Fire Dragon 40 kombinált inerciális és GPS vezérlést kapott, ami által 25 méteres találati pontosságot értek el vele. A rakétának 20 kilométer minimális és 40 kilométer maximális hatótávolsága van. A rakéta teljes tömege 74 kilogramm, hossza 3 040 milliméter és egy 18 kilogrammos repeszromboló harci résszel látták el, amit egy rádió közelségi gyújtó indít be egy előre beállított optimális magasságban.

A 220 milliméteres King Dragon 60 szintén kombinált inerciális és GPS vezérlést kapott, de ezt még megtoldották egy lézeres keresőfejjel is. Az inerciális/GPS vezérléssel a harci rész szórása 25 méteres, ám lézeres célmegvilágítás esetén a harci rész szórása 3 méterre zsugorodik és a rendszer képessé válik mozgásban lévő célpontok leküzdésére is. A rakéta teljes tömege 300 kilogramm, hossza 4 400 milliméter, minimális hatótávolsága 25, maximális hatótávolsága 70 kilométer.

Az egyetlen szabad szemmel látható részlet, hogy az irányított 220 milliméteres rakétákat szögletes dobozokba tették és nem kerek indítótubusokból indítják.
Video

 

Fórum hozzászólások

  • hunter85
    Nem kell olcsó legyen. Bőven elég ha olcsóbb. Ami az ágyú kivitelezését illeti, már a múlt század első felében csináltak hatalmas ágyúkat, kétlem, hogy most gond lenne.
    Nem azért nem eröltették mostanáig a szuperágyúkat, mert nem tudnak akkora ágyút gyártani, hanem mert akkora távolságból nem pontosak
    .

    Én nehezen tudom elképzelni, hogy ez olcsóbb lenne cakumpakk egy rakétánál.
    Annó volt egy HARP nevezetű program, amit a legendás Gerald Bull vezetett. Az lett volna a cél, hogy olcsóbban lehessen dolgokat az űrbe juttatni, mint rakétákkal.
    A dolog nem igazán jött össze, kukázták az egészet. Bull elkezdett az irakiaknak szuperágyút tervezni. Ez is okozta a vesztét.
    https://en.wikipedia.org/wiki/Project_HARP
    A lényeg, hogy elméletben ez olcsóbb mint a rakéta.
    Az egyetlen ok amivel egy ilyen programot meg lehet indokolni, az a költségcsökkentés. Amúgy lényegében csak hátrányai vannak.
  • comandante
    Nem rakéta póthajtómű, ha nem torlósugárhajtómű a képek szerint. De lehet ez elég pontos?
    Mármint a kínainál? Az találgatás az egész, ami egy műholdképből indult. Mondjuk ott a találgatás 600 km saccolt meg, nem 1800-at.
  • Allesmor Obranna
    Erről nem is beszélve. A US Army-nak mi dolga van stratégiai célpontok ellen? Ezeket a szárazföldi telepítésű Tomahawk és Pershing rakéták kivonása óta az USAF intézi. Milyen szervezeti struktúrába illik bele egy mobil tüzérségi eszköz, ami 1000km-ekre dolgozik? Milyen feladatköre van? Együtt mozog a csapatokkal a frontvonalat követve, majd átlő a fél kontinensen? Minek?
    Ahogy az amerikai haderő mostanában működik majd 15-20km-re lőnek vele...
  • Allesmor Obranna
    1800km-re akarnak elhajítani egy testet, amit ilyen rövid csőhosszon akarnak gyorsítani? Esetleg a Holdon működne a dolog...
    Lehet berlinből akarják lőni moszkvát.
  • Mackensen
    Nem kell olcsó legyen. Bőven elég ha olcsóbb.
    Kétlem hogy olcsóbb lenne. Annyival biztosan nem hogy a többi kompromisszumot is félre lehessen tenni.

    Mackensen
    Ami az ágyú kivitelezését illeti, már a múlt század első felében csináltak hatalmas ágyúkat, kétlem, hogy most gond lenne.
    Ez nem így megy. Akkoriban megvoltak a szakemberek és a gépek is e célra, kurva nagy hajóágyúkat és vasúti lövegeket építettek, azóta meg kb a 155mm a legnagyobb. Pedig a pontatlanságot kiküszöbölendő lézer- vagy műholdas irányítású lövedék már vagy 20 éve megvalósult. De a Copperhead talán még régebbi.
  • rejsz felügyelő
    De a Copperhead talán még régebbi
    91ben már bevetették.
    Bull tervezte a G-5 löveget,és lényegében az összes mai ágyútarack annak a leszármazottja.
    De az irakiaknak tervezett egy 210milis ágyút is.
    [​IMG]
  • Ez az 1000 tengeri mérföldre ellövő ágyú egy olyan valami, ami biztos, hogy nem az, ami a hír mellé kitett képen látszik.
    Ekkora hatótávja volt anno a Pershing II rakétának. Ezt Mach 8 égésvégi sebességgel tudta elérni, két fokozattal.
    Szovjet megfelelője, az RSzD-10 Pionyír (a hírhedt SS-20-as) ennél vagy két és félszer nagyobb hatótávval, három egyenként közel kétszer nagyobb hatóerejű robbanófejjel, de robbanófejenként kb tízszer nagyobb szórással bírt.

    A Mach 8 égésvégi sebesség nem piskóta, ráadásul ezt a harci rész a röppálya tetőpontján éri el, kint a világűrben. Ezzel szemben itt csak torkolati sebesség van, egy szerény, közel tíz méteres csőhossz végén. Ezt ugyan jelentősen meg lehetne toldani egy rakéta póthajtással, de ahhoz megfelelő méretű és tömegű hajtóanyag töltet is kell.
    Választhatunk, hogy vagy egy lassabban égő és eleve több fokozatú rakétatestbe rakjuk bele a kellő energiát előállítani képes hajtóanyag töltetet és azzal nyerünk sokat, hogy a rakétánk az egyre ritkább atmoszférában emelkedve egyre kisebb ellenállással találkozik, az egyre nagyobb fúvócső nyomsáviszony miatt egyre nagyobb tolóerővel gyorsul, de egyre fogyatkozó öntömeg mellett.
    Vagy ennek jelentékeny részét a hajítótöltet kamrájába működtetjük el, a maradék pedig jut az amúgy a csőben kigyorsítani kívánt lövedéktestben.
    Látható, hogy ez sehogy se jön össze. Egyrészt, ha ez egy tüzérségi eszköz, akkor nem lehet az űrméret "7.62-es". Márpedig a fent emlegetett lőtávhoz kellő űrmérethosszúségú löveg illene, ami 155mm-nél is elképesztő csőhosszt feltételez. És ehhez gigantikus hajítótöltetet magába fogadni képes kamra és zárszerkezet kell.
    Vagy a lőtáv nagy részét a lövedékbe szerelt rakéta hajtómű biztosítja, a löveg csak minimális kezdősebeséget ad, aminek meg semmi értelme. Mert ekkor meg a lövedék lesz túlméretes. Amihez túlméretes löveg kell megintcsak. Mintha egy Iszkandert akarnánk ágyúból kilőni. Minek?

    Gerald Bull csodaágyúja a Big Babylon 1000mm-es űrméret mellett 156 méteres csőhosszal, tehát tekintélyes, 156-os űrmérethosszall bírt volna, ekkor állt volna rendelkezésre akkora lövedéktömeg (600kg) ami kb 1000km-ig el tudott volna repülni. Egy tervezett 2000kg-os lövedéknél már a rakétapóthajtás is befért volna.
    Ez az ágyú mintegy 2100 tonnás(!) rendszertömeggel viszont minden, csak nem praktikus.

    Itt láthatóak a különféle szuperágyúk tervezett hatótávjai:

    [​IMG]

    Az ábrán látható SHARP löveg elsőre hasonlatosnak tűnik valamihez, ami elvben megfelelne egy US Army "érdekszférájába" sorolható, talán még mozgatható rendszernek.
    Ugyanakkor, itt a hidrogén gázzal operáló lövegrendszer Mach 8.8 torkolati sebességet ért volna el... egy mindösszesen 5kg-os lövedékkel. Ez sem az igazi.

    A ma ismert 152-155mm-es űrméretű harctéri tüzérségi eszközök hatótáv korlátja kb 100km környékénél megáll. Jelenleg a 70km van megcélozva. Ehhez a Rheinmetall (most kb 67km-nél járnak) is olyan űrmérethosszt tervez használni, aminek a mozgathatósága is kezd kihívássá válni, ugyanakkor külön problémaként jelentkezik ezen a lőtávon a pontosság jelentős esése. Egyszerűen végfázis irányított precíziós lövedéktípusokkal lehet csak ekkora hosszúságú röppályán a szél okozta hibát korrigálni. Ez viszont paradox módon a lövedék hatótávját csökkentő tényező.
    Most kb úgy állunk, hogy eleve csak jelentékeny lövegméret növekedéssel bár el lehet érni a 80km feletti lőtávot, de ezen távon már csak a PGM lőszereknek van értelmük, ami miatt kb 10 százalék lőtávcsökkenés jelentkezik.
  • beta
    Hatótáv növelésére a ramjet miért nem jó? Csak rakétás megoldásról olvastam eddig.
    Légellenállás?
  • beta
    Hatótáv növelésére a ramjet miért nem jó? Csak rakétás megoldásról olvastam eddig.
    Ha az oxidálószert, mint komponenst nem is, a tüzelőanyagot akkor is a lövedékben kell tárolni, a harcirész rovására. Továbbá a torlósugár hajtóműnek is kell hely. A torlósugárhajtóműves tüzérségi lövedék ötlete és magának a torlósugárhajtóműnek szabadalma és tervei a magyar Fonó Alberthez köthetők, aki a Monarchia hadseregének ajánlotta fel az új típusú hatótávnövelési módot.
  • Allesmor Obranna
    Ha az oxidálószert, mint komponenst nem is, a tüzelőanyagot akkor is a lövedékben kell tárolni, a harcirész rovására. Továbbá a torlósugár hajtóműnek is kell hely. A torlósugárhajtóműves tüzérségi lövedék ötlete és magának a torlósugárhajtóműnek szabadalma és tervei a magyar Fonó Alberthez köthetők, aki a Monarchia hadseregének ajánlotta fel az új típusú hatótávnövelési módot.
    De a rakétás megoldásnál is a harcirész rovására megy a dolog. Nem a sima lőszerrel, hanem a rakétás megoldással összehasonlítva kérdezem a dolgot.
  • Értem. Vegyük példaként az oroszok saját, belpiacos Iszkander variánsát.
    Álló helyzetből, függőlegesen, önerőből indulva ez a 3800 kg-os indulótömegű rakéta Mach 5.9 (kb 2000m/sec) égésvégi sebességig tud gyorsulni és így közel 500km-re tudja magát, illetve a mintegy 700-800 kg-os harci részét hajítani.

    Ebben a méretarányban ha tüzérségi lövedékeket keresünk, akkor ott van a német 800mm-es űrméretű Schwerer Gustav és Dora lövegek 4800kg-os (700kg-os netto töltettel) HE és 7100kg-os (csupán 250kg-os netto robbanótöltetű) páncéltörő lövedékei. Mind a két esetben ugyanaz a 32 és fél méteres csőhossz adódott a gyorsításra. A könnyebb HE lövedék 820m/sec torkolati sebességet és így 47km-es hatótávot érhetett el, míg a páncéltörő lövedéknél ez 720m/sec-re és így 38km-re redukálódott.

    Innen nézve a dolgot, az egyszerűség kedvéért tekintsük csak a HE lövedéket és vessük össze ezt az Iszkanderrel. Közel hasonló indulótömegnél és harci rész nagyságnál is nagyságrendi az eltérés a maximális sebesség és így a hatótáv tekintetében.

    Mit kellene tennünk, hogy a Dora a HE lövedékét az Iszkanderrel azonos távra tudja kilőni?
    Tegyük fel, hogy először is a pontos összevetés érdekében a 4800kg-os lövedéktömeget az Iszkander 3800kg-jára redukáljuk. Mit nyerünk ezzel? Változatlan hajítótöltettel talán ha 900m/sec fölé lehetne tornászni a torkolati sebességet, mi több, járulékos előnyként a lövegre ható reakcióerő is csökkenne valamelyest.
    A lőtávot ezzel talán 50km fölé tornásznánk, ami az Iszkandernek még mindig a tizede.

    Ha megnézzük a Dora lövedékének metszetét, látjuk, hogy a lövedék nagy részét az amúgy relatíve könnyű, üreges ballisztikai süveg teszi ki:

    [​IMG]

    Az Iszkanderével megegyező energiát adó további hajítótöltetnek itt már helye nincs még úgy se, hogy a rendelkezésre álló, az Iszkanderével közel azonos mennyiségű harcirészt az ésszerűtlenségi határ alá csökkentjük.
    Mivel a lövedékek falvastagságának is vannak kötöttségei (a túlságosan elvékonyított falu lövedék a huzagolás adta forgás centrifugális ereje hatására könnyen széteshetne), ezért nem véletlen, hogy a RAP lövedékek lőtávnövelő töltete csak korlátozott mennyiségű. Ez a korlátozott mennyiség ugyanis arra elég csak, hogy a lövedékek torkolati sebességét minél tovább kitartsa a lövedékfenéken amúgy keletkező örvények mintegy “elfújásával”.
    Az örvényekben, mint tudjuk, nyomásesés van, amely szívóhatás a lövedékfenék felületén kifejtve hatását, a lövedéket a csőelhagyás pillanatától fékezni kezdi.
    A RAP relatíve lassan kiégő, amúgy szerény mennyiségű töltetének gázkúpja ezt a fékezőhatást amíg tudja, kompenzálja.
    Látható tehát, hogy a RAP esetében se növekszik tovább a lövedék sebessége, de legalább a repülése egy jelentékeny szakaszában nem esik úgy, mint a hagyományos lövedékeknél.
    [​IMG]

    Ez, a lövedék építési hosszának mintegy típustól függően 25-30 százalékát elfoglaló extra töltet a közel változatlan indulótömegű lövedék lőtávját csak kb 20-25 százalékkal tudja megdobni.
    A harcirész rovására.

    Ha ezt a fenti 155mm-es lövedéket akarnánk a Dora 800mm-es űrméretére arányosan felnagyítani, akkor a lövedék falanyagának relatív merevsége miatt csak lényegesen nagyobb falvastagsággal építhetnénk meg, a töltetek rovására. Ezzel se lennénk tehát előrébb.

    Hol rejlik akkor az azonos tömegű ballisztikus rakéta nyilvánvaló előnye?
    A rakéta brutto tömege a repülés közben drasztikusan csökken, egészen az égésvégi sebességig.
    Az égésvégi sebességet valahol a világűr határán, még Mach 5,9-nél is közel minimális légellenállásnál és közel vákuumban éri el.
    Azonban idáig eljutva nem csak a rakéta tömege csökken drámaian, hanem a rakéta tolóereje is növekszik a fúvócső nyomásviszonyának emelkedésével. E két, a tolóerő/tömeg arányt és így a tolóerő/légellenállás arányt együttesen is intenzíven erősítő hatás a viszonylag lassan meginduló rakétát igen nagy sebességre és magasságra juttatja, amely révén a röppálya még a visszatérő szakasz óriási és egyre csak erősödő aerodinamikai fékeződése ellenére is nagyságrenddel nagyobb lesz, mint az azonos tömegű tüzérségi lövedéké.

    Ezzel szemben egy tüzérségi lövedéknél még a RAP esetén is csak minimális a tömegcsökkenés, a gyorsítási szakasz a Dora esetében csupán csak 30+ méter (a soha meg nem épült 1000mm-es Big Babylon-nál 156 méter), a hajítás maximális sebessége a rakétáénak a fele, sűrű atmoszférában, komoly szuperszonikus ellenállás mellett. Ne feledjük, hogy RAP esetén a póthajtás csak a fenékrész ellenállását csökkenti (és azt is csak átmenetileg), de a lövedék homlokellenállását nem!
    Egy torlósugárhajtóműves lövedék esetén további gond a hajtómű szerkezeti részeinek a helyigénye és holt tömege.
    További gond, hogy a tüzelőanyag kiégése után a torlósugárhajtóműves szekciót vagy le kell dobni, vagy a szívótorkot le kell árnyékolni annak nagy aerodinamikai ellenállása miatt.

    És azt se feledjük, hogy van egy relatív hatótáv/rombolóerő arány is, mint olyan.
    Semmi értelme ugyanis egy 40-50 kg-os 155mm-es gránátot 4-500km-re levő célpont ellen bevetni. Ekkora mélységben ugyanis álló célpontokra dolgoznak, vagy a légierő, vagy a rakétatüzérség, 500-1000kg-os bombákkal, meg rakéta harci részekkel.
    Az ezekkel érdemben konkurálni képes hatóerejű csöves tüzérségi lövedék esetében viszont a fentebb taglalt tömeg/hatótáv problémakörbe esünk...
  • tacticool
    Elgurult a gyógyszer arrafelé is...



    https://defence-blog.com/army/u-s-army-leaks-images-of-its-new-super-cannon.html
    Ezeknek teljesen agyukra ment a saját mindenhatóságukba vetett hitük!! Hitler módjára állandóan a csodafegyvert akarják, amiből persze kellene 100-500 db nekik! Aztán a végén sikerül úgy 15-20%-ra megközelíteni saját céljukat 500-1000%-os horribilis költséggel, mire visszahőkölnek és rendelnek 10db-ot, amitől az eredetihez képest koncepciótlanná, rendszer-idegenné, használhatatlanná válik az egész, ráadásul úgy megugrik a darab-ár hogy erre inkább lemennek 5db-ra!! Lesz nekik annyi hogy Amerika minden sarkába és közepére jut 1-1 múzeumba, olyan drágán mint a teljes Hold- és űrsikló-program ... és ezt egy ágyúval akarják elérni?!! COLUMBIAD??!! Gyerekkoromban Vernétől még jó sztori volt, de manapság?!!
  • emel
    Ezeknek teljesen agyukra ment a saját mindenhatóságukba vetett hitük!! Hitler módjára állandóan a csodafegyvert akarják, amiből persze kellene 100-500 db nekik! Aztán a végén sikerül úgy 15-20%-ra megközelíteni saját céljukat 500-1000%-os horribilis költséggel, mire visszahőkölnek és rendelnek 10db-ot, amitől az eredetihez képest koncepciótlanná, rendszer-idegenné, használhatatlanná válik az egész, ráadásul úgy megugrik a darab-ár hogy erre inkább lemennek 5db-ra!! Lesz nekik annyi hogy Amerika minden sarkába és közepére jut 1-1 múzeumba, olyan drágán mint a teljes Hold- és űrsikló-program ... és ezt egy ágyúval akarják elérni?!! COLUMBIAD??!! Gyerekkoromban Vernétől még jó sztori volt, de manapság?!!
    Hát a Columbiad spec egy ténylegesen létező,és bevált ágyútipus volt.
    [​IMG]
    Dehogy ezt az 1000mérfőldes ágyút hogyan gondolják.......Talán a Holdon még működne is a dolog.Elgurult a gyógyszer
  • Negan
    Hát a Columbiad spec egy ténylegesen létező,és bevált ágyútipus volt.
    [​IMG]
    Dehogy ezt az 1000mérfőldes ágyút hogyan gondolják.......Talán a Holdon még működne is a dolog.Elgurult a gyógyszer
    Ezt a létező Columbiad-ot nem tudtam, köszi (a tüzérség max műszakilag-technikailag érdekel egy kicsit, meg annyira hogy ha meghallod akkor FEDEZÉKBE!!), de Vernénél nem is így nézett az ki!!
  • emel
    Ezeknek teljesen agyukra ment a saját mindenhatóságukba vetett hitük!! Hitler módjára állandóan a csodafegyvert akarják, amiből persze kellene 100-500 db nekik! Aztán a végén sikerül úgy 15-20%-ra megközelíteni saját céljukat 500-1000%-os horribilis költséggel, mire visszahőkölnek és rendelnek 10db-ot, amitől az eredetihez képest koncepciótlanná, rendszer-idegenné, használhatatlanná válik az egész, ráadásul úgy megugrik a darab-ár hogy erre inkább lemennek 5db-ra!! Lesz nekik annyi hogy Amerika minden sarkába és közepére jut 1-1 múzeumba, olyan drágán mint a teljes Hold- és űrsikló-program ... és ezt egy ágyúval akarják elérni?!! COLUMBIAD??!! Gyerekkoromban Vernétől még jó sztori volt, de manapság?!!
    A technológiai optimizmusnak is meg van a maga határa és nem ez. Kb. középiskolás fizikával belátható, hogy ez lehetetlen.

    Az a szomorúbb, hogy senki nem teszi fel a kérdést, hogy mi a búbánatos halál faszának kell ez a US Armynak? Ez kb. olyan - úgy is imádják a jenkik heroizálni a II. vh-t - mintha a Normandiai partraszállás után olyan lövegük van, ami Ukrajna nyugati végén küzd le célokat.

    MINEK?

    Mióta van a US Army-nak ilyen hadművelet mélysége? Minden, ami kb. 40-60 km-nél messzebb van, az a US Army számára fenyegetés, amit a USAF vagy a Navy kezel le.
    A US Army célja, hogy területet ellenőrizze és verjen pofán ellenséges szárazföldi erőket. Ehhez hova és minek kell 1800 km lőtáv? Mi derít fel neki célt? Csak álló célpontokra tudna lőni.

    Komolyan kezdem azt érezni, hogy Quora-án nevelkedett hülyegyerekek vezeti a fejlesztést, akik közül sok azt hiszi, hogy a CM mindenható, ezért akarnak ágyút....
  • molnibalage
    A technológiai optimizmusnak is meg van a maga határa és nem ez. Kb. középiskolás fizikával belátható, hogy ez lehetetlen.

    Az a szomorúbb, hogy senki nem teszi fel a kérdést, hogy mi a búbánatos halál faszának kell ez a US Armynak? Ez kb. olyan - úgy is imádják a jenkik heroizálni a II. vh-t - mintha a Normandiai partraszállás után olyan lövegük van, ami Ukrajna nyugati végén küzd le célokat.

    MINEK?

    Mióta van a US Army-nak ilyen hadművelet mélysége? Minden, ami kb. 40-60 km-nél messzebb van, az a US Army számára fenyegetés, amit a USAF vagy a Navy kezel le.
    A US Army célja, hogy területet ellenőrizze és verjen pofán ellenséges szárazföldi erőket. Ehhez hova és minek kell 1800 km lőtáv? Mi derít fel neki célt? Csak álló célpontokra tudna lőni.

    Komolyan kezdem azt érezni, hogy Quora-án nevelkedett hülyegyerekek vezeti a fejlesztést, akik közül sok azt hiszi, hogy a CM mindenható, ezért akarnak ágyút....
    Ez a nagyhatótávolsógú őrület a csendes-óceani hadszíntér miatt pattant ki a fejükből.Ők is érzik,hogy Kína teljesen más kaliberű ellenség lesz mint bárki a II. Világháború óta.Az persze más kérdés,hogy elég hülye ötletekkel állnak elő a témában.
  • molnibalage
    A technológiai optimizmusnak is meg van a maga határa és nem ez. Kb. középiskolás fizikával belátható, hogy ez lehetetlen.

    Az a szomorúbb, hogy senki nem teszi fel a kérdést, hogy mi a búbánatos halál faszának kell ez a US Armynak? Ez kb. olyan - úgy is imádják a jenkik heroizálni a II. vh-t - mintha a Normandiai partraszállás után olyan lövegük van, ami Ukrajna nyugati végén küzd le célokat.

    MINEK?

    Mióta van a US Army-nak ilyen hadművelet mélysége? Minden, ami kb. 40-60 km-nél messzebb van, az a US Army számára fenyegetés, amit a USAF vagy a Navy kezel le.
    A US Army célja, hogy területet ellenőrizze és verjen pofán ellenséges szárazföldi erőket. Ehhez hova és minek kell 1800 km lőtáv? Mi derít fel neki célt? Csak álló célpontokra tudna lőni.

    Komolyan kezdem azt érezni, hogy Quora-án nevelkedett hülyegyerekek vezeti a fejlesztést, akik közül sok azt hiszi, hogy a CM mindenható, ezért akarnak ágyút....

    "Minden, ami kb. 40-60 km-nél messzebb van, az a US Army számára fenyegetés, amit a USAF vagy a Navy kezel le."

    Az nem lehet, hogy épp ez a problémájuk?

    A tengerészgyalogságnak (USMC) is azért van szinte mindene, mert nem bízik a többi fegyvernem elkötelezettségében és hozzáértésében.
  • Terminator
    "Minden, ami kb. 40-60 km-nél messzebb van, az a US Army számára fenyegetés, amit a USAF vagy a Navy kezel le."

    Az nem lehet, hogy épp ez a problémájuk?

    A tengerészgyalogságnak (USMC) is azért van szinte mindene, mert nem bízik a többi fegyvernem elkötelezettségében és hozzáértésében.
    Ez tök jó, de akkor ezen mentén a US Army azonnal kezdjen szállítóhajó flotta építésben, ha USA területén kívül akar operálni. A US Navy meg azonnal állítson fel harckocsi hadosztályokat.
  • Terminator
    A tengerészgyalogságnak (USMC) is azért van szinte mindene, mert nem bízik a többi fegyvernem elkötelezettségében és hozzáértésében.
    Nem egészen azért,mert nem bizik.Az USMC egy expediciós hadsereg,és mint ilyennek,komplett haderőnemi lefedettségre van szüksége.
  • Spanyol EXPAL fejlesztés. 120mm-es aknagránátok és akár 155mm-es tüzérségi gránátok alakíthatóak át vele műholdas irányítású lövedékké.
    https://www.edrmagazine.eu/expal-systems-starts-the-development-of-its-own-guidance-systems

    [​IMG]



    OU-122, az orosz Rostec fejlesztése. A tavalyi Armija kiállításon mutatták be, az izraeli EPIK-hez hasonló irányító kit, de optikai/lézeres helyett műholdas irányítási móddal.
    https://tass.ru/armiya-i-opk/6588951
    [​IMG]
  • molnibalage
    Ez tök jó, de akkor ezen mentén a US Army azonnal kezdjen szállítóhajó flotta építésben, ha USA területén kívül akar operálni. A US Navy meg azonnal állítson fel harckocsi hadosztályokat.
    Csak halkan jegyzem meg, hogy ez eléggé a nem-szoc német modellre hajaz. Elvégre a Luftwaffének is volt páncélos hadosztálya:D

Ugrás a fórum topichoz