|

Újra gyártásba kerül a világ legnagyobb repülőgépe

Derült égből villámcsapásként érkezett este a hír: újrakezdik a világ legnagyobb repülőgépének, az Antonov An-225 “Mrija” teherszállító repülőgépnek sorozatgyártását. És nem is akárhol: Kínában.

Az Antonov szerda este hivatalosan bejelentette: megállapodásra jutott Ukrajna és Kína, melynek köszönhetően az ázsiai ország liszensz alapján belekezd az An-225 helyi gyártásába. Első körben azonban az anno félbemaradt építésű, 2. An-225-est fejezik be Ukrajnában, majd az együttműködés második körében megkezdődik további óriásgépek gyártása Kínában, az AVIC (Aviation Industry Corporation of China) égisze alatt. A hosszútávú szerződésben szerepel a pilóták és műszakiak képzése is, de ezt a közleményben nem részletezték, ahogy azt sem, hogy végül hány gép gyártására kaptak a kínaiak engedélyt.

Fotó: Alex Beltjukov

Fotó: Alex Beltjukov ,

Az ukrán Antonov vállalat által tervezett és gyártott An-225 “Mrija” teherszállító repülőgépet szovjet igényre készítették a ’80-as években. Teherbírását 250 tonnára tervezték, a törzs felett külső függesztéssel pedig 200 tonnát cipeltettek volna vele. A túlméretes igények túlméretes gépet eredményeztek, 84 méter hosszú és 88,4 méter fesztávú gép teljes magassága 18,1 méter, mellyel a világ legnagyobb repülőgépe lett. A 640 tonnás maximális felszállótömegű óriás első prototípusának szűzrepülésére 1988-ban került sor, de a Szovjetunió széthullását követően a CCCP-82060, majd UR-82060 lajstromú példányt lekonzerválták, hajtóműveit leszerelték, emellett leállították a második gép építését is.

Csipkerózsika álmának végét a ’90-es évek végén a nagyméretű áruk légiszállítására való igény hozta el, amikor is új Ivcsenkó-Progressz D-18T hajtóműveket kapott és Antonov Airlines kötelékében újra szolgálatba állt. Azóta is a repülőterek nagy érdeklődéssel várt vendége.

A második példány építését több ízben újra tervezték indítani, az újratervezett farokrésszel rendelkező gép befejezéséhez 2011 májusában legalább 300 millió dollár lett volna szükséges az Antonov vezérigazgatója szerint. Több különböző forrás szerint építése 60–70 százalékos készültségben lehet, a hosszú kényszerpihenőről végül a kínai üzlet segítségével kerülhet vissza.

Képek a második példányról:

Forrás: Antonov

Forrás: Antonov ,

Forrás: Antonov

Forrás: Antonov ,

Forrás: Antonov

Forrás: Antonov ,

Forrás: Antonov

Forrás: Antonov ,

Forrás: Antonov

Forrás: Antonov ,

És a méretek érzékeltetéséhez még egy kép:

Antonov An-225

Fórum hozzászólások

  • "Vagy szerinted a C-17 mellett az Il-76 és az Y-20 is "holttérben mozog"? És mi a helyzet a még kisebb taktikai airlifterekkel...?!?"

    Ha úgy nèzzük, hogy egy a szolgàltatàsait bővìteni kèszülő lègitàrsasàgnak mi lenne a megfelelő, akkor igen, az IL-76 ès a Y-20 sem az ideàlis vàlasztàs. Egy Ruslan mèretű gèp viszont olyat nyújt, amit màs nem. Ezèrt lehet, (hangsúlyozom: lehet) piaca. Plàne ha azt is figyelembe vesszük, hogy mind az Antonov, mind pedig a Volga-Dnepr flottàja öregedik. Az orosz gèpeken nemrèg vègeztek valamifèle nagyjavìtàst, tehàt azok egy rèsze mèg hasznàlhtó lesz egy ideig, az ukràn gèpek viszont nem tudom, hogy hogy àllnak ezen a tèren. A lènyeg, hogy ha lejàr a Ruslanok repideje, akkor kell majd valami, ami kivàlthatja őket.

    A C-17 àràt a kuwaiti eladàsból saccoltam meg. Valahol olvastam, sajnos nem lelem, hogy a 2db gèp közell 600 milla volt.
  • A különböző üzleteknél kiszivárgott árakból nem érdemes "saccolni", mert ki tudja, hogy mi mindent vettek még a gépek mellé.

    A C-17, az Il-76 és az Y-20 is a hadsereg igénye miatt lett ekkora, de civilben a nagyobb, vagy a speciális arlifterek a nyerők /pl. a kiépített repteret nem igénylő Herculesnek van civil változata./

    A Ruslanok kapcsán viszont egyetértünk. A /2 líbiai gépet nem számítva a/ jó helyen vannak, mert csak Oo. és Ukrajna tudja nagyjavítani őket. Persze a legjobb megoldás a sorozatgyártás újraindítása lenne, melyre /mint a Mriya esetében/ Kínában lenne a legnagyobb esély.
  • weasel007
    [​IMG]
    Gyönyörű de brutális méretű jószág, életemben egyszer állhattam mellette, úgy éreztem magam mintha a Gellérthegy tövében állnék. :)
  • ghostface
    Nehéz kivenni a videón, hogy alatta vagy felette megy át a gép. Szerintem inkább felette.
    Nem vagyok én ebben olyan biztos...

    [​IMG]

    A fehér-sárga orr részen azért csak látszana a vezeték, nem?
  • A lassított video fake. Ki van szerkesztve a megfelelő helyen a kábel. Ha alatta menne el, akkor a vezetéket tartó áttört gerincű vasbeton villanyoszlopoknak 100+méter magasnak kellene lenni, mivel a gép méretei és a látszólagos repülési magassága kb 50m űrszelvénymagasságot feltételez, ami gép szélességét alapul véve kb 4-500 méteres oszlopközt feltételezve, ismeretlen súlyú kábellel is kb félmagasságig belógó lírát adna.
    Ez az oszloptípus ilyen magassággal ekkor súllyal a legkisebb szélben is úgy roppanna el mint a szalmaszál.
  • misinator
    Fordulásnál csak áramlásrontó lapokat használnak?
    Nem, használják a csűrőket meg az oldalkormányokat is, csak azok lemaradtak a képről. A csűrők és a spoilerek közt van kapcsolat, a csűrőlapok ugye mindig ellentétesen térnek ki a két szárnyon, és a felfelé kitérített csűrővel együtt térnek ki arányosan a spoilerek is (rásegítenek a csűrőre).

Ugrás a fórum topichoz