Az orosz Izvesztyija napilap hajóépítő szektorból származó értesüléseire hivatkozva arról számolt be, hogy Marokkó érdeklődést mutat AIP rendszerrel szerelt tengeralattjárók iránt. Más forrásokból származó információk szerint Rabat ugyanakkor nem csak haditengerészeti vonalon egészítené ki orosz technikával a nyugati védelmi ipar termékei által dominált haderejét, hanem a típus szíriai szereplése eredményeként érdeklődik a Szuhoj Szu-34-es exportváltozata után is – melyből nagy szomszédja már rendelt is.

Tengeralattjáró vonalon felmerül a kérdés, hogy ha egyáltalán igazak az értesülések, akkor valóban levegőfüggetlen meghajtással szerelt tengeralattjárókra pályázik-e a fegyvernemmel semmiféle tapasztalattal nem rendelkező marokkói haditengerészet. És ha igen, akkor miért épp oroszra, hiszen bár az orosz védelmi ipar kitűnő képességű disel-elektromos tengeralattjárókat tud előállítani a Kilo osztály formájában, az európai gyártókkal szemben az AIP meghajtás fejlesztésében nem jártak az élbolyban, az ezzel kapcsolatos nehézségeken csak mostanára jutottak túl. Ezen gondok lényegében a Kilo utódnak szánt Lada osztály vesztét is jelentették, mely helyett a Kalina név alatt készülnek majd az új generációs orosz AIP-es tengeralattjárók.

Az Izvesztyija forrása egyébként arról beszélt, hogy Marokkó az évtized végéig mindössze 3 példányosra növő Lada osztály exportváltozatának szánt Amur nagyobb változata, az Amur 1650-es iránt fejezte ki érdeklődését.

Marokkó és a meghatározó regionális erő címért vele vívó riválisa, a jellemzően inkább orosz technikát felvonultató Algéria közti fegyverkezési verseny részeként a marokkói tengeralattjáró beszerzés még akár részben presztízs jellegű is lehet, hiszen Marokkóval ellentétben Algéria a 80-as évek második felétől kezdődően rendelkezik 2 orosz tengeralattjáróval, amiket az elmúlt 10 év alatt további 4, modern Kilo osztályú tengeralattjáróval egészített ki.