Inkább sajátot fejleszt – jelentette be a török miniszterelnöki hivatal egyik illetékese vasárnap. A döntés kapcsán egy másik forrás az egyik fő indokként a technológiai transzfer körüli feloldhatatlannak bizonyult török – kínai nézeteltérést hozta fel.
Az orosz Sz-300 rendszerből sok elemet átvett HQ-9 rendszer önjárő indítóplatformja ,
Utóbbi egyezik azzal a problémával, amit Erdogan elnök is említett 2014. szeptemberében, mikor a Wales-i NATO csúcs után arról beszélt, hogy ugyan folytatódnak az egyeztetések a kínaiakkal, már nem tartják olyan jó üzletnek a dolgot a gyártás, illetve technológiai transzfer körüli problémák miatt.
Márpedig Törökország pont emiatt dönthetett úgy 2013 őszén, hogy az európai és amerikai alternatívák helyett kínai portékával oldja meg a nagy hatótávolságú légvédelmi szükségleteit, amiből aztán a későbbiekben a török védelmi fejlesztések is profitálhatnak majd.
Emlékeztetőül: a CPMIEC (China Precision Machinery Export-Import Corp.) a HQ-9/FM-2000 rendszerrel tett 3,4 milliárd dolláros ajánlatot, amit a törökök 2013 szeptemberében nyilvánított győztesnek. Nem meglepő módon a NATO azonnal lecsapott Ankarára, hogy mégis hogyan gondolja, hogy amerikai, vagy európai rendszer helyett legjobb esetben is kétes módon NATO kompatibilis rendszert akar beszerezni – ráadásul Kínától. Ankara ezt előbb belügynek minősítette, majd nem sokkal később már jelezte, hogy ez még nem szerződéskötés, illetve készek újraértékelni az EUROSAM és a Raytheon ajánlatait. A folyamat következő állomása volt a korábban említett 2014 szeptembere, mikor nyilvánosságra került, hogy a kínaiakkal folytatott tárgyalások lényegében megakadtak, egyáltalán nem biztos, hogy lesz valami az üzletből.
