Míg a legtöbb nyugati országban a hadi kiadások évről évre csökkennek, addig India folyamatos megrendelésekkel látja el országa hadiiparát. Az egyik ilyen projekt gyümölcse a légvédelmi képességeket javító Akas (szanszkrit jelentése: ég) szuperszonikus, közepes hatótávolságú, föld-levegő rakéta. A fejlesztés India legnagyobb védelmi kutató és fejlesztő szervezetének (DRDO) különböző területekkel foglalkozó intézeteinek a feladata volt és India azon kevés, saját fejlesztésű eszközei közé tartozik, amely sikeresnek mondható.
Május 28-án a Bengáli-öböl partjainál kialakított, rakéta indításokra használt Csandipúrban található lőtéren a komplexum ismét jól vizsgázott. Az Akas komplexum feladata alacsony magasságon gyorsan mozgó és manőverező Laksia típusú kis RCS értékű célgépek megsemmisítése volt. Egy ilyen feladatnál nagy hangsúly van az egész tűzvezető rendszeren, beleértve a kezelő személyzetet is. A saját fejlesztésű, PESA rendszerű Rajendra tűzvezető radar kiválóan vizsgázott és a három egymás után öt másodpercenként indított rakéták megsemmisítették céljaikat. A radar összesen 64, maximum 80 km-re lévő és 18 km magasan repülő objektumokat képes követni, amelyek közül négyre képes tüzet vezetni, egy célra pedig egyszerre három rakétát indíthat a komplexum. A rendszer egyébként négy darab, önjáró, háromsínes indítóállvánnyal rendelkezik, amit a Tata vállalat szállít le.
A sikeres lövészet bizakodásra adhat okot mind a légierő, mind a szárazföldi erők számára, hiszen a már sorozatgyártásban lévő rakétából összesen 3000 darabos megrendelés került aláírásra még évekkel ezelőtt