Némi hasonlatot vonva a divatvilággal, a hölgyeket a trend életre szóló diétának tenné ki, míg a repülőgépek esetében ez az élettartam végéig tartó „hízással” egyenlő, amely az európai típust sem látszik elkerülni.

A modellekkel ellentétben a repülőgépipar nem siet el semmit, mivel az illeszkedő tartályok szélcsatorna tesztjei már 2002-ben megtörténtek, igaz akkor még számos újítással egyetemben csak a Tranche 3 (Batch 5, Block 20) gépeire kívánták adoptálni.

A BAE Systems nem bocsátkozott részletekbe a cirka évtized teendőinek részletezésével kapcsolatban, április 22-én tett bejelentésük szerint a CFT (Conformal Fuel Tanks) aerodinamikai viselkedésének vizsgálatával vannak jelenleg elfoglalva.

Az immár bármely Tranche 2/3 verziót képviselő repülőgépre (elviekben) felszerelhető extra tartályok 1500 literrel képesek egyenként megnövelni a tüzelőanyag kapacitást és a harcászati hatósugarat 25%-kal kibővíteni 2778 kilométerre.

Az elképzelés története egészen 1998-ig nyúlig vissza, melynek következő fejezetéig egészen 2011-ig várni kellett, amikor India részére felajánlották a „navalizált” Typhoon elkészítését. Ezen felül, – szintén ebben az évben- a Typhoon 2020 koncepció részeként, tolóerő vektorálással rendelkező hajtóművekkel, AESA radarral, továbbfejlesztett robotpilótával, fedélzeti számítógéppel és önvédelmi rendszerekkel, fejlett célmegjelölő konténerrel, „hálózati” hadviselésre felkészítve és műholdas kapcsolattal egyetemben kívánták értékesíteni.

A típus történetének eme fejezete a történelem része lett, ügyfél hiányában a CFT is megmaradt mindössze makettként, amelyhez a lökést 2013 végén az MBDA Strom Shadow és a Taurus KEPD 350 tesztjei adták.

A gondot az eszközök nagy mérete és nem túl áramvonalas kialakítása jelentette, amely a hatósugár csökkenése mellett azt is magával hozta, hogy pont azon fegyverfüggesztő pilonokon van lehetőség elhelyezésükre, melyre a póttartályokat szokták rögzíteni.

A leporolt koncepció megvalósítását illetően nem nyilatkoztak a fejlesztő részéről, hogy valós igény is van e rá, avagy saját szakállukra folytatják tovább a vizsgálatokat. A standoff fegyverek rendszeresítői azonban valószínűsíthetően szembesülnek a fenti problémával, így még piaci sikere is lehet a több mint egy évtizedes kezdeményezésnek.