Dmitirj Rogozin miniszterelnök helyettes nyilatkozata szerint Oroszország készen áll arra, hogy jelentősen csökkentse lemaradását az Egyesült Államokkal, azaz a világ jelenlegi legnagyobb fegyverexportőrével szemben.

Ennek érdekében a haderőreform kapcsán jól ismert, 2020-as céldátumig el kívánják érni az évenkénti 50 milliárd dolláros szintet. Ez egyébként durván 3,5-szer lenne nagyobb, mint a 2012-es eredményük, mely 15 milliárd körüli összegre jött ki.

Ezen brutális pénzösszeg kapcsán gyorsan szeretnénk is megjegyezni, hogy nyilvánvalóan ez nem egy olyan üzleti terület, ahol éveken át relatíve konstansan tartható egy összeg. Jó példa erre az Egyesült Államok, akik 2010-ben 24 milliárd körül értékesítettek, míg 2011-ben 66 milliárd értékben születtek megállapodások. Köszönhetően jelentős mértékben a hatalmas volumenű szaúdi beszerzéseknek.

Azaz bár erről nem szólnak semmit a nyilatkozatban az oroszok, ha reálisan nézzük, akkor ezen céldátum környékére kalkulálhatnak húzós(abb) árú dolgokat is felvonultató vaskos időszakot az elmúlt évek felszálló ágú értékesítései – és fejlesztései – alapján. Mert növekvő fegyverbeszerzések ide-oda ilyen összegeket tartósan nem lehet tartani. Főleg, hogy az oroszok vevőkörének nagy részét adó kisebb pénzű országok kapcsán a fegyverexportőri rangsor 5. helyére nemrégen besoroló Kína garantáltan növekvő intenzitással kavar majd be.

Mint ahogy egy részben kapcsolódó korábbi hírünkben írtunk róla a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) idén tavasszal publikált jelentése szerint az Egyesült Államok a globális export torta 30, míg Oroszország 26 százalékát kaparintotta meg a 2008 – 2012 közti időszakban. Ugyanezen időszakban Kína 5 százalékra növelte részesedését, kiszorítva ezzel az angolokat a top5-ből.

Kapcsolódóan egy Jane’s adatokra alapuló CNN Money összesítő a 2012-es eredményekről.