|

Kínai óriáslöveg

Néhány napja került fel az internetre egy érdekes műholdfelvétel, mely állítólag 2011-ben készült. A képen egy tesztlőtér látható rajta két nagyméretű ágyúcső, melyek közül a felső meghaladja a harmic métert – csak összehasonlításképpen: a Yamato csatahajón lévő lövegek hossza 21 méter volt.

Megfigyelhető a kép bal felső sarkában azon céltárgyak, melyeken a lőszer átütőképességét vizsgálják.

Megfigyelhető a kép bal felső sarkában azon céltárgyak, melyeken a lőszer átütőképességét vizsgálják. ,

Elképzelhető, hogy egy új óriáslöveg tesztelése folyhat az eldugott sivatagi bázison. Ennek alapot adhat, hogy Kína hosszú évtizedek óta fejleszt óriáslövegeket különböző feladatkörökre.

A hatvanas évek vége fele egy nagyobb rakétavédelmi terv keretén belül Kína komolyan foglalkozott ballisztikus rakéta elhárító óriáslöveg gondolatával. A kezdeti teszteket egy símacsövű 140 milliméteres ágyúval folytatták, mely egy 18 kilogrammos lövedéket 74 kilométeres távolságra volt képes röpíteni. Maga a kifejlesztett ágyú 26 méter hosszú és 155 tonna tömegü volt. A 420 milliméter űrmérethez egy 160 kilogramm tömegű nem irányított, rakétarásegítéses lövedék párosult. A tervek szerint ezzel lőtték volna a nukleáris visszatérő tölteteket. A hetvenes években több tesztet is végrehajtottak, amik alapján az elképzelés nem tűnt praktikus megoldásnak. A további fejleszéseket 1977-ben felfüggesztették, majd 1980-ban törölték a programot.

Próbálkozás rakétavédelemre.

Próbálkozás rakétavédelemre. ,

1995 januárjában a Kína nyilvánosságra hozta egyik óriáslövegét. Ez 85 milliméteres űrméretű volt, 40 kilogrammos gránátot tüzelt 300 kilométer távolságra. A 40 kilogrammos gránát túl kevés rombolóerőt jelent, az ágyú inkább amolyan politikai üzenet lehetett az akkori tajvani – szárazföldi viszonyra, semmint komolyan vehető fegyver.

A mostani tervekről el is indultak a találgatások és az előbbihez képest nagyságrendekkel komolyabb dologról lehet szó. Ezek szerint a löveg nem helyhez kötött, hanem különféle platformokra szerelve szállítható. A lőszereket függöleges helyzetben lövi ki, melyek torlósugárhajtóművet is kapnak. Ezzel a kombinációval a lőszer képes lehet 600 kilométer távolságban lévő célpontokat is rombolni. Ha ez megvalósul, Kína egy hasonló képességű rakétákhoz mérve jóval olcsóbb és nagyobb tűzgyorsaságú eszközt kaphat, amivel mégjobban túlterhelheti a környékbeli riválisok védelmi rendszereit.

kinai_orialoveg_03