Még pár hétig kapható az újságárusoknál a Haditechnika 2013/4 száma. Akik a magyar légierő múltjáról, jelenéről és a jövőéjéről szeretnének olvasni, semmi kép sem hagyják ki ezt a számot, mivel ez a témakör „uralja” az aktuális újságot. Az ár változatlan, a minőség garantált.

A Bázisparancsnok

A kecskeméti bázis parancsnok tisztségét 2009. április 1-től betöltő tábornok 32 évnyi katonai szolgálatáról adott interjút. A több mint három évtized alatt több típussal repült, az 1991/92-es délszláv válság idején pedig éles riasztásban is része volt. Hajózói pályafutása mellett a törzstiszti tanfolyamok világába bepillantást nyerhetünk, ha elolvassuk Kilián Nándor tábornokkal készült riportot.

Magyarország repülőgépgyártása 1920 és 1944 között

Az I. világháborút követően hazánk számára tilos volt repülőgépek vagy azok részegységeinek gyártása. 1922-ben megszűnt a repülési tilalom, azonban az antant vizsgálati csoportja, csak 5 évvel később 1927-ben hagyta el az országot. A háború után repülőgépgyártást a nulláról kellett – újra – felépíteni.

Emlékeim a MiG-21-es vadászgépről

Sem a gépet, sem a cikk szerzőjét nem kell bemutatni a katonai repüléssel foglalkozóknak. A MiG-21-es minőségi ugrást jelentett a magyar légierőben. A gépre jellemző kétszeres hangsebesség, műszerezettség és repülési jellemzők egy teljesen új dimenziót nyitottak meg a magyar pilóták számára. Miközben a 21-es a légierő meghatározó alaptípusa volt 2000-ig. Kositzky Attila tollából született cikk a „balalajka szerelmeseinek” kötelező.

A Messerschmitt Me-210 többfeladatú harci repülőgép magyarországi gyártása és fejlesztése I. rész

A Me-110-es leváltására szánt típus licencének megvásárlása után a hazai repülőgépgyártás csúcsát képviselte. A kétmotoros gyorsbombázó számos új technológiai megoldást magán viselt, amire az itthoni gyártósornak is fel kellett készülnie. A front előretörése, a sorozatos bombatámadások miatt széttelepített gyártóegységek így is több mint figyelemreméltó teljesítményt nyújtottak 1944-ben.

A JAS-39 Gripen többfeladatú harci repülőgép I. rész

Ahogy a MiG-21-es, a „Nagy Vas” úgy a Gripen rendszerbe állításával is egy új korszak köszöntött be nem csak magyar vadász pilóták, hanem a kiszolgáló személyzet életében is. E repülőgép megjelenése a magyar légierőben a digitális technológia és az informatika harcászati alkalmazását, a precíziós fegyverek egyaránt komoly előrelépést hoztak. 12+2 gép hosszú időn keresztül fogják védelmezni hazánk légterét.

A fenti cikkek mellett a következő tanulmányok várják a haditechnika iránt érdeklődő olvasókat:

• A regionális utasszállító repülőgépek története I. rész
• A cseh-szlovák repülőipar története I. rész
• A Honvédelmi Minisztérium hadiipari cégeinek pilóta nélküli repülőgép fejlesztései
• A Magyar Honvédség Légijármű Javítóüzem múltja, jelene és jövője
• A Mi-17 közepes szállító helikopter és annak N változata a Magyar Honvédségben
• A kecskeméti katonai repülés története
• Visszaemlékezés a magyar légierő MiG-21 bisz típusú harci repülőgépeire I. rész
• Az első magyar Junkers Ju 88-as bombázók jelzései
• Héja vadászrepülők a keleti fronton
• A Magyar Királyi Légierő He 46E2-Un közelfelderítő repülőgépe

—–
Hornet102