|

A megszállottság és elkötelezettség eredménye: ismét repülhet Magyarországon L-29-es

Egy katonai pilóta életében különösen fontos szerepet tölt be az a típus, amelyen a szakma csínját-bínját kitanulta, ami először ismertette meg vele a sugárhajtóműves repülés élményét, és amivel először emelkedhetett egyedül a levegőbe. Kicsit olyan ez, mint az első szerelem: egy életen át elkíséri az embert, és mindig jó visszagondolni rá. A magyar repülés történetének is megvannak az ilyen repülőgépei, melyek közül az egyik most újra hazánk egét szelheti. Az MH 86. Ittebei Kiss József Helikopterbázison ma tartották az „A pilótaképzés évtizedei Szolnokon” rendezvényt, melynek sztárvendége a G-DELF lajstromjelű, fekete festésű Aero Vodochody L-29 Delfin kiképzőgép volt. A kiváló állapotban lévő tréner látványa minden jelenlevőnek megdobogtatta a szívét, különösen azon veteránoknak, akik egykor növendékként vagy oktatóként naponta repülték a típust Szolnokon.

A mai rendezvénynek a Delfinen kívül voltak további vendégei is. A Himnusz eléneklése után Lamos Imre dandártábornok, a bázis parancsnoka szólt a népes közönséghez, méltatva az L-29 feltámasztásáért küzdő csapat munkásságát, valamint biztosította őket támogatásáról. „Mindig is szükség lesz elkötelezett, megszállott emberekre.” – mondta, utalva Komócsi „Komó” Zoltán és Szakács „Szaki” Gábor tevékenységére. Egyből utána Magó Károly zászlós, elismert hadtörténész és roncskutató szakember tartott előadást az L-29 magyarországi történetéről. A Delfinből a hatvanas-hetvenes években, négy részletben összesen 18 példányt vett át a Magyar Néphadsereg Légiereje, melyeket kezdetben kiképzőgépként, majd fegyveres felderítőként használtak. A típussal több baleset is történt, azonban mindössze egy (a 371-es oldalszámú) veszett oda ténylegesen, akkor viszont mindkét hajóz halálát okozva. A modernebb L-39 rendszeresítése után 15 darabot eladtunk a Szovjetuniónak, kettő pedig múzeumba került.

A büszke tulajdonos, Komócsi Zoltán | Fotó: HTKA.hu - AIM-120

A büszke tulajdonos, Komócsi Zoltán | Fotó: HTKA.hu – AIM-120 ,

A fotókkal bővített bemutató után „Komó” vette át a mikrofont. Természetesen többszörösen megköszönte a támogatást szponzorainak, a szolnoki bázisnak és a Légügyi Hivatalnak, valamint elárult néhány részletet a gép történetéből. Őt Farkas Bertalan követte, aki szintén az L-29-esen tanulta meg a sugárhajtóműves repülés alapjait – ennek kapcsán néhány érdekes történetet is mesélt a régi szép időkből, illetve ő is ellátta jókívánságaival a Delfin tulajdonosait. Miután pedig ő is befejezte mondandóját, következhetett a legérdekesebb programpont, az L-29-es repülése. Ám még mielőtt erre sor került volna, lehetőség nyílott a sajtó számára kérdések feltevésére a megjelentek felé, mellyel mi is éltünk, sikerült mikrofonvégre kapni Szakács „Szaki” Gábort.

Az L-29-est felújító és birtokló Komo-Sky Team társtulajdonosa elárulta: a gépet 1995-ben vette meg egy angol úriember, ők tőle vásárolták meg. Amint a lajstrom is mutatja, a G-DELF az Egyesült Királyságban van bejegyezve. A sárkányban jelenleg 2830 óra van, ami 3600-ig „pöröghet”, jelenleg ennyi az élettartam. A hajtómű viszont teljes mértékben nagyjavítva lett, így értelemszerűen nulláról indult az élettartama, pillanatnyilag 16 óra repült idő van benne (az erőforrás élettartama 500 óra).

Még angol lajstromban van | Fotó: HTKA.hu - AIM-120

Még angol lajstromban van | Fotó: HTKA.hu – AIM-120 ,

„Ezeket a repülőgépeket még nagyjavítják. A cseh gyártó – mivel még jó pár gép repül különböző légierőknél – készít hozzá alkatrészt, megvan a megfelelő háttér.” – mondta „Szaki”.
Természetesen felmerült a kérdés: mikor lesz magyar lajstrom a gép oldalán?
„Be van tervezve, mindenkinek sokkal egyszerűbb lenne és könnyebb lenne az életünk, mert a magyar lajstrommal a magyar légtérben egy nagyon tiszta jogi környezetet tudnánk teremteni a repülőgép repüléseinek. Így most a Légügyi Hivatalnál kell minden egyes repülést engedélyeztetni, ők engedélyeztetik ezeket a repüléseket, mindegyiket egyesével. Ameddig a repülőgépnek az angol papírja érvényes, addig kaptunk gyakorló repülésekre lehetőséget. Ma is egy ilyen gyakorlórepülés történik majd. De minden repülés előtt repülési tervet kell leadni, még akkor is, ha olyan légtérben történik a repülés, ahol egyébként nem kéne. Ezt a tervet a hatóságnak minden alkalommal el kell küldenünk. Ha magyar lajstrom lenne a gépen, a mi életünk egyszerűsödne.”

Ami pedig az üzemeltetést illeti, azt is angol mérnökgárda végzi, így minden alkalommal ide kell utazniuk, amikor sort kell keríteni a javításokra, ellenőrzésekre – ez szintén nem egy túl költségcsökkentő megoldás. A tulajdonosoknak sokkal jobb lenne, ha egy magyar üzemeltetővel is meg tudnák ezt oldani, amihez szintén kéne a magyar lajstrom – tehát minél hamarabb meg szeretnék valósítani ezt a tervet.

„A feltételeket megkaptuk. Hál’ Istennek a Légügyi Hivatal pozitívan állt a dologhoz. Ugyan a lajstromozási kérelmünkre érkezett egy igen komoly, hiánypótlásra való felhívás, de megadták az utat, amit be kell járnunk ahhoz, hogy a repülőgépre magyar lajstrom kerülhessen. Próbálunk a feltételeknek megfelelni, ez időigényes feladat.”
Ám ha ez megvalósul, még nem szűnnek meg a teendők, hiszen a repülőgépet Magyarországon karban is kell tartani, esetenként nagyjavítani. Mivel a polgári széfárban nincsenek olyan, képzett mérnökök hazánkban, akik Delfinen dolgoztak volna és még mindig rendelkeznek érvényes szakszolgálati engedéllyel, ezért külföldi segítségre szorul majd a Komo-Sky.

Fotó: HTKA.hu - AIM-120

Fotó: HTKA.hu – AIM-120 ,

„Ennek is megvan a módja. Csehországban ott a gyártó, Szlovákiában van nagyjavító üzem, Csehországban van ennek a repülőgépnek egy „testvére”, cseh polgári lajstromban, illetve van ez az angol cég, akik most is karbantartják a Delfint. Tehát Európában három-négy helyen vannak olyan, műszaki hátteret biztosító szervezetek, akik fel vannak jogosítva arra, hogy nagy tapasztalattal rendelkező műszakiaknak erre a típusra megadják a műszaki kiképzést. Ez egy rövid, pár napos típusátképzés, és mivel az Európai Unióban történik, az ilyen jellegű külföldön szerzett műszaki képzést a Légügyi Hivatal – reményeink szerint – el fogja fogadni, amivel megint elhárul majd egy akadály előlünk.” – összegezte a jövőre vonatkozó elképzeléseket „Szaki”.

Fotó: HTKA.hu - AIM-120

Fotó: HTKA.hu – AIM-120 ,

A rövid beszélgetés után végignézhettük, ahogy az L-29-est – kézi erővel – kivontatják-tolják az előkészítő zónába. Itt feltöltötték üzemanyaggal, majd feldübörgött a hajtómű, a Delfin kigurult a pályára, és a verőfényes délelőtti napsütésben, a maga lassú, de biztos módján a levegőbe emelkedett. A két hajózó rövid, de élvezetes programot mutatott be a nagyérdeműnek, ami javarészt kismagasságú áthúzásokból állt – hiába, az L-29-est nem műrepülésre tervezték. Ennek ellenére szívet melengető látvány volt a levegőben látni a gépet, ami reményeink szerint kijelöli majd az utat további, hasonló felújítások számára, melynek eredményeként egyszer talán majd Magyarországon is több, jó állapotban lévő, korábban a légierő állományát gazdagító típust láthatunk a repülőnapokon.

Ugrik Csaba ezredes (aki szintén repült jó néhány órát a típussal) szerint “igazi Delfin-illata van” | Fotó: HTKA.hu – AIM-120 ,

A bemutató után még lehetőség nyílott a gép közelebbi megismerésére. Az egyből feltűnt, hogy beépítésre került egy-két olyan fedélzeti rendszer, amik eredetileg nem voltak a típuson, ám a légi közlekedési szabályok miatt kötelezőek. Ilyen a műholdas navigációs rendszer, az összeütközés-jelző vagy a modern kommunikációs rendszerek, amik miatt a függőleges vezérsíkon egy új antenna beépítése is szükségessé vált, valamint a műszerfalon is történtek változtatások az eredetihez képest.
A program végeztével még megtekinthettük egy Jak-52-es műrepülését, illetve elkészültek a csoportképek.

Fotó: HTKA.hu - AIM-120

Fotó: HTKA.hu – AIM-120 ,

Mindent összevetve elmondható, hogy a szolnoki bázis katonái és a Komo-Sky Team tagjai igazán kellemes napot szereztek minden résztvevőnek. A rendezvény elején Lamos Imre dandártábornok azt kívánta a megjelenteknek, hogy mindenki egy kis boldogsággal, örömmel a szívében térjen majd haza – azt hiszem, a kívánsága teljesült!