Az orosz védelmi minisztérium szerződést kötött az UAC (United Aircraft Corporation) repülőgépgyártó konzorciumhoz tartozó Iljusin és Mjasziscsev cégekkel az Il-38 tengerészeti járőrgépek modernizációjáról. A munkálatokat, melyek során a még meglévő, nagyjából 18 Il-38 fedélzetére integrálják a Novella névre hallgató bevetésvezérlő rendszert, eredetileg az állami tulajdonú, a védelmi tárca közvetlen felügyelete alá tartozó 20-as számú javítóüzemben végezték volna Puskinóban, ám ezt végül feladták, és a fenti cégekre bízták a feladatot. Az Il-38-asok – melyek a továbbfejlesztés után Il-38N néven üzemelhetnek tovább – így a Moszkva melletti Zsukovszkij légitámaszpont területén található üzemben újulhatnak meg.
A Novella annak a Sea Dragon rendszernek egy másik változata, amit a szentpétervári Lenyinetz vállalat tervezett meg és adott el 150 millió dollárért India számára 2001-ben annak öt Il-38-asa számára. Utóbbi azonban nem volt elégedett a sorozatos csúszásokkal és a rendszer hibáival, így a kifizetések szüneteltetése mellett döntött. 2010-ben végül mégis átvette a megrendelt repülőgépeket, amik Il-38SD néven álltak szolgálatba, viszont elvetette azt a tervet, hogy a rendszert integrálja nyolc Tu-142MKI felderítő és tengeralattjáró-elhárító repülőgépére, amiket hamarosan a Boeing P-8I típussal vált le. A Sea Dragon egyébként a gyári adatok szerint (amik később nem bizonyultak igaznak) képes 32 cél (felszíni és felszín alatti egységek, tengeri aknák) szimultán felderítésére, azonosítására és követésére 320 km-es körzetben, légi célokat pedig 90 km-ről tud észlelni. A vele felszerelt Il-38SD képes a szuperszonikus BrahMos légi indítású változatának harcba vetésére, illetve alkalmazhatja a K-35 Uran és a Sea Eagle szubszonikus hajók elleni precíziós rakétákat is.
Az első Il-38N ,
Hozzá hasonló képességeket szánnak a Novellának is, ám utóbbit a kor követelményeinek megfelelően továbbfejlesztették. Rendelkezik például egy külön elektronikai felderítő modullal, ami nem került exportra India számára. Az átalakítás során az Il-38 fedélzetén két operátor-állomáshelyet alakítanak ki, melyekben két nagy felbontású, színes LCD kijelzőn jelennek meg a felderítő rendszerek adatai, illetve beszerelnek egy ezeknél jóval szélesebb LCD-t is a parancsnok számára, amin a teljes taktikai helyzetkép kirajzolódhat. A szenzor-arzenált magas érzékenységű mágnesanomália-detektor és termikus hőképalkotó egészíti ki a korábbiakhoz képest. Az eredeti gépek hasznos terhelése, teljesítménye és személyzetének száma nem változik.
Az Il-38-asok modernizációjának megrendelése nehéz döntés volt az orosz védelmi minisztérium számára, ugyanis relatíve kevés példányszámú flottáról beszélünk, amik ráadásul erősen idősödő sárkányú gépek. Példának okáért az indiaiak élettartam-hosszabbítást is rendeltek a Sea Dragon integrációja mellé, így az ő Il-38SD-ik élettartama 40 évre tolódott ki – valószínűleg ugyanekkora lesz a változás az orosz Il-38N-ek esetében is. Az Északi Flotta állományában üzemelő 18 Il-38 közül egyébként egy más N változatú, a 15-ös oldalszámú gépet 2011-ben kezdték alávetni a csapatpróbáknak, idén január óta pedig már éles bevetéseket is teljesít.
Az ASW kepesseg az egyik ha nem a legfontosabb kepesseg egy flotta szamara. Kulonosen igaz ez az orosz flottara amelyiknek nuki csapasmero ereje is az ASW kepessegen mulik.
Ennek oka hogy az amikkal Britekel Franciakkal ellentetben az oroszok ket „bastyat” hoztak letre ( Barents es az Ohotszky tengerek ) ahol aknamezovel fenekszonarral es ASW hajokkal repulokkel fednek le egy nagy teruletet es itt jaroroznek a nuki SSBN hajoik.
Ezen teruleten tortent idaig a legtobb „baleset” is amikor valamely nyugati tengoval vagy „ismeretlen” targyal utkoztek a SZU orosz tengok felszini hajok.
Ha nincs tutibiztos ASW kepesseg akkor nincs nuki elrettentes sem vagy csak korlatozott.
Ezert is van gondba Putyin mert ASW teruleten nagyon gyengek az oroszok akar felszini akar legi egysegrol van szo. Tehat importalni kene ! Ez viszont hatalmas presztizsveszteseggel es kiszolgaltatottsaggal jarna raadasul mas is konyen megtudna mit tudnak az orosz ASW egysegek. Ezert fogcsikorgatva a sajat melett dontottek ami ugyan RFT ( Rossz Fos Tragya ) de megis csak orosz. Probaljak foltozgatni turbozni de nem nagyon megy nekik mert ezen a teruleten evtizedes lemaradasban vannak akar a kutatasban akar az ipari haterkapacitasban.
Kuruc71:
„Ha nincs tutibiztos ASW kepesseg akkor nincs nuki elrettentes sem vagy csak korlatozott.”
Jelenleg, ha az oroszok a saját fejük felett elpukkantják a nuki erőiket, akkor is csak ólombetétes ufók jöhetnek régészkedni a mi kis bolygónkon.
Bár nyilván fontos egy csomó képesség az atomcsapások esetén, de az elrettentésben a mennyiség, amely több bolygó atomsivatagjához elég, nem kétséges.
Azt a nevetséges illúziót, hogy atomhatalmak között „korlátozott atomháború” törhet ki, inkább hagyjuk.
Meggyőződésem, hogy az atomfegyverek célba juttatásának projectjei alapvetően nem atomcsapásokra vonatkozó költségvetési trükkök. Egy atomhatalmat egyszerűen nem lehet csapásokkal agyonverni… (atomhatalomnak értelemszerűen azokat tekintem, akik többszörösen képesek elpusztítani a civilizációt)
Nem a platform a kerdes hanem a belevalo rendszerek. A mai nuki tengok mar annyira csendesek tudnak lenni ha akarnak hogy kvazi elmennek egymasmellett 1-3 km en belul es meg sem halljak egymast vagy eppen egymasnak utkoznek mint a Brit Franci vegyesparos.
No ebbe kene egy olyan rendszerrel halaszni ami megis valahogy elcsipi oket.
Ha az oroszok nem huznak elo egy nyuszit a kalappbol hogy nekik van egy uj modszeruk tengovadaszatra akkor csak a liszensz vasarlas marad. Abban meg vagy a Franciak vagy a Nemetek lehetnek segitsegukre.
Vajon mi lessz az ind Tu142esekkel?
@kuruc
Már kiderült, hogy nem képesek rá. Az ind szállításnál.
Szerintem az oroszok hazai vizei alaposan be vannak kábelezve. Az indukciós és a mágneses felderítésnek csak kell valahogy működni!