|

Miért nem jó a Gripen NG Kanadának?

Egy kis olvasmányt ajánlanánk olvasóink figyelmébe így szombat délutánra. Egyelőre csak angolul tudóknak, de a későbbiekben újra előszedjük a témát, lévén lesz magyar változata is. Ha jól rémlik a fórumba valaki már belinkelte, de mivel azt csak az olvasóközönség egy része használja álljon itt pár szóban, miről is van szó.

A szálak március elejéig nyúlnak vissza – ekkor jelentkezett molnibalage, hogy elképzelhető, hogy a közeljövőben újabb írással szolgál – igaz nem a megszokott formában és ezúttal angolul. Lévén írt egy 34 oldalas kritikát egy, a kanadai Ottawa Citizen napilap online változatának védelmi témákkal foglalkozó rovatában megjelent olvasói írásra. És úgy tűnik, hogy leközlik.

Nos, a kanadaiknál közben átfutott a dolog, április közepén két részre bontva megjelent az amúgy megvágott változat. Ugyan nem lett kérve ennek említése, de szerintünk ettől még érdemes lehet belelesni :) 1. rész, 2. rész.

Az angollal hadilábon állók, de a téma iránt érdeklődők számára lehet jó hír molni alábbi kommentárja:

Megjelent, erősen megvágva. A magyar fordítás (átírás) is folyamatban van. Fogalamazzunk úgy, hogy jóval kevésbé polkorrekten megírva, mint az angol változat. ;)

Tehát ha molni bírja szusszal, akkor a korábbi Gripen FAQ után egy F-35 FAQ szerűségre is lehet számítani tőle.

28 hozzászólás “Miért nem jó a Gripen NG Kanadának?”

  1. Nos gyorsan átfutva az irományt, azt nagyon érdekesnek tartottam az alábbiak szerint. Ezek szerint Kanadának csak az f-35 lehet megfelelő, mert a világon csak ez a gép rendelkezik a legcsodálatosabb képességekkel. Minden csodálatos és lopakodó, és igazán használható AESA radarral is csak ez a típus rendelkezik, már az is nyilvánvaló hogy még az F22 is teljesen verve van a képességek tekintetében. Ja mert talán a fejlesztők talán nem is emberek hanem UFO-k voltak. Úgy hogy nincs más lehetőség mindenki dobjon el mindent mert ezen szent eszközön kívül nincs semmi ami a jövőben a harctéren igazán üdvözítő lenne. Ráadásul még a forráskódra sincsen szükségünk hiszen úgy sincs emberfia aki ezen eligazodna. És ráadásul minden fegyvert vegyünk meg hozzá, hiszen forráskód hiányában úgy sem tudunk semmit hozzátenni a dologhoz hiszen ez nem más mint az istenek által kitalált csoda. Ja , meg nahát végszónak. Hát ezen aztán jót lehet röhögni, mert egy olyan gépről beszélünk ami teljes valójában még sehol sincs, ráadásul tömegtermék mert talán még Indiának is el akarták nyomni. Ámen, dicsőség az Úrnak!

  2. Megjegyzés az epés kirohanásomhoz: Nos az emberek akik élvonalbeli harci gépeket fejlesztenek a kor technikai színvonalán állnak. Nem találtak fel jelentős technikai újdonságot a közelmúltban. ( a vitorla után a gőzgép áttörés, de az egy árbocos után a kétárbocos hajó nem)
    nem találtak fel jelentősen eltérő tulajdonságú anyagokat. Az AESA rendszer ismert. Nem is az amcsik találták ki. A hajtómű ötlete megjegyzem szintén nem USA patent. Megjegyzem a lopakodó technika lényege sem. mind ezeket a dolgokat csak felhasználták. Aztán maga a lopakodó technológia nem biztos hogy a jövőben is üdvözítő marad, hiszem az amcsik is készülnek ilyen gépek ellen. Nincs igazán háborús helyzet. A mostani időre kifejlesztett fegyverek 5-10 év után már semmit sem fognak érni. Összesítve az F35 önmagában nem technikai áttörés csak sok pénzért összehordott sok sok összelopott ötlet kupac. Egyetlen része sem igazán titok szerintem azok számára akik élvonalbeli hadiipari cégeknél dolgoznak.

  3. Kanada és Svájc /valamint Magyarország/ között azért van “némi” különbség! Ami fontos az egyiknek, az lényegtelen a másiknak és viszont….
    A döntést pedig – szerencsére – nem a kommenteket írók hozzák! Náluk talán vannak okosabb és hozzáértőbb emberek is….

  4. comandante:
    Azt nem tudom, hogy kis hazánk hatalmas foteltábornokadmirálisgeneralisszimuszai miért nem szólnak már a félhülye Pentagonnak, hogy ugggyan hagyja már a sehol sem lévő, összelopott szarkupacát! Bezzeg a hatalmas, tökéletes, bizonyítottan csodálatosan überkirály EF, Gripen, PAK-FA, vagy a repülőnapokon nagyon király MiG29-es és Szuhoj-ok! Azok! Azok ám királyak! Mert az RTL/Echo/TV2/kuruc.múlad.jövöd.anyámkínja szerinti marketing és a repnapok nem hazudnak….
    Az amcsik akkora szar banda… Phejj! Igaz is. Minek erőlködnek. Mindenki más sz@rta a spanyolviaszt…. De, majd a Komondor! Az! Az agyon ver mindent! Még két Raptor-t is megeszik reggelire egy Demo Gripen NG segítségével….
    A józan ész és a logika ma már tényleg teljesen felesleges? Jézusom…
    (Bár ezen már ő sem segít, csak fogja a fejét…)

    Te Molni! Te miért írtad meg a Sas cikket? Ahogy láttam néhány más posztot mostanában, volt itt hozzá szóló aki jobban tudja a dolgokat, mint pár F15-ös pilóta, vagy pár US/izraeli/Japó vezérkari tiszt! Itt ám mindenki mindet annyira tud… Kis hazánk tombol a zsenkiben.

    Kis magyar kézikönyv:
    USA, Nyugat, EU, Izrael, Németo., stb = Szar! Amit gyárt az USA = szar! Ruszki repülőgép = Tökéletes! USA = Szar.
    Mindez a ’80-as években:
    USA = Király! Ruszkik = Szar!
    10 év és megint változik a vélemény.
    Innen sokan jobban tudják a világ alakját, mint Isten…
    Azt pár év múlva a hozzászólásaikon lehet nevetni…

  5. Ha a magyar érdekeket nézzük, akkor azt kell mondanom, hogy jobb, ha nem írtok ilyen cikkeket. Nekünk az a jó,, ha Kanada, Dánia, Malajzia, Brazília, Svájc légiereje Gripennel oldja meg a típusváltást. Akkor felgyorsulnak és elérhetőbb áron válnak hozzáférhetővé a fejlesztések. A hazánk érdeke ez esetben ütközik a Lockheed érdekeivel. Arra is gondolni kell, hogy mi lesz az emberek tízezreit foglalkoztató európai repülőgépiparral, az európai gazdasággal, ha minden jelentősebb megrendelést az amerikaiak kaparintanak meg. Az üzem. költségnél gyanítom, hogy Svájc és Kanada e tekintetben jobban jön ki, mert másként szerződnek, mint a hazai politikai elit.

  6. Először is…..
    Köszi, Molni…… Látszik, ha kivesszük a dolgokból a személyeskedő, tudálékos, elfogult elemeket, akkor az F-15-höz hasonlóan, lehet normális tényeket, érveket is olvasni. Még egyszer kösz…..
    Azért a vitához annyiban hozzászólnék, hogy ha – egyesek szerint – ennyire felesleges az F35/22/stb., akkor mégis mi a frászkarikának ölnek bele a jenkik (és még mások) ekkora pénzeket. A rendszerek kifejlesztése/gyártása számos munkahelyet teremt és a járulékos technikai/technológiai haszon talán nagyobb, mint a fegyverrendszerként biztosított előny.
    A vásárlókkal pedig – amennyire a piac törvényei engedik – megfizettetik az árát. A vevőknél csak a fegyverrendszer “haszna” csapódik le, a fejlesztés hozadékai ott nem igazán jelentősek. Ezért éri meg az USA-nak mindig újabb és újabb generációk tervezése/fejlesztése/gyártása. Nem pedig azért, mert “nekem van a legtökösebb vasam”…. Bár… ezért is….

  7. Sziasztok! Nekem is tetszett a cikk és gratuláció a publikáláshoz.

    Molni, ha elfogadsz egy kis kritikát: akármennyire igaz és/vagy logikus érveket hozol fel, legközelebb próbáld meg “semlegesebben” a vitába bocsájtani őket (a vágatlan verziót nem olvastam, de kétlem, hogy ott kevésbé írnál elfogultan), mivel a te írásod is így kissé marketingszagú! Sanszosan a felindultság motivált a cikk írásában, ez pedig kiérződik a mondandódon. Biztos vagyok benne, hogy sok semleges nézőpontú olvasót inkább eltaszítasz az érvelésedtől ezzel, mintsem meggyőznéd őket.

    A cikk is jobban fókuszálhatott volna, a konkrét kanadai igényekre/lehetőségekre, hiszen azzal mindenki tisztában van, hogy a két gép két teljesen más kategóriát képvisel, nem is kérdéses, hogy a modern légiharcászat legtöbb aspektusában a Lightning fog járni az élen (a Raptort nem nézve). Szóval így kissé “az én gépem a jobb” szócsatára emlékeztetett, pedig mindkét géptípusnak megvan a maga helye a világ légierőiben.

    Ettől függetlenül tényleg jó volt a cikk, mégegyszer gratula!

  8. Én is gratulálok a cikkhez, Molni!

    Az meg, hogy az F-22 és -35 mindenhonnan összelopkodott technológia katyvasza, kegyetlen nagy baromság. Ötleteket átvehettek, más munkájából meríthettek, de a konkrét, megbízhatóan működő technikát ki fejlesztette ki hosszú idő és óriási költségek árán? USA. Például a radarabszorbens festéket azt hiszem, hogy a szovjetek találták ki, de attól még a Raptor és a Lightning festése amerikai fejlesztés. Ráadásul másoknak eddig nem nagyon sikerült utánuk csinálniuk. Azt, hogy a Pak-Fa és a J-20 és J-31 mennyire lesz sikeres konstrukció, még meglátjuk a jövőben.

  9. Mindent le lehet másolni – kérdezzétek meg a kínaiakat…!!! Sőt, a másolat általában működik is, bár nem tökéletesen!
    Az utóbbi időben másról sem lehet olvasni az F-35 kapcsán…!!!
    Akkor meg mi a probléma…??? DDD

  10. Megjegyzés a visszafejtésről: Hajtómű esete nyilván az egyik legnehezebb dolog, tehát érdemes erről egy kicsit beszélni. Nos nyilván olyan ország ne foglalkozzon ezzel akinél nincs valamiféle hajtóműgyártás vagy azzal rokon ipar, De ahol például van, ott ez a kérdés már nem olyan probléma, Ugyan is ha az infrastruktúra rendelkezésre áll jelentősen könnyebb a helyzet, hiszen a haditechnika irányából a polgári élet felé áramlik a fejlesztés. Tehát ha valaki szert tesz polgári gépekben használatos, vagy erőművi gázturbinák gyártására és a technológiát is elsajátították valamint a teljes folyamatot birtokolják akkor van lehetőség a továbblépésre, ha az akarat egyébként fennáll. Az anyag összetétel, és például a hőkezelés, és az eredeti geometria megállapítása a legkisebb gond. Legnagyobb probléma a speciális gépek beszerzése, azonban ha urán centrifugát be lehet szerezni ez sem lehet gond. Amit azonban megjegyeznék az és ezt sokan nem veszik figyelembe, hogy mind ezek feltétele a politikai akarat. A bejegyzéseket olvasgatva felvetődik a kérdés bennem, ha a SAAB gyártól a repülőgépeket AESA rendszerrel szeretné a vásárló (Magyarország adott esetben) akkor nyilván azzal szállítaná. A franciáknak is ment mikor az volt a feltétel. Sokan nem veszik figyelembe hogy a technikák fejlődés miatt a visszafejtési módszerek óriásit fejlődtek, olcsóbbá váltak. Az anyagvizsgálat pedig nem olyan problémás mint azt sokan gondolnák. Egy egyszerű példa. Az anyag összetétel vizsgálatának egyik legbiztosabb módja a színképelemzés. Ezt régen felvétellel elemezték ki. Manapság ezt számítógép végzi, pontosan kijelezve az ötvözők arányát és az adatbázisból megnevezi a hozzá közel ötvözetek anyagjelölését. Ez a berendezés ma középiskolák anyaglaborjában is rendelkezésre áll. Én is mértem vele.

  11. Azért ne felejtsük el, hogy a kínaiaknak már vagy húsz éve rendelkezésre áll az AL-31F helyben, de máig nem sikerült nekik lemásolni, pedig elég rég óta próbálkoznak. Kb ugyanez Indiánál a Tejas hajtóművével, pedig ők is hozzáfértek a fejlesztés kezdete óta elég sok modern hajtóműhöz, legyen az angol, francia vagy orosz. Az irániak is elég rég óta próbálják lemásolni a Phoenixet, de ők is rendre kudarcot vallottak vele.
    Szóval lehet, hogy egyszerűnek tűnik visszafejteni és lemásolni valamit, de a tapasztalatok nem ezt mutatják.

  12. Megjegyzésként azt állítom (mert a fórumokon is előfordult) hogy Irán nem adott át F-14-t és fegyverzetet az oroszoknak. Ha valahonnan hozzájutottak azt máshonnét szerezték. De az biztos hogy valami gyanús dolog zajlik manapság Irán és az oroszok között. Minap olvastam hogy a Bavar nevű S300 klón készen áll a bemutatóra. Kicsit meglepett a hír mivel nem is olyan régen még legalább 1-1,5 évre tették a bemutatás időpontját. E hír mellett ismét erőteljesen nyomulnak a hírek 2 új hagyományos katonai repülőgép bemutatásáról. Mivel Kínából az iráni flotta érkezett vissza a valamikori szír látogatás flotta összeállítása szerint, (1 szállító és 2 hadihajó) valamint Bandas Abbas iráni hadikikötőbe pedig váratlanul orosz flottakötelék érkezett hasonló összeállításban. (és az irániak senkit sem látnak szívesen ebben a kikötőben főleg nem az oroszokat) (Ez ki is verte a biztosítékot a fórum törzsközönségénél) Nos lehet totózni ki mit vitt haza. Komplett S-400 érkezett esetleg hajóművek az új gépekhez vagy valami más meglepi.

  13. Gratulálok a kritikához, főleg hogy idegen nyelven, egy másik országban jelent meg! Aki mást a saját nyelvén tud szívatni, az már komoly szinten beszéli azt a nyelvet.
    Egyes kanadai kommentekből igazi sötétség árad, nagyon remélem Gripen NG-t fognak venni. Aztán majd szívjanak vele, fizessék meg a fejlesztési költséget mondjuk a svájciakkal együtt (bár őket azért sokkal fineszesebbnek ismerem), mert mint hallottuk szinte már készen van, egy kis programírogatás (Pár kommentelő hozzászólása teljesen nyilvánvalóvá tette, hogy egyesek szerint a számítógépes programokat ceruzával írják, és bonyolult harci repülőgépek vezérlőszoftverét bármelyik tetrisen edződött programozóklub megírja robusztusra. Az, hogy ezt még a fejlett orosz repülőgépípar sem tudta megfelelő szinten elvégezni, az nem számít.) itt, egy kis fegyverintegráció ott és 2024-ben részlegesen hadrafogható lesz az állomány. Addigra reméljük elkészülnek a légkondicionált hangárok is, csak hogy a Gripen igénytelenségét, hideg- és melegtűrését is megdícsérjük.

    “Nem a kínaiakról beszéltem, hanem olyan gyártókról, akik már alapból felsőkategóriát gyártanak. Ha a Mercinél szétszednek egy BMW-t, Audi-t, Lexus-t vagy fordítva (ezek mind a csúcsot képviselik) akkor látja, hogy mi miaz és le tudná gyártani pont ugyanazt az alkatrészek feltérképezése és a gyártósor átalakítása után.”
    Te melyik említett gyártónál dolgoztál eddig? Szerintem egyiknél sem, megkockáztatom műszaki végzettséged sincs, mert ha kicsit is értenél a gyártástechnológiához, nem mondanál ilyeneket. Attól, hogy egy alkatrészt a kezedbe fogsz, még nem tudod azt, hogy pontosan milyen anyagszerkezete van, miért van az az anyagszerkezete, mire lett méretezve, meddig bírja milyen körülmények között (0 teszttapasztalat), és ami talán a legnagyobb titok, hogyan gyártották. Szóval alkatrészed van, technológiád nincs. De még ha lenne is, nem biztos hogy használhatnád, mert esetleg le van védve. (Persze a kínaiaknak ez nem számít.)

    “Észak-Korea a múlt héten 700(!!!)hétszáz gépet emelt a levegőbe egy gyakorlat során a déli légtérellenőrzők szerint.” De milyet? AN-2-eshez lehet tudnak dugattyút önteni (mondjuk az sem lesz egy Kolbenschmidt-Qualität), de arra nem mernék megesküdni, hogy 29-es hajtóművének nagynyomású turbinafokozatához náluk gyártatja a lapátokat a MIG.

    Abban szinte teljesen biztos vagyok, hogy a kanadai kormánynak van annyi esze, hogy tanuljon “kevésbé hazafias” közép-európai társai hibájából, és ne ezt az opciót válassza. Bár ki tudja, a “tesókat” is beengedték, mert menekültek meg minden, aztán most szívják a fogukat. Akkor Good luck! / Bonne chance!

  14. Ha a hajtómű-, radar- és tűzvezető-rendszerek szoftverjeiről van szó, akkor nagy a lemaradásuk. Melyik tolóerővektorálásos orosz gép áll nagy számban hadrendben jelenleg? Egy szoftvert megírni egy dolog, de hogy a rejtett bug-ok mikor és hogyan jönnek elő. Amíg nem robusztus, addig az közel sem kész. Más dolog egy prototípus, és más egy sorozatgyártású eszköz.
    Amennyiben pedig rendszerszinten nézzük a dolgokat, az oroszoknak nincs olyan szintű, megbízhatóan működő, kódolt harctéri hálózatuk, mint az amerikaiaknak.

  15. “A összetételét, rugalmasságát, szakítószilárdságát, stb lehet vizsgálni, hogy miért van az az anyagszerkezete az pl nem érdekel, az eredeti tervező ezt látta a legjobbnak, nekem is azt kell reprodukálni.”
    Az baj ha nem érdekel, mert akkor nem is fogod tudni, hogy mitől jó az alkatrészek összessége.

    “Ha sikerül akkor pont nem érdekel, hogy miért az az elvárt legjobb anyagszerkezet, a mire lett méretezve meg meddig bírja ugyanez, ha meg tudom csinálni, nem biztos, hogy annyira érdekelni fog, hogy te mint tervező miért ezt találtad a legjobbnak, lényeg, hogy meg tudjam csinálni. A hogyan gyártották az tényleg a legjobb kérdés, de nem feltétlenül csak egy módon érhető el az az eredmény.”
    Nem fogod tudni megcsinálni, mert nem nyomtál bele milliárdokat a kutatás-fejlesztésbe és nem futottál bele zsákutcák tömkelegébe. Az anyagszerkezetet tekintve velemi nem teljesen világos szerintem: az egy dolog, hogy fémötvözetek esetében nem fogod tudni reprodukálni az eredetit (jobbat pedig pláne nem), de hogy polimereknél és kompozitoknál évtizedekig próbálkozhatsz eredmény nélkül, az fix. Olyanokról, mint a vegy- és a gyógyszeripar, ne is beszéljünk.

    “Nem feltétlenül csak egy módon érhető el az az eredmény.”
    Sokszor még azt az egy módot is évekig tart megtalálni euromilliók elköltése után. Azért azt tisztázzuk hogy itt nem hatlapfejű csavarok bonyolultságáról beszélünk. Az 1000 mérnökhöz annyit, hogy biztosan nagyon tapasztalt a LADA gyár mérnökgárdája, de valahogy eddig még nem gördült ki onnan egy 911-es sem.

    “Az egész vita ebből indult ki, hogy haditechnikában fontos-e a levédése valaminek (vagy jellemző-e), vagy csak azt éred el vele, hogy a szabadalmi hivataltól lopják el az ötleteidet.” Elvileg kötelező. Ez is csak technológia, amivel magáncégek rendelkeznek/kereskednek, persze jogszabályok által korlátozott módon, nehogy a vélt vagy valós ellenség profitáljon belőle. A nyugati cégeket simán be lehet perelni, ha bizonyítani tudod a lopást. Más kérdés, hogy peren kívül is meg lehet egyezni.

  16. “a kutató-fejlesztő kapacitás mindig is világszínvonalú volt”
    Attól függ melyik területről beszélünk! Lehet, hogy metallurgia bizonyos részein igen, mikroelektronikában nem. Félreértés ne essék, nem becsülöm le az oroszokat, rengeteg orosz munkatársam volt/van és kiváló képességűek is vannak közöttük.

    “a baj akkor kezdődött amikor az egy szem valamit amit mérnökök építettek oda akarták adni a gyáraknak és azok nem voltak képesek ugyan azt vagy megközelítőleg ugyan azt a színvonalat elérni”
    Tehát a prototípusfejlesztés nincs kapcsolatban a sorozatgyártással, nem ismertek vagy nincsenek alkalmazva a minőségtervezési / minőségellenőrzési alapelvek, stb. Gyártástechnológia bizonyos területeken elmaradott.

    “Ami gondot okoz nekik az nem szoftveres(soha nem is ezzel volt a baj)hanem hardveres azaz nem tudnak elég nagy teljesítményű számítógépeket készíteni sorozatgyártásban(!!!)”
    Hogyan fejlesztenek ki egy jó szoftvert, ha nem tudják validálni valós körülmények között, nem jönnek elő a bug-ok, nincs finetuning? Olyan nincs, hogy szofverfejlesztés távol a valóságtól, a hozzá illő hardvertől. Hogy lehet az akkor robusztus? Hogyan reagál mondjuk a szoftver arra, ha a kis helyre összesűrített elektronika melegedni kezd? Tehát akkor működő szoftverük sincs.

    “Nem azért nincs olyan integrált hálózatuk mert nem tudnak hozzá szoftvert készíteni és kódolni hanem azért nincs ilyen hálózatuk mert nincs rá pénzük.” Azt azért gondolom senki sem képzeli, hogy a szoftverfejlesztés olcsó. Rengeteg zsákutca, teszt, kiírtandó bug, melyek csak a hardverrel együtt jelentkeznek bizonyos körülmények együttes megléte esetén. Még egyszer mondom, ezek nem holmi pitiáner cuccok a holnapi progmat-előadásra.

  17. “Nagyon egyszerű,nem is fejlesztettek erre szoftvert mert nem volt hardver amin az fusson.Te sem fogsz addig tetőt építeni amíg nem állnak a falak.Egyszerűen nincs értelme addig szoftvert fejleszteni amíg nincs hardver vagy egyáltalán el sincs kezdve a hardver megvalósítása.”

    Nem csak hogy nincs értelme, nem is tudsz. De akkor mi alapján állítod, hogy az oroszok szoftverei egy szinten lennének a nyugatiakkal? Szép dolog az elmélet, de a nagy sallereket a gyakorlat adja. Elméletben minden szép és jó tud lenni.

    “Azt pedig feltételezni sem merem,hogy egy nem létezőszoftvert valamilyen sztereotípiából kiindulva már alapértelmezetten rosszabbnak minősítesz egy már létező szoftvernél(és arról nem is beszélek,hogy milyen módszerekkel vagy képes értékelhető eredménnyel összehasonlítani egy létező dolgot egy nem létező hova tovább tervbe sem vett dologgal).”

    Ezzel most mit akarsz mondani? A semmit csak nullára lehet értékelni. A magyar fociválogatott is világszintű, csak sosem tudja bizonyítani, mert nem jut ki világversenyre? Persze itthon lejátszhatják elméletben, hogy nyernének…

    “A mikroelektronikában sem a kutatás-fejlesztés volt lemaradva,nem azzal volt a baj,hogy a mérnök nem tudott megfelelődolgokat kitalálni vagy megépíteni egy prototípust ami hozza a várt értékeket hanem azzal,hogy pl alapvető alapanyagokból(pl ritkaföldfémekből)egyszerűen nem állt rendelkezésre elegendő mennyiség azon kívül amit felemésztett a kutatás-fejlesztés.”
    Nagy eséllyel proto szinten sem tudta legyártani, ugyanis nem volt hozzá megfelelő ipari/technológiai háttere. A világon hány olyan ország van, aki fejlett 4-5. gen. vadászgépet képes 100%-ig önállóan fejleszteni és gyártani? 3-4? Már a prototípust sem tudod elkészíteni, mert csak egy chip legyártásához olyan háttéripar kell, amid nincs meg.
    Alapanyaghiány? A SZU volt jó eséllyel az egyetlen olyan állam a világon, ahol szinte minden nyersanyag rendelkezésre állt. Honnan is szerezte be az USA a titánt az SR71-esekhez?

    “Mint például a titán meg,munkálás? Valóban volt ipari lemaradás de lássuk be még így is ott volt a sor elején az orosz ipar.”
    A metallurgia hagyományosan erős volt a SZU-ban. Persze nem minden ága. A titán megmunkálásához értettek, sok tapasztalatot szereztek vele a rakéták és a tengeralattjárók révén. A 90′-es évek elején munka nélkül maradt szakemberek és cégek igen jó árakkal jelentek meg a nemzetközi piacon. Pl. kerékpárokhoz kínáltak titán lánckerék-koszorúkat jóval olcsóbban, mint a nyugati cégek.
    Ha valaki Bécsben jár, érdekességképpen ajánlom figyelmébe a Burg hátsó részénél az Albertina megtekintését (Dürer-rajongók előnyben). Ennek néhány éve csináltak egy konzolos szerkezetű ereszt a bejárata felé, ami titán tartószerkezettel rendelkezik. Csak egy orosz cég vállalta az elkészítését elfogadható áron. Mivel foglalkozott a cég jogelődje 90 előtt…

  18. “Abból gondolom,hogy nem volt a szoftverfejlesztés lemaradva(itt pusztán szoftverről beszélek)mert ők csináltak PESA radart a 80-as években amihez azért elég színvonalas szoftverfejlesztésre van szükség.Ezen kívül már a 80-as években képes volt a SZU modern 4.gen.gép elkészítésére és ez is lehet fokmérője a szoftverfejlesztésnek.De említhetném a MIG-31 adatátviteli rendszerét vagy a Granitba épített “agyat” amely nem csak adatokat osztott meg hanem szelektálta a célokat és irányította is az eszközöket mind ezt teljesen autonóm módon.”

    Tényleg nem akarok kötekedni: mibe rakták azt a radart? Mekkora volt? Mekkorák voltak ekkoriban az amerikaiak hasonló, vagy jobb képességű eszközei. A Tomcat (F111?) tűzvezető rendszere mikor lett tervezve és mit tudott?
    Egy érdekes infó: A COCOM lista tartalmazott olyan tételeket is, mint tervezőszoftverek (csak hogy adjunk egy fricskát a tervezési folyamatban, CAD-CAM-CAE -ban lévő különbségeknek is). Ilyen volt a Dassault Systems CATIA-ja, melyet a cég elsődlegesen a Mirage 2000 tervezésének segítéséhez fejlesztett ki, persze közel sem a mai verziók színvonalán. Erre a rossz nyelvek szerint különösen fájt a szovjetek foga. Miért? Mert a számítógépes tervezés és a rajzasztal közötti különbséget nem években, hanem évezredekben mérik. És akkor hol van még a CAM része.
    Persze senki sem állította, hogy nem voltak olyan titkaik, melyekre az USA foga fájt. Sőt!

    Titánhoz: nem hiszem, hogy a titánmegmunkálási, hegesztési képességeiket túlértékelik. Ebben ma is nagyok. BME-n melyik tanszéken folyik orosz nyelvű oktatás? Honnan mennek ösztöndíjjal Oroszországba?

  19. A Mirage 2000 tervezésénél már használtak CATIA-t (is), azt, hogy melyik verzióhoz, nem tudom megmondani. Én nem a neten találtam az info-t, hanem a DS francia fejlesztőitől kaptam.

    “Én csak szoftverfejlesztésről beszélek nem keverd ide a hardvert(ugye az a szoftver elfért volna egy kisebb hardverben is).”
    Nem értem. Ha jól gondolom azt mondod, hogy a nem létező, de amúgy biztosan nagyon jó szoftver jól futott volna egy nem létező, eléggé kis méretű (teljesítményű?) hardveren is.

    Ezt a taktikát kellett volna alkalmaznom annak idején nekem is: “Édesanya, én nem értem miért kaptam egyest és a tanítónéni miért mondta, hogy értékelhetetlen a dolgozatom, mikor nem is írtam semmit a papírra!”

  20. Csak annyit szeretnék hozzátenni hogy a titán ötvözetek egy része probléma nélkül hegeszthető, tehát nem is kell hozzá különösen nagy technika. A másik amit sokan nem vesznek figyelembe hogy a titán ötvözetekben más ötvözők is vannak amik a fizikai, mechanikai tulajdonságokat jelentősen befolyásolják, és nélkülük a titán mit sem érne.(befolyásolják még a technológiai jellemzőket is, hőkezelés stb.) És szerintem az igazi titok itt van.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.