A RIA Novosztyi hírügynökség tájékoztatása szerint az orosz fejlesztésű, ötödik generációs vadászbombázó, a PAK-FA (Front Légierő Perspektivikus Repülő-komplexuma) negyedik prototípusa is a levegőbe emelkedett.
December 12-én sor került a negyedik tesztpéldány szűzrepülése is, mégpedig ugyanott, ahol az első hároméra is, a távol-keleti Komszomolszk-on-Amur repülőtéren. A 40 perces szárnyalást során az alapvető rendszereknek működését ellenőrizték, a repülést pozitívan értékelte a Szuhoj sajtóközleménye, a gép pedig minden hiba nélkül érkezett vissza és szállt le a létesítmény futópályájára.
Fotó: Szuhoj ,
Közel két évvel az első és alig 8 hónappal a második prototípus szűzrepülése után tavaly novemberben emelkedett a levegőbe a harmadik példány, ekörül ünnepelte a tesztflotta a 100. repült órát is. Azóta teljesítették a 200. repülést is.
Fotó: Szuhoj ,
A következő generációs orosz vadászbombázó számos korszerű megoldást ötvöz. A digitális vezérlőrendszer és többfunkciós kijelzők alkalmazása már évtizedek óta megjelent más gépeknél is, ám a fix antennás, aktív fázisvezérlésű (AESA) radarja, tolóerő-vektorálással ellátott hajtóműve és a sárkányszerkezet csökkentett észlelhetőségű kialakítása emeli az ötödik generációs gépek sorába.
További képek:
A 4. prototípus. | Fotó: Szuhoj ,
Fotó: Szuhoj ,
Fotó: Szuhoj ,
Fotó: Szuhoj ,
Fotó: Szuhoj ,
Kár, hogy nagyjából 30 év múlva olvashatunk róla egy olyan cikket. Mint az F-15-ről. Persze, ha lesz olyan, aki megcsinálja és ért hozzá. Érdekelne, mennyiben közelíti meg a külső mellett a nyugati csúcsragadozókat.
Itt van róla részletes cikk (technikai adatok, radarok, hajtomu, fegyverek…..stb.) Nagyon jó anyag. Ajánlom mindenkinek…..
http://militaryrussia.ru/blog/topic-254.html
Köszönöm! Ment a pipa. :)
Na lesz itt mindjárt „erezd el a hajam” !
Már csak annak a 3 emberkének kell hozzá szólnia.
usa vs orosz fanok összecsapása:DD
Vadásszatok fotót a 4. protoípusról. Találunk-e rajta változtatásokat.
Nagyon jó a képanyag:)
Kezdjük is :)))
Jó lesz ez csak ugye az F-35 program már ~3500 felszállásnál és 5000+ repült óránál tart ugye. A másik dolog a hajtómű és az elektronikai rendszerek. Ha nem kapják össze magukat az oroszok, akkor még Kína is lekörözheti Őket ezen a téren.
duckdodgers
A békés oroszok a „választ” mindig 4-5 év késéssel adták meg a gaz imperialista nyugat offenzív fejlesztéseire.
De viccet félretéve, ha nem akarnak ők is két típust hadrendbe állítani, hanem csak ezt az egyet a két nyugati típus ellen, akkor azért annyira nincsenek késésben.
A kínai 5gen gépekbe meg senki nem lát bele (ezekbe sem), szóval a milyen az elektronika, hajtómű, stb… kérdésről ismét csak hitviták fognak folyni…
kepek:
http://sukhoi.org/news/company/?id=5021
Szerintem a PAK-FA (orosz/indiai) előbb keveredik harcba kínai gépekkel, mint az F-22/35-tel. A kínaiakkal kell a lépést tartani, nem a nyugattal.
A kínaiak már a 6. generációs gépet fejlesztik…
boki szerint: 2012. december 13. csütörtök @ 14:07
Én is olvastam már ezt valahol valamelyik nap.
maxim szerint: 2012. december 13. csütörtök @ 14:02
Remélem erre jár Alesmor Obrana és megszakérti.
Kína baszhatja a 6 gen gépet ha egy 5 generációs hajtőművet nem tudnak csinálni.
A PAK-FA-ról a januári Sasban lesz (van) cikk a 10-15. oldalon.
Na azt megveszem 2009 óta amúgy sem vettem a aranyasat .
Kína azér vicces a 6.generációval még az 5tödik röl is leesett valami bádoglemez.szerintem kamu ez az egész,honnan tudjuk hogy tökéletes5.generációs gépet csinál kína itt sokan megvannak áldva a kínai ipar csúcs fasza. bezzeg a pak-fára mindenki hőzöng ez csak 4 és fél genereáció meg ilyenek.
Na ez a példány már egyre jobban tetszik nekem.
Ezen van radar, mint a T-50-3-ason, de nincs az a hatvanas éveket idéző idétlen, tájidegen, anakronisztikus merevítő a kabindekk tetjén mint a T-50-1-esen és 3-ason.
Van Isten! :)
Nem csúnya ez a madár, de a törzset alaposan át kell dolgozni, amennyiben komolyan vehető mennyiségű függesztményt akarnak belső térbe rakni.
berserker, az a leesett bádoglemez nem a leszerelt futóműajtó volt?
amanitin
Tudtommal legalább 8 rakétát szeretnének belülre. Ennél több nem tudom, hogy kell-e?
(Ahogy néztem az F-35 fegyverterei ennél kisebbek)
Ha jól látom, mintha megint variáltak volna valamit a lehajtható LERX bekötésénél.
Miért nem egy üvegből készült „ablakot” tesznek rá?
Hány orosz gépen láttál olyat?
Oroszon még nem, de kínain és amcsin láttam. Oroszok miért nem csinálnak olyat? Milyen hátránya van?
Roni szerint: 2012. december 13. csütörtök @ 15:01
A decemberi Aranysasban a kínai hordozóról és az új kínai gépekről vannak cikkek.
az a hátránya hogy semmi sem akadályozza a pilótát a kilátásban.
Allesmor Obrama:
„…Ha jól látom, mintha megint variáltak volna valamit a lehajtható LERX bekötésénél…”
Még nem olvastam a hozzászólásokat, de rögtön az jutott eszembe, hogy csak nekem tűnik úgy, hogy lehajló helyett előresikló „orrsegédszárnya” van?
iphoneka
Nehezebb mint a két részből álló mert ugyan olyan erősnek kell lennie mint ha lenne keret.
duckdodgers
Ez neked is szólt…
Eddig is lehajlott ennyire a lerx?
Nincs az orrkúpon pitot cső. Ebben már működik az aesa radar?
Montezuma
Ez jó kérdés de lehet,hogy csak később építik be.
ezt a verziót már én is olvastam dudi csak hogyismondjam…
Kicsit viccesnek tartom egy közel 20 tonna önsúlyú gépnél.
„Ha jól látom, mintha megint variáltak volna valamit a lehajtható LERX bekötésénél.”
Nem irod isten bizony nem veszem észre. Farigcsálnak itt ott.
Hasonlóan hajlott le terheletlen hidraulikarendszer mellett, de hogy ennyire-e azt nem merném állítani.
Az orosz paralay forumon is megjegyeztek mostanra amit én is, ez a kép is azt mutatja, hogy a 4-esnek módosítottak a lehajló LERX-én, de legalábbis a tövénél, mintha szénszál erős jtésű anyag is megjelent volna:
http://s017.radikal.ru/i425/1212/ef/c6689acd212d.jpg
A pitot-cső az AESA radaros gepekre nem fog kerülni, így az összes olyan tesztet, ahol szükség van az onnan beszerzett adatokra, azt az 1-es és a 2-es fogja repülni. Az F-35-ösnél érdekes módon ezt úgy oldották meg, hogy a pitot-cső nem az orrkúp hegyére, hanem afölé került.
Fogalmam sincs, hogy egy pitot cső és aesa radar között van-e bármiféle összefüggés, de számomra az a logikus, hogy akkor veszem le a slagot a gép orráról, ha már a radart is tesztelni kezdem.
Addigra az orrcső szerintem már minden olyan adatot begyűjtött onnan, amit begyűjthetett.
A másik: ez már a negyedik gép. Ennek pl. mi lehet a hajtőműve?
Egyébként mitől ötödik generációs egy hajtómű. A szuper cirkáláshoz elviekben egy klasszikus de persze jó erős negyedik gen.-es hajtómű is elég, pláne, ha a gép szerkezete és formája erre még rá is segít.
Az amerikai vagy kínai ötödik generációs darabok (F-22 és J-20) formavilága agresszív. A régi szovjet „gyorsabban és magasabbra” MiG-25 vagy SZU-15 jut eszembe. Célratörő a gépek karaktere.
A PAK-FA kilóg ebből a sorból. Sokkal lágyabbak az ívek a szögletek mentén.
Azon gondolkodom, hogy ennek mi az oka. Ezek nem látták az F-117-est? Vagy a Raptort? Nem volt adatuk a készülő kínai gépről?
Két dolgot nyugodtan kijelenthetünk: az oroszok értenek az aerodinamikához valamint a radarokhoz. Ergo ismerniük kell a különböző sárkányformák elvi és gyakorlati előnyeit akár radar felderíthetőség akár repülési jellemzők kérdésében.
Abszolúte magánvélemény, de inkább ezen vitázzunk – remélem sokakat kiakasztok! :D
A PAK-FA, a Raptor és a J-20 gépek közül a kínai gép néz ki a legdurvábban. Ráadásul ebből egy kvázi kínai „lopakodó MiG-31” lehet a másik két masinához képest.
A kínai gépRől darabok esnek le, mint olvasom.
Az amerikai gépBől szintén darabok esnek le, nem?
Pedig a Raptor jelenti a valós (értsd: meglévő) USA hihg-tech csúcsát a kategóriában, ami hadrendben áll.
Elvi és gyakorlati lehetőségeitől fényévekre lemaradva, ha jól értelmeztem az eddigi cikkeket.
A Raptor tudja messze a legtöbbet, ami ugyanakkor sokkal kevesebb, mint amit még tudhatna, ha a meglévő amerikai és NATO rendszerek képes lennének lekezelni. Értem ezt elektronikai, kommunikációs és egyéb területeken. A multirole alapfilozófiáját megteremtő USA vajon miért készített egy ennyire nem rendszerkompatibilis csúcsmasinát szerintetek?
Az orosz gépről még mindig nem tudom eldönteni, hogy tetszik-e vagy sem. Ha jobban belegondolok, akkor a Raptor vagy a J-20 sem igazán a szép kategóriát testesítik meg.
Hát a leggázabb büdösbogár természetesen az F-35. Most komolyan fiúk…
Azt hiszem, hogy nyugodt szívvel kijelenthetem: alapvetően nem tetszenek az 5. generációs gépek. Értem én, hogy ez az új trend. De ha a sok csúfság közül mindenképpen választanom kellene, akkor egyértelmű: J-20. Hát ez valami kegyetlen egy gép. Nézzétek csak meg szemből a pofáját:
http://chivethebrigade.files.wordpress.com/2012/07/j-20-mighty-dragon-920-52.jpg
És most őszintén: F-22 vagy PAK-FA? Ugyan már. Az F-22 ehhez képest jámbor bociszemű, a PAK-FA pedig egyenesen femin vonásokkal bír.
És a technikai lehetőségeik:
Ebből a három gépből mindhárom elég durva lesz (F-22 már most is az), efelől szemernyi kétségem sincs. Maximum a Raptor legújabb csomagját tetszenek majd összevetni a J-20 vagy a PAK-FA újabb verzióival.
J-31? Figyelemre méltó. Nem a formavilága, hanem hogy már repül is.
F-35? Randa. Biztos, hogy nagyon jó, de ezek inkább falkában fognak járni, mint a farkasok. Meg túl sokan hozzá is férhetnek. Szerintem sosem lesz egy Raptor szintjén. Persze, elektronikában és egyéb soft képességekben bőven le is előzheti, de csak mint fegyverrendszer. Mint repülőgép? Kizárt.
Na, a Raptor az más, az egy újabb lépcsőfok az F-15 után. Hiába, Amerika sem fog kibújni a bőréből. A Raptor egy sas, aki egyedül vadászik.
(És mint tudjuk, a sas nem vadászik legyekre. ;D)
PAK-FA:
Az oroszok a Mig-29 illetve SZU-27 formavilágával iskolát teremtettek. Kifinomult, repülésre termett forma, messze megelőzve ebben bárkit. A 27-es egy telitalálat.
A PAK-FA esetében azt látom, hogy az új formavilág nem annyira drasztikusan elütő a megszokottól, hanem szinte megszokottnak tűnő. És ez benne a furcsa. Az élek ívvezetése nagyon kifinomult, becsapja a szemet.
Ez a gép egy teljesen más filozófiára épül, mint a másik kettő.
Nos, mint Hozzátok képest egy igazi repülőgép-analfabéta számomra eddig ez jött le.
Na nesztek, egy jó hosszú biztpolmentes hsz. ;D
Montezuma
A büdös bogár címet az F-35B viszi mögötte szorosan az A és a C variáns a J-20 úgy néz ki mint tehénen a gatya(nekem egy nagy aránytalan tohonya valami benyomását kelti).Az F-22 se nem szép se nem csúnya mint a T-50 bár a T-50-nek kicsit kecsesebb az alakja amellett,hogy egy palacsintára emlékeztet.
Kíváncsi vagyok, hogy megoldották-e már azt a problémát, hogy szemből nézve az embert fejbe veri a hajtómű kompresszorsora. Amíg ilyen, nem lesz igazi stealth gép, mert kissebb háztömbnyi radarjelet generálhat, ha peches szögből éri a sugárzás.
arbalest
Bocsi de 564-szer letárgyalt téma ,picit keresgélj és meglesz a válasz is
A J-20 nekem nem tetszik, mindenfelé terebélyesedő böhönye, az F-35 A és C még úgy ahogy megkedvelhető, a B tényleg púpos.
Az F-22 érdekes gép, de mielőtt rátérnék, hogy és a PAK-Fa milyen inkább befejezem.
Ezek a gépek élőben biztos másképp hatnak.
Az F-22-est láttam, nagyon meggyőző valami, meg persze ott a tudat, hogy ez most egy 5. generációs valami nagyon komoly dolog.
Hogy tényleg olyan rettentő nehéz-e, mint az USAF hivatalosan állítja, nem tudom megsaccolni. A nyiltság és demokrácia hazája igenis fenntartja magának a jogot, hogy az őszinteség látszatát keltve, jogos önvédelemből dezinformáljon mindenkit. Ha már a MiG-31 szóba került, a Raptor szerintem a jenkik MiG-31-ese. Bizonyos aspektusból nyilván.
A PAK-FA nekem tetszik, de csak amiatt, hogy a hatalmas (egyébként szép) Szu-27-es famiiliához képest végre jött egy kisebb méretű, de mégis nagyobb teljesítményű vas.
Hajtóműről.
Szomorú-e vagy sem, de úgy fest, olyan áttörő technikai megoldásokkal bíró 5. generációs hajtómű, mint ami az amerikaiaknak van, vagy mint amilyennek a kínaiak a WS-15-öst tervezik, nem lesz a PAK-FA gépekben. Legalábbis egyelőre.
Az NPO Szaturn jelenlegi hivatalos álláspontja szerint a 117 nevű szerkezet (ami a 117Sz-ek egy idáig nem részletezett módon továbbfejlesztett variánsa) van ezekben a gépekben, a T-50-1-esben még nem biztos, de a 2/3/4-ben igen.
Ez, hogy milyen teljesítménnyel bír, nem tudom, az én elméletem szerint, erősebb lehet, mint a 117Sz, 145kN-helyett olyan 150-155kN a fékpadi teljesítmény, míg a Szaturn főigazgatója szerint a hivatalos útiterv az, hogy a PAK-FA hajtóműve 170kN tolóerőt fog leadni. Majd.
Mikor? Nem tudom. 2011 év végi hír szerint a repülési tesztek az új hajtóművel 2013-ban indulnak meg.
Most meg az a hír, hogy nincs új hajtómű. Nem világos, mi a helyzet.
Tudom, hogy izgalmas része a dolgoknak, de maradjunk annyiban, hogy kb egy fél évig nem lesz ezen a téren világosabb a kép.
http://www.youtube.com/watch?v=hHp6iH3uCRo
Megint egy jó GoPro videó a Zvezda TV-től, a nyári 100-as szám formáció belülről.
Ami talán a legérdekesebb, az az, hogy végre látszik üzem közben egy ex-algériai MiG-29SzMT kabin belülről, a két display-el meg az UFC-al a HUD előtt.
Egy hónapja olvastam a nyilatkozatot az NPO Szaturn fokonstruktorétol, aki szerint az új hajtomu a 117-es (ezt használják mint új hajtomu)2014-re készul el. Ezt még tesztelni kell, reaálisan leghamarabb 2015- ben épitik bele a T-50 be. 2013- ban már elkezdik tesztelni a fegyverrendszereket és pár már elkészult(kifejlesztett) rakétát ( a TRO-tol).
arbalest: No meg pl a szép kör alakú hajtóművek végig hosszan. Még a J20nál a Kínaiak is fontosnak tartották tessék csak megnézni.
deze: Anno amikor felvetettem, hogy a Super Hornetnél így takarják ki, hogy az első sor az nem kompresszorlapát és ezt az utat Oroszok is választhatják azt is mellé raktam, hogy ez oké egy Super Hornetnél vagy egy EF/Su-35nél ahol az nagy szó, hogy 1m*m alá tudták vinni az RCSt… no de egy 5gennek mondott vadásznál nehogymár.
amúgy hamár http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=SvarEU9oEIY
A kompresszorlapátokra nem lesz rálátás… de hát nagyon félmegoldás.
A reflexió úgy keletkezik,hogy jön a radarsugárzás átmegy az RCS elnyelő bevonaton itt egy része elnyelődik,a gép belsejében visszaverődik valami fémről majd újra keresztül megy az elnyelő bevonaton és megy vissza arra amerről jött(ez az az eset amikor nem térül el a sugárzás).Ebből jól látszik,hogy egy viszonylag vastag lapátsoron(amiről Fade beszél)sokkal több sugárzás nyelődik el mint a viszonylag vékony bevonaton mint ami a gépek sárkányán van.
khm… Pak-Fa és a reflexió.
Fel kell tenni egy kérdést:
Az oroszok ennyire hülyék lennének, hogy bár szinte minden infóhoz hozzájutottak időben, de ők csakazértis olyan gépet kreálnak, aminél a hajtómű lapátok világítani fognak?
Fiúk, nem lehet, hogy valami egyéb dologról esetleg nem tudtok?
Ugyanis kizártnak tartom, hogy a Szuhoj konstruktőrei ennyire ostobák legyenek. :D
http://dl.dropbox.com/u/308484/Blog/20110904-T-50-PAK-FA-FGFA/T-50-PAK-FA-FGFA-Wallpaper-074.jpg
A beömlő nyílások és a hajtóművek tengelyei között szögeltérés van, ha úgy tetszik, akkor a két hajtómű a gép hossztengelyéhez képest X-lábú. Kizárt, hogy szemből lásd a lapátokat. Ez geometriai képtelenség, maximum a forgórész negyedére láthatsz rá, amelyet viszont könnyű már árnyékolni.
A hírhedt korábbi fotóval kapcsolatban, ahol szemből látható valami lapátféleség van két pici probléma:
1. azok nem hajtómű lapátok
2. ráadásul nem szemből, hanem 20 fokos oldalszögből van fotózva
A Fade által linkelt animáció szerinti kialakítás pedig nagyságrendekkel csökkenti a beszívott levegő áramlási veszteségét egy „S-kanyarral” szemben.
Valaki photoshopolja mar at mar at ezt a gepet lopakodo szinure (F22/35, J20/31).
A gép seggén a „lyukak” kétfelé állnak, a kis ribanc terpeszt :D :
http://img217.imageshack.us/img217/2511/fgfa.png
Más:
http://img260.imageshack.us/img260/6485/610f.jpg
Ez lenne a hajtómű?
De hiszen az sokkal hátrébb van beépítve, ráadásul nem is szemből nézzük a gépet, hanem az említett 20 fokos oldalszögből.
ha nem kapok a szakértőktől jó válaszokat, akkor visszatérek a biztpol kérdésekhez (Ez most zsarolás volt!), úgyis vannak komoly fejlemények erre-arra! ;D
A repülési magasság helyes megváltasztásával lehet segíteni a rálátási szögön. Más ötletem nincs geometrikailag.
Ha már a MiG-31 szóba került, a Raptor szerintem a jenkik MiG-31-ese. Bizonyos aspektusból nyilván.
Ezt a részt nem értem. Milyen hasonlóság van a két gép között, azon kívük, hogy kéthajtóművesek és van szárnyuk?
Repülés közben minden gép állandóan kisebb-nagyobb szögeltéréseket produkál (bólogat illetve oldalirányba is elmozdul), ez kivédhetetlen.
Pont szemből rálátni is csak adott időpillanatig lehet.
A PAK-FA ha vízszintesen és egyenes vonalban repül, akkor a gép hossztengelyéhez képest is eleve szögeltérésben van beépítve a hajtómű, azaz a mozgás vektora és a hajtómű állásszöge nem párhuzamos.
http://www.militaryfactory.com/aircraft/imgs/sukhoi-pak-fa.jpg
Csak ferdén alulról és pont szemből lehet esetleg rálátni a hajtómű egy kis szeletére – pont úgy, mintha egy csajszi szoknyája alá akarnál nézni. A repülési magasság szerintem ebben a kérdésben indifferens, tök mindegy, hogy 500 vagy 20 ezer méteren repül.
Továbbra sem értem, hogy a Fade által linkelt animáció miért gagyi? A gerjesztett torziós alakváltozáshoz képest az S-kanyar számít inkább primitív megoldásnak.
Ez a megoldás véleményem szerint nem hogy nem hátrányos, hanem inkább előnyös, mint a beszívott levegő ide-oda kanyarogtatásának, ami egyrészt fékezi a gépet, másrészről csökken a hajtóművekhez jutó levegő mennyisége adott időintervallumon belül.
Montezuma szerint: 2012. december 14. péntek @ 08:51
http://img217.imageshack.us/img217/2511/fgfa.png
Ty! Hogy csináltad? Megnézném sötétebb színben is.
Ezzel a színnel is még mindig inkább egy 4++ generációs gépnek tűnik belső fegyvertérrel és néhány érdekes aerodinamikai megoldással. De ezt már a MiG-144 is tudta. Az RCS értékét és az elektronika képességeit meg úgy sem tudjuk meg soha.
Termi:
Nem én csináltam, csak kerestem egy olyan képet, ahonnan jobban látható a hajtóművek szögeltérése. A festés ebben az esetben (akár photoshop, akár nem) lényegtelen.
De örülök, ha sikerült örömet szereznem. ;D
De dobok egy ilyet is, nehogy az a vád érjen, hogy manipulálni akarom a nagyérdeműt. Ez valódi kép.
http://3.bp.blogspot.com/-UFXzKY9n9g8/TklEP7bzv3I/AAAAAAAAGOY/8p2QrMAldB8/s1600/sukhoi_pak_fa_t_50_87621.jpg
zseniális az orosz megoldás.Mellesleg, a nem túl távoli jövőben a lapátok nem muszáj, hogy fémből készüljenek, de addig is sokkal obb megoldást találtak ki mint a szívócsatorna meghajlítása. Sőt ilyen rendszert még a meglévő 4gen gépekbe is lehetne építeni.Hahaha mi sül ki ebből.
Amennyire tudtam utána olvastam az RCS témakörnek és arra jutottam,hogy minden kutatási eredmény aminek „értelme ” van az titkos.Olyanokrá gondolok,hogy pl egy szívócsatorna miként működik?Olyan mint egy puskacső azaz megvezeti és egy irányba tereli a lapátról visszavetődött radar sugárzást vagy vagy szét szórja azokat?(Nem minden hullám párhuzamos csatorna falával így lesznek olyanok ami ide-oda pattogna szívócsatornában.)
dudi szerint:
2012. december 14. péntek @ 09:55
„Amennyire tudtam utána olvastam az RCS témakörnek és arra jutottam,hogy minden kutatási eredmény aminek “értelme ” van az titkos.”
Keress erre rá a neten! DOI 10.1163/156939303322226356
„vagy szét szórja azokat” – a hullámok visszaverődéskor veszítenek az energiájukból. – fizika órán szokás kísérletezni egy egy jó nagy fémgömbbel , aminek üres a belseje. A lyukon beérkező hullámok elvesznek, és nem bocsájt ki semmilyen rádióhullámot.
lehet h pontatlanul fogalmaztam majd otthon kifejem mert mobilról macerás írni.
molnibalage:
vezesd le, hogy mi a feladatköre az F-22-esnek, milyen a bevetési profilja, mi a szerepköre az USAF kötelékében és ugyanezt tedd meg a MiG-31-esnél.
„A békés oroszok a “választ” mindig 4-5 év késéssel adták meg a gaz imperialista nyugat offenzív fejlesztéseire.”
Ez általában így volt. (Kivéve hidrogénbomba, és pesa radar.) Ezzel bizonyította egy kommunista kiadvány hogy a SzU mennyire deffenzív és békeszerető. Aztán a mennyiséggel, és a méretekkel kompenzáltak.
Szinte biztos vagyok benne, hogy nincs az oroszoknak beépíthető AESA radarjuk.
Szerintem vagy tudnak valamit az oroszok, vagy ez a gép nem stealth. Az az üvegmerevítő 50 kmről világít.
„A nyiltság és demokrácia hazája igenis fenntartja magának a jogot, hogy az őszinteség látszatát keltve, jogos önvédelemből dezinformáljon mindenkit. ”
Barátaim! Biztos vagyok benne, hogy MINDEN nyilvános adat bármilyen fegyverről dezi. Idézzem megint a 250 km ELMÉLETI hatótávolságú rakétával 320 kilóméterről lelőtt esetet? Vagy az amerikai harccsoport közepén felmerülő kínai tengeralattjárót? Vagy a saját országában eltünt A-10est? Ha valaki mégis tudja az igazat, az ha megírja valamelyik kedvenc újságunkban, sittre kerül. Valós adatokra csak megtörtént éles esetek következményeiből következtethetünk. Nem igaz a hatótávolság, a felderítési szögek, a minimális bevethetőségi magasság, a reakcióidő, … semmi. Mi itt rághatjuk a gittet, jól szórakozhatunk, de önmagát áltatja aki azt hiszi, hogy a valóságot beszéljük.
gacsat: ezt pl. honnan veszed?
Idézzek a régmúltból?
„Szinte biztos, hogy a szovjeteknek nincs atombombájuk. A mi bombánktól való félelem éppen elég biztosíték számunkra.”
Az üvegmerevítő eltűnt a 4es prototípuson, ahogy látom.
Amúgy meg az az igazság, hogy bármit állíthatunk, és annak az ellenkezőjét is, semmit nem tudunk bizonyítani – AO ezt okosan megmondta a hajtóművel kapcsolatosan, én csak a fél évvel nem értek egyet, szvsz 2 év múlva sem lesz igazi, pontos, perdöntő adatunk – NEKÜNK!!!
Mai videó zvezda tv-tól:
http://tvzvezda.ru/news/forces/content/201212141353-tk19.htm
na tessék, még magadnak is kissé ellentmondasz :P
– szinte biztos vagyok benne, hogy nins AESA radar…
– biztos vagyok, minden adat dezinformáció
egymás után… :P
„Szinte biztos vagyok benne, hogy nincs az oroszoknak beépíthető AESA radarjuk.
Szerintem vagy tudnak valamit az oroszok, vagy ez a gép nem stealth. Az az üvegmerevítő 50 kmről világít.”
ezeket honnan veszed?
„A PAK-FA ha vízszintesen és egyenes vonalban repül, akkor a gép hossztengelyéhez képest is eleve szögeltérésben van beépítve a hajtómű”
Ráadásul a Föld is gömbölyű. Ez is hozzáad 1-2 fokot.
A radart?
Ha lenne, az indek azzal vették volna a MiG-29eseket. Az orosz lehetőségek (alkatrész) azonosak. Ha lenne a NIIPnek, akkor lenne a Fazotronnak is. Ebbe a Szu-35ben sincsen. Én úgy tudom, ami demó példányok léteznek, annak a kulcs alkatrészei külföldiek.
„Az üvegmerevítő eltűnt a 4es prototípuson, ahogy látom.”
Az egyik.
„hogy bármit állíthatunk, és annak az ellenkezőjét is, semmit nem tudunk bizonyítani”
A megtörtént esetekből néha kiderül az igazság.
„Az az üvegmerevítő 50 kmről világít.”
Ez is 1000x letárgyalt téma. Az F-35-ösnek is van kabintető-merevítője. És? Bárki is kételkedik benne h stealth? A festetlen F-35-ösön és Raptoron is látszódnak a szegecsek, csavarok, mégis a borítással bevont gépek alacsony észlelhetőségűek, nem? De…
hehe, F35 nem lopakodó vagy az amcsik nagyon tudnak valamit… :D
(ugyebár… :D )
Letárgyalt, csak nem tudott. Én kételkedem.
Lehet itt is, ott is valami aktív álcázó rendszer. A szegecsfej még elmegy, de egy méteres hajlított szögvas?
Esetleg nem fémből van.
A B2es körül is lehet valami az ionos csodahajtásban.
gacsat
Az eszedbe sem jutott,hogy van orosz AESA csak nem fér a 29-es orrába mert nem abba tervezték és ami a 29-esbe lesz az meg nincs kész.
Radar:
Sokkal regebbi gepek eseteben sem tudjuk biztosan, milyen rendszerek vannak beepitve es miket tudnak. PAK-FA prototipusainal is csak max tippelni tudunk a kulso jegyekbol, hogy egyaltalan rendelkezik -e az adott peldany radarral vagy nem, de hogy ez most AESA, PESA azt mar nem nagyon. Egy biztos, hogy AESA-t terveznek hozza es NIIP dolgozik rajta.
Papíron rég késsz van. Vagy 10 éve házalnak vele. Előbb mutatták be, mint a szuhojét. Tegnap betettem a linket is.
Oké, egy kisérleti gépbe betehetnek mindent, a betonsúlytól az olajkályháig. Aztán a szériagépekben vagy működik, vagy sem. Mint a Földközi-tenger fölött elfogott szuhojok besugárzásjelzője.
gacsat
„Vagy a saját országában eltünt A-10est?”
Tudsz erről valamit, bevallom én nem hallottam még, és érdekelne. Köszi.
A pilóta kivált az alakzatból, és öngyilkos lett. Mindez az USA közepén. Mi következik ebből? Bármit állítanak, akármilyen szép grafikákkal csinálnak filmeket, nincs igazi radarlefedettség. Sok baleset elemzéséből az is kiderül, hogy a polgári gépeket sem látják, az irányítók meg hülyék. A pilótákkal együtt. Hályogkovács módjára teszik a dolgukat, és ahogy valami eltérés van, megáll a tudomány. Persze nem mind, és nem mindig, de ilyennek egyáltalán nem szabadna előfordulni.
Ja, az eltünt varacskos esetéről HTKA cikk is volt.
Asszem ez volt az:http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:S4mQ4OBsY7cJ:en.wikipedia.org/wiki/Craig_D._Button+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
http://hu.wikipedia.org/wiki/Elveszett_kozmonaut%C3%A1k
gacsat
Köszönöm.
vezesd le, hogy mi a feladatköre az F-22-esnek, milyen a bevetési profilja, mi a szerepköre az USAF kötelékében és ugyanezt tedd meg a MiG-31-esnél
A MiG-31-est kifejezetten olyan környezetre tervezték, ahol ellenséges vadász véletlenül sem grasszál, légvédelem dettó. Az F-22 ennek ellentéte, pontosan oda tervezték, ahol hegyekben áll a légvédelem és nyüzsögnek az ellensége vadászok.
A Raptor is repülhet területvédelemben – főleg, ha lesz egyszer AIM-120 – de oda a gép képességeinek nagy része felesleges.
Továbbra sem értem az összehasonlítást, semmilyen szinten.
Akárki akármit mond, nekem ez a gép nagyon bejön. Szebbnek tartom, mint a többi 5gen gépet, bár azért nem egy SU-35BM vagy F-18E/F :P
Nekem még mindig a nyitott kérdés és homály az 5gen gépek közötti BVR. Ezt hogy??? Gondolok itt nem csak a gépeken lévő radar, hanem a rakétákon lévő radar korlátira is.
Nekem az az érzésem, hogy újra divatba jöhet a manőverező légiharc…
Mit ír a radar képe fölötti bekezdés alján?
http://militaryrussia.ru/blog/topic-254.html
Mi az a JSC? Milyen 50 db AESA radrt tudtak gyártani 2009ben Rajzanban?
Ilyen sok részes szárnyba, meg oldalra épített radar rendszert terveztek valamelyik 27este is. Ilyen fényképek is fellelhetők az ausairpowerneten. Aztán nem hiszem, hogy lett belőle valami. Mindenesetre most megkeresem a Szu-35 demó rajzfilmjét.
„Ilyen sok részes szárnyba, meg oldalra épített radar rendszert terveztek valamelyik 27este is. Ilyen fényképek is fellelhetők az ausairpowerneten.”
Hajjaj :DDD Magam is nagy tisztelője vagyok kárlókopp munkásságának…
A pasi elmeállapota nekem mindegy. Az a kérdés, let-e ebből a rendszerből valami?
Molni:
„A MiG-31-est kifejezetten olyan környezetre tervezték, ahol ellenséges vadász véletlenül sem grasszál, légvédelem dettó.”
Most csak kibicként ugatok bele:
Miután nálam jobban ismered a repülést, a BVR légiharc alapjait valamint a 31-es képességeit – (a MiG-31 a Zaszlon radarjával a világon az első volt, a fegyverzete földháttérben nagy magasságból egy cirkálórakétát is lekapott, mindezt az 1980-as években, blablabla…) – annyit árulj egy, hogy egy négyes kopókötelék közelébe hogyan jutott volna el egy hasonló nagyságrendű nyugati vagy keleti vadászkötelék?
Melyik akkori vadászgép okozott volna gondot egy 31-esnek, miután a Foxhound messzebbről látta az ellenfeleit és elég jó hatótávolságú rakétafegyverzete volt/van. Ismétlem: az 1980-as évekről beszélek! Az R-33-asnak tök mindegy, hogy AWACS, Tomahawk, B-1 vagy F-15. Ha későn veszik észre a közeledő rakétát, akkor konyec. Max. a Blackbird kivétel, de az meg nem vadász.
És ne feledd: mennyi AWACS lett volna a SZU körül és mennyi szovjet vadász reppent volna egy időben mindenfelé ahhoz, hogy ne a Foxhoundokkal foglalkozzanak közben az AWACS kísérők.
A 31-esek tudtommal ugyanúgy bevetésre voltak tervezve az észak-nyugat európai légterében ahogy a sarkköri vidékeken is. Márpedig É-NY Európában akkor is volt némi NATO légierő meg légvédelem.
Magánvélemény: a Mig-31 a mai napig az egyik legdurvább orosz gép és fegyverrendszer, ami hadrendben áll. A 31-es kötelékek ma is csúnyán meg tudnának fingatni sok-sok államot és légierőt.
Természetesen a Raptor nem MiG-31. De a Raptor olyan az USA-nak, mint a MiG-31 az oroszoknak. A legutóbbi orosz-amerikai közös légi hadgyakorlaton is F-22 és MiG-31 repült együtt, valószínűleg nem véletlenül.
Nem mindenben ugyanarra lettek tervezve ez igaz, de mindenképpen a legkeményebb amerikai és orosz ökölnek számítanak ezek a korlátozott darabszámú masinák.
Ja, és ha eltér a véleményed, akkor sem bunkózhatsz most, mert nem lesz tandemugrás a karifa alatt! ;D
A normál hangnemű ellenvéleményed viszont érdekel. Érvekkel meg lehet győzni.
http://www.ausairpower.net/APA-2009-06.html
Erre gondolsz? Ha lett volna belőle valami arról már gyanítom hallottál volna.
MZ azért a 31-es rakétafegyverzete papíron szép és jó de nem vadászgépek ellen tervezték. Nem vagyok meggyőződve arról hogy egy jól manőverező vadászgép ellen is hatásos lenne.
Duck:
Oké, de mit tudunk az R-33-ról meg a tűzvezető rendszerről? Ami eddig kiderült róla, az nem rossz.
duckdodgers
Szerintem ha van is ilyen radar (nem csak terv) akkor tuti nem a SU-27 volt a célplatform hanem a PAK-FA. A SU-27 csak tesztgép lehetett.
Alaszka irányában se várható ellenséges vadászgép, a Raptor ott hasonló szerepkörben operál, mint a 31-esek, hasonló sebesség és magasságtartományban.
A Raptor egy, a MiG-31-eshez hasonló BVR harcra szánt komplexum, csak egy igen komoly dogfight képességgel, amit a rá szabott feladatkör szerint nem kívánnak kihasználni.
A MiG-31-esnek nincs közelharc képessége, az ellenfél repülőeszközei közül a stratégiai bombázók, AWACS gépek, légiutántöltő repülők, repülő vezetési pontok, továbbá a robotrepülőgépek jelentik a célpontokat.
A Raptor ezzel szemben alapvetően az ellenfél harcászati repülői ellen lett tervezve, ám jelenlegi feladatkörében a honi légvédelem a feladata, a MiG-31-eshez hasonlóan.
Célpontjai közt még akkor is az úgynevezett High Value Asset technikák szerepelnek, ha a légvédelmi feladatkört kiterjesztik más országok területére, úgy mint akár Japán, vagy az Öböl térsége.
Ott van igaza Monte-nak ha a 31-es kilő egy R-33S-t egy célra annak mindeggy hogy mi az ,bombázó vadász,AWACS nem sok esélye van az kb 1500 m/s -al jön be ezért roppant nehéz lenne kiszúrni pláne kimanőverezni!
Most majd jönnek a diagrammok túlterhelési számok kinematikai hatótáv stb stb de komoly bajban van akire azt kilőtték!
Az R-33-as az elődjével szemben (R_40) jól manőverezik !
Miután nálam jobban ismered a repülést, a BVR légiharc alapjait valamint a 31-es képességeit – (a MiG-31 a Zaszlon radarjával a világon az első volt, a fegyverzete földháttérben nagy magasságból egy cirkálórakétát is lekapott, mindezt az 1980-as években, blablabla…) – annyit árulj egy, hogy egy négyes kopókötelék közelébe hogyan jutott volna el egy hasonló nagyságrendű nyugati vagy keleti vadászkötelék?
Ha a gépek valós települési helyét nézzük, akkor sehogy. A front közelében nem volt MiG-31-es, fizikailag túl távol voltak egymástól. Tegyük fel, hogy van esély a találkozásra, hogy legyen értelme a „csörtének”. :)
Egyébként meg úgy próbálkoznának, ahogy az iraki és szerb MiG-ek is próbálkoztak a Sasok és E-3 ellen, ami néha sikerült is. Beaming, magasságváltás, chaff, és a jenki Sasokon ECM, ahogy ECM poddal az F-16 is képes erre.
Ne feledd, a MiG-31 egyes célpontjai ilyen manővereket és ellenakciókat nem csináltak volna (cruise missiles), ezalól a nehézbombázók lettek volna csak kivételek, de jóval kevésbé dinamikus környezetben. Prowler és EF-111 gépek nem tudom, hogy mentek volna-e interkontinentális bombázókkal – hatótáv, még az EF-111 esetén is zizis – ha nem, akkor a SOJ támogatás kérdőjeles. B-52-nek volt valaha különleges zavaró változata? Az még bezavarhat. Micsoda képzavar. :)
Vagy a B-52 gépek önvédelmi ECM képessége mindig is alulról súrolja a SOJ gépek képességeit? Érdekes kérdés.
Melyik akkori vadászgép okozott volna gondot egy 31-esnek, miután a Foxhound messzebbről látta az ellenfeleit és elég jó hatótávolságú rakétafegyverzete volt/van. Ismétlem: az 1980-as évekről beszélek!
~20 km-es táv esetén a R-33 rakétahajtóműve olyan füstöt produkált volna, hogy a legvaksibb pilóta is látja, a hajtómű működési ideje elég nagy, hogy még a gép közelében is menjen. A rakéta nagy mérete miatt a csúcssebessége kis és közepes magasságon alacsony és pillanatok alatt lelassul,
Az R-33 max. túlterhelése 12-15G táján van, tehát a Nyeva tája. Ha a megtámadott gép tud róla, hogy jön és látja is, akkor kinematikailag nem ellenfél egy vadásznak a rakéta. 4-5G-s manőverrel szemből közeledve simán kimanőverezhető. Közepes magasságban – ahol az R-33 indítási távolsága már elég decens – kezdődnek a bajok, ha nincs ECM / passzív zavaró.
Az R-33-asnak tök mindegy, hogy AWACS, Tomahawk, B-1 vagy F-15.
Sajnos nem, lásd fent. A vadász villámgyorsan beamingel, meg földháttérben, süllyed, hogy a DLZ összemenjen, stb.
Egy biztos, én BVR-ban a vadászgépnek komoly ellenfél lett volna, ha képes kihasználni a képességét. Mi a bibi? Az, hogy az SV alatt sem sikerült néha a világ legfejelettebb légierejének az észlelés és az IFF együttese időben. Tehát lehet bármilyen hosszú kardod, ha „homályosan látsz” és nem tudod, hogy ki kicsoda.
Közel kerülve a MiG-31-hez az orosz gépnek gyak. annyi. Még egy F-5E is halálos veszély rá. Passzív zavarója szinte semmi, ECM-ről csak homályos infóim vannak.
Azt mondanám, hogy a nagyon dinamikus környezetben a MiG-31 nem képes kihasználni a BVR képességget, de ez igaz lehet bármilyen BVR harcosra is. Lásd F-15 cikk éles bevetéseit.
Magánvélemény: a Mig-31 a mai napig az egyik legdurvább orosz gép és fegyverrendszer, ami hadrendben áll.
Ez részben igaz.
A 31-es kötelékek ma is csúnyán meg tudnának fingatni sok-sok államot és légierőt.
Ez is részben igaz.
Természetesen a Raptor nem MiG-31. De a Raptor olyan az USA-nak, mint a MiG-31 az oroszoknak.
Ezzel nem tudok egyetérteni, mert annyira eltérő a feladatkörük.
A legutóbbi orosz-amerikai közös légi hadgyakorlaton is F-22 és MiG-31 repült együtt, valószínűleg nem véletlenül.
Igen, hatósugár. Alaszkában van F-22, de saját bázisról repülve – titokvédelem – akkor marad a MiG-31. Ugyanis az orosz gépek nagyrésze nem légiutántölthető.
BVR esetén a 31-es 4 db rakétát tud szimultán indítani! Az elsőt még csak-csak kimanőverezi a vadász talán a másodikat is de utána ottmarad sebesség nélkül!
bartinieffektus
A katonai RCS kutatásokról egy mezei vagy kevésbé mezei fizikakönyvben vagy akárhol a civil életben semmi fontosat nem fogsz találni ezt garantálom.Olyanok vannak,hogy jön a radarhullám ha fémmel találkozik akkor visszaverődik ha műanyaggal akkor továbbmegy,ha meg valami speckó műanyaggal akkor egy része el is nyelődik és kb ennyi(a példa sarkított de jól illusztrálja a helyzetet ebben a témakörben).Vagy ha nem 90 fokos szögben érkezik a radarhullám akkor nem abba az irányba indul visszafelé amerről jött és ez nekünk marha jó mert nem vagy csak sokkal kevesebb verődik vissza a radarba.
Lássuk be ez lószart sem ér.
A szívócsatornánál arra gondoltam,hogy beérkeznek a radarhullámok van amelyik párhuzamosan a szívócsatorna hossztengelyével van amelyik nem.Na ezek a fizika szerint elkezdenek a szívócsatorna egyik falától a másikig „pattogni” n-szer attól függően,hogy milyen szögben érkeztek és,hogy milyen hosszú a szívócsatorna.Miután elért a radarhullám valami olyan felületig amiről abba az irányba mehet vissza amerről jött(ez a mi esetünkben egy álló lapátsor lesz nagy valószínűséggel)igen ám de miután befelé sem egyenesen jött így kifelé sem úgy fog.Na az érdekelne,hogy amikor elért a szívócsatorna bejáratához akkor a radarhullámok,hogy mozognak tovább?
a;
Koncentráltan egy irányba mert a szívócsatorna „megvezette”őket.
b;
Attól függően,hogy az utolsó”pattanásból”merre indultak el azaz gyakorlatilag a szélrózsa minden irányába.
(Azok amik egyenesen jöttek azok elvileg egyenesen is mennek vissza a tanultak szerint).
Aztán egyéb kérdések:
A szívócsatornában az ide oda „pattogó” radarhullámok egymásra miként hatnak?Itt is több lehetőséget tudok elképzelni:
a;
Semmilen hatással nincsenek egymásra.
b;
Erősítik egymást(ezt tartom a legvalószínűtlenebbnek).
c;
Gyengítik egymást.
d;
Kitérítik egymást az addigi pályájukról.
Az utolsó esetben gyakorlatilag nincs esély arra,hogy legyen olyan radarhullám azon a pályán megy vissza amin befelé érkezett.
Másik kérdéskör(borzasztó kreatív vagyok ha kérdezni kell):
Hogyan hat a szívócsatornában uralkodó légmozgás és hőmérséklet a radarhullámokra?
És akkor ez még csak sima szívócsatorna arról nem volt szó,hogy miként mozog a gép belső tereiben a radarhullám(Mert bejut a belső terekbe hisz a „lopakodók2 külső borítása nagy részt nem fém így áthatol rajta a radarhullám.Itt érkeztünk el ahhoz,hogy mit lehet tenni a belső rendszerekkel,hogy ne arra verjék vissza a radarhullámokat amerről azok jöttek.)
„http://www.ausairpower.net/APA-2009-06.html
Erre gondolsz? Ha lett volna belőle valami arról már gyanítom hallottál volna.”
Ja.,de egyáltalán nem csodálkoznék, ha lenne, valami , és mégse hallottunk volna róla.
Nekem (amellett, hogy nagyon tetszik a gép formája – és szurkolok is az erőegyensúly nevében), az a furcsa, hogy továbbra se látom nyomát se a bazi nagy „fúvócsövek” burkolásának. Tudom, volt már róla szó, hogy hát a radarok szögének mindegy, meg miegymás, de azért a Raptor hajtómű rejtése imponáló alaposságú ehhez képest. Nem értem, ha egy „tökéletes” „Raptorgyilkos” (volt amikor így nevezték) a cél, akkor ezt hogyhogy nem látjuk orvosolni nyomokban se. Azt ne mondja nekem senki hogy ezzel a testtel akár csak meg lehet közelíteni az F gépeket.
Ahhoz akkora technológiai ugrás kellene ami pillanatnyilag sehol se látszik.
Mondom, a gép tetszik, de valahol van egy hiányérzetem is.
Chimera:
„BVR esetén a 31-es 4 db rakétát tud szimultán indítani! Az elsőt még csak-csak kimanőverezi a vadász talán a másodikat is de utána ottmarad sebesség nélkül!”
Ez abban az esetben igaz, ha a négy rakéta ugyanarra az egy célra repül rá. A szimultán indítási képesség lényege pont az, hogy egyszerre több különböző célpont ellen tudj indítani. Ennek a képességnek az előfeltétele, hogy aktív radaros legyen a rakéta, hiszen esélytelen az indító gép egyszerre több irányban is folyamatosan több célra világítani.
Kivéve, ha van egy olyan gép, amelyik erre képes. Ehhez több irányba néző nagyjából hasonló képességekkel bíró radarrendszerre van szükség.
dudi
Ezek tényleg jó kérdések és engem is érdekelne rájuk a válasz :O
Meg az is érdekelne, hogy az általad vázolt tulajdonságok miatt építenek-e egyre több kompozitot a gépek sárkányába??? Mert szerintem a súlycsökkentés ezt nem mindig indokolja (Alumínium-lítium ötvözetek, titánötvözetek is vannak és sokszor jobbak lehetnek egy kompozitnál (műanyagnál))
A PAK-FA-nál olyanokat olvastam, hogy a géptömegének 25%-át, máshol azt írták a 40%-át teszik ki a kompozitok. Nem tudom milyen kompozitokból épül fel egy ilyen gép, de a dynema, spectra, kevlár kompozitok súlya általában 1-1.5 tonna/köbméter körüli ami éppenséggel minden csak nem nehéz! (Acél kb. 8tonna/köbméter)
Szóval egy kb. 20 tonnás gépnél az 5 tonna kompozit, iszonyat mennyiség! (25%-al számolva).
Lehet kicsit zavaros amit írok (nem értek hozzá), de valaki felhomályosíthatna ez ügyben.
Molni:
Már csak a hangvételért is kapsz egy pipát, de el ne bízd magad.
„Közepes magasságban – ahol az R-33 indítási távolsága már elég decens – kezdődnek a bajok, ha nincs ECM / passzív zavaró.”
A közepes repülési magasság (ha jól saccolom 4-8 ezer méter között) eleve kedvezőbb BVR szempontból, hiszen messzebb elláthat a radar, mint 1-2 ezer méteren.
Az 1980-as években ez a gép nagyon ütősnek számított az extrém képességei miatt. Nyilván húsz év alatt a világ mikro technológiája sokat fejlődött, így a 80-as évekbeli szovjet csúcstechnika már rég nem számít korszerűnek. Ettől függetlenül az akkori színvonal képességei még ma is megállja a helyét a legjobbak között.
Időközben volt némi modernizálás a gépeken, ami véleményem szerint azt eredményezi, hogy továbbra is „versenyképes” marad a kategóriájában. Miután jó nagy és erős radarja van, így ez a gép valószínűleg hamarabb kiszúrhat egy Raptort, mint bárki más per pillanat a világon.
A gépen bőven volt hely a 20-25 évvel ezelőtti szovjet elektronikának – Gondolj bele, mekkora számítástechnikai kapacitás férhet most bele szimplán csak a mai orosz elektronikai ipart figyelembe véve? Az egy nagyságrendi növekedés az a minimum, gondolom, ezt te is alapból megszavazod.
Ha ezt összerakom, akkor azt kell mondanom, ez a gép mai szemmel is egy igazi ütős ruszki darabnak látszik:
http://www.youtube.com/watch?v=JTsW7y9Ur38
Persze, elég öregurasan száll fel (tehát nem egy Raptor ebből a szempontból sem), de nekem egy másik hasonlat jutott eszembe:
Egyszer volt talán a Discovery-n egy film, ahol a nagyhatalmak csúcsgépeit vették sorba. A narrátor akkor az F-22-re azt mondta, hogy ő az égbolt nindzsája, a SZU-37 pedig az égbolt szumó birkózója. Ez a mondat megmaradt bennem, pedig ez a hasonlat inkább pont, hogy a MiG-31-re illene. A SZU-37-est én inkább az égbolt szamurájának tituláltam volna, ha már ezt a hasonlatot erőltetjük.
Ezen a felvételen látszik igazán,hogy milyen marha nagy az a gép.
„Na ezek a fizika szerint elkezdenek a szívócsatorna egyik falától a másikig “pattogni” n-szer attól függően,hogy milyen szögben érkeztek és,hogy milyen hosszú a szívócsatorna.Miután elért a radarhullám valami olyan felületig amiről abba az irányba mehet vissza amerről jött”
imo a szívócsatorna falát sokkal könnyebb vmi L/X/S… anyaggal burkolni mint a kompresszorlapátokat. Ha az pattog akkor el is nyelődik.
uezért eléggé ökölszabály, hogyha nem látnak rá a kompresszorlapátokra akkor nincs visszaverődés, ha igen akkor viszont van és nem kevés.
btw talátam egy elég jó cikket az AESAról érdemes elolvasni, már akit tényleg érdekel mért megy mindenkie bben az irányba. http://www.microwavejournal.com/articles/17992-evolution-of-aesa-radar-technology
Fade
Nincs olyan,hogy 100%-os elnyelődés,ha lenne akkor nem kéne a speciális kialakítás.
fip7: Akkor ezen mekkorát fogsz nézni…
http://www.eurofighter.com/capabilities/technology/materials/carbon-fibre-composites.html
dudi: Az S nekem speciális.
Fade
Azt akartam kibökni,hogy ha el lehetne nyeletni az összes beérkező radarsugárzást akkor nem kéne speciális kialakítás azaz S alakú szívócsatorna,farkasfogazás stb.
dudi: Mivel elnyeletni?
kompresszorlapátra nemrak senki RCSelnyelő akármit…
Fade
„kompresszorlapátra nemrak senki RCSelnyelő akármit…”
Rebesgetnek olyat(itt is volt már említve),hogy nem csak fémből lehet turbinalapát…
Azt ne kérdezd,hogy ez hol tart meg ilyenek.
kompresszorlapát
„géptömegének 25%-át, máshol azt írták a 40%-át teszik ki a kompozitok. ”
Csak a burkolatnak.
A 31esben éppen az a jó, hogy 4 rakétát tud egyszerre 4 célra vezetni. Úgy tudom.
@Fade szerint:
2012. december 14. péntek @ 19:09
Ez a cikk is félreérti a helyzetet. Itt is csak a külső burkolatról van szó, úgyhogy a számolás is hibás.
The Zaslon was built to concurrently guide four long range R-33 Amos missiles against low signature targets in ground clutter, and was the first volume production ESA fitted to a fighter aircraft.
„kompresszorlapátra nemrak senki RCSelnyelő akármit…”
De bizony, például a SNECMA a Rafale M88-asára.
Fade szerint:
2012. december 14. péntek @ 19:09
Itt a felületére írnak 70%-ot nem a súlyára! Nah ez nagyon nem mindegy…
Továbbá nem válasz a miért? Című kérdésemre…
gacsat szerint:
2012. december 14. péntek @ 19:40
Biztos, hogy a burkolatnak??? Mert az viszont egy lopakodó géphez képest nagyon sovány…
Nah, megnéztem a ruszki forrást (fordítóval) ott azt állítják, hogy:
1. A gép borításának 70%-a kompozit.
2. A belső vázának 40% más forrás szerint 25%-a kompozit. Vagyis nem a tömegének, ami azt jelenti, hogy valóban hibás volt az eredeti állításom!
De ettől még érdekelne az, hogy a vázban miért ilyen nagy a kompozitok aránya az 5gen gépeknél, és van e köze a felderíthetőségükhöz???
Viszont a ruszki wikipedián (ami a tudományos világ blikkje) a tömegre írtak 25%-ot. Nah most tegyél igazságot, hogy mennyi kompozit van benne.
Mondjuk nekem nem is ez a lényeg hanem az, hogy mi az oka annak, hogy a vázszerkezetekben egyre több kompozitot használnak???
„Rebesgetnek olyat(itt is volt már említve),hogy nem csak fémből lehet turbinalapát…”
Dehát neked nem turbinalapát kell, hanem kompresszorlapát, és abból is csak az első sor. Az meg szerintem lehet álló lapátsor is. Lehet hogy a szembefényképen is egy műanyag álló lapátsort látunk.
Az a csavargatós cucc ötletes, de a repülőgépekben nem teremnek üres méterek, ahova az ilyet be lehetne építeni.
„belső vázának 40% más forrás szerint 25%-a kompozit.”
Mind a kettő igaz lehet. Alkatrészek 40%a, ami a súly 25%át teszi ki.
gacsat szerint:
2012. december 14. péntek @ 20:56
Igazad lehet, ez is egy jó megoldása a talánynak.
Remélem valaki aki ért a repülőkhöz tud majd válaszolni a feltett kérdésemre, mert nagyon érdekel a dolog.
gacsat
Általában beszélek nem csak a T-50-ről.
Fip7!
Nem értek a gépekhez, így nyugodtan írhatok akár orbitális marhaságot is. De legalább nem filozofálunk magasröptű eszmei kérdésekről! ;D
Szerintem egy eltérő anyagminőség eltérően reagál adott rezgésekre vagy hullámokra, ezzel eltérő módon befolyásolja akár a hullámok visszaverődését is. Ez alól szerintem a radarhullámok sem kivételek, így sejtésem szerint ilyen szempontból akár „jobb” anyag is lehet a kompozit a különböző fémötvözetekkel szemben.
Amennyire tudom, az elterjedésének az alap okai azok voltak, hogy elérték a legjobb fémötvözetek szakítószilárdságát úgy, hogy közben tömeget is csökkentettek, ráadásul a fémkorrózió miatt sem kellet aggódni ezeknél az elemeknél.
Ha az észlelhetőség is ezzel arányosan csökken, ez már csak plusz előnyként jelentkezhet, ami természetesen további fejlesztésekre ösztönözhet mindenkit. Szerintem a nanotechnológia korszakában ez tuti, hogy így van. Mármint a kompozittal kapcsolatban.
Montezuma
Köszönöm a válaszod.
Fip7
Azért használnak annyi kompozitot a sárkány vázszerkezetébe mert a sátkány bizonyos részei olyan erőknek vannak kitéve amiket egy rugalmasabb vagy épp merevebb anyagból készült elem tartósabban bír elenálni emellett az olyan szerkezeti elemek amelyek nem viselnek túl nagy „terhet” nem hat rájuk akkora erőhatás hogy drága titánból keljen csinálni megoldják olcsóbb könnyebb anyagokból. (Ez a késöbbi üzembentartásnál is sokat sporól) és a szerkezeti elem meghibásodási küszöbét is feljebb tolhatja. A kompozit amúgy tartalmazhat fémet is…
sok hejen hasznos a hőre lágyuló vagy épp keményedő anyagok használata. Ugyan úgy ahogy az emlékező fémeké (bár ennek alkalmazásáról katonai repülésben még nem hallottam) a nanotechnológiát is tartalmaznak az 5 gen gépek biztos nem kis mennyiségben ahogy optikai kábeleket is. A fémekneél a korrozió és a fáradás is gondot okoz.
@Chimera
Sajnos ki kell, hogy ábrándítsalak.
1. Letesztelem szimulátorban. (Az F-15 fő FM-je 30k láb alatt +/- %5-bam visszadata a Ps görbe értékeit.)
2. Az F-15 és F-16 ps diagramjam elárulja, hogy tévedsz. 10-15k láb magasságon 5G-s manőver küzben légihac konfiggal a Sas és a Sólyom is M0.9 táján még elemkedni is tud.
Szerintem hogyan manőverezetek ki a a vadászok ’73 ót több ezer légvédelmi rakétát…?
laszka irányában se várható ellenséges vadászgép, a Raptor ott hasonló szerepkörben operál, mint a 31-esek, hasonló sebesség és magasságtartományban.
Ez csak kényszer. Nem erre lett tervezve a gép, de úgymond „off design” helyzetben erre is jó. Ez igaz az F-15 és F-16-ra is. Mert ugyebár az F-102 és F-106 kivonása óta az USA sem rendelkezik honi légvédelmi elfogóvadászgéppel, a fenti gépek látják el ezt a feladatot. Az F-16 specializált (?) ADF variánsa felfogható honi vadásznak, de ettől még nem volt kevesebb, mint klasszikus vadászégép.
A MiG-31-esnek nincs közelharc képessége, az ellenfél repülőeszközei közül a stratégiai bombázók, AWACS gépek, légiutántöltő repülők, repülő vezetési pontok, továbbá a robotrepülőgépek jelentik a célpontokat.
PVO szerepkörben ezek felével kb. nem fut össze, Sem AWACS, sem tankerek, sem vezetési pontokkal.
A Raptor ezzel szemben alapvetően az ellenfél harcászati repülői ellen lett tervezve, ám jelenlegi feladatkörében a honi légvédelem a feladata, a MiG-31-eshez hasonlóan.
Csak nem értem, hogy miért van kiemelve a Raptor. Mert Alaszkában állandó jelleggel van F-15 30+ éve. Tehát ennyi erővel az F-15 is szerepelhetne az összehasonlításban. Csak éppen az sincs semmiféle rokonságban a MiG-31-gyel.
Hogyan hat a szívócsatornában uralkodó légmozgás és hőmérséklet a radarhullámokra?
Szerintem sehogy. Az ionoszfére egy komoly dolog bizonyos hullámhosszon, de még a ’60-as évek rádióamatőrjei is képesek voltak venni a holdutazók rádiózását. Pedig odafent vákum van, közte egy ionoszfére és Van Allen öv és idelent meg légkör. Ehhez képest, az hogy torposzfére és troposzféra, az mínuszos hatásnak tűnik.
A szimultán indítási képesség lényege pont az, hogy egyszerre több különböző célpont ellen tudj indítani. Ennek a képességnek az előfeltétele, hogy aktív radaros legyen a rakéta, hiszen esélytelen az indító gép egyszerre több irányban is folyamatosan több célra világítani.
Nem. Az R-33 zsenialitása az, hogy a PESA radar villámgyors pásztázási ideje miatt a félaktív megvilágítás is elég volt. Az R-33 nem aktív radarvezérlésű. Az egyik legzseniálisabb mérnöki húzásnak tartom a MiG-31 PESA elven működő radarját, mert egy kihívásra igen alternatív úton adott választ az AIM-54 + F-14 pároshoz képest.
A közepes repülési magasság (ha jól saccolom 4-8 ezer méter között) eleve kedvezőbb BVR szempontból, hiszen messzebb elláthat a radar, mint 1-2 ezer méteren.
1 km magasságban repülva a 30 méteren repülő cél horizont távolsága is 130 km. Innentől fogva belátható, hogy a vadászgépek BVR harcában a horizont távolság 1 km felett nem számít. A kérdés az, hogy földháttérban vana cél vagy sem.
Az 1980-as években ez a gép nagyon ütősnek számított az extrém képességei miatt.
Vadászgépek ellen csak úgy tűnik. A fegyverrendeszer papíron félelmetes érétkei elkábítanak, de elfelejted, hogy nem a dinamikus légtérre tervezeték a gépet.
A „Gondolatok cikk is leírja”, hogy egy NATO vs. Varsói Szerződés háborúban, az elején a „Maginot-vonal effektus” alatt a BVR szép és jó. Amint az első összecsapás után keverednek az ellenfelek, a BVR képesség egy ideig csak dísz lesz IFF hiányában. A totál ritka SV és AF alatt sem sikerült sokszor a BVR IFF. A hajukra kenhették a kék erők az AIM-7M-et és az AMRAAM-ot is… Nehogy azt hidd, hogy az IFF probléma csak a NATO problémája volt.
Ettől függetlenül az akkori színvonal képességei még ma is megállja a helyét a legjobbak között.
Sajnos nem. Ugyanis a mikroelektronika pont akkor lendült igazán be, amikor a SZU összezuhant. A Raptor Achilles sarak is ez. Folyamatosan avult el a fedélezeti számítógépe. És még így is agyonveri a többi 4. gen gépet. Ma az átlaguser asztai gépének számítási teljesítménye csuklóból alázza a legtöbbb vadászgépét.
Miután jó nagy és erős radarja van, így ez a gép valószínűleg hamarabb kiszúrhat egy Raptort, mint bárki más per pillanat a világon.
Az elektronikában nem az „erő” számít. A MiG-25 radarjának impulzus csúcsteljesítménye 500 kW volt, az egyik új orosz PESA radarnak meg asszem 20-50 kW, mégis hülyére veri a régit. Kettőt találhatsz, hogy miért.
A gépen bőven volt hely a 20-25 évvel ezelőtti szovjet elektronikának – Gondolj bele, mekkora számítástechnikai kapacitás férhet most bele szimplán csak a mai orosz elektronikai ipart figyelembe véve? Az egy nagyságrendi növekedés az a minimum, gondolom, ezt te is alapból megszavazod.
Szép elmélet, de ha nem modernizálták, akkor nem modernizálták. Az Enterprise és az Iowa is kaphatot volna új hajátsláncot és erőforrást. Nem kaptak…
A narrátor akkor az F-22-re azt mondta, hogy ő az égbolt nindzsája, a SZU-37 pedig az égbolt szumó birkózója. Ez a mondat megmaradt bennem, pedig ez a hasonlat inkább pont, hogy a MiG-31-re illene. A SZU-37-est én inkább az égbolt szamurájának tituláltam volna, ha már ezt a hasonlatot erőltetjük.
Értelmezhetetlen és idióta idézet.
De ettől még érdekelne az, hogy a vázban miért ilyen nagy a kompozitok aránya az 5gen gépeknél, és van e köze a felderíthetőségükhöz???
F-15 cikk kék keretes írása és a Pilótasuli melléklet választ ad arra, hogy miért szeretik a kompozitot és a titánt. Nem írom le újra.
@szittya88
A kommented első része értelmetlen. A merev és rugalmas anyag egymás ellentétei. Ezt egy sziltan 2-esért is tudni kell.
A kompozitok nagy baja, hogy képesek már sokszor acéllal egyenértékű szilárdságot elérni, de nagyobb alakváltozás mellet, mint a fémek. Tehát kellően szilárdak, de nem elég merevekek.
Az egyik jelző az elviselhető feszültségre utal a másik meg az alakváltozásra. Ezek alkotják a szakító és fárasztó igénybevétel alapjait.
„hogy egy NATO vs. Varsói Szerződés háborúban” mindenki megdöglött volna mert előbb utóbb atomháború lett volna belőle mindegy hogy ki az erős.
Usa Szu ugyan úgy beveti .
Abban az időbe minden a nuki rakétákról szólt meg a stratégiai bombázók hol létéről.
Hisz mindenki attól félt ki nyomja meg először a piros gombot.
Ezalatt az USA-ban :)
„Több, mint 27 ezer amerikai állampolgár írta alá azt a petíciót, amely a Halálcsillag felépítését követeli az amerikai kormánytól. Véleményük szerint a fegyverrendszer felépítése nagyot lendítene a válsággal küzdő amerikai gazdaságon.”
https://petitions.whitehouse.gov/petition/secure-resources-and-funding-and-begin-construction-death-star-2016/wlfKzFkN
Forrás: Aranysas Facebook
flip7
„Meg az is érdekelne, hogy az általad vázolt tulajdonságok miatt építenek-e egyre több kompozitot a gépek sárkányába??? Mert szerintem a súlycsökkentés ezt nem mindig indokolja (Alumínium-lítium ötvözetek, titánötvözetek is vannak és sokszor jobbak lehetnek egy kompozitnál (műanyagnál))”
Két (három) okból szeretik a kompozitokat, az első (két) ok, amit molni is írt (szégyenszemre bevallom, még mindig nem olvastam el végig az F-15 cikkét, egyszerűen nem volt rá időm :( ), a tömeg/szakítószilárdság arány és a korrózióállóság, ezen kívül pedig, a szénszálas kompozitok, különösen a kifejezetten erre a célra gyártottak, meglehetősen radarabszorbensek.
http://www.iccm-central.org/Proceedings/ICCM17proceedings/Themes/Applications/MULTI%20FUNCT%20COMPOSITES/INT%20-%20MULTI-FUNC%20COMPOSITES/IB5.1%20Liu.pdf
molnibalage
„A merev és rugalmas anyag egymás ellentétei.”
Nem feltétlenül. Persze, a gyakorlatban legtöbbször valóban így van, de attól még lehet merev egy (elméleti) anyag, hogy nagymértékű rugalmas alakváltozásra is képes.
szittya88
„Ugyan úgy ahogy az emlékező fémeké (bár ennek alkalmazásáról katonai repülésben még nem hallottam)…”
Nitinol(50)-t használtak az F-14-ben.
Hisz mindenki attól félt ki nyomja meg először a piros gombot.
És pontosan emiatt a két véglet az azonnali és totális atomháború, a másik véglet, hogy senki sem meri bevetni…
Nem feltétlenül. Persze, a gyakorlatban legtöbbször valóban így van, de attól még lehet merev egy (elméleti) anyag, hogy nagymértékű rugalmas alakváltozásra is képes.
A „merev” és „rugalmas” szóhasználat szilárdságtanban a rualmassági moduluszra utal, ami a szakítógörbe meredekségét határozza meg. Egy anyag nem lehet rugalmas és merev is, mert azt jelentené, hogy kettő rugalmassági modulasa van…
Az acélra a rugalmas szó az relatív. A hozzá hasonó anyagokhoz képest rugalmas, nem a polimerekhez képest.
(A polimereknek van relaxációs, és még másfajta modulusa is, a kompozitok mechanikája tömény szívás.)
Mindenki válaszát köszönöm!!!
molnibalage
A rugalmassági modulusz szempontjából természetesen igazad van, én csak kifejezetten a rugalmas alakváltozás mértékére gondoltam, a merevség ellenében.
De, hogy példát is mutassak, az egyik kedvenc titánötvözetem, a „Gum Metal” fantázianevű TNTZ ötvözet:
http://www.toyotsumaterial.co.jp/en/pdf_files/gummetal/gummetal_en.pdf
Látható (alul, a táblázatban), hogy hőkezelt állapotban a rugalmassági modulusza gyakorlatilag megyegyezik a Beta C titánötvözetével (~90 GPa), de a rugalmas alakváltozási képessége mégis a duplája.
wolfram
„Nitinol(50)-t használtak az F-14-ben.”
Nitinol 55-öt, na. Kicsit sok volt még hajnalban a véremben az alakohol… :(
furcsa egy alak ez a wolfram mondhatom…
Én ifjúkoromban amíg fogyasztottam olyat, azon bánkódtam ha túl kevés volt a véremben az alkohol :D
duckdodgers
Ehhehe, na igen, legtöbbször valóban nem rossz az, de amikor egy ilyen nívós (és ez nem irónia, vagy szarkazmus, hanem tényleg így gondolom) helyre írogat az ember, akkor azért nem árt, ha a szellemi képességeinek teljesen birtokában van. :DDD
Molni ha idézel kérlek ne csak szavakat „Azért használnak annyi kompozitot a sárkány vázszerkezetébe mert a sátkány bizonyos részei olyan erőknek vannak kitéve amiket egy rugalmasabb vagy épp merevebb anyagból készült elem tartósabban bír elenálni”
Merev vagy épp rugalmas anyag (tehát bizonyos szerkezeti elemeknek a merev tulajdonsága a hasznos bizonyos szerkezeti elemeknél meg a rugalmasság és mivel kompoziTOK többesszám nem egy féle vagy fajta kompozitról volt szó. (Ergo vannak merev és vannak rugalmas kompozitok a sárkányba építve.) Civil gyártó de kisebb a titkolózás pár kompozitról amiket repülőgépekbe építenek anyagokról.
http://www.loctite.hu/cps/rde/xchg/SID-095FAA39-71922C8E/henkel_huu/hs.xsl/2597_HUU_HTML.htm?iname=Kompozit+anyagok+a+rep%C3%BCl%C5%91g%C3%A9pgy%C3%A1rt%C3%A1sban&countryCode=hu&BU=industrial&parentredDotUID=0000000H0K,00000002MQ,00000002MR&redDotUID=00000002MU
@szittya88
Nem értem a kommented első felét, hogy egyáltalán miért írtad le…
Acéloknál vagy titánnal azonos merevségű kompozitokról én még nem hallottam, persze ettől még lehet.
Csak egy példa. Nem véletlenül épülnek még mindig acélból és nem polimer kompozitból a hidak. Kettőt találhatsz, hogy miért…
Két újabb Szu-34-est lehetett lencsevégre kapni, a „padlizsán” festésű piros 20-ast és 21-est:
http://russianplanes.net/images/to94000/093144.jpg
http://img13.imageshost.ru/img/2012/12/16/image_50cd9cfa0a001.jpg
A kompozitoknak csak egy részét figyelitek. A szén/üveg/bórszálas anyagok mellett vannak szén-szén,fém-fém és kerámia kompozitok is.
Tudom, de amikor „kompozit” szóra asszociálunk, akkor a kalasszikus szemcse- vagy szálerősítésűre gondolunk.
Lazán értelmezve szinte minden acél kompozit, hiszen nem 100% Fe tartalmú anyag. A szuperacéloknál az ötvöző 20% fölé is mehet, ami azt jelenti, hogy tömeg% tekintetében „kompozitabb” a szálerősítésű anyagnál. Az erősítő vagy tulajdonságmódosító anyag %-ban sokkal több, mint a high-end kompozitokban.
A difi az, hogy a polimer kompozitok mondjuk úgy, hogy makroszinten működő mechanikával terveződnek. Tehát milis vagy mikrométeres szálakról és mikro vagy nanométeres szemcsékről van szó.
A az acéloknál viszont az ötvözők nem egészen így máködnek. Egy részük tudtommal „kémiai stabilitást és ellenállást” ad, így lehet pl. saválló vagy rozsamentes az acél.
Viszont a kedvező tulajdonságoknak csak egy része ered magából a „kémiából” a másik részét azt a szövetszerkezet adja, ami lényegében a kompozitok tervezett „mikroszerkezeti” alakjához hasonló. Csak itt nem laminálnak, fektetnek rétegekt, stb. hanem a hőkezelésen van a hangsúly, amiben mondjuk megint csak részlegesen átfedi a hi-tech kompozitot, ahol az autokláv gyak. alapfelszerelés.
Allesmor Obranna
Ezek szerint szép lassan ezek is készülgetnek. Lehet a mágikus 2020-as dátumra nem lesz mindenből annyi amennyit mondtak, de azért haladnak a projektek.
Amúgy a kerámia kompozitokat csak páncélként, vagy esetleg váz elemként is lehet használni? (nem túl „ridegek” mondjuk váznak?)
fip7
A páncélnak sem jó ha túl rideg mert akkor eltörik.
dudi
Ez igaz. De egy vázszerkezetet más erőhatások érnek, mint egy páncélt. Arra lennék kíváncsi, hogy alkalmasak-e váznak a különböző kerámia kompozitok. (Mondjuk repülőgépben, harckocsiban esetleg buszban)
Flip7
A beton ugyebár egy nagyon merev rideg anyag.
Mégis ha meg van vasalva (ha úgy vesszük kompozit) kapásból „rugalmas” anyagot kapunk.
szittya88
Ezt én is tudom, de kerámiákkal ezt, hogy játszod el? Vagy tudsz ilyen alkalmazásról?
Érdekes dolgot találtam az észak koreai hadsereg felvonulásán. A régi harckocsik front oldali torony és homlokpáncélját, óriási vastagságú betéttel erősítették meg.
http://1.bp.blogspot.com/_9xAtiwSh0MI/S_JXwTaDDlI/AAAAAAAAA1w/FBi3bOTh26U/s1600/tank4s.jpg
http://1.bp.blogspot.com/_9xAtiwSh0MI/TLR41oukaQI/AAAAAAAABJw/nf95ZOheXck/s1600/northkoreantankcrewsw021.jpg
http://img190.imageshack.us/img190/6462/n2125438721.jpg
Igen vannak különböző műszál, üvegszál és fém hálót tartalmazó kerámia kompozitok amik (a vasbetonhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek értsd itt a rugalmasságot)
szittya88
Ezt viszont nem tudtam! Köszönöm a válaszod!
comandante,szorozd meg hárommal azt a vastagságot, és védelmet, és akkor se ér semmit, ha Észak-Korea háborúba keveredik.
Egyszerűen a mai háborúk már nem arról szólnak hogy „én a hős és elszánt” ország nekimegyek egy katonai szövetségnek, aztán majd győzök, mert hűde jó vagyok.
Jugoszlávok még egy hétig se hihették, hogy majd a partizánakciókkal megoldják az idők végtelenjéig, hogy majd ők döntik el, mi legyen a határaikon belül. Amikor léptek egy komolyat az amik, csak pislogtak… Ott harckocsinak többé nem termett babér, nem állhattak oda szétlőni biztos távolságból a falvakat, városokat. El kellett sunnyogniuk.
ÉK harckocsik tök mindegy mit pakolnak rájuk. Ha a levegőben úr van felettük, akár egy sima lézeres bombával is palacsinta lesz a benne ülőkből, a tankelhárítókról nem is beszélek. Azt hamvasztásnak hívják…
DK pedig ami felségterület, és a világgazdaság kiemelt része. Minket lehet hogy pirulva szarban hagynának, de DK-t nem…
dudi!
Majd válaszolok , ha tudok (magam sem foglalkoztam az ilyesmivel behatóbban) , de szeretnem a „knowledge share” bázisunkban , hogy van e valami dokumentáció vagy egyáltalán foglalkoznak e hasonlóval , de most nincs hozzáférésem , mert máshol kell melóznom.
(csak egy kérdés , ismered a Zsakyt ? )
bartinieffektus
Nem vagy ha igen akkor nem ezen a néven.Honnan kéne ismernem?
dudi szerint:
2012. december 17. hétfő @ 23:40
Meg a nyaron az unokatestverem elhivott egy katonai bemutatora, vem messze a magyar hatartol Szlovakiara . Ott volt az egyik resztvevo egy Dudi nevu srac. http://military-historical-museum.webnode.sk/fotogaleria/photogallerycbm_464750/20/
Vannak elerheto tanulmanyok es kiserleti levezetesek , amik az elektromagneses (es egyebb ) hullamok elnyelesevel es reflexiojaval foglalkoznak.
Mindenkepp ezzel kell kezdeni :
DOI:10.1109/5.119564
DOI:JRPROC.1948.230278
aztan a tobbi:
DOI:10.1109/22.339743
DOI:URSIGASS.2011.6051022
Itt pedig gyakorlatokat talalsz:
http://ebookbrowse.com/ph/phywe-4-5-09