Két hónap elteltével az újságárusoknál újra kapható a Haditechnika magazin, ami változatlan áron, változatlanul a múlt, a jelen és jövő fegyvereivel foglalkozik. Nézzük mit is kínál az idei 5. szám 76 oldalon, változatlan áron. Az ajánlásunk teljesen szubjektív, ami néhány cikket részletezését illeti.

Tábornok lánctalpakon I. rész

Az Amerikai hadtörténelem egyik legismertebb alakjáról elnevezett M-47/48/60 Patton harckocsi család történetével foglalkozik a tanulmány. Napjainkban már nagyítóval kell keresni azokat a kutatási és fejlesztési projekteket, amik időre – vagy hamarabb – fejeződnek be. Ahogy az is hihetetlenül hangzik, hogy 10 év alatt három új harckocsit állítsanak rendszerbe, azonban a hidegháború első évtizedeiben más idők jártak. Az akkori szovjet tankok jó pár álmatlan éjszakát okoztak mind az amerikai harckocsizóknak, mind a tervező mérnököknek.

A Tornado többfeladatú harci repülőgép ADV F3 vadászváltozata II. rész

Az augusztusi számban megjelent cikk folytatásaként olvashatunk a Tornado vadászváltozat szolgálatának történetéről. A Kecskeméten többször is vendégeskedő brit vadászok szolgálatba állításáról, a szaúdi export sikerről és az üzemeltetési nehézségekről kapunk átfogó képet. Emellett olvashatunk a típus harci bevetéseiről, s azokról a korszerűsítéseken, amelyeken átesett a legkecsesebb formájú Tornado.

A Silbervogel – az űrkutatás alig ismert titka

Az „Ezüstmadár”, a német űrbombázó fejlesztéséről és tervezéséről olvashatunk ebben a tanulmányban. Az „űrbombázó” terve forradalmi újdonságnak hatott a 30-as években, ami ha megvalósul, akár az Egyesült Államokat is támadhatták volna. 1941-ben zöld utat kapott az építés, azonban az 1942-ben elhúzódó keleti hadjárat miatt törölték a programot. Most, hogy kivonták az űrsiklókat, lehet, újra előveszik a Silbervogel terveit?

Harckocsik kiegészítő páncélvédelme a II. világháború időszakában

A harcjárműveknek – elsősorban a harckocsiknak – három elvárásnak kell megfelelnie: tűzerő – mozgékonyság – páncélvédelem. Ha valamelyik előtérbe kerül, annak a másik kettő látja kárát. Utólagos hiánypótlással azonban a páncélvédelem növelhető. A cikkből azt ismerhetjük meg, ezt hogyan is oldották meg a német, magyar és amerikai harckocsizok és mérnökök. Az acéllemezek, acélhuzalból szőtt hálók, sőt a megfelelő vastagságú falemezek (!) is kiegészítő védelmet nyújthattak a páncélosoknak.

Idén került rendszeresítésre – Személyi Radiotoxikológiai Egységkészlet I. rész

Bár ebben a cikkben – ahogy a szerzők is elismerik – nincs vas és lőni sem lehet, mégis szorosan kapcsolódik a haditechnika és a hadviselés technikájához. Sajnos a csernobili és a fukushimai atomkatasztrófák rávilágítottak a terület fontosságára. Bár szükség van némi biológiai és kémiai ismeretre a cikk olvasásához, de mindenképp biztató, hogy ezen a területen magyar tudósok világviszonylatban is figyelemre méltó eredményeket értek el.

A fenti cikkek mellett a következő tanulmányok várják a haditechnika iránt érdeklődő olvasókat:

• A baltikumi „erdei testvérek” Nemzeti partizánok a balti országokban, 1944-et követően
• Mikrohullámú mobil megoldás a különleges műveleti erők harctéri híradásának szélessávú infokommunikációs támogatására II. rész
• Az UFAG C.I felderítőgép – II. rész
• A német H osztályú csatahajók tervei – I. rész
  Az Ariane-5 és az Európa hordozó rakéta indítási táblázata
• Újabb űrverseny kezdődi? – X. rész
• Magyar kézifegyver kiállítás a Hadtörténeti Múzeumban III. rész
  A magyar harckocsi-fejlesztés csúcsa – A 43.M Tas nehézpáncélos 1:16 léptékű modellje
• Poppe Kornél alezredes (1884-1941) – Az első magyar léghajós tiszt
• Hajók betonból II. rész
• Az Avro Manchester közepes bombázó története II. rész
• A Gebauer-féle golyószóró II. rész
• Egy régi – új fegyver: Mannlicherek a magyar honvédség arzenáljában I. rész

—–
Szerző: Hornet102