|

Tovább késik az indiai repülőgép-hordozó

Mint arról korábban már beszámoltunk, Indiában kényszerűségből idő előtt bocsátották vízre a saját fejlesztésű repülőgép-hordozót, mely még elég messze van a kész állapottól, ráadásul újabb csúszást jelentettek be.

A Vikrant-osztály névadó egységének építését még 2009. február 28-án kezdték meg, és a tervek szerint 2016-ra kellett volna szolgálatba állnia. Azonban a hajó építése egyebek mellett az orosz beszállító miatt késett, mivel a szerződött partnervállalat nem tudta a speciálisan ötvözött acélárut az igényelt minőségben előállítani, így azt az indiai DMRL (Defence Metallurgical Research Laboratory) és a SAIL (Steel Authority of India) együttes erővel alkotta meg. A projekt másik lassító tényezője a hajtáslánc, ugyanis az indiaiak eleinte nem tudtak megfelelő minőségű áttételházat kidolgozni az amerikai gázturbinához. A hírek szerint ezt a problémát is sikerült orvosolni, és a hajó átdolgozott hajtáslánca már tesztelés alatt áll.

AK Antony védelmi miniszter napokban tett bejelentése szerint a december 29-én kényszerűségből “vízre tett” egység tényleges vízre bocsátása 2013-ban esedékes, míg szoláglatba állása nem várható 2018 előtt.

A hajó hamarosan visszakerül a szárazdokkba, hogy beépítsék a négy General Electric LM2500+ gázturbinát, a generátorokat, a hajócsavarokat és a kormányrendszereket. A hordozó jelenlegi állapotában körül belül 14 000 tonna, ha elkészül ez 20 000 tonnára növekszik, de teljes terheléssel felmehet akár 40 000 tonnára is.

A Vikrant-osztály egységei egyébként meglepő módon komoly eltéréseket mutatnak majd, ugyanis amíg az INS Vikrant “síugró sáncos” hajófedélzettel készül, addig testvérhajóját, az INS Vishal hordozót már a francia Charles de Gaulle (R91) hajóhoz hasonló kialakításúra építik. A 65 ezer tonnás hajó fedélzetén üzemelő MiG-29K Fulcrumok felszállását gőzkatapult segíti majd.

8 hozzászólás “Tovább késik az indiai repülőgép-hordozó”

  1. Az alibabás linket inkább poénnak szántam. Ettől függetlenül én inkább a cikknek hiszek, miszerint valami gond volt az erőátviteli rendszerrel és azt kellett megoldalni. Az acél a legfilléresebb kiadás egy ilyen projektben, ha ezzel probléma van, mi lesz később. Ami még ellene szól, hogy az indiaiak is nagyon kemények acélgyártásban. A világ talán legnagyobb acélipari konszernje épp at övék, a Mittal művek. Ők olvasztották be az igertornyok maradványait, nem hiszem, hogy gondott okoz nekie pár ezer tonna acél legyártása.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.