|

Tovább késik az indiai repülőgép-hordozó

Mint arról korábban már beszámoltunk, Indiában kényszerűségből idő előtt bocsátották vízre a saját fejlesztésű repülőgép-hordozót, mely még elég messze van a kész állapottól, ráadásul újabb csúszást jelentettek be.

A Vikrant-osztály névadó egységének építését még 2009. február 28-án kezdték meg, és a tervek szerint 2016-ra kellett volna szolgálatba állnia. Azonban a hajó építése egyebek mellett az orosz beszállító miatt késett, mivel a szerződött partnervállalat nem tudta a speciálisan ötvözött acélárut az igényelt minőségben előállítani, így azt az indiai DMRL (Defence Metallurgical Research Laboratory) és a SAIL (Steel Authority of India) együttes erővel alkotta meg. A projekt másik lassító tényezője a hajtáslánc, ugyanis az indiaiak eleinte nem tudtak megfelelő minőségű áttételházat kidolgozni az amerikai gázturbinához. A hírek szerint ezt a problémát is sikerült orvosolni, és a hajó átdolgozott hajtáslánca már tesztelés alatt áll.

AK Antony védelmi miniszter napokban tett bejelentése szerint a december 29-én kényszerűségből “vízre tett” egység tényleges vízre bocsátása 2013-ban esedékes, míg szoláglatba állása nem várható 2018 előtt.

A hajó hamarosan visszakerül a szárazdokkba, hogy beépítsék a négy General Electric LM2500+ gázturbinát, a generátorokat, a hajócsavarokat és a kormányrendszereket. A hordozó jelenlegi állapotában körül belül 14 000 tonna, ha elkészül ez 20 000 tonnára növekszik, de teljes terheléssel felmehet akár 40 000 tonnára is.

A Vikrant-osztály egységei egyébként meglepő módon komoly eltéréseket mutatnak majd, ugyanis amíg az INS Vikrant “síugró sáncos” hajófedélzettel készül, addig testvérhajóját, az INS Vishal hordozót már a francia Charles de Gaulle (R91) hajóhoz hasonló kialakításúra építik. A 65 ezer tonnás hajó fedélzetén üzemelő MiG-29K Fulcrumok felszállását gőzkatapult segíti majd.

8 hozzászólás “Tovább késik az indiai repülőgép-hordozó”

  1. Az alibabás linket inkább poénnak szántam. Ettől függetlenül én inkább a cikknek hiszek, miszerint valami gond volt az erőátviteli rendszerrel és azt kellett megoldalni. Az acél a legfilléresebb kiadás egy ilyen projektben, ha ezzel probléma van, mi lesz később. Ami még ellene szól, hogy az indiaiak is nagyon kemények acélgyártásban. A világ talán legnagyobb acélipari konszernje épp at övék, a Mittal művek. Ők olvasztották be az igertornyok maradványait, nem hiszem, hogy gondott okoz nekie pár ezer tonna acél legyártása.