Az utóbbi évek átgondolt és logikus beszerzései és átszervezései után mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy Lengyelország hosszú távon erős középhatalmi ambíciókat dédelget, amit haderejének modernizációjával és megerősítésével is alá kíván támasztani. Tegnap azonban olyan bejelentést tett az ország helyettes védelmi minisztere, Waldemar Skrzypczak a TVN24 televíziós csatorna egyik beszélgetős műsorában, amire legmerészebb álmaikban sem gondolhattunk volna. Varsó ugyanis – legalábbis a miniszterhelyettes állítása szerint – az egykori Szovjetuniótól vásárolt, Szuhoj Szu-22M4K típusú csapásmérőit egy pilóta nélküli harci géppel kívánja leváltani.
„A Szu-22-flotta helyébe potens csapásmérő kapacitással rendelkező, pilóta nélküli harci repülőgépeket keresünk. Ezekből három repülőszázadot szerelnénk fel, ami 30 darab UCAV megvásárlását jelenti. A védelmi tárca a 2018-as költségvetési évre tervezi az új típussal kapcsolatos kiadások első részét.” – nyilatkozta Skrzypczak, aki egyébként a védelmi beszerzésekkel kapcsolatos ügyek megbízott felelőse a lengyel védelmi minisztérium falai között, tehát biztosan nem egy légből kapott ötletről ejtette el az első hírmorzsákat.
[singlepic id=1684 w=584 h=438 float=none]
Természetesen a bejelentés kapcsán több kérdés is felvetülhet, amikre azonban egyelőre csak tippjeink lehetnek. Nem esett szó például arról, hogy melyik ország, illetve gyártó lenne az UCAV-ok forrása. Az egyszeri repüléskedvelő számára az Amerikai Egyesült Államok a logikus válasz, mely a legelőrehaladottabb állapotú UCAV-programmal rendelkezik. Ám még utóbbi sem tart ott, hogy az exporton gondolkozhasson, hiszen először saját magának kell megfelelő mennyiséget gyártania, illetve kialakítania egy megfelelő biztonsággal működő üzemeltetési rendszert – roppan új technológiáról beszélünk ugyanis, amivel igen kevés tapasztalat gyűlt még csak össze, és számtalan gyermekbetegségre derülhet fény az idő előrehaladtával. Becslések szerint Washington is csak 2022 környékére juthat el oda, hogy valóban bevethető pilóta nélküli harci repülőgép-flottája lehessen.
Lengyelország ezért valószínűleg úgy kalkulál, hogy 2018-ra már jobban kikristályosodik, hogy a világban folyó UCAV-fejlesztések közül melyik bizonyul életképesnek. Akkora már lehet, hogy akár két-három típusból is választhatnak, és leadhatják a 30 darabos megrendelést, ami 2025 környékén realizálódhat – addig pedig kihúzzák valahogy a Szu-22-esek. Ha pedig nem, a csapásmérő kapacitás akkor sem gyengül túlzottan, hiszen a 48 F-16C/D Block 52+ ezen a téren is világszínvonalat képvisel.
Skrzypczak egyébként egy másik bejelentést is tett: Lengyelország egy többfeladatú szállító repülőgép beszerzését is tervezi, egyelőre nem ismert mennyiségben. A forrás várhatóan Izrael lesz, mely nagy tapasztalattal rendelkezik polgári típusok átalakításában katonai feladatokra.
