A Szevmash hajépítő vállalat mai közleménye szerint a múlt hét során egy MiG-29KUB kétüléses vadászbombázóval (pontosabban átalakított MiG-35D-vel, a KUB prototípusa tavaly lezuhant) végrehajtották az első, úgynevezett „touch-and-go” műveletet az Indiai Haditengerészet részére készülő INS Vikramaditya repülőgép-hordozó fedélzetén. Az egykori Admiral Gorskov hordozóból némi átalakítással és modernizálással létrehozott hajó jelenleg Oroszország északi partjainak közelében, a Barents-tengeren tartózkodik, ahol tengeri próbáit végzik. Nyikolaj Djordzsica és Mihail Beljajev ezredesek, a Fulcrum pilótái több megközelítést és alacsony áthúzást is végeztek, melyek után egy „touch-and-go” következett. A STOBAR rendszerű repülőgép-hordozóval, mely idén június 8-án hajózott ki először, a tervek szerint még 2012-ben sor kerül az első valódi landolásra, majd felszállásra is.
A MiG-29K 312-es számú prototípusa egyébként már „járt” a hajó fedélzetén, még tavaly decemberben, amikor daruval átemelték:
MiG-29K mockup az INS Vikramaditya fedélzetén ,
A közben nyilvánosságra került képes tanúsága szerint a jelenlegi tesztek alatt a fedélzeten tartózkodik legalább két Kamov Ka-27 helikopter és a 311-es oldalszámú MiG-29K prototípus .
A „touch-and-go”, magyarul talajérintéses átstartolás lényege, hogy miután a futómű elérte a futópályát, a repülőgép nem áll meg, hanem – minimális nekifutás után – újra felemelkedik.
A művelet szemléltetésére a következő videó kiválóan alkalmas (igaz, hogy se MiG-29KUB, se pedig az INS Vikramaditya nem szerepel benne):
Ez a MIG-35D kimondottan hasonlit az F-18 ra :-))
Ez pedig az amikor nem sikerül a leszállás(és jobban hasonlít a MIG-re)
http://www.youtube.com/watch?v=g-8DFu-6sag
Lehet gyorsabb, és olcsóbb lett volna, ha az amikkal építtetnek 1 újat.
A touch-and-go-nak mi „értelme” van? Itt értem, de éles ami hordozón minek gyakorolnak, mikor élesben is megy?
„Lehet gyorsabb, és olcsóbb lett volna, ha az amikkal építtetnek 1 újat.”
Igen, ha India stratégiájának ezek lennének a fő prioritásai. Ennél kicsit összetettebb a dolog, de ezt most hagyjuk.
Janaj
Gyakorolni kell az elrontott leszállásokat is,nem elég ha csak tudod elméletben,hogy ilyenkor mit kell tenni.
„Gyakorolni kell az elrontott leszállásokat is,nem elég ha csak tudod elméletben,hogy ilyenkor mit kell tenni.”
Alezredes elvtars ! Jelentem elcsesztem a leszallast !
Nem baj Szasa ! Csak gondold vegi mi van a kezikonyvben ilyen esetekre !
Ertettem Alezredes elvtars de elakadtam az elso pontnal !
Miert ???
Nincs fent masik alsogatyam !
Ha nem gyakorolnák az elrontott leszállásokat, akkor lehet, hogy javulna az indiaiak statisztikája…És mit mond az oktató a növendékeknek? Jól figyeljenek, mert csak egyszer mutatom meg…;)
„“Lehet gyorsabb, és olcsóbb lett volna, ha az amikkal építtetnek 1 újat.”
Igen, ha India stratégiájának ezek lennének a fő prioritásai.”
Ennek ~semmi köze a prioritásokhoz.
@dudi
az a videó ezzel a zenével az igazi ;)
http://www.youtube.com/watch?v=N3lA-8yR62M&feature=related
Az USA mikor épített bárkinek is hordozót? Pláne mikor épített egy olyan országnak aki X-év múlva potenciális ellenfél lesz bármit ami jelentős szerepet játszott volna a katonai erőpotenciáljába (szovjet nem játszik mert a közös ellenség miatt került hozzájuk fegyver mert a németeket nagyobb veszélynek látták mint a szovjeteket)
Indiának nem nagyon volt választása.
A sajáthoz kellettek a dokumentációk és a mérnökök akik megtanulják mit hogyan nem csak könyvekből.
Francia jöhetett volna képbe jó drágán Angol talán még drágábban.Spanyol-Olasz nem játszik mert nincs tapasztalat ekkora méretű modern hordozó építésben (+60 +110m rengeteget számít)