|

Ukrán-indiai fegyverüzlet a láthatáron?

Gigászi fegyverüzletet harangoztak be a közelmúltban az orosz és indiai médiában, a hírek szerint Ukrajnából nagy mennyiségű rakétafegyverzetet vásárol az ázsiai ország.

Az ukrán vezetés jóváhagyására vár az a fegyverüzlet, mely több százezer dollárra is rúghat orosz lapértesülések szerint. Az orosz Vympel NPO által kifejlesztett, ám az ukrán Artem által is gyártásba vett R-27 (AA-10 Alamo) levegő-levegő rakéták indiaiak által igényelt mennyisége nem ismert, annyit lehet tudni, hogy az ázsiai ügyfél mind az infrafejes R-27T, mind a félaktív radarvezérlésű R-27R, mind pedig az aktív radarvezérlésű R-27AE verzióra is igényt tart, melyek a MiG-29 és Szu-30MKI vadászbombázók fegyverzetét színesítik majd.

Fotó: MoD of Germany ,

A tárgyalás tényét igyekeztek végig titokban tartani a felek, mert ez az üzlet komoly részesedést harap ki az oroszok hegemóniájából, mivel ha a szerződést sikerült tető alá hozni, akkor India újabb és újabb fegyvereket és egyéb termékeket vásárolhat Ukrajnából (a DEFEXPO 2012 rendezvényen tankelhárító rakéták és gázturbinák eladása is szóba került), ami komoly hatással lehet az orosz-indiai fegyverüzletek mennyiségére.

104 hozzászólás “Ukrán-indiai fegyverüzlet a láthatáron?”

  1. “Az ukrán vezetés jóváhagyására vár az a fegyverüzlet, mely több százezer dollárra is rúghat orosz lapértesülések szerint.”

    Bár a cikk végén van utalás néhány még el nem döntött szerződésről, de azért a több százezer dollárt ne tartsuk már gigászinak.

  2. Tekintve, hogy a kortárs és hasonló kaliberű AIM-7 Sparrow darabára százezer fölött van, valószínűleg ez a szám nem helytálló, inkább millióról, esetleg 10 millióról lehet szó.

    A félaktívnak van bármilyen előnye az aktívhoz képest, vagy csak annyi, hogy olcsóbb és igénytelenebb?

  3. Igen, a neten 125-160k USD körüli árak vannak feltünteve. Csak éppen a változat és dollárráfolyam nincs hozzá páorsítve. Tekintve, hogy ez 1976 és 1990 között bármit jelenthet – ha csak az F és M változatok árai játszanak – az inflációval is számolva az is kijöhet, hogy egyáltalán nem voltak annyira olcsók.

  4. sztem ne rugozzatok rajta ~100%, hogy elírás van a cikkben. “Az ukrán vezetés jóváhagyására vár az a fegyverüzlet, mely több százezer dollárra is rúghat orosz lapértesülések szerint.”

    A rakéták darabára is messze 100.000$ felett van, nemhogy az üzlet nagysága ahol “nagy mennyiségben akarnak” ezekből rendelni.

  5. @omega

    A Meteor árára max. csak becséles lehetnek és az is unit cost. Az AIM-7/M áránál meg lehet, hogy programköltséget tüntetnek fel.

    @Fade

    Szerited nekünk nem tűnik fel? Pusztán arról csevegtünk – ha már így felmerült – hogy mekkora is lehet az üzlet kilóra.

    Az üzlet mögött szerintem az van, hogy a MiG-29-eseknek kell rakéta, mert a régi üzemideje lejárt és valami zizi lehet a hosszabbítással. Nem emlékszem, hogy az indiai 29-esek sorsát illetően mit terveztek, hogy meddig és hogyan akarják őket reptetni vagy modernizálni.

  6. molni: De hogyan csevegtetek amikor semmi sem köztudott. Ez alapján lehet az üzlet nagysága 20milliotól akár milliárd$+ig akármi.

    dudi: Hát az Afrikai, Szovjet pilotas tapasztalatok után én azt mondom nem ez a Szovjet rakéták sikertörténetének csúcsa…

  7. Fade

    Az AE rakéta az teljesen más mint a félaktív-lokátoros persze ettől még lehet kiindulni az előzőkből.Amúgy semmiben nem szeretem azt amikor valamire az előzőek alapján következtetnek,mert lehet fals az eredmény.Pl ilyen alapon a MIG-23 után kizárt dolognak kellett volna lennie,hogy egy 29-est csinál a MIG.

  8. Egy kérdés, mert nem tudom. Az AE verzió létezik?, Évek óta reklámozzák, az a gondom vele, hogy az aktív fejet az orosz Agat fejleszti, az ukrán gyártónak viszont nem felhőtlen a kapcsolata vele. Az ukránok megkapták az aktív fej gyártási jogát? Akkor ez jelentős részben orosz üzlet is, amiről nincs szó. Nem lehet, hogy csak a növelt hatótávú verzióról van szó? (az orosz sajtóhírek legalább olyan megbízhatatlanok, mint nálunk)

  9. Hmm. Engem meglepett a hír, eddig úgy tudtam, hogy Ukrajna a kínai-pakisztáni csapatnak szállítja “a labdát”. Vagy bárkinek, aki jól megfizeti? A grúzok a medvétől elszenvedett vereség előtt lé. rendszereket szereztek be tőlük. Az ukránok hagyományosan erősek a rakétaügyekben- ezt a képesség még a széthullott SzU ukrajnai öröksége.
    Netán az indiaik próbálják zavarba hozni az Ukrajnával eddig olajozottan üzletelő Pakisztánt és Kínát? Vagy egyszerűen a “potom” ár döntött és túl nagy volt a csábítás.

    Akárhogy is, úgy látszik, Delhinek megéri felvállalni a nyilvánvaló orosz rosszallást. Mert a Rossz Oboa Export nem örül ennek, az tutti.
    Az alacsony árra lehet egy magyarázat: mi van, ha a szovjet korszakban beraktározott-lekonzervált alkatrészek/rakéták felhasználásáról, felújított vagy korszerűsített-átépített példányokról van szó?

  10. Meg ha már az orosz-ukrán levegő-levegő rakétáknál tartunk, soha nem értettem, hogy a nyolcvanas években miért nem rendszeresítették az R-73 félaktív lokátoros változatát? Jobban megfelelt volna a Fulcrumoknak és a korszerűsített MiG-21/23 gépeknek, mint a nagy méretű és magasabb tömegű Alamo. A Fulcrumot elsősorban úgyis kis távolságból vívott légiharcra tervezték.
    Az R-27 mögött álló ipari lobbi az oka? Vagy egy ilyen változatra már nem maradt szusz, vagyis szabad kapacitás a tervezőirodában? Vagy úgy gondolták, hogy a nyolcvanas években már felesleges félaktív lokátoros rakétát fejleszteni, mert minden olajozottan megy és az évtized végén ripsz-ropsz rendszerbe állítják az aktív lokátoros RVV_AE-t?

  11. További rejtély, hogy a nyolcvanas években nem lett volna-e egyszerűbb és gyorsabb, ha az ELSŐ GENERÁCIÓS aktív lokátorvezérlésű rakétájuk fejlesztését nem a 0-ról kezdik, hanem a már legalább a próbalövészeteknél tartó “hetvenhármasra” alapoznak?

    Vagy ennyire az ment, hogy az amerikai képességeket kell lemásolni (és felülmúlni)? A KGB-GRU “segítsége” által lekoppintott AMRAAM-rendszerek/alkatrészek nem fértek be az R-73 testbe? :D

  12. Ha megnézed az adatokat, akkor azt látod, hogy nem is olyan nagy a különbség. Meg említhetném a MICA-t meg a Derby-t. Meglátásom szerint az orosz döntéshozóknak a kis hatótávolsággal lehetett gondjuk, ebben az R-77 és R-27 feltétlenül jobb. Ha a helyükben vagyok, én más szempontokat tartok szem előtt.

  13. Lapozzunk tovább. Ki olvasott róla, hogy az ukrán légierőnek és politikának van-e bármilyen elképzelése az egyszer majdcsak kiöregedő-elhasználódó MiG-29 vadászgépek ottani utódjáról? Tán úgy vannak vele, hogy ez legyen az oroszok gondja, az önálló Ukrajna úgyis összeomlik-megszűnik-beolvad addigra? Pusziért cserébe Moszkvától nem kapják meg a PAK-FA-t. Önállóan meg nem fognak vadászgépet tervezni. A kínai JF-17 jön ezután, vagy nyugati orientáció esetén az USAF-nál/a NATO országokban elnyűtt, akkor 40-45 éves repülési naplóval dicsekedő, szimbolikus áron átadott Falconok?

  14. onedinkapitany

    Orosz orientáció esetén használt, csak valamelyest korszerűsített Szu-27SzM meg MiG-29 gépekket töltik fel őket. Tulajdonképpen az ukrán harcigép állomány jó állapotban van, mert keveset repülnek. Valószínűleg az ukrán kézben lévő példányok nagy részét érdemes még korszerűsíteni emiatt.

  15. Megjegyzendő ezek után hogy akkor lehet hogy Ukrán R27 függött az F14-es hasa alatt? Az Ukránok elég sokat üzletelnek az Irániakkal. Állítólag a hajtómű gyártásban is elég nagy az együttműködés. Minden esetre helikopter gyártásban az Irániak eléggé feljöttek. Ezek szerint hajtóművet is kell hogy gyártsanak, még ha nem is verik nagy dobra. Én úgy gondolom hogy legalább 3 különböző hajtómű gyártására rendezkedtek be. 1 a helikopter, 2 a iran140, 3. az f5 hajtóműve.

  16. onedinkapitany

    comandante
    Van olyan elmélet is, hogy Irán a Vietnamban maradt tetemes mennyiségű USA hadianyagra tette rá a kezét és egyelőre csak nagyjavításra-átépítésre képesek a Cobrák és F-5-ö tekintetében. Az biztos, hogy egy ukrán cég mindent elad, amihez hozzáfér.

    Lehet hogy az irániak és az indiaiak rátették a kezüket a SzU időszakában Ukrajnában felhalmozott légiharcrakéta-arzenálra.

    Még egy észrevétel a nyolcvanas évek orosz fejlesztési kérdéseiről. Hiányolom még az R-33 aktív lokátoros változatát. Ott nyilván könnyen belefért volna a rakétába a cucc, a hatótávolság pedig egyértelműen nagyobb, mint az AIM-120 első változatainál. Ez az áttervezett R-33-as a Szu-27 egyik fő fegyvereként hatékonyan biztosította volna az F-15C Eagle típussal szembeni fölényt a nagy távolságú légiharcban. Ha jobban belegondolunk az USA első rendszerbe állított aktív lokátoros önirányítású rakétája nem az AMRAAM, hanem az AIM-54 Phoenix. Az az utolsó 10-20 km-es szakaszon már bekapcsolta a saját aktív lokátorát és úgy kapta el a célt.

  17. Vagy még egy példa. BVR fölény ide vagy oda, az F-15 alá a F-15N változatot leszámítva soha senki nem akart AIM-54-et tenni, sem a cicus radarját az orrába. Kettőt lehet találni, hogy miért. Na pontosan ezért nincs R-33 a vadás Szu-27-en. A PVO-nak felajánlottak módosított kétüléses Szuhojt R-33-mal de nem kért belőle…

  18. onedinkapitany
    Nem értem ezt a Ukrajna beolvad az Orosz föderációba dolgot.
    Az Ukrán és az Orosz nem egy ép nem egy nemzet még a nyelvük se egy!
    Az Orosz kormányok,uralkodók,diktátorok midig is ki akarták csinálni az ukránokat mint nemzetet mint népet és meg is ragadták az alkalmat amit adódott, az ukránok is tudják ezt és utálják is az oroszországi oroszokat.
    Az Ukrán vadászgéppel kapcsolatban nagy a mozgásterük vehetek használt F-16 ot USA adna el nekik sőt a Eu-ból kivontak is minden gond nélkül mehetnének de vehetnének a 3 európai madárkából is kapnának (hisz NATO-tagok szeretnének lenni és Eu.)
    De szerezhetnének be Kínai vadászgépet helyi összeszereléssel is akár (egy kis ez egy kis az cserébe…) a jó kapcsolat ez irányba is megvan.
    De akár Indiai Tejast is vehetnének mire odakerül a sor.
    Ha jobban belegondolsz te is rájössz hogy bármely ország adna el vadászgépet Ukrajnának legyen az gyártó ország vagy csak üzemeltető aki kivonja azokat.

  19. onedinkapitany

    molnibalage

    “A BVR harchoz a célazonosítás képessége is hozzá tartozik. Az AWACS support ellenére a jenki F-15-ök nem véletlen kapak NCTR képességet. A ’80-as években is mutatóban volt szovjet A-50. NCTR képességről legfeljebb meg álmodhattak.”

    Nyugati fejjel gondolkodsz. Egy nagyszabású NATO-VSZ összecsapás esetén Grisa először lő, majd kérdez:) Nem tököl holmi NCTR üzemmóddal még akkor sem ha van neki. (Egyébként jól írtad, hogy a 80-as években még nincs.) De a jelek szerint Jack se tökölt vele, amikor hülye f.sz módjára Irakban leszedték azt a 2 UH-60 helikopter. Persze, ott az AWACS besegített a maga szintjén.

    “az R-33 nem manőverező cél ellen készült”
    EEEZT honnan veszed???

    “A Szu-27 repteljesítményének is elég szépen odavert volna”

    Ha csak 2 db-ot visz + 2 db R-27 Alamot + 4 Archert akkor nem hiszem. 2 aktív R-33-as elég. Azokat messziről kilövi 2 F-15-ösre, és amelyiket nem találja el, arra közepes távból ráindítja a 2 Alamot. Ezután még mindig marad 4 Archer…

    Nem látok a PVO parancsnokság fejébe, de nem lehet, hogy kevés volt a pénzük? Egyébként az aktív rakétás Flankert ÉN nem a PVO-nak szántam:)

  20. Nyugati fejjel gondolkodsz. Egy nagyszabású NATO-VSZ összecsapás esetén Grisa először lő, majd kérdez:) Nem tököl holmi NCTR üzemmóddal még akkor sem ha van neki. (Egyébként jól írtad, hogy a 80-as években még nincs.)

    Szép elmélet, de max. viccnek jó. A baráti killek fájdalmasságárok kérdezt Egyiptomot, akik sikeresen kb. 70 saját gépet durrantottak le 1973-ban, pedig ezen győzelmek egy része WVR-ban volt MANPAD vagy Shilka által.

    A bitburgi F-15 gépek 1985-től bírtak NCTR üzemmóddal. Ha nem hiszed el nekem, akkor járj utána…

    De a jelek szerint Jack se tökölt vele, amikor hülye f.sz módjára Irakban leszedték azt a 2 UH-60 helikopter. Persze, ott az AWACS besegített a maga szintjén.

    A pilóták tolták el. Nem hajtották végre tisztességesen az azonosítási mátrixot és egyéb lazaságok is voltak. A technikának semmi baja sem volt…

    EEEZT honnan veszed???

    A MiG-31 B-1B és azok által indított Tomahawk vadászására készült. (Meg a B-52 AGM-86-jaira.) Mivel A MiG-31 PVO vadász volt más vadászokkal való találkozás esélye szinte a 0-hoz közelített volna. Az AIM-7F/M és R-23 rakéták max. G értéke volt 22-25 táján, az AIM-9M-nek meg 35G a plafon. Ezek után ugye sejted, hogy mennyi az R-33-nál? Hát nem nagy…

    Ha csak 2 db-ot visz + 2 db R-27 Alamot + 4 Archert akkor nem hiszem. 2 aktív R-33-as elég. Azokat messziről kilövi 2 F-15-ösre, és amelyiket nem találja el, arra közepes távból ráindítja a 2 Alamot. Ezután még mindig marad 4 Archer…

    Nem rémlik a konfig alapvető hasonlósága az iráni F-14-ről? Azok is jellemzően 2 db AIM-54-et vittek. A találati arányuk valahol 30% táján volt. Persze az AIM-54 nem is szárazföld feletti alkalmazása lett tervezve, de ezek után érzezheted, hogy mennyire lett volna hatékony ez akkoriban.

    Nem látok a PVO parancsnokság fejébe, de nem lehet, hogy kevés volt a pénzük? Egyébként az aktív rakétás Flankert ÉN nem a PVO-nak szántam:)

    Nem. A MiG-31 szipmlán jobban megfelelt a feladatnak. Pl. a MiG-31 eredeti radarja és tűzvezető rendszere kétlem, hogy elfért volna a Szu-27 orrában…

    @Janaj

    Minden idők egy legsúlyosabb baráti killje.

    http://en.wikipedia.org/wiki/1994_Black_Hawk_shootdown_incident

  21. szittya88

    Járj utána az ukrán történelemnek, mert vannak pontatlanságok… Az ukrán nacionalisták (meg a kisebbségi komplexusokkal küszködők – rohangál belőlük itt is pár :D) utálják az oroszokat (vagy bárki mást), az épelméjűek (ez az ukránokra is vonatkozik) nem. Ennek számos oka van a történelmieken túl. Ha ez megvan, akkor esetleg még járj utána mondjuk az ukrán-lengyel “baráti” viszonynak is és csodálkozz. A hab a tortán: minden idők legdurvább orosz diktátora… GRÚZ volt. :D

  22. “Iráni F14 2 db AIM-54-et vittek” Ez igaz a fórumokon sokat beszéltek róla. Mert ki volt adva hogy csak biztosra mehettek, és mire azt a 2 db -ot elpasszolták arra már elég közel kerültek az ellenséghez és a többi csak gátolta volna őket a manőverezésben. Legalább is ők ezt írtak. Egyébként sokszor hallom hogy a közelharcban hátrányban lenne az F14, de az irániak szerint ez nem feltétlen igaz. A varia szárny néha sokat segít.
    A másik mostanában feltett iráni videó nagyon beszédes. Az első unalmas rész után egy mindenkinek ajánlott rész került bele véletlenül vagy talán nem is. Nos szerintem ők a cobra helikoptereket nem felújítják hanem gyártják. Már a rotor sem akadály mert kompozit rotort is házilag csinálják. (ez biztos)A videó vége felé nagyon sok érdekes dolog Villanik be, ajánlatos figyelmesen nézni.
    http://youtu.be/G4CuYY3Ec88

  23. Ismerem az Ukrán történelmet nagyvonalakba nem néztem utánna a dolgoknak az tény de azt tudom hogy az orosz és az ukrán nem egy nép már több száz éve kifejlődött az ukrán nemzeti öntudat (már ha lehet így nevezni mert én inkább néptudatnak nevezném) és azt is tudom hogy az ukrán és az orosz nem egy nyelv annyira nem hogy meg sem értik szinte egymást. A lényeg amire a kommentemmel utalni akartam hogy az ukránoknak eszük ágába sincs beolvadni az orosz föderációba (de miért is akarnának hisz amit írtam nem egy nép nem egy nyelv nem egy kúltúra) hogy az oroszok igényttartanak az ország nagyrészére mert hajdan vólt egy kijevi russz az mástészta azóta már nem oroszok lakják a területet oroszórszág jócskán elvándorólt ha lehet igy mondani az megint más tészta hogy az órszág keleti felén töbségébe oroszok élnek és oroszország az ő védelméükb bármit léphet de ez még akkor is azt jelenti hogy nem önként csatlakoznának az oroszokhoz, az meg hogy bárki adna el vadászgépet ukrajnának miért nem igaz senkivel sincs rosszviszonyba ő mindenkinek el ad bármit elhiheted ő is vehet bármit nyugatit mert oroszországellen stratégiai szövetséges lenne (de legalábbis ütközőzóna) az orosz azért hogy magáhozédesgesse majd függővé tegye és persze saját teknikától nem kell félnie, a kínai azért mert jó pár dolog landolt kínába ami ukrajnába volt és még fog is landolni (a kínaiak szemébe technológiai partner)

  24. Az meg hogy mijen származású egy ország (itt unió) elnöke apszolut lényegtelen a nép szemébe abból a szempontból hogy azt az országot fogja ellenségnek tekinteni akinek az élén áll (nekünk is vólt lengyel osztrák német olasz spanyol franicia és zsidó származású “nemzetiségű” vezetőnk királyunk politikusunk mégis Magyarország Magyarország marat és nem azt mondták hogy X-Y mert a vezetője az. Az meg hogy sokan gyűlölik az oroszt nem lepődök meg rajta erős szomszéd aki mindig elnyomtaőket zsarnoki módon éheztette utobbi évekbe fagyasztotta (lényegtelen hogy azért mert nem fizzette az ukrán állam a számlát) akkor is az oroszt utálta ilyen az ember. Az hogy gyűlölködik egyki törzs a másikra egyik nép a másikra nemzet a nemzetet utálja nem kell meglepődni szomorú de ez szerintem kódólva van a DNS-be mert amíóta törzsekbe fejlődött az ember összefogott “háborúzott” a másik törzsekkel ha úgy hozta az alkalom inséges időkbe meg pláne elvette erővel. Aki olyanért gyűlölködik ami nem az ő idejében tőrtént meg nem azért gyűlölködik mert buta vagy ostoba sokkal inkább van benne egy egységtudat ami a fojtonosság tudattal párosúl (az együvé tartozás tudata nemzet tudat ha nagyléptékbe beszélünk de ugyan ez a hejzet egy fotbal csapatnál is vagy egy baráti társaságnál és a családnál is) de ez már irtózatos OFF bocsi érte nem fólytatom

  25. cinikus: “minden idők legdurvább orosz diktátora…”
    Ja csak nem Grúzként gondolnak rá ott, ahogy itt sem.

    szitya:
    “de ez szerintem kódólva van a DNS-be mert amíóta törzsekbe fejlődött az ember összefogott “háborúzott” a másik törzsekkel”
    Ilyen alaponaztán a béke is kodolva van.
    Ez az egész ott indul, hogy nacionalizmus és olyan, hogy egységes nemzettudat nem egy 1000+éves dolog, nemhogy DNS.

  26. szittya88

    Nagyjából stimmel, azt leszámítva, hogy gyakorlatilag az ukránok többsége tud oroszul. Ezen túlmenően az ukránok elég gyakorlatiasak: nem akarnak ugyan Oroszországhoz kerülni, de ha netán mégis úgy alakulna, nem lenne belőle sírás-rívás (a keleti részeken és a Krímben, legalábbis), már csak azért sem, mert Oroszországban lenne munka és normális fizetés is, például. A nyugati rész más tészta persze (történelmileg is inkább a lengyelekhez kötődik és a beloruszokhoz), de itt példaként megemlíteném, hogy a vereckei emlékművet gyakran érik inzultusok és nem oroszok az elkövetők, azt sejtheted… :)
    Oroszországnak nincsenek területi követelései Ukrajnával szemben: ha lennének, Ukrajna már nem létezne, mert az elzárt gáz miatt halálra fagytak volna. A Krím más tészta: azt Hruscsov ajándékozta el (a “milyen jogon?” kérdésre elfogadható választ az ukránok sem tudnak produkálni), nem pedig háborúban vagy hasonló körülmények között vesztették el.
    Az ukrán vadászgép-beszerzés részleteit nem vitattam. Itt egy a lényeg, nevezetesen az, hogy ha nyugat felé kezdenek húzni, az ukránok a saját sírjukat ássák meg, több okból is.

  27. cinikus: Hát ha neked mindegy, hogy Gizike vagy Gőzeke….

    “ha lennének, Ukrajna már nem létezne, mert az elzárt gáz miatt halálra fagytak volna.”
    Azért tán a gáz elött is volt arrafele élet…

    “Oroszországban lenne munka és normális fizetés is”
    Az Oroszországban sincs… az Orosz átlagfizu még a Magyartól is csúnyán el van maradva. Persze kérdés mi a normális tehetnénk fel a cinikus kérdést…

  28. Fade:

    A gáz előtt párszáz évvel szerinted fakunyhókat kellett fűteni vagy lakótelepeket? :D Nem érted, hogy mi a különbség, igaz? :DDD

    Eddig sem volt kérdés, hogy úgy dumálsz Oroszországról, hogy nagyjából még a térképen sem vagy képes megtalálni, pedig az már teljesítmény… :D Frissítsd az ismereteidet, mert csúnyán le vagy maradva: az orosz átlagfizetés mára a legtöbb területen veri a magyart. Nagyságrendekkel, mégpedig.

  29. a hadakozást nem a nacionalizmus szűlte ezt én is tudom a dns-be való kodloást meg nem a nacionalizmusra értettem hanem a hadakozásra és igen lehetne a béke is kódolva benne de ha az lenne kódolva akkor még minndig pár tízezer csupasz majom rohangálna a szavannán vagy akár hól mert se a főld meghóditása nem ment vólna se civilizációk építése.
    De ha már így elmentünk és ugytünik ez a cikk nem is kanyarodik már vissza eredeti medrébe megjegyezném hogy a megkülömböztetés igen is szükséges nemzetek népek együvé tartozó csoportok közt ha fent akar maradni legyen ez egy nemzet vagy egy társaság a legnagyobb összetartó erő a megkülömböztetés a másikaktól ha ez megszünik megszünik a csoport nemzet is létezni méretétől arányos idővel.
    A megkülömböztetések fajtái lehetnek a gyűlölet, a felsőbrendűség érzete a kiválasztottságé a lenézés lesajnálás semmibenézés ez mind mind feszültséget generál és háborúhoz vezet (véres háborúhoz) ezt a történelem is mutatja de ugyanakkor ez a megkülönböztetés lehet kúltúrális (öltözködés viselkedés szokások táncok) a nyelv is ilyen ez általába békés ugyanúgy ahogy a dicsekvés és büszkeség összetaró ereje is (múltra sport és feltalálói sikerekre modernségre fejlettségre…stb)
    A lényeg hogy egy nép nemzet vagy csoport addig létezik csupán ameddig megkülömbözteti magát másoktól (ez a megkülönböztetés magyarországon a 90es évektől inkább az alsóbrendű megkülönböztetést jelentette hogy a nemzet saját magát tartotta alávalónak) ez is a nép nemzet megmaradásának egy megoldása vólt a hejzet viszont napjainkba az hogy ennek hatására az emberek nem akarnak “alsóbrendűek” rosszabb lenni mint más (miközbe soha se vólt rosszabb) és átpártol egy erősebb kúltúrához jelen esetben az egységes nyugatihoz ami szépen lassan modszeresen felemészti a nemzeti öntudatot ezzel eggyütt a nemzeteket…(ebbe nem akarok semmiféle összeesküvést belekeverni)
    A helyzet az hogy a Magyar mint nép mint nemzet nagyobb szarban van mint valaha vólt ez az egységtudat elvesztése miatt.
    lehetne mondani hogy ilyen gond régen is vólt de ez nem igaz.
    A helyzet az hogy piszok nagy szerencsénk vólt hogy bejöttünk a kárpátmedencébe különben a sztyeppen elvesztünk vólna beolvadtunk vólna más nagyobb erőseb törzsekbe önként vagy kénytelenűl.
    bejőttünk ide egy idegen kúltúrával ezért nem fogattank el minket és mi is láttuk hogy mások vagyunk mint a az itt élők. Ez a fentmaradást segítette.
    Majd később istennek hála se asszimilálódtunk Európába hiába éltünk itt már több generáció óta (és ez a nem asszimilálódás nem a nemakarásnak vólt a következménye) hanem annak hogy több oldalről többféle hatás ért minket mindből felvettünk egy kicsit átvettünk de teljes egészzébe egyiket se és egyik hatás se vólt nevezhető túlnyomónak a többivel szemben.
    De most egy az egybe a nyugati kúltúrát majmóljuk vesszük át fojton fójvást az öltözködést az életstílúst a szavakat szépen lasan (azokat a dólgokat amiket fent a békés megkülönböztetéshez soróltam) beolvadunk a nyugati világba rohamtempóba… Lehet hülyén hangzik de ez a helyzet semmi nem külömböztet meg a nyelven kívűl egy magyart egy usa-állam polgártól ránézésre se gondolkodásmódba (ez az asszimiláció ami nemzetek végét jelenti) az eltünést a tőrténelem süllyesztőjébe (remélem ez változni fog és azt is remélem hogy békés modszerekkel és nem a gyűlölettel harcólva ellene elkeseredésbe hanem kúltúrával és büszkeséggel.)

  30. onedinkapitany

    molnibalage
    Azzal hogy a 80-as években nem volt NCTR üzemmódjuk én értelemszerűen Grisáékra gondoltam. Egyébként arra, hogy egy valódi harchelyzet esetén nem feltétlenül óvatoskodnak, a legjobb példa az U-2 esete, amikor 16 Dvina rakétával mindent leszedtek, ami ott és akkor a levegőben volt. Beleértve a két saját elfogót.

    A többi kérdésre később térek ki.

    mindenkinek
    Drábik úr mondanivalója iránt akadnak fenntartásaim, de elméletnek érdekes amit itt felvázol. Türelmesen nézzétek és gondoljátok végig, mert kitér a nemzetközi politikára.
    http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=AJp3ivgY4DE

  31. Egyébként arra, hogy egy valódi harchelyzet esetén nem feltétlenül óvatoskodnak, a legjobb példa az U-2 esete, amikor 16 Dvina rakétával mindent leszedtek, ami ott és akkor a levegőben volt. Beleértve a két saját elfogót.

    Tudtommal csak egyet és a 16 rakéta is UL volt. A légvédelmis blogon vagy a Jetflyon levő cikkben elolvashatod a többit.

  32. Az orosztól van az infó, aki konkrétan megadta azt is, hogy milyen (úgy nagyjából) a rakéta tolóerő karakterisztikája és teljes impluzsa. A rakéta max G értéke olyan 15 táján van. Az AIM-9M esetén ez 35G az AIM-7F/M-nél 20-25G.

    Ha akkora előny lenne az R-33 akkor ráintegrálják a Szu-27-re. Kettőt találhatsz, hogy miért nem integrálták F-15-höz AIM-54-et soha és miért repültek nagyrészt AIM-7-tel a jenki cicusok is az SV alatt.

    Nem értem, hogy miért mániád az, hogy a nyilvánvaló hülyeséget erőlteted.

  33. onedinkapitany

    Amúgy nem bonyolult a dolog,meg kell nézni,hogy mire találták ki a MIG-31-est és abból következni fog a fegyverzet felhasználási területe is(ugye a vadászgépre sem raksz harckocsiágyút mert nem harckocsikat kell vele pusztítani).

  34. Akkár nálam többet tud? Mert a Szu-35 gépeket én jelenleg csak oldalszámról és festéről ismerem fel, meg a ráaggatott súlymakettről. Ha Szu-27 mintára festenéd és mellé raknád, akkor bizony vakarnám a fejem.

    Milyen markánsan eltérő külső ismerető jegye van a 35-nek, ami nincs a 27-nek? A plusz fegyvergerenda sem az, mert levehető.

  35. onedinkapitany

    molnibalage
    Az előbb lehet hogy akaratlanul, de rátapintottál valamire, csak nekem nem akaródzik leírni, hogy mit hallottam erről mert utána a fél fórum “nekem jön”.

    A MiG-31/R-33 páros esetében a földközelben 30-60 méterrel 8-900-zal a hegyormokat kerülgető, völgyekbe besurranó, villanyoszlopokat, stb. kikerülő AGM-86 vagy BGM-109 nem számít manőverező célnak?

    A szovjet katonai tervezők nem számoltak amerikai kísérővadászokkal? Gondolták, az amik olyan hülyék, hogy háborús helyzetben a B1B-ket vadászkíséret nélkül küldik a SzU közelébe?

    Miért kellett akkor ilyen nagy hatótávolságú rakéta? Miért kellett a 4,5 Mach sebesség? A Tomahawk és a B1B ellen ez felesleges követelmény.

    “Az orosztól van az infó, aki konkrétan megadta azt is, hogy milyen (úgy nagyjából) a rakéta tolóerő karakterisztikája és teljes impluzsa. A rakéta max G értéke olyan 15 táján van. Az AIM-9M esetén ez 35G az AIM-7F/M-nél 20-25G.”

    Milyen orosztól? Biztos vagy benne, hogy az igazat írja?

    Ne felejtsük el, az R-33-at jóval később fejezték be, mint a Phoenixet. A fejleztésnél iráni segítséggel eredetiben tanulmányozhatták az amerikai rakétát. Nem hinném, hogy Ivánék megelégedtek volna egy gyengébb eszközzel, ők nyilván olyan rakétát akartak, amely az általános tulajdonságok tekintetében többnyire meghaladja az AIM-54-et. Ebből kifolyólag szerintem alulértékeled az R-33-at.

  36. onedinkapitany

    Egyéb kérdés. A vita elején egy hozzászóló felvetette, hogy mi lett a magyar MiG-ek rakétáival. nekem fogalmam sincs illetve csak sejtéseket, verziókat írhatok le. Amennyiben bármelyik olvasónak konkrét és publikus infója van, akkor kérem ossza meg a honlap közvéleményével, mert kíváncsian várjuk.

    Néhány elképzelhető változat:

    a, jó drágán megsemmisítik őket itthon vagy külföldön

    b, eladják Ukrajnának vagy Oroszországnak a készletet, ők majd bevizsgálják, felújítják és újra eladják a fegyvereket

    c, átadják/átadták az USA-nak vagy Izraelnek spec. alkalmazásra

    d, hazai és külföldi múzeumokba kerül a készlet egy része, a többit megsemm.

    e, a nyilvánosság tájékoztatása nélkül már elmutyulták valamelyik MiG-29-et alkalmazó országba. Irán természetesen nem jöhet szóba.

    f, elvan a raktárban és a fideszes vezetőknek fogalmuk sincs, hogy mit kezdjenek velük

  37. A MiG-31/R-33 páros esetében a földközelben 30-60 méterrel 8-900-zal a hegyormokat kerülgető, völgyekbe besurranó, villanyoszlopokat, stb. kikerülő AGM-86 vagy BGM-109 nem számít manőverező célnak?

    Nem, nem számít. Ott kezdődik, hogy villanyoszlopokat nemigen kerülget, mert csak teljesen sík terep estén képes 15-20 méteren repülni, alavetően 30 métér táján hasít. A TERCOM miatt egyes területeken gyaníthatóan olyan magasságban megy, hogy véletlenül se mehessen neki egyes “kiálló” objektumoknak, ugyanis nincs benne TFR. (Legalábbis tudtommal.) Nem kerülget semmit, mert előre beprogramozott pályán halad.

    A BGM-109 nem végez teljesen “random módon” akár 9G-s manővereket, nem emelkedik 250 m/s-es varióval, nem fordul sarkon és omlasztja össze a DLZ-t, ahogy egy bombázó vagy vadász. Olyan lágyan repül, mint egy utasszállító….

    A szovjet katonai tervezők nem számoltak amerikai kísérővadászokkal? Gondolták, az amik olyan hülyék, hogy háborús helyzetben a B1B-ket vadászkíséret nélkül küldik a SzU közelébe?

    Nem, nem számoltak, ahogy a jenkik sem. Áruld már el, hogy milyen kísérővadász képes oda-vissza 16 ezer km-et repülni és honnan? Az Északi-Sark felett kellett volna repülni. Milyen védőhálója lett volna a pilótának légiharc estén, ha kritikus keró szintre ér? Milyen harcértéke lenne a plótának 8 óra odarepülés után? A Black Buck bevetés a bombázón is embertpróbáló volt.

    A B-1-ről volt fent egy kiváló film a Y-on, csak leszedték. Én fasz, meg nem tölöttem le. A B-1 behatoló képességét az alacsonyan repülés adta. Az el lényege, hogy nem kell teljesen láthatatlannak lenni. Lehet, hogy az ellenfél képes rövid időre észlelni, de csak az látja, hogy itt egy gép és ott egy gép. Az angol kb. így mondta:

    “You do not have to completely defeat the threat, is is enogh momentarily defeat the threat. A copule seconds here, a couple seconds there…”

    Miért kellett akkor ilyen nagy hatótávolságú rakéta? Miért kellett a 4,5 Mach sebesség? A Tomahawk és a B1B ellen ez felesleges követelmény.

    A baj az, hogy jelek szerint gőzöd sincs ezek szerint a rakéták és a célpontok kinematikájáról és a rakéta hajtóművek fizikai korlátairól.

    Elve ott keződik, hogy ha a MiG-31 már a cél mögött van, akkor hogyan éri utol a célt egy lassú rakéta…? Sehogy… Mihez kezdenél egy lassú rakétával? Ha egy B-1 0.9 sebesség táján sziplán irányt változatat és áthelyezi a számított találkozási pontot, már is megfektetné a rendszert. (Ezek szeritn a HT összefoglalót sem olvastad. Remek…)

    Mert lehetne elméletileg gázturbinás a “rakéta” is, csak akkor hogyan is fog el távolodó célt? Oda bizony szuperszonikus kell. —> Marad a szilárd tüzelőanyagú rakéta, mert gépre tegyen az folyékony hajtómanyagú légiharc rakétát akinek két keresztanyja van…
    Nem is volt ilyen soha tudtommal. (Hajó elleni volt, utálta is mindenki.) Az Sz-75/200 lgévédelmi rakéták szabályozható tolóereje azért szabályozható, mert folyékon tüzelőanyaggal mennek.

    A szilárd tüzelőanyagú rakéta hajtóművekkel szabályozható tolóerőt nemigen lehet előállítani. A rakéta hajtómű és a tűzelőanyag profilozása határoz meg egy fix tolóerőkarakterisztikát, amit a környezeti paraméterek kismértékben befolyásolnak, de az alapvető jelleg nem változik. Az AIM-54 és AIM-7F/M-nél ez áll egy gyorsítási fázisból és egy utazó fázisból. AZ AIM-7F/M-nél a gyorsításnál tengerszinte 5750 font tolóerőt ad le a hajtómű 4,5 másodpecig, meg 11 másodpercig 1020 fontot. A gyorsító fázis magasságtól és a hordozó platform sebességétől (szubszonikus indítást feltételezve) felnyomja a rakéta sebességét 2,8-4 Mach tájára és az utazó hajtó ezt tartja vagy csak kismértékben csökken a sebesség. Az R-33 / AIM-54 is ilyen, csak természetesen arányaiban más. Az AIM-54 pl. felmászhat akár 30 km magasra is és ott +M5.0 sebességet is elérhet.

    Szóval ezekből jön ki az, hogy kell a nagy és gyors rakéa.

    1. Képes elfogni távolodó célt.
    2. Ezzel jön ki az, hogy adott terület felett járőrőzve a szükséges reakciódő megvan, a “hosszú kard” miatt.

    (Otthon van anyagom és számítás, hogy kb. milyen tolerő van és miből.)

    Milyen orosztól? Biztos vagy benne, hogy az igazat írja?

    Igen, mert forrással is alátámasztotta részben és mert egy szimulátorban lemodellezve a valósággal meglepően korreláló eredményt mutat.

    Ne felejtsük el, az R-33-at jóval később fejezték be, mint a Phoenixet. A fejleztésnél iráni segítséggel eredetiben tanulmányozhatták az amerikai rakétát.

    Nagyon bajban vagy az évszámokkal és a politikai viszonyokkal. Irán 1980 után kezdett háborúzni, az R-33 fejlesztése meg a ’60-as évek végén kezdődött. Ekkor még az AIM-54-gyel is csak tesztlövészetek voltak, de nem F-14-ről…

    Továbba nem értem, hogy a jenkibarát irániak miért és hol segítettek volna a szovjeteknek, még a háború alatt sem vettek szovjet nehéz fegyverzetet…

    Nem hinném, hogy Ivánék megelégedtek volna egy gyengébb eszközzel, ők nyilván olyan rakétát akartak, amely az általános tulajdonságok tekintetében többnyire meghaladja az AIM-54-et. Ebből kifolyólag szerintem alulértékeled az R-33-at.

    Egyszerűen totálisan nem vagy képben. Fel sem fogod, hogy a két rakéta nem ugyanazon céllal készült. Az AIM-54 nagy magasságban repülő bombázós és szuperszonikus rakéták ellen. A földháttér elég erősen kinyírta az AIM-54A-t. Az R-33 + Zaszlon meg pontosan arra készült, hogy földháttérben bujkáló kisméretű célt is megtaláljon.

    Annyira nem vagy képben, hogy az már fáj.

    Most nem tudom, hogy ennyire nem érted a helyzetet, vagy csak szándékosan akarsz engem felbosszantani azzal, hogy ilyen vad dolgoat írsz le itten… :)

  38. Allesmor Obranna

    “Egyéb kérdés. A vita elején egy hozzászóló felvetette, hogy mi lett a magyar MiG-ek rakétáival. nekem fogalmam sincs illetve csak sejtéseket, verziókat írhatok le. Amennyiben bármelyik olvasónak konkrét és publikus infója van, akkor kérem ossza meg a honlap közvéleményével, mert kíváncsian várjuk.”

    Pár éve volt a Magyar Közlönyben egy tételes felsorolás az isaszegi inkurrencia raktár megsemmisítésre felkinált tételeiről. Ebből kiderül, hogy ahhoz képest, hogy az éleslövészetek a nyilvánosság felé a készlet alacsony voltával magyarázva maradoztak el, a valóság elképesztő.

  39. onedinkapitany

    Obranna
    Ha nálunk ekkora a kánaán, akkor képzeld el, mi maradhatott a SzU visszavonulásával-megszűnésével az NDK-ban, Ukrajnában, Oroszországban, vagy olyan közép-ázsia helyeken, mint Örményország-ahol azonnal használatba vették az örökséget.

  40. onedinkapitany

    A kommunista É-Vietnam hasonlóan szép készleteket örökölhetett meg az “országegyesítéssel”. Vagy gondoljunk Romániára, Caucescu mennyi fegyvert halmozhatott fel. Hiszen ő a szovjetektől eléggé tartott. Vagy ott a titói Jugoszlávia, a Mandela-korszak előtti Dél-Afrika.

  41. Allesmor kolléga, a sok ezres AA rakéta készlet nem csak a miénk volt, ugyanis ide hozták a VSz szövetségesek rakétáit is a rendszerváltás után. Nekünk a 80-as évek közepén-végén összesen kb 500 AA rakéltánk volt, három ezrednyi géphez, azaz kb. egy javadalmazás.

  42. onedinkapitany

    molni
    A te stílusodban: Nem az a baj, hogy néha hülyeségeket írkálsz. Engem az szomorít el, hogy ezt itt elég kevesen veszik észre. A rakéta sebességénél arra céloztam, hogy a lassú B1B és a Tomahawk ellen egy az AIM-7-hez hasonló telj. rakéta is elég lenne, M3 körüli átlagsebességgel. Ha a szovjetek ragaszkodtak a M4,5-höz és vállalták az ezzel járó műszaki nehézségeket, akkor ennek oka volt.
    A csap.mérő robotrepülőgépek világát pedig benyomásaim szerint túl felületesen ismered, javaslom, mélyülj el benne, és akkor rájössz pár dologra.

  43. onedinkapitany

    Aerophyl
    Erről még egyáltalán nem hallottam, de MB-tól eltérően nem vonok mindent azonnal kétségbe, ha túlesik az eddigi ismereteimen. De mi indokolta az itteni összegyűjtést? Meg tudod mondani?

    Arra szintúgy kiváncsi lennék, hogy mennyi volt a lerepülhető élettartam a MiG-ek irányított rakétáinál? Főleg a K-13 családnál, beleértve a bisznél alkalmazható változatokat, meg az R-60-at.

    Ezenfelül írhatnál ide pár sort a nyolcvanas évekbeli iráni átadásokról (AIM-54, F-14A) mert molni még nem hallott róla, hogy a SzU szerzett ezekből.

  44. Szinte biztos vagyok benne, hogy a rakétáknak raktárban álva lejárt a szavatosságuk.
    Ugyan milyen vadászok kisérték volna a B1eseket? Minden célpont ezer kilóméterekre van a bázisuktól.
    A MiG31 – R33 – R40 elfogó vadászgép és felszerelés. Nem manőverező légiharcra vannak kitalálva.

  45. A rakéta sebességénél arra céloztam, hogy a lassú B1B és a Tomahawk ellen egy az AIM-7-hez hasonló telj. rakéta is elég lenne, M3 körüli átlagsebességgel.

    Látom még mindig nem érted…

    A M4.5 sebességnél nincs odaiírva, hogy milyen magasan és hogyan indítva. Csak neked megsúgom, hogy az AIM-9M, ami földközelben alig lépi át az M2.2-őt még M0.8 sebesség táján indítva. A 12 km magasan M0.8 mellett indítva vígen eléri az M3.0-át. Az R-33, nagy magasságban indítva nagy magasságú célpont ellen simán eléri az +M5.0-is, ahogy az AIM-54-is. Az AIM-7F/M is lazán áttöri az M4.0-et, tengerszinten M2.5-t is alig éri el, de az utazó fokozat képtelen még ezt a sebességet is tartani….

    A rakéta méretét alapetően befolyásolta a belerakott antenna és eletkronika. Ez főleg átmérőt jelent. Viszont, ha már van egy széééép nagy tested, akkor az létrehoz egy széééééééép nagy felületet a hajtómű számára. Az ugye még megvan, hogy nyomás x feület = erő? Az ugye szintén megvan, hogy a gáznyomás nem lehet végtelen nagy? —> Vágod már, hogy miért olyan nagy az égésvégi sebesség? Mert kisebbet csak akkor tudnának elérni, ha szándékosan elbasznák az egészet. Ekkora méretben már az orszok is megpróbálkoztak a kétfokozatű tóóerővel. A tömeg és méretviszonyok ezt hozzák ki.

    Ellenben nézzed már meg, hogy egy AIM-120C-5/7 vagy a D milyen átmérő hossz aránnyal bír és sanszosan mennyire más kiégett/induló tömeggel és mennyivel kisebb tolóerővel. Jah kérem, ezt hívják feljődésnek. Az AIM-120D valszeg 60%-kal kisebb tömeggel tudja majd kb. ugyanazt a kinematikai hatótávot, mint az R-33/AIM-54 kategória.

    Alapnak nézd meg ez. Milyen megdöbbentően kicsi a hajtómű tüzelőanyag aránya.

    http://www.alternatewars.com/SAC/AIM-7F_Sparrow_III_SMC_-_January_1977.pdf

    A csap.mérő robotrepülőgépek világát pedig benyomásaim szerint túl felületesen ismered, javaslom, mélyülj el benne, és akkor rájössz pár dologra.

    Lózungok puffogtatása helyett konkrétumot.

  46. Az R77esnek van ramjet változata. Aztán, hogy van-e rendszeresítve valamihez, azt nem tudom. a cég honlapján mindenesetre szerepel.
    Úgy tudom, az irakiak bevetettek R33ast vadászgépek ellen, de nem találtak el vele semmit.

  47. Ezenfelül írhatnál ide pár sort a nyolcvanas évekbeli iráni átadásokról (AIM-54, F-14A) mert molni még nem hallott róla, hogy a SzU szerzett ezekből.

    Arcoskodás helyett mutathatnál forrást. Egyébként továbbra sem rétem, hogy a ’80-as években esetlegesen átadott rakéták miben segítették az akkor már majd egy évtizede szolgáló R-33-at…

    Egyébként úgy szeretném tudni, hogy miért adott volna át a szovjeteknek bármit Irán, mikor a ’80-as években az akkor halálos ellenségként kezelt ellefélnek szállította folyamatosan a MiG-23/25 gépeket és azok ellen használták az AIM-54-et. Mintha egy betörő haverjának adnák meg a lakcímemet, a lakáskulcsomat meg a riszató kódját.

    Tényleg ennyire nehéz a gondolkodás…?

  48. Az R77esnek van ramjet változata. Aztán, hogy van-e rendszeresítve valamihez, azt nem tudom. a cég honlapján mindenesetre szerepel.

    Marketing, semmi több.

    Úgy tudom, az irakiak bevetettek R33ast vadászgépek ellen, de nem találtak el vele semmit.

    Iraknak soha nem volt MiG-31-e, a MiG-25 egyetlen széria változata sem hordozhatta az R-33-at. Az MiG-31 + bazár a PVO egyik legféltetett titka volt, szó sem lehetett arról, hogy bárhova exportálják akkoriban. Iraknak MiG-25-je volt, de abból is csak degradált változatot kaphattak, ahogy minden másból.

  49. “ahhoz képest, hogy az éleslövészetek a nyilvánosság felé a készlet alacsony voltával magyarázva maradoztak el, a valóság elképesztő.”
    Ezért mondom, hogy el kéne lövöldözni az amraamokat. Olyan ütemben, hogy mire végleg lejárnának, fogyjanak el.

  50. Ezért mondom, hogy el kéne lövöldözni az amraamokat. Olyan ütemben, hogy mire végleg lejárnának, fogyjanak el.

    Aerophyl leírta, hogy nem volt soha több ezer rakétánk. Miért kellene ellövöldözni élettartamuk vége előtt? Ha levegőben kibír ~1000 órát, akkor földön tárolva vajon mennyit?

    Hányszor kell még elmagyarázni, hogy nem véletlenül van igen fejlett BVR modellezés a gépekben, hogy tudják saját maguk imitálni a környezetet? Nem a ’70-es években vagyunk. Minek előnni őket? Csak egy jó okot monjd…

  51. Az R33as egyik fő célpontja az SR71es lett volna. A 19 km magasan repülő MiGről indították volna, a fölötte 3 km-re 2,4 Mmel repülő Blackbirdre. Ha máshova nem is, ide kellett volna a nagy sebesség.

  52. Allesmor Obranna

    “Akkár nálam többet tud? Mert a Szu-35 gépeket én jelenleg csak oldalszámról és festéről ismerem fel, meg a ráaggatott súlymakettről. Ha Szu-27 mintára festenéd és mellé raknád, akkor bizony vakarnám a fejem.

    Milyen markánsan eltérő külső ismertető jegye van a 35-nek, ami nincs a 27-nek? A plusz fegyvergerenda sem az, mert levehető.”

    Az új Szu-35-ösök és a Szu-27-esek jól megkülönböztethetőek. Más az orrkúp, kétkerekes az orrfutó, vektorálható a fúvócső, ez utóbbi a TVC rendszer miatt valamivel hosszabb, más az oldalkormány.
    Mindenkinek, akinek ilyen jellegű gondjai vannak ajánlom a következő képgyűjtemény oldalakat:

    Airliners.net/search, vagy a russianplanes.net. Ezekbe be kell írni, hogy Su-35BM, Su-35S, vagy Su-35, netán Su-27M és melléjük a Su-27-et. Meg kell nézni, mit dob ki a gép, sokszor a Su-35 egyértelmű keresési feltétel ellenére a Su-27-eseket is bedobálja, de ha már megvan egy Su-35S, akkor elég csak rákattintani a képnél levő névre és máris pontosabb lesz a szűrés. Ezek után el kell kezdeni sasolni és egyből kijönnek a különbségek. Ezen felül el kell olvasni mindazt amit Aerophyl ír az Aranysasba és össze is áll a kép.
    Akinek ez nem tetszik, nézze meg a magyar wikipedia Szu-35 szócikkét, annak jelentős részét én írtam, olyan is, de legalább mindent belezsúfoltam, amit akkor a teljes sztoriról tudtam. Meg nekem az is a segítségemre van, hogy nézegetem a paralay.com-ot, mert az oroszok iszonyat aprólékosan összegyűjtöttek mindent, így ott már végképp megvan minden idáig legyártott példányról annyi kép, hogy az már elegendő egy életre, hogy ránézésre meg tudjunk különböztetni egy Szu-27-est egy Szu-27SzM1/2-től, vagy egy SzM3-astól, -35-östől, Szu-35BM-től, Szu-35Sz-től, UFÓ-tól.

  53. Az R33as egyik fő célpontja az SR71es lett volna. A 19 km magasan repülő MiGről indították volna, a fölötte 3 km-re 2,4 Mmel repülő Blackbirdre. Ha máshova nem is, ide kellett volna a nagy sebesség.

    Szerinted legyártanak ~400 db gépet kb. tucatnyi célpont ellen? Az SR-71 lényegében 20 éve halott. A gép mégis repül tovább. Talán mert nem a fő célpontja lett volna?

    Az SR-71 soha nem repült be a SZU, de talán még a VSZ légetérbe sem. Nemzetközi légtérben lelőni meg nem illdomos senkit, mert az nem vezet semmi jóra.

  54. Azért volt nálunk rengeteg AA rakéta, mivel Nyírtelken volt a VSZ azon központja, ahol a rakéták időszakos felülvizsgálatát és javítását végezték. Volt tároló kapactás és vasúti szállítási lehetőség is. Mai szemmel is tiszteletet parancsoló létesítmény a nyírtelki üzem, ami régi kapcitásának töredékével, de ma is működik. Az orosz légiharc rakéták repült óra élettartamáról pontos információim nincsenek, egyes hozzáértők szerint jóval száz óra altt volt az üzemidejük, ezt követően Nyírtelekre kellett vinni és ott újra bevizsgálni, hogy rendben működnek-e a rendszereik. Ha minden OK, akkor hosszabbítás, ha nem, akkor állapottól függően javítás vagy selejtezés.

  55. Az oroszok sem F-14-est, sem Phoenix-et nem kaptak az irániaktól. Ezt Toropov, a Vimpel hajdan volt főkonstruktőre nyilatkozta egy interjúban. Ellenben készséggel elismerte, hogy annak idején “a Sidewinder volt a mi egyetemünk, azon tanultuk meg, hogyan kell rakétát tervezni”.

  56. “a Sidewinder volt a mi egyetemünk, azon tanultuk meg, hogyan kell rakétát tervezni”.

    Ezt melyik változatra érti? Mert vittek haza tajvani nagyon korai változatot (B?), Vietnámban szedhettek össze újabbat (D és E?) és, ha a lelőtt IAF gépekből a z arabok segítettek, akkor szerezhettek akár még G változatot is.

  57. Az R77es gyári leírása szerint 50 órát bír ki repülőre függesztve. Vagy 50 felszálást betonról, vagy 20at szükségreptérről. Ez a qúrwa kevésnél is sokkal kevesebb. MB linkelte be az Index fórumba. Lehet, hogy nem pontosak az adatok, de sokat nem tévedek.

  58. Kimaradt, összesítve közel tízezer darab (!!!!) R-3, R-13 stb volt néhány éve tárolva Magyarországon, de ezek 95%-a csehszlovák, NDK, lengyel készletből származott.

    Ezért fizettek is vagy csak kellemtlen örökség volt? Most hol vannak ezek? Ezek szerint csak mi nem vettük komolyan a VSZ-ben azt, hogy a géphez legyen fegyverzet is? Vagy adtak volna a szovjetek, ha kell?

  59. Molni, a B-vel kapcsolatban mondta ezt Toropov. Később az NSZK-ból is szereztek egy ép példányt, autóban vitték át a határon. Vietnamban nem csak Sidewindert “találtak” hanem viszonylag ép Sparrow-t is, ebből lett később a K-25-ös, amely azonban nem lett sorozatban gyártva. R-27-esnél azonban felhasználták a tapasztalatokat, többek között a kormányrendszer hidraulika a jenki rakétából származik.
    Hogy most mi van a rengeteg ide hozott régi AA rakétával, azt nem tudom.

  60. Lehetséges-e egy F-15D-t többé-kevésbé felvértezni az f-15E képességeivel?

    Ezt attól függ, hogy hogyan érted. Ha kipakolod a teljes elektronikát, akkor elméletileg igen, de a két gép nem lesz ugyanaz, mert a sárkány nem azonos. A sem hajtómű sem feltétlen, mert csak az első szériás F-15E-k repülnek F100-PW-200-szal, a gépek másik fele -229-cel bír.

    Illetve a koreai f-15K állományt helyben nagyjavítják-e?

    Gőzöm sincs.

    Molni, az NSZK-ból egy B-t loptak el kémek egy raktárból.

    Ez mikor tűnt fel az illetékesnek? Nincs erről valami anyag. Nem semmi történet lehetett. Igazi facpalmos, mármint NATO oldalról. Jenki vagy német bázisról csenték el?

  61. A csapásmérő képességre lettem volna kíváncsi. Amúgy ha légiharcra kerül sor, a Strike Eagle képes-e leszedni a sima Eagle-t?

    Miért ne lenne képes? Mindkettő BVR légiharc fegyverzete echte ugyanaz. A -229-es hajtóművel repülő SE erőteljesebb főleg, ha éppen CFT nélkül repül. Persze ilyen eddig még nem nagyon volt, de elméletileg lehetséges.

    ui: az alap f-15-ös cikk után lesz-e F-15E/I/K/S/SG cikk?

    Lehet. De nagyon nem mostanában…

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.