|

Elhunyt a MiG legendás tesztpilótája

83 éves korában eltávozott közülünk a Pjotr Makszimovics Osztyapenkó, aki 30 éven át számos MiG berepülését végezte. A legendás hajózó vasárnap csatlakozott az égi kötelékhez.

Osztyapenkó nem kevesebb, mint 64 különböző változatú repülőeszköz fejlesztésében vett részt, a MiG-21, MiG-23, MiG-25, MiG-27, MiG-29 és MiG-31 típusok mellett repült az EPOS (105.11) űrjármű prototípusával is. Több mint 5000 órával és 10 000 leszállással büszkélkedhetett, ráadásul 8 világrekord tartója, melyeket az Ye-166-ossal (kísérleti MiG-21-es) és MiG-25-össel teljesített. A szovjet/orosz katonai repülés büszkesége 1979-ben túlélt egy katapultálást is, amikor egy MiG-31-est kellett minél előbb elhagyni. Sok kitüntetése mellett megkapta a Szovjetunió Hőse elismerést is.

Nyugodjon békében!

30 hozzászólás “Elhunyt a MiG legendás tesztpilótája”

  1. Allesmor Obranna

    Ami számomra igazán érdekes, hogy ilyen sokáig éltek/élnek ezek az emberek, akik egy igazán egészségtelen munkakörnyezetben éltek a hivatásuknak. A jókora túlterhelés ugyanis minimum szívnagyobbodást okoz, de még lehetne sorolni azokat a hatásokat melyek egy vadász, de főleg a berepülőpilótát értek/érnek.

  2. Molni, Terminator által belinkelt videóban az szerepel, hogy a 79-es katapultálás után (ami 70m-en volt), meg egyszer 80-ban is el kellett hagyni egy MiG-27-est. A repülést 81-ben fejezte be, mégpedig egy 29-esen.

    Egy kellemes hírt is: Szergej Bogdan március 29-én ünnepelte 50 éves születésnapját.

  3. a cikkíró versenyzőknek itt egy kis nyalánkság:

    http://www.dcbureau.org/201204097128/national-security-news-service/united-states-circumvented-laws-to-help-japan-accumulate-tons-of-plutonium.html#more-7128

    “While Japan has refrained from deploying nuclear weapons and remains under an umbrella of U.S. nuclear protection, NSNS has learned that the country has used its electrical utility companies as a cover to allow the country to amass enough nuclear weapons materials to build a nuclear arsenal larger than China, India and Pakistan combined.”

    konkrétan 70 tonna fegyverminőségű plutónium.
    és a cikk szerint 1945 augusztusára a japánok is csináltak működőképes atombombát, és el is lőtték, csak nem maradt nyersanyaguk továbbiakra, és amúgy se lett volna mivel célbajuttatni.
    csupacsupa nyalánkság kéremszépen.

  4. @amanitin

    Teljesen kizárt 1945-ben a japán atomfegyver. Alapvető ellátás nem volt meg. Semmiféle különleges, nyersanyaguk sem villamosáramuk sem lett volna elég. Az ország egy része éhezett, stb.

    A jenki források töredékével nem rendelkeztek semmilyen téren. Miért pont ez lett volna a kivétel. Tessék már megnézni a számokat. A japánok a háború előtti évben gyárottak ~ 48 ezer autót. Az USA meg 4,5 milliót. Kell ezt kommentálni?

    A Washingtoni Flottaszerződés kapcsán háboroktak az idióta japán admirálisok, hogy hogyan merik korlátozni őket és oda a terveiknek. Mikor az akkor meglevő japán flotta fenntartása olyan terheket rótt az állara, hogy agyvérzést kaptak tőleg a józanabbul gondolkodóak.

    (Tessék Olli-t olvasni.)

    Tetszik érteni? A japánok a ’41-es állapotnál kicsit nagyobb flottát is alig tudtak volna finanszírozni vagy tartósan megtartani az akkorit. Atomfegyver? Ugyan már… Nekem teljességgel sci-fi-nek hangzik.

  5. Nyugodjon Békében! A ki mennyit és mikor katapultált téma meg a pilóták életkora tekintve a munkakörnyezetet érdekes. A katapultálásokban a 49 éves Jurij Vasjuk tűnik nekem a legkeményebbnek eddig. Neki ugyanis eddig 2 katapultálása van,mégis aktívan repül,a Szuhojos adatlapja szerint a T-50-re is van már jogosítása.Hihetetlen,hogy mit bír a gerince. A pályafutását hozzá hasonlóan motoros műrepülő válogatott kerettagként és civil repülőoktatóként kezdő Jevgenyij Frolov pedig alig több mint egy hónap múlva május 17-én ünnepelheti 61. születésnapját.Ő is még mindig aktívan repül szuperszonikus vadászokon. Méghozzá nem is akárhogyan. Szinte hihetetlen látni,hogy miket művel vele,ha kezébe kerül egy egy vadászgép. Ha meg épp nem az akkor Szu-26-ossal vagy annak valamely változatával műrepül, hobbiképpen.

  6. “Nekem teljességgel sci-fi-nek hangzik.”

    némileg gyengíti a pozíciódat, hogy te a fotelben ülve okoskodsz, míg aki ezt állítja, az ott volt a helyszínen a koreai háború idején, azaz pár évvel 45 után.
    De mindez alapvetően csak történelmi kitekintés a belinkelt cikkben, a mondanivalón nem sokat változtat akár A, akár B a valóság.

  7. Ennyi erővel, ha egy Floridában élő hajléktalan objektívebb képet az jenki űrpogramról, csak mert a közelében van…? A japán ipari teljesítmény egyszerűen nem tette lehetővé magát a programot sem. A jenkik a világ vezetői fizikusait vonták össze hozzá, mínusz néhány német fizikus. Menny is? Úgy 100 vagy 200 ezer ember dolgozott a program csúcsán a fegyvereken? Hol volt ennyi japán ezen? Ennek nyoma lenne, még a Yamatoról is maradt fent ez-az, pedig szisztematikusan semmisítettek meg mindent, ami róla volt.

    Mondjk egy világhírjű Nobel-díjas japán fizikust a ’30-as évekből. Nekem egy sem jut eszembe…

    A szovjetek az atomkémekkel és gigantikus iparral érték el 4 év alatt a célt. A németek is óriások voltak Japánhoz képest. Gyakorlatilag semmit sem értek el…

    Sorolhatnám még az érveket, de minek…? :)

  8. Nem semmi pályafutás, lesz miről mesélnie odafent, bár mivel úgy is többnyire arrafele dolgozott, lehet látták:)

    A pilóták munkája lehet, hogy egészségtelen, de ugye vadászpilóták alapból is csak tökéletes fizikumú jelöltekből lesznek, akiket számos teszt alá vetnek, különös tekintettel a gyakori haláloknak számító keringési rendellenességekre. Szerintem ezért lehet, hogy általában sokáig élnek, no meg azért, mert ezt gyakori ellenőrzéssel, szűrésekkel és kondicionálással meg is kell tartaniuk.

    Japán már régóta csavarhúzós atomhatalomnak számított, a tudományos, ipari és technikai háttér bőven megvan hozzá, az ilyen projektek szokásos átfutási idejéhez képest pillanatok alatt össze tudnának rakni egyet, ha lenne rá igény és szándék.

  9. Jó reggelt.

    A 45 előtti japán állapotait jól mutatja hogy háború előtt 1,5 év kellett minimálisan egy japán pilóta kiképzéséhez. Ebben az időben nagy volt az írás tudatlanok száma is az országban.

    Japán vadász gépek se voltak igazán a toppon. Zéro jog gép volt csak hát ne volt semmi páncél védelme.

    Jól mutatja ezt ennek fontosságát. Kvadalkanel felett vívott híres légi párbaj amit egy hell cat és zero közt zajlott.

    Hiába volt viadal kezdetén a zero fölénybe. a hell cat páncélozott pilota fülkéje megvédte a pilotát a hátulról becsapódó lövedékektől. A zero pilótája meg ámult mert annyi a találattól az ő gépe tűzgolyóvá szelídült volna.

    Háborúba további fontos tényező volt hogy az amerikaiak 3-4 hónap alatt jó harcértékkel bíró pilótákat voltak kiképezni.
    Japán ezzel szembe csak kamikazékat tudta felmutatni. Kamikáza pilótákat éppen, hogy megtanítottak repülni.

    Akkor ezek után érdemes beszélni japán atomról? Mikor az USA egy idő után B-29-sekkel napi szinten több ezer tonna bombát szórt a japán városokra.

  10. Piloták kapcsán meg.

    Azt ne feledjük, hogy ezek az emberek munkájukat leszámítva. Ezek egészségesen éltek. Folyamatos orvosi ellenőrzés mellett.
    Emberi szervezetet nem a rövidtávú intenzív terhelés öli meg, hanem ha két intenzív megterhelés között az szervezett nem tud pihenni. Megújítani magát.

    Egy olyan ember aki folyamatosan a gyárba robottól, alkoholt fogyaszt dohányzik. Nem ne végez könnyed mozgást. Annak a szervezete folyamatos stresszbe lesz méreg anyagoktól nem tud meg tisztulni. Orvos ritkán látja.
    Az hamar elhalálozik

  11. A folymatos ellenőrzésnek mi köze ahhoz, hogy több ezer óra alatt szedték be a folyamatos nagy G terhelésket, nem 1 atmoszférás környezetben ücsörögtek szűk helyen? Az ellenőrzés nem tünteti el a terheléseket. A top teniszezőkre is orvosok hada vigyáz. Ennek ellenére a teniszkönyök kifejezés nem véletlenül született…

    Stresszmentesnek sem nevezhető a berepülő pilóta élete…

  12. “Sorolhatnám még az érveket, de minek…? :)”

    Hát kinek mi az elképzelése az érvelésről, ugye. Ha nálad az egy érv, hogy ‘a németek is óriások voltak, mégse jutottak semmire’, nekem semmi kifogásom, csak ehelyütt jelzem, hogy másnak nem feltétlenül az.
    Az eredeti állítást egyébként nem én tettem, csak idéztem, és nem kommentáltam, hogy szerintem mennyi realitása van. De ez csak egy apróság, ne akasszon meg.

  13. Moli itt a kulcs szó a folyamatos. Ez élettannal kapcsolatos abba pedig van gyakorlati és elméleti jártasságom is.
    Knoll Gyula repülős ezredessel hallgattam életrajzi beszélgetést, abban is benne van bizony az ilyen top pilótáknak a feletteseik biztosítottak pihenő időt.

    http://www.szentkoronaradio.com/letoltes/2011_09_17_hadakutjan

    Élettani döntő hogy a szervezet képes a pihenni, megújítani magát. Koros elváltozások akkor szoktak végbe menni mikor a szervezet nem képes pihenni.
    Pihenés kapcsán döntő annak minősége. Mentális és anyag csere folyatok tekintetében.

  14. Molni!
    Szerintem nem azért vállalják a kockázatot,mert nincs helyettük más. Ha az orvos azt mondja nekik,hogy már nem alkalmasak,akkor befejezik. Aki megszerette a repülést,és olyan szerencsés,hogy a munkája is az,nem csak a hobbija,az addig csinálja amíg csak tudja,és ők is elsősorban nem azért repülnek csak mert valamiből meg kell élni,hanem mert olyan nekik ez, mint a szerelem. A berepülőpilótáknak az oroszoknál mérnöki végzettségük is van,azzal nyilván vállalhatnának földi beosztást is. De nem akarnak,mert nagyon szeretnek repülni.Frolov már mindenféle korkedvezmény nélkül is,egy éve nyugdíjba mehetett volna,mert 60 év a korhatár. Nem tette,mert ennyire szeret repülni vadászokon is,és az orvos sem mondta azt neki,hogy ennyi volt. Amiért még ennyi idősen is repülhetnek szuperszonikus típuson,az az egészségügyi okok mellett a tapasztalat.Ha egészségügyileg valaki megfelel,és maradni akar,nyilván nem rakják ki. Frolov civil volt,válogatott műrepülő pilótaként került a Szuhojhoz,miután elvégezte a repülőipari minisztérium berepülőpilóta iskoláját.Ott látták a tehetségét,és mivel alkalmas volt,ezért légierős múlt nélkül is bekerült a Szuhoj katonai programjaiba,repülhette a vadászokat. Az eredményt meg látjuk. Több fejlesztési program,például Szu-37 vagy a Szu-27Szm program főpilótája volt. Rekordokat repült a P-42-vel,kitalálta a horog nevű manővert,stb. Ilyen kincset érő pilótát,meg ha az orvos mindent rendben talál,hülyék lennének nyugdíjba küldeni.Fiatalok is vannak,ott van például Andrej Sendrik,aki jelenleg 3. osztályú berepülőpilóta. Ő egyébként a Szuhoj egyik berepülő navigátorának,Vlagyimir Sendriknek a fia. Rajta kívül is vannak fiatalok,akiknek persze még sok év mire megszerzik,az első osztályú,vagy a létező legmagasabb,az érdemes fokozatot.Van utánpótlás. Ha nem lenne,akkor Pugacsov még mindig repülné a Szuhoj vadászait.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.