|

India két atom-tengeralattjárót állít hadrendbe idén

Feltételezem túl nagy meglepetést nem fogok azzal okozni, mikor azt írom, hogy ezek közül az egyik az oroszoktól lízingelt, Akula II-osztályú K-152 Nyerpa, vagy ahogy az elkövetkező 10 évben hívják majd: az INS Chakra.

A Szovjetunió összeomlását gyorsan követő orosz anyagi összeomlás következtében 2004-ig befejezetlenül álldogáló SSN építésének befejezését India finanszírozta meg azzal a célzattal, hogy a projectbe beleölt pénzért cserébe az elkészülte után 10 évig az Indiai Haderőt szolgálja majd az egység. Az 1993-ban elkezdetett építésű atom-tengeralattjáró végül 2008-ban csobbant a vízbe.

Ismert, hogy a Nyerpa tesztelését végzők számára 2008 tragikus eseményt tartogatott – 2008 novemberének első felében, egyik csendes-óceáni tesztútja során, a váratlanul működésbe lépett tűzoltó rendszer következményeként 20 ember vesztette életét fedélzetén, ami után egyes vélemények az egész lízing történet megkérdőjelezték. Az Orosz Haditengerészetnél 2009-ben hadrendbe állított K-152 Nyerpa persze továbbra is kellett az indiaiknak, akik hosszas várakozás után csak 2011 év végén vehették át a már várva várt játékszerüket.

A Nyerpa 2012. január 23-án, még Oroszország területén vette fel hivatalosan az INS Chakra nevet az Indiai Haditengerészet állományában történő hadrendbe állítása részeként. A formális hadrendbe állításra azonban csak a tegnapi napon, azaz április 4-én került sor a Chakra honi kikötőjének számító Visakhapatnamban.



India másik, még az idei év folyamán hadrendbe álló atom-tengeralattjárója meg természetesen az Arihant-osztály névadója, az INS Arihant lesz. Mely egyben India első saját fejlesztésű és építésű atom-tengeralattjárója – és mely többek szerint az 1988-1991 között bérelt szovjet, Charlie I-osztályú SSGN-re alapoz. A 4 egység erősre tervezett Arihant-osztály tagjai ugyanakkor nem SSGN-ek, hanem SSBN, azaz ballisztikus rakéta hordozó atom-tengeralattjárók lesznek. Jelenleg csak az Arihant van hadrendbe állíthatósághoz közel, 3 “kollégája” az építési folyamat különböző szakaszaiban tart.

Illetékesek elmondása szerint az Arihant tesztelése igen jól halad, várhatóan pár hónapon belül sor kerülhet a hadrendbe állítására. Ezzel párhuzamosan halad rakétafegyverzetének a K-15 Sagarika SLBM-nek tesztelése is – a maximálisan 1 tonnányi hasznos teherrel mindössze 700 kilométer hatótávolságú ballisztikus rakéta legutóbbi tesztjére márciusban került sor. A szóban forgó kisméretű SLBM-ből az Arihant-ok elviekben egy tucatnyit tudnak majd magukkal vinni – indítótubusból azonban csak négy van ezen tengeralattjárókon, ezeken osztoznak a rakéták.

Az Arihant-osztály kialakítását szemléltető ábra

Arihant-osztály – baby boomer ,

58 hozzászólás “India két atom-tengeralattjárót állít hadrendbe idén”

  1. onedinkapitany

    Már miért ne tarthatná? Ne felejtsd el, nem csak az oroszokkal, a jenkikkel is legalább ilyen, vagy hasonló viszonyt tartanak fenn, bizonyos szinteken India fejlettebb eszközökkel rendelkezik (fog rendelkezni), mint a sárgák. Példának okáért ott a oroszokkal közös PAK-FA project, ami mostani álláspontok szerint hamarabb fog szolgálatba állni, mint a J-20. Úgy hogy én messze nem becsülném alá a képességeiket.

    Egyébként meg Kína és India céljai közel azonosak, a saját környéküket, part menti területeiket akarják uralni.

  2. Úgy kirugdosnék pár nyugati emberkét Indiába csak hogy láthassa hogy élnek a hétköznapi emberek.
    India csak azért demokratikus mert Amerika annak tartja.

    “Már miért ne tarthatná?”

    Hát ha még több millió koldust szeretne akkor mért ne, bár igaz minden ucára jut belőlük már most is .És hogy 20 év múlva ? áááá hagyjuk.

    “ami mostani álláspontok szerint hamarabb fog szolgálatba állni, mint a J-20.”

    Erről van valami infód ?

    2017-be az Indiai gép ott fog járni ahol a pakfa 2010-ben .

  3. onedinkapitany:

    “Ha Kínának van, akkor Indiának is kell. Szegény hinduk, még nem mérték fel, hogy hosszú távon úgysem tarthatják a lépést Peking haderejével.”

    Kína gazdasági potenciálja valóban nagyobb, így igazad van, hogy nem fogják tudni túlszárnyalni őket, ugyanakkor a hadsereggel kapcsolatos politika logikája az, hogy nem akkora haderővel kell rendelkezni, hogy erősebb légy a másiknál, hanem akkorával, hogy a másiknak ne érje meg megtámadni téged. Persze jobb lenne az erősebb hadsereg, csak hát ahhoz megfelelő gazdaság is kéne.

  4. Atért érdekes megoldás ez a Baby Boomer. Az Indiai-óceán elég mély bárminek, csak nem a laposvíz Sárga-tengerre készül az Arihant?
    A kis hatótávú rakéták miatt így is a D/E (AIP) tengók területére kell behatolnia, ha ki is akarja lőni őket. Ahhoz viszont a nuki hangos, hiába van hétágú csavar a végiben. Nem értem, az egyik koncepció üti a másikat.

  5. roni “Úgy kirugdosnék pár nyugati emberkét Indiába csak hogy láthassa hogy élnek a hétköznapi emberek.
    India csak azért demokratikus mert Amerika annak tartja.”

    Én a töri tanár helyében téged rugdosnálak meg. Két független dolgot kötsz össze. A demokrácia egy államforma. Attól mert vhol demokrácia van lehet ott gazdagság meg szegénység is.

    “India csak azért demokratikus mert Amerika annak tartja.”
    Ez is gyöngyszem…. jáj… Kezdjük úgy, hogy Amerika az egy kontinens. Aztán… folytassuk úgy, hogy India is demokráciának tartja magát. És a legszebb, hogy még NYEUs értelembe véve is India demokrácia.

    a többi bekezdés is hasonló csoda… :)

  6. little: ha csak egy nuki fejet raknak rá 1.900kmet repül. És átmeneti megoldás amíg el nem készül az Agni3 SSBN verzioja az meg mirvel is ~4000kmet megy.

    Így remélem tiszta. Teszem hozzá így is nagyon öszvér megoldásnak tűnik. És 4ilyet rendeltek eddig…

  7. Az Indiai Demokráciába nincs értelme belemenni mert Indiába nincs demokrácia (az Indiaiak szerint és az állam szerint se az tény viszont hogy USA és az Eu is a demokráciák közé sorolja ha az érdeke úgy kívánja ha meg úgy akkor a kasztrendszerrel dobálózik… az hogy India berendezkedése micsoda az épp az aktuális szitun és a világeseményein múlik “Milyen ing van épp az Eu és USA vezetőkön”) Ez a tengóverseny meg tényleg érdekes, de ez az egész fegyverkezési verseny kezd már lassan túlnőni magán és én attol tartók hogy nem lessz 2. hidegháború…

  8. “A demokrácia egy államforma.”

    Nem is értem mért verik a seggüket a jenkik az orosz választással kapcsolatba pedig Oroszország is demokratikus.(csak a nyugatnak nem vajon mért ?)
    Ha holnap indiának 10 rephordozó lenne hidd el a jenki számára ők sem demokrácia lesz hanem kegyetlen hóditók meg stb.
    Papíron meg minden szép.

  9. Roni a demokratikus ne zavarjon meg Észak-Korea is demokratikus köztársaság… ez a demokratikus szó egy állam nevébe egyáltalán nem a berendezkedési formára utal vagy csak részben ez csak annyi hogy nem királyság és van választás… (hosszú lenne belemenni) De a hiánya se jelent semmit lásd Magyarország

  10. Roni 2006 sehogy se volt beállítva külföldön ugyan úgy ahogy a mostani helyzet se az az igazság hogy magasról tesznek rá mi folyik othol vagy mi nem az hogy othol felkapnak 1-2 cikkett XY újság 20 oldaláról és úgyálítják be othol mintha címlap lenne az egy dolog népbutítás és tüzelés 2006os események nem kaptak nagyobb felhajtást mint egy Tottenham meccs utáni randalírozás.

  11. “little: ha csak egy nuki fejet raknak rá 1.900kmet repül. És átmeneti megoldás amíg el nem készül az Agni3 SSBN verzioja az meg mirvel is ~4000kmet megy.”

    Nekem még ezzel együtt is vérgagyinak tűnik! Csak emlékeztetnék rá, hogy a múltkor, egy másik tengós cikkhez beraktam egy linket, amelyben egy _orosz_ katonai szakértő tartja visszalépésnek a Bulavát a Sineva + Liner duóval szemben, összevetve a Bulava 8 ezer km-es hatótávját a Delták rakétáinak 12.500 km-ével. Az indiánok meg jó esetben majd a közeljövőben kiizzadnak egy 4 ezer km-es hatótávú röppentyűt? Ráadásul milyen az, hogy nincs minden rakétának saját indító tubusa, hanem összesen 4 van, oszt’ a salvónál majd az indító személyzet tépjen egy-egy sorszámot? Ez kicsit olyan érzés lehet, mintha egy elöltöltős kovás puskával akarnának harcolni mondjuk egy AK gépkarabély ellen. Szegény próbanégereknek tényleg nem magyarázta el senki a nagyhatalmak közül, hogy pont az atomtengeralattjáró-flotta kifejlesztésén és megépítésén nem lehet olcsójánoskodni?

  12. Roni

    “2017-be az Indiai gép ott fog járni ahol a pakfa 2010-ben”

    Szerintem valamit keversz. Én éppen hogy a Pak-Fa-ról beszéltem nem pedig valami saját indiai gépről. Korábban már többször ki lett tárgyalva, hogy 2015-16 tájékán kezdődhet a szolgálatba állítása, szemben a J-20-al, ami az évtized vége felé esedékes.

    De ha ettől el is tekintünk, tudok más területet is, ahol előttük járnak. Kína most építi az első repülőgép-hordozóját, miközben nekik az INS Viraat, egy britektől megvásárolt hordozó, ha nem is mai darab, de még mindig szolgálatban áll, már vagy 25 éve, és ugye az oroszoktól is hamarosan átvesznek egyet + még egy saját hajóosztályt is terveznek.

    De ha még nem is érik be Kínát, akkor is tekintélyt parancsoló a mostani haderejük. Ami nem elhanyagolható amellett, hogy Kína majdnem háromszor annyit költ védelmi kiadásokra.

  13. Akármit is pakolnak a rakéta tetejére, nekem akkor is fals az egész. Itt valami nem stimmel. Egy vadász tengóra SLBM tubusokat tenni? 4 indítót 12 rakétával????!!!! Képzeljétek el: kilövik a négy rakétát, majdnem az ellenség szájában, majd a raktárból tíz markos legény újra tölti a tubusokat? Akkor, amikor elindítottak egy olyan támadást, ami felfedi őket? Nyakukban az ellenséges flottával és légierővel és vadásztengókkal?
    Az az érzésem, hogy ezeket egyszeri bevetésre tervezik. De akkor miért nuki?
    Egyszerűbb lenne egy ekkora hajót robotrepülőkkel felszerelni.

  14. drone
    Abba szerintem mindenki egyet ért hogy India nem elhanyagólható.
    Az Indiaiaknak nem PAK-FA juk lesz hanem FGFA az elektronikától kezdve a hajtóműig szinte minden más lesz szinte csak a sárkány lesz PAK-FA
    Hordozó téren várjunk egy kicsit meg azzal a J-20 az évdized végével is

  15. Drone
    A J-20 (és a Raptor) 5gen gép. A PAK-FA több szakértő csak kb. 4,5 gen. Ebből már kapisgálható valami.
    A kínai állam és irányítási rendszere sokkal stabilabb, mint Indiáé. Jól láthatóan nagyobb a gazdasági és szellemi munkateljesítmény. India nem tudott egyedül kifejleszteni egy 5gen gépet, kellettek az oroszok. A kínaiak persze lopnak, de mégis sokkal kreatívabbak. kezdik túlszárnyalni orosz mestereiket.

  16. onedinkapitany

    “India nem tudott egyedül kifejleszteni egy 5gen gépet, kellettek az oroszok.”

    Az oroszok Indiával együtt kifejlesztettek az indiaiaknak egy 5.gen gépet ellenben maguknak csak egy 4,5 gen gépre tellett(holott a két gép tök ugyan az)…

    Gondolom nem kell magyarázat!

  17. Szerintem tubusonként 3 rakéta van betöltve… Maga a tubus nyilván full size SLBM-hez van méretezve viszont a jelenleg rendelkezésre álló rakéták jóval kisebbek. Amúgy pl az USA és a többi fejlett állam azt gondolom azért tartja Indiát demokráciának, hogy ne kelljen automatice befogadni a tarisznyás purdékat…

  18. Az indiai elit helyében más pályát követnék. Akár területi engedmények árán, de javítanám a Pakisztánhoz fűződő viszonyt, és elsőbbségét elismerve jó kapcsolatokat építenék ki Kínával. Akkor nagyságrenddel csökkenteni lehetne a katonai költségvetést, a légierőnek elég lenne 50 Szu-30MKI és mondjuk 100 FC-1, a haditengerészetnek pedig 1 tucat korszerű rakátás romboló, rakétás fregatt.
    A felszabaduló pénzt a szingapúri, japán, kínai, dél-koreai modellek alapján tudományos fejlesztésre és kutatásra, iperfejlesztésre, a mélyen lenézett (I. máig kasztrendszerben él!) köznép életkörülményeinek, iskolázottságának javítására lehetne fordítani. Így az ország talán 20 év alatt felzárkózna-közelítene Délkelet-Ázsia említett él-országaihoz.

  19. Roni

    Ivánék elküldik a Kuznyecovot tatarozni de amíg a dokkban rágyújtják az állványzatot Putyin eldönti,hogy megunja a Szomáliai kalózokat ezért rendet tesz az országban úgy,hogy nemes egyszerűséggel megszállja azt.
    Erre képes hordozó nélkül is de azzal sokkal könnyebb dolga lenne.

  20. “Erre képes hordozó nélkül is de azzal sokkal könnyebb dolga lenne.”

    Egy térségbeli csatározásban a légerő döntené el a harcot,azok pedig az Oroszországból is indúlhatnak pl-34 szu-30msz .
    Persze ettől még jó lenne nekik hisz sz-400 és sz-500 ak-630m2 már megtudnák őket védeni nem úgy mint a szu időben.
    Sajnos 2020-ig nem kapnak új rephordozót pedig tervebe volt nekik már 2007-ben.
    Akkoriban már épült az új dokk amibe akár 10 000 tonnás hajót is készíthettek volna.

    http://www.militaryphotos.net/forums/showthread.php?113094-Russia-to-Build-New-Aircraft-Carrier

  21. onedinkapitany

    Azt írtad,hogy a PAK-FA egy 4,5 gen gép de az indiai FGFA már 5.gen holott a kettő tök ugyan az a gép.

    Egész konkrétan ezt írtad
    “A J-20 (és a Raptor) 5gen gép. A PAK-FA több szakértő csak kb. 4,5 gen. Ebből már kapisgálható valami.
    A kínai állam és irányítási rendszere sokkal stabilabb, mint Indiáé. Jól láthatóan nagyobb a gazdasági és szellemi munkateljesítmény. India nem tudott egyedül kifejleszteni egy 5gen gépet, kellettek az oroszok.”

    Szóval magadtól kérdezd,hogy hol van.

  22. Roni

    Konkrétan a szomáliai példánál maradva nem kéne oda hordozó elég lenne ha elfoglalnák Mogadisu repterét és onnan üzemeltetnék a csapásmérőket a továbbiakban(gépekre szükség van de azt az 1-2 hetet ki lehet bírni amíg alkalmassá teszik a repterek a saját gépeik üzemeltetésére).

  23. Üdv!

    ON

    Nyerpa/INS Chakra:
    Az indiaiak igen komoly játékszert kaptak/lízingelnek, ilyen kaliberű tengója senkinek sincs a környéken. Ebből a hajóból egy is sok.

    Arihant:
    Én nem látom tragikusnak a helyzetet, a Babyboomer nagyon találó kifejezés. Relatíve olcsó, kicsi, igaz, csak 4 indító tubusa van. Ebből indíthat 12 db kis hatótávolságú ballisztikus rakétát, amelyek viszont közvetlen katonai fenyegetést jelenthetnek a környező államok területeire, pl. Malajzia, Mianmar, Banglades vagy Pakisztán.
    Igaz, nem mérhető az amerikai vagy orosz csúcsboomerekhez, de az angol, francia vagy kínai társaikhoz sem. De ha jobban megnézem, másnak nincs is ilyen kategóriájú hajója. Így viszont India lehet a hatodik a sorban.

    Félve jegyzem meg ismét, hogy India ezzel együtt már fejleszti a saját szárazföldi telepítésű ICBM rakétáját, sikeresen tesztelte a kis hatótávolságú ballisztikus rakéták elleni saját fejlesztésű rakétavédelmi „rendszerét” (jelen pillanatban Indiával együtt összesen 4 állam rendelkezik ilyen rendszerrel).
    Igaz, modern vadászrepülőgép vagy szuperszonikus cirkálórakéták ügyében elkel az orosz segítség (a Nyerpáról nem is beszélve), de India olyan útra lépett, amely előbb-utóbb robbanásszerű technológiai fejlődést jelenthet számukra a korábbi szinthez képest. Mindezt úgy, hogy a „kis lépések” elvét betartva a saját nemzeti iparukra építik rá fokozatosan. Ez hosszú távú stratégiát jelent, de a végére megalapozottá válhat a további, immár akár önálló fejlesztések beindítása is.

    Üdv: M

  24. Szia monyok

    Úgy tudom, hogy a fő gond, ami miatt egyenlőre kételkednek a Pak-Fa lopakodó képessége miatt, az a szívócsatorna kialakítás. Szemből benézve egyenesen látni az első turbinafokozat lapátsorát, ami az egyik legnagyobb visszaverő felület. Erre is vannak megoldások, a szívócsatorna belsejének, és talán a lapátoknak a radarabszorbens bevonása, vagy egy szűrő beépítése, mint a Super Hornetnél, de ez pl csökkenti a tolóerőt. A kabinablak széle teljesen szögletes, elvileg ez is nagy visszaverő felület. Az AS-ban egy nagyon jó cikket írtak talán fél éve a Pak-Fáról az eddig összegyűlt adatok ismeretében, ott olvastam ezeket is.

  25. Szia Roni

    Azt hiszem jelenleg két századnyit tudna elvinni, de a most kezdődő felújítás, átépítés során kiépítik a hangár előtti rakétaindítókat, és így kibővítik a területet, szóval plusz egy századot biztos be tudnak majd még zsúfolni:)

  26. Figyu Tcat, mit találtam:

    http://rusnavy.com/news/newsofday/index.php?ELEMENT_ID=14782

    Még haza sem ért a leendő kikötőjébe a Nerpa, de máris egy újabb Akula kellene a kis telhetetleneknek. Ha Gandhi még élne, úgy baxná nyakon a politikai döntéshozóikat, hogy a levegőben éhenhalnának. Többszázmillió éhező polgáruk van, többségében gyerekek, a “szent” teheneik állapota láttán pedig agyérgörcsöt kap a Geenpeace. De nekik máris kell egy új Akula, sok tízmillió dollárért, miközben még azt sem tudják, hogy az első mennyire válik be a helyi üzemeltetési körülmények között…

  27. “Úgy tudom, hogy a fő gond, ami miatt egyenlőre kételkednek a Pak-Fa lopakodó képessége miatt, az a szívócsatorna kialakítás.”

    Igazából nem. Ahogy írod ez kezelhető, még ha a teljesítményre nem is lesz jótékony hatással. Ellenben sok mindent nem tudom hogy fognak kezelni pl nézz rá gépről alulról a “két kerek kályhacsőre.”
    pl nemcsak F22, J20nál is figyeltek erre.

  28. Fade

    “Ellenben sok mindent nem tudom hogy fognak kezelni pl nézz rá gépről alulról a “két kerek kályhacsőre.””

    Ezzel várjuk meg az új hajtóműveket,mert nem a mostaniak lesznek a gép hajtóművei(az még nincs kész).

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.