Az orosz – indiai koprodukcióban megszületett, a piacon nagy érdeklődést kiváltott, „multiplatformos” BrahMos szuperszonikus robotrepülőgép hiperszonikus változattá fejlesztése korábban sem volt véka alá rejtve – A. P. J. Abdul Kalam egykori indiai elnök, illetve az indiai rakétaprogram igen jeles alakja tavaly nyáron, az első BrahMos indítás 10. évfordulóján arra kérte fel a BrahMos Aerospace vállalatot, hogy kezdjenek hozzá a hiperszonikus változat fejlesztésébe.
Míg India rakétaembere a beszédében elhangzottak alapján egy újrahasznosítható változatot képzelt el, mely a harci rész célba juttatása után visszarepül indítójához, addig a BrahMos tényleges továbbfejlesztését végzők közelmúltbeli nyilatkozata alapján, a kompatibilitás megtartása végett a jelenlegi BrahMos méreteit és tömegét megtartva hoznák össze az új robotrepülőgépet.
BrahMos – haditengerészeti változat ,
A Delhiben megrendezett Defexpo 2012 pénteki napján Praveen Pathak, a BrahMos fejlesztéséért felelős program vezetője úgy nyilatkozott, hogy Oroszország és India jelenleg éppen tárgyalásokat folytat a leendő hiperszonikus robotrepülőgépről. Elmondása szerint a közeljövőben közös munkacsoport áll fel, mely a tényleges tervezést végzőkkel karöltve meghatározza a technikai paramétereket, illetve megállapodik arról, hogy a két fél milyen mértékben járul majd hozzá az Mach 5 – Mach 7 sebességtartományt megcélzó rakéta fejlesztéséhez.
„Olyan fegyvert akarunk alkotni, mely méreteiben és tömegében nem nagyon különbözik a jelenlegi BrahMos robotrepülőgéptől, ami így indítható lenne a jelenlegi BrahMos változattal rendelkező hajókról és mobil indítóállásokról. Ebben az esetben ezeket nem lenne túl nagy feladat hiperszonikus csapásmérésre alkalmassá alakítani.”
Üdv Tcat!
Ebben látok komoly fantáziát, már az alap BrahMos is eléggé tiszteletet parancsoló szerintem. (Legalábbis nem örülnék, ha ilyenek célpontja lennék.)
Ha Littlejohn is erre jár majd, akkor kérdezném Tőle is, hogy tud-e valami bővebbet erről a torpedóról:
http://www.youtube.com/watch?v=EDEnhtrjR3U
Úgy tudom, hogy már nem mai gyerek (70-es 80-as évek?), de még 2012 környékén sem tűnnek avultnak.
Üdv: M
A kérdés az hogy az irányítórendszer mennyire naprakész. Mind2 oldal dolgozott ilyen eszközökön, nyugati részről az ASROC és fejlesztett változata a VL-ASROC (Vertical Launch Anti-Submarine ROCket)került kifejlesztésre, ami jelenleg is szolgálatban van. Ez egy rakétahajtóművel rendelkező eszköz ami harci részként egy önirányító rendszerrel ellátott torpedót hordoz. A kilövés után inerciális rendszer vezeti a célkörzetbe ahol útjára indítja a Mark-46 , Mark-54 torpedót ami (ideális esetben) felderíti és megsemmisíti a célt. A másik vonal a SUBROC/RPK-2 ahol a rakéta egy nukleáris mélységi töltetet hordoz harci részként. Az utóbbi esetben jelentősen kisebb annak esélye hogy hatásos ellentevékenységet folytassanak ellene, azonban alkalmazási lehetőségei épp a nukleáris töltet miatt igen csekélyek.
Üdv Duck!
Nem tudom, hogy a célpont milyen távolságban volt (egyes források 50 km-t írnak), de nem tűnik rossznak így elsőre:
http://www.youtube.com/watch?v=iRyOWawaT_U
Üdv: M
Az RPK-2 Viyuga/SUBROC páros is hasonló hatótávval rendelkezik, így amíg közelebbit nem tudunk a hordozott harci részről, addig nincs miről beszélni.
A Brahmos/P-800 jelenleg elég potens eszköz aminek egyenlőre nincs versenytársa nyugati oldalon, de azért azt nem szabad elfelejteni hogy itt szemléletbeli különbségek is vannak. Meglátjuk majd mit hoz a jövő. Azért nagyon megnéztem volna az EU stb illetékeseket amikor megtudták hogy az oroszok eladtak Szíriának 2 Bastion rendszert 62 db P-800 rakétával…
72 db rakéta…
Bastion-P:
http://www.youtube.com/watch?v=7biboPXjiFk
Viyuga/Subroc
A fegyver nagyon hasznos tud lenni pl ha az aktiv szonarral vagy helivel federitettek a tengot messze elol hatul oldalt. Ugye kozelmenni hozza nem szerencses mert a mai korszeru torpok 50+ km hatotavval rendelkeznek. ( Sot )
No ez a fegyver ilyenkor jut szerephez. A lenyeg hogy odalojj a tengo korzetebe. Viszont van egy sarkalatos pontja a raketanak. Meg pedig hogy kiloves elott a torpnak ( ami egy konnyu torpedo tehat nem 533 hanem 327 mm es ) Milyen kutatasi parancsot adsz.
Alapvetoen ketfele van. Az egyik a kigyozo. Ilyenkor a torp elkezd kigyozo mozgast vegezni es igy kutatja fel a celt maga ELOTT. A masik a korkoros spiralis kutatas. Ekkor egy koron mozog a torp mikozben spiralis alakban sulyed.
Ha van eleg pontos infod a tengorol akkor a korkoros jo mert nem engedi ki es tuti ratamad. Ha viszont nemtudod a pontos helyet csak vektorod van akkor ele kell tenni a torpot a tengonak a celnak es a kigyozo kutatassal megkeresi. Ez utobbival az a problema hogy ha mogelosz a tengonak akkora budos eletbe nem talalja meg a celt, vagy ha tul ele akkor meg kifut az uzianyagbol akutoltesbol.
A Viyuga és a SUBROC harci részként nem önirányított torpedót, hanem mélységi atomtöltetet hordoz. Ez annyiban előny hogy nincs szükség közvetlen találatra, hátránya a magas alkalmazási küszöb. Az ASROC és a VL ASROC hordoz önirányított torpedót.
Hm….. 5 vagy 7 M sebesség ?? Akkor nagy magasságban támad ?
Mert földközelben az a fránya súrlódás…az aztán gond !
omega
Ekkora sebességnél akár magasan is lehet mert nincs olyan légvédelmi eszköz ami hatékonyan tudná támadni.
duck !
Egyes pletyik szerint a Kurszkot is egy Viyuga tette lapatra amit a Pjotr Velikijrol lottek ki.
Szerintem a legkorszerubb lerakoknak az 5-7 M mar kezelheto.
Amugy ha ugyanebbe a meretbe akarnak belecipokanalazni egy M5-7 hajtast akkor a hatotavnak jelentosen csokkenie kell vagy valami forradalmit fognak alkotni.
Kuruc71
A Kurszkot szinte csak AK-val nem süllyesztették el :)
Az AMRAAM-nak is nagyot ugrik a hatótávja még sem lesz akkora mint egy HARM.
dudi
Ebben igazad van. Csak AK-val nem sulyesztettek meg el, de szerintem csak kicsit turelmesnek kell lennunk :-))
dudi !
Azért radarjele van, észlelni lehet, földközelben már talán támadható is.
De nagyon kíváncsi vagyok a repülési profiljára !
omega
Semmilyen rendszer nincs felkészítve ekkora sebességű manőverező célpontra.
Nem tudom Ki az Aki ilyet bekajál. Te azt gondolod hogy az oroszok olyan hülyék hogy a saját egységeikre nyitnak tüzet egy gyakorlaton? Eleve egy gyakorlaton ritkán használnak éles harci résszel szerelt eszközöket, vagy ha igen akkor ott nagyon szigorú koreográfia szerint zajlanak az események. Én inkább hajlok rá hogy a hivatalos álláspontot fogadjam el, még ha fenntartásokkal is. Ez alatt azt értem : lehet hogy nem pontosan úgy, és nem pontosan az történt amit mondanak, de nagy vonalakban fedi a valóságot a sztori. Az általad említett verzió olyan mintha a tatai harckocsizókat, vagy „0” ponti ellenerőt hajtanák ki hogy eljátsszák a Mi-24esek Sturm lövészetén a páncéloscélokat…
duck
A story ugy hangzott hogy a Kurszknak a behatolo szerepet kelett jatszania es tengos kapitanyoktol nem meglepo modon tojt magasrol a jatekszabalyokra . Elakarta kapni a Pjotr Velikiyt az azt vedo gyuru egyetlen nyitott reszen amerre az logyakorlatot tartott. Aztan ez lett a veszte.
De hangsulyozom hogy ez csak a huszadik valtozata a dolognak.
Semmilyen rendszer nincs felkészítve ekkora sebességű manőverező célpontra.
Soha nem szerettem az ennyire általános kiejeltéseket. Szegény hülye oroszok a Moszkva környéki ABM rendszerükkel. Igen, nukleáros töltetűek, de akkor is fel vannak készülve.
Egyébként meg lényegtelen, hogy fen magasan 5-7 Mach-hal rohangál. Az végfázisban le kell jönni tengerszintre. Pont. Ott meg 4 Mach felett semmi sem rohangál tartósan. Nincs az szerkezeti anyag, ami kibírná, meg úgy hajtómű teljesítmény sincs hozzá.
Egyébként szerinted az ABM elhárításra is alkalmas Patriot és Sz-300 változat akkor az hogyan alkalmas rá, ha mezei középhatótávolsgú robbanófejek ennyivel jönnek…?
Hiperszonikus sebességnél ráadásul főleg a végfázisban nem fog manőverezni. Ezért a számítástechnika mai fejlettségi szintjén nem igazán tudom mi lenne az akadálya a szükséges lőelemek meghatározásának.
molni
Miért kéne lejönnie?Felülről is támadhatja a hajót.Mekkora egy visszatérő egység és mennyi ideje van a rendszereknek a reagálásra?Mer egy Mach 7-tel közlekedő rakéta 2 perc alatt megtesz kb 300km-et ami a nagyjából a BrahMos hatótávolsága és nem nulla méterig lehet rá tüzet vezetni mert lehet,hogy teszem azt x-km-en belül már nem lehet SM6-os rakétát indítani mert egész egyszerűen mire tud a rakéta ráállni a célra.
Amúgy az oroszok a távol keletre telepítenek sz-400 rendszereket.
Lehet hogy észak Korea miatt.
„Ott meg 4 Mach felett semmi sem rohangál tartósan.”
Az indiaiak és az oroszok egy teljesen új hőálló szerkezeti anyagot dolgoznak ki .
Ha már így szóba hoztad:
http://alert5.com/2012/03/31/s-400-will-be-coming-to-russias-far-east/
http://alert5.com/2012/03/31/pentagon-quietly-deploys-sbx-ahead-of-north-korean-rocket-test/
Dudi lehet, harckocsikhoz értesz, de úgy érzem, hogy még a középiskolás fizika sem megy…
Számold ki, hogy ha hipotetikusan a hajó felett 20 km-rel robog egy ilyen és a cél víszintes távolsága 10 km, akkor egy M5.0 sebesség táján haladó testnek mekkora G tűrésnek kellene lennie, hogy elkezdjen süllyedni úgy, hogy mondjuk a radar benne lásson is célt vagy az IR fej… 20G felett. Kisméretű légharc rakéták bírnak ennyit úgy, hogy jóval kisbb a hőterhelés, mert nincs ideje átmelegdni a teljes rakéta testnek.
A régi M4.0 rakéták sem így támadtak. Pusztán a célok megtalálása és befogása miatt eleve szükséges süllyedni egy idő után. A máik a légellenállás. A légiharc rakéták tolóerő / tömeg arányát nézd meg. Az AIM-7F és AIM-9L-ét n+1-szer linkeltem. Vegyük az AIM-7F-et. 10 km magasságban M1.0 kezdősebességnél az 5 másoderces tengerszinten 5750 lbs tolórtő kb. 4 Mach tájára gyorít és az 1020 lbs tolóerő legfeljebb csak szintettartja ezt a sebességt. A rakéta teljes tüzelőanyaga kb. 70 kg.
A Brahmos ugye folyékony hajtóanyagú? Annak tudommal nagyobb a teljesítménysűrűgése, de azért kapjál a fejedhez. A légellenállás azonos keresztmetszet és Cd esetén is négyzetesen nő nagyjából. Akkor saccold meg, hogy micsoda tolóerő kellhet egy ekkora tömeg felgyorsításához, aztán ezen a sebességen tartásához. Akkor ezek után töprengj azon, hogy ha csak 20 km magasság táján lehetséges ez a sebesség, akkor mennyi lesz tengerszinten.
Egy repszimben ahol az AIM-54 nagyjából hozta a valós paramétereket 12 km magasságból indítva – 6 Mach feletti égésvégi sebesség 30 km-re felmászva – ott a rakéta alacsonyan 3 Mach-ot alig éri el.
Lehet álmodozni vad dolgokról, csak szerintem felesleges. Alacsonyan nem fog ennyivel robogni, mert szerkezeti anyag sincs, nemhogy tolóerő.
@Roni
A szűk keresztetszet nem maga a rakéta test, annak inkább a jő hővezetése a fontos szerintem. A belőlőéleken keletkező hőt azok viszik el, és azoknak kellene leadni. A nagy sebességeknél csak a gépek homlokfelület és beépőélek melegszenek nagyon. A szárnyak kilépő él akár a környezeti hőmérséklethez is konvergálhat erőteljesen… Mi a bibi? Az, hogy a rakétának vagy radar vagy IR vezérlés kell. Annak meg optikailag vagy EM szempontból átlátszónak kell lennie. Tehát a vastagság nem növelhető korlátlanul, mert akkor ezeknek fuccs. A műanyagok és kompzitok meg alapvetőek kibaszottul szar hővezetők, tehát maguktól soha nem oldják meg a problémát.
Nem tudom, hogy terveztek -e valaha hűtést ilyen eszközökbe, mert az IR fejnél alapból le kellene hűteni magát az infrafejet. Viszont a rakétában levő estleges hűtőfolyadékkal – folyékony nitrogén, argon vagy más hasonló anyag – az utazási fázisban is lehetne esetleg hűteni valahogy a fejrészt. Csak itt is az a bibi, hogy hiába hűtőd a műanyag / kompzit hátső felét, ha szar hővezető. Egyik felén jéggé fagy a másik meg már olvad…
@dudi
Az SM rakéták minimális indítási távolsága M3 sebességű közeledő cél esetén 12 km táján lehet. Egyébként meg ilyen közelre ott a RAM…
7 Mach sebesség és 10 km fordulósugárnál csak a centripetális gyorsulás 40 G felett van. Ehhez jön még lassulás, bár ez csak néhány G.
molni
A RAM-nak is van minimális indítási távolsága és azt is kb fele ilyen sebességű célok ellen tervezték.
molni
A Moskit 7 méteres magasságon 2Mach+-os sebességnél képes 10G-s manőverekre az utolsó másodpercekben ez szerintem van akkora terhelés mint 20km magasan 7Mach sebességnél.A példáidban a rakéták acélból készülnek mint az orosz szuperszonikus rakéták vagy titánból(mert olyan is van)?
Amúgy nem a hajótól 10km-re kezdenek el süllyedni hanem 50km körül emiatt sokkal kisebb lesz a G terhelés mint a te példádnál.
molni
Mindig írod,hogy magasan tud gyorsan menni de alacsonyan nem ehhez képest ezek nagyjából ugyan olyan gyorsak magasságtól függetlenül csak a hatótáv romlik drasztikusan(a Moskit pl magasan 3Mach tengerszinten pedig 2,5-2,7Mach ez nem olyan drasztikus különbség mint amiről te beszélsz).
Ezek a rakéták torlósugár hajtóművesek azt nem tudom,hogy az ilyen elvű hajtómű működhet-e szilárd hajtóanyaggal.
A H-22 is titánból volt majd 22 km magasan tudott csak 4 mach sebességgel repülni .
Aegist mindig is KH15 és tsai ellen tervezték, csinálták. Az pedig 30éve ment 5machal.
De ott az AEGIS ABM képessége. 7-8-10machos dolgokra lövöldöznek.
A Moskit 7 méteres magasságon 2Mach+-os sebességnél képes 10G-s manőverekre az utolsó másodpercekben ez szerintem van akkora terhelés mint 20km magasan 7Mach sebességnél.
Nem, nem és nem. A terhelés számszerűsíthető. A 10G nem negyven G. Nem igaz, hogy ilyesmiket kell olvasni. Ez középiskolás fizika…
A hőterhelés is legalább basic szinten összehasonlítható. Számold ki a torlóponti entalpiát.
Nem igaz, hogy ilyen töltelékszavak és vélemények puffogtatása helyet nem lehet basic szinten számolni és természettudományos megközelítést belevinni…
A példáidban a rakéták acélból készülnek mint az orosz szuperszonikus rakéták vagy titánból(mert olyan is van)?
Hol írtam acélt? Sehol. A titán hővezetését nem ismerem, meg kell néznem.
Amúgy nem a hajótól 10km-re kezdenek el süllyedni hanem 50km körül emiatt sokkal kisebb lesz a G terhelés mint a te példádnál.
És lám, pont emiatt lassul, méghozzá durván. Ha meg kiégett ah ajtóműve, akkor meg aztán végképp. A mezei légiharc rakéák esetén a 0 és 12 km -es magasság esetén vagy 66-100% égésvégi sebesség eltérés úgy, hogy 1 Mach táján indítják őket. A légkör sűrűségéről is találhatsz adatot. Lehet számolgatni ezt azt.
Miért nem veszi erre a fáradságot az egyszeri kommentelő találgatások helyet…?
A titánt és az acélt nem a hővezetése miatt kérdeztem hanem azért mert ezek kicsit erősebb anyagok az alunál így elvileg nagyobb G-terhelést bírnak ki.
Fade
„De ott az AEGIS ABM képessége. 7-8-10machos dolgokra lövöldöznek.”
Nem is nagyon találják el őket csak patika tesztek alkalmával.
Mindig írod,hogy magasan tud gyorsan menni de alacsonyan nem ehhez képest ezek nagyjából ugyan olyan gyorsak magasságtól függetlenül csak a hatótáv romlik drasztikusan
Szerinted mitől tér el drasztikusan a hatótáv, ha nem a sebességtől? Tényleg ennyire nehéz…? Az, hogy azonos tüzelőanyag fogyasztás mellett még, ha a tolóerő is nagyobb, akkor sem ér el akkora csúcssebsséget.
a Moskit pl magasan 3Mach tengerszinten pedig 2,5-2,7Mach ez nem olyan drasztikus különbség mint amiről te beszélsz).
Aha. És milyen fajlgos tolóerő fogyasztással? A vadászgépek utazósebessége mindenhol szubszonikus. A gép végsebessége kisebb egy picit nagy magasságon azonos fordulatszám esteén. Tengerszinten mondjuk 85-88%-os fordulatszámon az F-16C elér légiharc konfigben két pótossal 400 csomót (TAS). Nagy magasságon nagyobb fordulatszámon szükséges repülni. Mi az alacsony fogyasztás kulcsa és ezt honnan veszed észre?
Az AL-31 hajtómű maximálgáz tolóerő görbéi megvannak, de jellegre kb. minden hajtóműnél azonos.
http://iaro.3dmax.hu/images/2012/03/31/al31f_char.gif
Nagy magassában mondjuk kb. harmad akkora tolóerővel elérhető ugyanaz a sebesség, mint tengerszinten. A tolóerőre vetített fajlagos fogyasztás meg 2/3 a tengerszinihez képest. Tehát akkor a km vetített fajlagos fogyasztás mennyi is? Úgy kb a negyede lenne, ha a gép légellenállás tényezője nem változna a levegő sűrűsége és hőmérséklete miatt. Viszont látható a durva különbség.
Ilyen durva fajlagos fogyasztás eltérés simán lehet rakétánál is. Vagy gondolod viccből van az, hogy a Moskit és társainál alacsonyan az indítási táv kb. a harmada? Vagy az, hogy a légiharc rakétáknál az NEZ alacsonyan és magasan burtálisan eltér…?
Ezek a rakéták torlósugár hajtóművesek azt nem tudom,hogy az ilyen elvű hajtómű működhet-e szilárd hajtóanyaggal.
A Krug rendszer rakétája tudtommal ilyen, az kerozinnal ment.
molni
„Egy repszimben ahol az AIM-54 nagyjából hozta a valós paramétereket 12 km magasságból indítva – 6 Mach feletti égésvégi sebesség 30 km-re felmászva – ott a rakéta alacsonyan 3 Mach-ot alig éri el.”
Ezt írtad te én meg erre,hogy ezeknél a rakétáknál ez nem így működik.
A titánt és az acélt nem a hővezetése miatt kérdeztem hanem azért mert ezek kicsit erősebb anyagok az alunál így elvileg nagyobb G-terhelést bírnak ki.
Mármint azonos szerkezet esetén? Nem feltétlen. Ha megépíted 1:1-ben ugyanazt a szerkezetet, akkor a titán nem feltétlen lesz erősebb. Lehet acélnál gyengébb titánötvözetet csinálni, hogy a szakítószilárdság 20 fokon gyengébb. Vannak nagyon fasza szuperacélok, az áruk brutális. Ha a tömeg nem fontos, akkor megfelelnek. Az újgenerációs kazánok akár 700 fokos gőzzel is tudnak operálni. Persze fontos a tömeg, hiszena kazánnak is van tartószerkezete, de attól még nem lesz rosszabb a kazán, ha több acél kell a tartószerkezetben. A repülő eszközök estén a tömeg kis túlzással az alfa és omega.
Miért szeretik a titánt? Két dolog miatt.
1. 100%, hogy könnyebb lesz. Nagyájból azonos szakítószilárdság esetén könnyebb az acélnál. Sokkal. Alig a fele. Tehát ugyanazon rácsszerkezet estén – a feszülséggyűjtő helyek és más apróságokat elhanyagolva – ugyanazon szerkezeti elemeket beépítve könnyebb lesz a gép.
Az F-15 estén nem véletlen van ~25% titán tömeg% a sárkányszerkezetben. A gép üres tömege 12’700 kg.
Üres tömeg – két hajtómű tömege = 12’700 – (2 x 1’700 kg)= 9’300 kg.
Tehát a sárkányban van cirka 2,3 tonna titán. Akkor képzeld el, ha ehelyett acélt építesz be. Tegyük fel, hogy minden fuknciót képes az acél is teljesíteni. A gép üres tömege a 2,3 tonna titán részarány acéllalal való pótlás helyett 4 tonna lenne, tehát az üres tömeg 1,7 tonnával nőve. El tudod képzelni, hogy mennyire lenne erőteljes vadász? Sanszosan még mindig verné az F-4 Phantomot, de azért nem lenne az a istenkirálycsászár..
2. Magasabb hőmérsékleten jobban tartja a szilárdságát. Az F-15 esetén ez nem igazán volt szempont a beépítési helyek többségénél, kivéve a hajtómű tűzálló válaszfalát és egyéb hajtómű lemez anyagokat leszámítva. A főtartók esetén a tömeg csökkentés volt szükséges.
Viszonyításképpen, az F-16-ban 4% titán van. Már megint sikerült leőlni az F-15 cikk egy részét… :)
Persze az ötvözőktől sokminden függ a titán és acélnál is. Szilárdsági és rugalmassági paraméterek, fáradás-, hőtűrése és minden más.
Üdv!
5M utazósebességgel 50 km-t 30 sec alatt tenne meg egy ilyen fegyver. Ha a sebesség 5M-ről 3M-re csökken, akkor 50 km megtételéhez 38-40 sec időtartamra lesz szüksége.
Gyakorlatilag kijelenthető, hogy a célponttól 50 km-re süllyedni kezdő rakéta szűk 1 percen belül célpontot ér – amennyiben a sebessége 5M-ről indul csökkenésnek.
Ha a süllyedés előtti sebesség 7M, majd az 50 km-en 4M-re csökken a sebessége, akkor a becsapódásig 27 sec idő marad csak vissza.
Tegyük fel, az új hiperszonikus rakéta hatótávolsága lecsökken a mostani BrahMos felére, hiszen a méreteken nem akarnak változtatni. Ez nagyjából 140-150 km hatótávolságot jelent. 5M átlagsebesség mellett ez 91 sec időt hagy a hatékony ellentevékenységre.
A kérdésem:
Két flotta összecsapása esetén mekkora távolságról zajlana egy tengeri ütközet a hajók között? (Tegyük fel, az egyik flotta egy US hordozócsoport.)
És mekkora lenne ez a távolság, ha nincs egyik flottánál sem hordozó?
Üdv: M
Ezt írtad te én meg erre,hogy ezeknél a rakétáknál ez nem így működik.
Most már teljesen zavaros amit írsz…
Egy kicsit más fajta: Kalibr cirkáló rakéta, 4 db. egy közönséges konténerben:http://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%A4%D0%B0%D0%B9%D0%BB:Club-K001.jpg
5 perc alatt élesíthető, mehet kereskedelmi hajóról, kamionról, vonatról 5.15től :http://www.youtube.com/watch?v=RVEVD-Jiyu0
3 Mach-on és 10 méteres magasságban közelíti a célt, elvileg ezt kapnak Jaszenek is..
Montezuma
Ha van az egyik oldalon hordozó akkor a gépektől függ a távolság.Ha nincs hordozó akkor az alkalmazott rakétáktól.
Itt egy kicsit részletesebb a gyártó honlapon.:
http://www.concern-agat.com/products/189-club-k
Érdekes, hogy a műholdról élesíthető, azaz bárhol bármeddig utazhat egy kereskedelmi hajón titokban, állhat egy kikötőben…stb.
Üdv Dudi!
A helyzet az, hogy a flották közötti távolság ismerete nélkül csak találgatni lehet.
Ha van hordozó, akkor sem hiszem, hogy néhány repülőgép elég lenne az ellenfél flottája ellen, oda több kell. Ez viszont erősen lekorlátozza a gépek bevetési távolságát, ugyanis flották közötti összecsapásnál a saját flotta és a hordozó védelme a fő cél, nem a nagy távolságú csapásmérés. Nem hinném, hogy a nyílt óceánon a hordozótól túl messzire mennének a gépek.
Üdv: M
Montezuma
Egy hordozón van kb 50-60 csapásmérő ez egy olyan hajócsoport ellen ahol nincs légierő bőven elég úgy,hogy még a hordozót is meg tudja védeni pár gép.
„A helyzet az, hogy a flották közötti távolság ismerete nélkül csak találgatni lehet.”
Én úgy értelmezte,hogy a flották közti távolság volt a kérdés :)
És az a bevetett fegyverektől függ.
„Nem is nagyon találják el őket csak patika tesztek alkalmával.”
Emlékeim szerint legutobbi 6-7 SM3 teszt mind sikeres volt ezek között volt szimultán indítás is. Ahogy a legutobbi 8-10 thaad is :)
Végülis biztos lehetne ennél jobb is. :)
Fade
Attól még ezek patika tesztek voltak mert csak egy mezei visszatérő egységet kellett elfogni ami nulla ellen tevékenységet végzett.
Akkor mivel lenne érdemes kukára vágni egy CVN-t és annak kísérőit?
Egy brahmnos 2 sokba fog kerülni és ha ezek sem érnek semmit akkor mivel?
Tudom hülyén hangzik.
Pl a jenkik mivel ütnének ki egy orosz romboló csoportot ha azokon már sz-400 és sz-500 is lennénk ?
„Ezek a rakéták torlósugár hajtóművesek azt nem tudom,hogy az ilyen elvű hajtómű működhet-e szilárd hajtóanyaggal.”
A torlósugár hajtómű tüzelőanyag porlasztással működik, nem hiszem, hogy praktikus lenne szilárd hajtóanyaggal működtetni.
Emlékezz a V1-re.
Roni
„Akkor mivel lenne érdemes kukára vágni egy CVN-t és annak kísérőit?
Egy brahmnos 2 sokba fog kerülni és ha ezek sem érnek semmit akkor mivel?”
Már a BrahMos is nagyon sokat ér nem,hogy a fejlesztett változat.
Nem azzal van a baj,hogy szar a rakéta hanem azzal,hogy nem nagyon van olyan erő ami 40 ilyen rakétát indítási helyzetbe hozzon egy CBG-vel szemben.
„Pl a jenkik mivel ütnének ki egy orosz romboló csoportot ha azokon már sz-400 és sz-500 is lennénk ?”
Repülőkkel.Gondolom itt egy orosz hajócsoport vs CBG a felállás nem egy orosz hajócsoport vs bármi ami ami.
„Attól még ezek patika tesztek voltak mert csak egy mezei visszatérő egységet kellett elfogni ami nulla ellen tevékenységet végzett.”
Még ott is volt a mondatomban a szimultan.
De még ha „patika” tesztek lettek volna is akkor is az eredeti állításod nem igaz.
„Nem is nagyon találják el őket csak patika tesztek alkalmával”
Ezt írtam.Ebben mi nem igaz?Minden tesztet úgy végeztek,hogy szimplán ballisztikus pályán jött egy visszatérő egység.Semmi extrát nem csinált amit ma egy modern visszatérő egység csinálna.
A kinematikai teszek során úgy szeretném tudni, hogy a dudi szerint „patika tesztkörüményeknél” mitől más a 6 Mach, mint élesben?
Komolyan mondom, hogy egyre fájdalmasabb a HTKA kommentjeinek olvasása…
molni
Pl mert nulla ellen tevékenységet végeztek a visszatérőegységek?
Komolyan mondom egyre fájdalmasabb amikor teszed a hülyét.
„nem nagyon van olyan erő ami 40 ilyen rakétát indítási helyzetbe hozzon egy CBG-vel szemben.”
Talán egy oscar 2, és ahoz legalább 6 vadásztengó kíséret.
A tengóval csak meg lehetne közelíteni egy hordozót hogy indítóhelyzetbe kerüljön kb 280 km.
Roni
Mivel jelölöd meg a célt a tengónak?Úgy nehéz rakétát indítani,hogy halvány lila gőzöd sincs arról,hogy hol van az ellenség csak annyit tudsz róla,hogy egy 280km sugarú körön belül valahol.
Most akkor először dönts már el, hogy mi a korlát. ECM? Célpontok száma? Kineamtikai paraméterek?
molni
Az orosz visszatérő egységek manővereznek csalit szórnak aktív zavarást is végeznek(ez csak feltételezés a csalik hiányából ered és a Bulava ad rá okot)és ugye vannak a visszatérő egységgel együtt érkező áll visszatérő egységek amiket meg kell tudni különböztetni a valódi veszélyt jelentő „igazi”visszatérő egységektől azért,hogy feleslegesen ne indítsanak rájuk rakétát ezzel is csökkentve a védelmi képességet.
Nem értem, hogy miért ekkora miszifikáció a manőverezésnél. A légévelmi rakéta szerinte mit csinál? Vakarja a virtuális tökét…?
Azt is jó lenne tudni, hogy hol van aktív ECM? Ne vicceljünk már. Csalik ok. Nézd már meg, hogy egy repcsin mekkkora blokk és hány antennából áll az ECM…
molni
Nem én feltételezem az aktív ECM meglétét.Manőverező célt mindig nehezebb leküzdeni mint egy előre kiszámítható pályán érkezőt.
„Nem értem, hogy miért ekkora miszifikáció a manőverezésnél. A légévelmi rakéta szerinte mit csinál? Vakarja a virtuális tökét…?”
Ha ez ilyen egyszerű lenne akkor nem manővereznének a visszatérő egységek(biztos vagyok benne,hogy valaminek a kárára sikerült csak manőverezőképessé tenni a visszatérő egységet).
Ezt mondtad majdani 5mach+ brahmossal kapcsolatban
„Semmilyen rendszer nincs felkészítve ekkora sebességű manőverező célpontra.”
mire én:
„Aegist mindig is KH15 és tsai ellen tervezték, csinálták. Az pedig 30éve ment 5machal.
De ott az AEGIS ABM képessége. 7-8-10machos dolgokra lövöldöznek.”
erre jöttél a patikaval…. miközben én az eredeti állításoddal vitáztam a „Semmilyen rendszer nincs felkészítve ekkora sebességű manőverező célpontra.” ami nem igaz. pont.
Így hogy figyelek rá baromira feltünik, hogy ha nincs igazad terelsz (meg butázol, személyeskedsz ésatöbbi…)
Fade
A BrahMos nem ballisztikus rakéta én pedig nem általában beszéltem rakétaelhárító rendszerekről( amibe beletartoznának az ABM rendszerek.
Ha odaírom,hogy „pont”akkor igazam van?Ha igen akkor Napóleon még él.Pont.
Fade
A butázást csak neked tartogatom :)
molnibalage
„Mi a bibi? Az, hogy a rakétának vagy radar vagy IR vezérlés kell. Annak meg optikailag vagy EM szempontból átlátszónak kell lennie. Tehát a vastagság nem növelhető korlátlanul, mert akkor ezeknek fuccs. A műanyagok és kompzitok meg alapvetőek kibaszottul szar hővezetők, tehát maguktól soha nem oldják meg a problémát.”
Azt nem tudom, hogy van-e magas hőmérsékletet kibíró és „radarátlátszó” anyag, de infránál megoldható, pl. kristályos aluminium-oxiddal (korund), ebből csinálták egyébként az F-35 EOTS-ének „ablakait” is. A korundnál 1700 °C-ig adják meg a használhatóságot. De azt nem tudom, hogy, ha a külső oldala felmelegszik pár száz fokra, akkor a saját hőkibocsátása mennyire „vakítaná” el az érzékelőt. Viszont, ha nem IR érzékelőt használnak, hanem sima kamerát (azt nem vakítja el a hősugárzás), akkor szerintem alakfelismeréssel, vagy távirányítással elvileg rávezethető a célra.
„mert az IR fejnél alapból le kellene hűteni magát az infrafejet.”
Nem feltétlenül, léteznek már hűtést nem igénylő, jellemzően amorf szilícium,, vagy vanádium-oxid alapú érzékelők (ilyet kapott a GBU-53/B is), annyi hátrányuk van, hogy lassabbak mint a hűtöttek, pl. 644×480-as felbontásnál a képfrekvenciája egy nem hűtöttnek (FLIR SC600 sorozat) 30 Hz, egy hasonló felbontású hűtöttnek (FLIR SC6550 és SC7000 sorozat) pedig akár 125 Hz is lehet, ha pedig a hűtötteket a natívnál kisebb felbontáson használják, akkor akár a kHz-es tartományig is növelhető a képfrekvencia.
„A titán hővezetését nem ismerem…”
A titánötvözetek jellemzően rosszabbul vezetik a hőt még a rozsdamentes acéloknál is.
„Vannak nagyon fasza szuperacélok, az áruk brutális.”
Ja, pl. a „maraging” acélok…
„Miért szeretik a titánt? Két dolog miatt.”
Még kettővel kiegészíteném, az egyik a korrózióállóság, a másik pedig, hogy alacsony hőmérsékleten jóval kevésbé válik rideggé, mint az acél.
dudi
„Ezek a rakéták torlósugár hajtóművesek azt nem tudom,hogy az ilyen elvű hajtómű működhet-e szilárd hajtóanyaggal.”
Működhet hasonló elvű hajtómű szilárd hajtóanyaggal, mint a Meteornál is: http://en.wikipedia.org/wiki/Ramjet#Integral_rocket_ramjet.2Fducted_rocket
Üdv Urak!
Számomra továbbra is kérdőjeles a történet, akár Brahmos, akár SM3 szempontból. A II. világháború óta nem volt klasszikus, a nyílt tengeren zajló flották közötti összecsapás. Elméletileg akár több száz km távolságról is lőhetik egymást, hiszen az irányított fegyverek korában ez bőven belefér a hatótávolságukba. Ugyanakkor ez csak elméleti érték, a gyakorlat – szerencsére – mostanáig ezt nem igazolta vissza, igaz, nem is cáfolta. Ennek ellenére szerintem a helyzet ugyanaz, mint a BVR légiharc esetében – az elméleti hatótávolság és a gyakorlat között komoly eltérés tapasztalható.
Emiatt gondolom azt, hogy reálisan sokkal kisebb távolságból történne a harcérintkezés, mint amennyit ezek a fegyverek egyébként tudnának.
Figyelembe véve a flották mostani légvédelmi rendszereit (AEGIS+SM vagy SZ-300) már most sejthető, hogy egyik oldal repülőgépeinek sem lenne egyszerű dolga, így nem vagyok biztos abban, hogy kellő távolságból pusztán vadászbombázókkal rendezhető lenne a kérdés két komolyabb flottacsoport között.
Innentől kezdve viszont – pláne, ha csökken a hajók közötti távolság – minél gyorsabb egy támadó fegyver, annál nagyobb az esély a sikerre.
No mindegy, ha valakinek van ötlete ezzel kapcsolatban, azt szívesen venném, ugyanis egy dolog a technikai paraméter és egy másik dolog a valós harceljárás. Az elmúlt évtizedek során ugyanis a bevetett flották döntő részben szárazföldi hadműveletek légi támogatását adták, nincs gyakorlati tapasztalat arra nézve, hogy mi történne távol a szárazföldtől a nyílt vizeken.
Addig viszont az SM3 és a Brahmos maximum reménybeli eszköz a reménybeli siker érdekében egy hipotetikus konfliktushelyzetet feltételezve.
Üdv: M
Tudtomma a Csendes óceáni harcéren a flották közt többszáz km volt a távolság.
Amúgy a fegyver 3t+, egyáltalán mi hordozhatja? Mig29? Tejas? Kétlem. Marad a Szuhoj, amit lassan kivonnak az oroszok az indiaiak meg nem is rendszeresítik anyahajóra. Maradnak csak a hajók és a tengók.
Üdv Mac!
A jütlandi ütközetben a cirkálók távolsága cca. 15 km volt, a főerők összecsapása pedig 7-14 km távolságból történt. A haditengerészeti légierő ugyan képes volt több száz km-es körzetben csapást mérni, de olyan, flották közötti ütközetekről nem tudok, ahol ekkora távolság lett volna.
Közel hasonló nagyságrendű tengeri erők között szerintem ma sem lenne ez másképpen.
A US Navy Super Hornetjei vagy az oroszok Barhmos fegyverzete egy-egy felszíni célpont ellen kiválóan bevethető akár 200 km-ről is, de komplett flották szerintem nem tudják egymást lenyomni ilyen távolságból, eleve a légvédelmi rendszerek fejlettsége miatt sem – ugyanis bőven van idő detektálni és elfogni a nagy távolságból induló fegyvereket. Legalábbis szerintem.
Üdv: M
Üdv Mackensen!
Bevetés esetén a Brahmos-t hordozó Szuhoj (Szu-30MKI) szárazföldi repülőtérről indulna. Elég nagy a típus hatótávolsága.
Montezuma
Légyszíves adj egy élő e-címet, ahová írhatok.
Amugy a BrahMost miért nem rendszeresítették az oroszok?
Montezuma én a csendes óceáni hadszintérről beszéltem…
Ugyanis elhangzottt, hogy ott történttek utóljára igazi CBG közti összecsapások.
Onedinkapitany ez több mint biztos, hogy így történne. De egy minimum 1 db 3 tonnás rakétával kb 100 km távolságra megközelíteni egy flottacsoportot elég necces mindenféle szempontból.
Egy tengeri csata ( ahogy a szarazfoldi is ) nem mas mint egy ezer ismeretlenes egyenlet melyhez elore nincs megoldokeplet csak feltetelezesek talalgatasok.
Barmi elkepzelheto es annak az ellenkezoje is.
Lehet szerencses az ember es szerencsetlen. Egy muszaki hibas radar „odaat” es „kopocsovel” is be lehet vinni a talalatot. 1982 ben A Georgia szigeten a Briteknek sikerult sarokba szoritani ( majd kesobb visszafoglalni teljesen ) az argentin eroket. Az argentinok a haditengereszetet hivtak segitsegul mivel tuzersegi tamogatasra volt szukseguk. Az Arg Navy az ARA Guerrico-t kuldte oda . A briteknek semilyuk sem hajok ellen mert csak szarazfoldi harcra keszultek. A pk ugy dontott hogy azzal lonek ra amilyuk van. A korvett tavolrol nyitott tuzet mire a Britek nem valaszoltak illetve noveltek a tuzerot az arg szarazfoldi csapatok fele. Az arg szarazfoldiek jeleztek a hajonak hogy nem eleg hatekony a tuz, mire az kozelebb kozelebb jott. Mikor eleg kozel volt akkor egy teljes szazad nyittt ra tuzet karabelyokbol geppuskakbol, sot a tortenelemben eloszor iranyitott panceltoro raketakbol. A hajo harckeptelenne valt es vissza kelett vonulnia. Kesobb az argentinok tobb mint 1200 talaltot szamoltak meg hajon.
Ha szerencsed van akkor levadaszhatod konyen a legnagyobb vadat is, ha meg ninc szerencsed akkor meg izzadhatsz a sikerert.
Akorszeru fegyverrendszerek egymasra epulnek. Hiaba lesz 5-7 M gyors a BrahMos ha nem tudja hol a celpont. De hiaba a legjobb legvedelmi rendszer ha pl a tengodban csucsulsz es a CVBG odauszik a kozeledbe. Olyan kozelrol nincs az a legvedelmi rendszer ami letudna reagalni a dolgot.
Mindegyik oldalon vannak elonyok es hatranyok. A nyugatiaknal meg mindig nincs szuperszonikus hajo elleni raketa ( Tajvan es japan nem jatszik ) a keletieknel meg a repfedelzeti AWACS hianyzik plusz az EW teruleten is levannak maradva.
Roviden barmi lehet es meg annak az ellenkezoje is. Ami viszont sokat szamithat az az ipari kapacitas. Az hogy ki kepes potolni es vagy novelni a flottaja erejet a vesztesegek melett.
Sztem egy Tu-22m csapat tengerszinten hangsebesség felett mindenképp tüzelési helyzetbe kerülhet Brahmos nélkül is,még AWACS és BARCAP ellenére is.Ha az a Hawkeye 400 km-ről detektálja is akkor is.
A Tu-22m-eken komoly EW rendszer van zavarni is tudnak mindenképp van esélyük s az Oroszok nem véletlenül tartanak rendszerben 2 ezrednyit!
A Bahmos/P800 csak hab a tortán,s nem is kellenek ide Szuhojok amik TALÁN bevethetik ezeket!
„A nyugatiaknal meg mindig nincs szuperszonikus hajo elleni raketa”
Akarod mondani, már nincs. Vagy helyesebben mondva nincs, mert nem akarják.
http://www.designation-systems.net/dusrm/app4/alvrj.html
A kicsiny hatótáv és a hatalmas tömeg miatt úgy tűnik nem nagyon akaródzik neki rendszerbe állíteni ilyesmit.
A franciák/németek közösen akartak valami szuperszónikus valamit, de aztán gyorsan elmúlt nekik.
Mac
„A kicsiny hatótáv és a hatalmas tömeg miatt úgy tűnik nem nagyon akaródzik neki rendszerbe állíteni ilyesmit.”
Ez nem teljesen fedi a valosagot. Kozos USA-Ausztral program kereteben keszul az uj 5M sebessegu 500 km es hatotavu raketa. A sikeres hajtomu teszteken illetve egy reszen mar tulvannak. A tervek szerint 2015 re lesz bevetheto a fegyver.
Kell ez a rendszer a nyuatiaknak csak elaludtak egy kicsit. Raadasul az orosz maci gyorsabban all talpra mint gondoltak es a kinai sarkany is egymas utan noveszti izmait. Kicsit bealudtak.
„Kozos USA-Ausztral program kereteben keszul az uj 5M sebessegu 500 km es hatotavu raketa.”
Na az sem 3 tonna lesz :DD
iphoneka:
Minek ha ott van a p-800?
Ők a brahmos 2 fogják rendszeresíteni 2016-tól.
Ühümm…
És mégis mekkora lesz?
http://www.designation-systems.net/dusrm/app4/asalm.html
Esetleg valami ilyesmire gondoljak?
Az uj raketanak amit az USa AU paros fejleszt egyik kriteriuma hogy az SH-nak kepesnek kell lenie hordiznia. Az hogy hany darabot nincs nyilvanossagra hozva.
Mac
Meg csak a hajtomuverol lattam felvetelt. Az elso kiserletnel ( amit nyilvanossagra hoztak ADF korokben ) 1 percet ment a hajtomu. A masodikban mar 8 percet, mig a harmadiknal ( ezt mar csak kozoltek egy buletinben 15 perc +
Nemtom mit mondjak, molni bizti tudományosabban el tudja magyarázni. De a lényeg, hogy ez extra sebességért valamilyen paramétert/paramétereket nagyon be kell áldozzni. Vagy utazómagasság, vagy hatótáv, vagy tömeg, vagy harci rész tömege, de nagyon megsínyli.
Ha pl nagy hatótávot akarsz, 5-600 km, nagy harci részt 500 kg+ akkor a fegyver tömege kb 7 tonna körüli lesz.
http://en.wikipedia.org/wiki/P-700_Granit
Akkor mégis nem egyszerübb egy ballisztikus rakétából kiindúlni, mint a kínaiak?
Üdv Mac!
Lehet, hogy igazad van, nem tudom. Nem „kötekedésből” kérdeztem ezeket az értékeket, hanem azért, mert nem tudom a jó választ.
Ha voltak olyan tengeri ütközetek, ahol a távolság 100 km feletti volt, akkor azt az egyik fél repülőgépekkel tudta csak végrehajtani, így ez igaziból a légierő vs. légvédelem csatája volt, csak nem a szárazföldön, hanem a tengereken.
Ha feltételezzük, hogy jelen idő szerint ugyancsak több száz km-ről indulna az ütközet, akkor a legnagyobb hatékony távolságot a hajófedélzeti vadászbombázók bevetési határa szabja meg. Ez nyilván kisebb lesz, mint a gépek valós hatósugara, hiszen rá kell számolni a kitérő repülési útvonalakat valamint illik tartalékolni kerozint az esetlegesen „nem várt” fejleményekre is.
Továbbgondolva a repülőgépeknek alacsony magasságon kell repülniük, ha nem akarják, hogy túl hamar észrevegyék őket.
A kérdés továbbra is az: Ez reálisan mekkora távolságot jelenthet?
Kérdéses az ellenfél flottájának légvédelme is. Mivel nem egyes hajók, hanem flották közötti konfrontációról beszélünk, így kellene valamilyen reális értékelés a mostani orosz vagy kínai (mint az US Navy szempontjából potenciális ellenfelek) flotta légvédelmének hatékonyságáról úgy, hogy sem orosz, sem kínai hordozót nem veszünk figyelembe.
Ez ugyanis alapvetően meghatározza azt, hogy mekkora lehet a számításba vehető maximális támadási távolság a felső korlátja.
Ha ugyanis a flotta légvédelmi képessége alulmarad a támadó vadászbombázókkal szemben, akkor nincs is tovább miről beszélni.
Ha viszont a légvédelem hatékony lesz, akkor az azt jelenti, hogy a légitámadás ellenére a megtámadott flotta hajói közelebb kerülnek a hordozócsoporthoz. Minél kisebb ez a távolság, annál nagyobb veszélyt jelentenek a szuper (vagy hiper)szonikus támadó fegyverek.
Olyan ez, mint egy „wasser dogfight”, nem? ;S
Onedinkaptány: teotihuacan_kukac_citromail.hu
Üdv :M
Amúgy mért nem fejelesztenek ők is sz-400 fegyvert ?ennyire le vannak maradva miközben közepes légiharc rakétában meg jóval előrébb járnak mint az oroszok .pl pl-12a/b, jövőre meg a 100 km hatótávú pl-21 ami hasonlít a meteorra .
Mac
Csak talalgatok mert errol nincs info de szerintem az M5 sebesseget nem a teljes hatotavjan tudja majd hanem csak a vegso megkozelitesben. De az is lehet hogy valami frradalmit alkotnak. Vagy mondjuk az elso reszet az utnak magassan teszi meg es csak 100-150 km re a celtol sulyed tengerszintre.
Ilyesmik jutnak eszembe.
http://en.wikipedia.org/wiki/Boeing_X-51
http://en.wikipedia.org/wiki/Prompt_Global_Strike
A lényeg, hogy az usa nagyon is fejlett tehnológiák birtokosa. Már a hetvenes évek környékén rendelkezett torlósugaras hajtoműves hajó elleni rakétákkal. Az, hogy nem rendszeresítették az nem a tehnológia hiánya miatt történt, hanem mert egy másik utat választottak.
Ennek ellenére nem álltak le a fajlesztésekkel és mind a mai napig dolgoznak ki újjabb és újjabb tehnológiákat. Az, hogy még mindíg nem rendszeresítettek egy ilyesmit az annyit jelent, hogy még mindíg nem érzik szükségét.
http://www.dnaindia.com/scitech/report_brahmos-develops-anti-aircraft-variant-of-the-missile_1669802
Indo-Russian joint venture BrahMos has developed an anti-aircraft carrier variant of the 290-km supersonic cruise missile.
Szerintem ilyen nem nagyon volt a II.vh. óta.
http://www.foxnews.com/us/2012/02/04/us-army-brigadier-general-has-died-in-afghanistan/
Montezuma
300-500 km voltak egymástól.
http://en.wikipedia.org/wiki/Battle_of_the_Coral_Sea
http://en.wikipedia.org/wiki/Battle_of_Midway
Ez napjainkban valszeg még nagyobb lenne.
„Indo-Russian joint venture BrahMos has developed an anti-aircraft carrier variant of the 290-km supersonic cruise missile.”
Ez jol hangzik egy arab vagy azsiai fegyverkiallitason de technikailag mit jelent hogy „anti -aircraft carrier varriant” ?
Ezek szerinte a rombolok a fregattok biztonsagban vannak tole mert csak CV-t eszik.
Dudi:
A tegnap este arról volt szó hogy a tengóknak meg kell adni a cél hekyzetét és a rakétákat rá kell vezetni a célpontra. kicsit jobban utánna néztem.
A tengókon (oscar2 és Yasen )lévő p-800 és más rakétának a a glonass GPS fogja rávezetni.
Hasonlóan működnek a Szíriába szállított rakétát is .
Roni
A GLONASS/GPS stb műholdak nem tudnak felderíteni egy célt csak a már felderített célnak tudják megmondani a koordinátáját.
A GLONAS GPS holdak nem mondanak semmit. Csak kuldik a kombinalt jeleket jelet oszt csokolom.
Egy nagyobb kelet nyugat haboruban a muholdak kulcsszerepet jatszananak eppen ezert elsok koztt probaljak meg majd levadszni oket kolcsonesen.
Amúgy volt a közelmúltban hajó-hajó ellenii összecsapás 2008-ban az oroszok elsüllyesztettek pár grúz őrhajót a nyílt vízen.
Kuruc71
„A GLONAS GPS holdak nem mondanak semmit. Csak kuldik a kombinalt jeleket jelet oszt csokolom.”
És az nem ugyan az?
Nem !
A helyet hogy hol vagy a kis kezi masinad allapitja meg es nem a muhold !
Kuruc71
Értem mit akarsz mondani!
dudi
Csak gondolj bele. Egy egy GLONASZ vagy GPS muhold honnan a turobol tudna hogy te hol vagy meg a tobb milliard ember egyszerre ? Raadasul olyan 36 000 km tavolsagbol.
Kuruc71
Végül megértettem,hogy mit akarsz mondani azzal,hogy nem a műhold mondja meg azt,hogy hol vagyok.
Pontosan
A muhold kuld egy fix frekvenciaju jelet melle egy idot hogy mikor bocsajtotta ki, es egy azonositot hogy melyik muholde a jel.
A kis kezi masinad veszi a jelet es a osszehasonlitjak a frakit amit kapott a muhold altal jelzettel. A dopler hatas miatt a freki kulonbozik es ebbol valamint az idojelbol kitudja szamolni a poziciojat az adott holdhoz. Aztan felcsippent egy masik majd masik majd masik hold jelet es szepen kiharomszogeli maganak a dolgot.
nem a frekvenciát hanem az időbélyeget haszonlítják össze. teljesen digitális. Másfelől ezen túlmutatóan a teljes rendszer efemeriszadatait is küldi.
Dudi
Az AGM-154 rakétát mi vezeti rá a célra?
A GPS és az INS.
Ugyan ezt alkalmazzák a p-800-nál is .
Roni
A célfelderítéssel van a baj,egész egyszerűen nem tudod,hogy hol van a cél.
„A célfelderítéssel van a baj” Hát nem biztos. A lassan már cm felbontású műholdak esetében ezt lassan el lehet felejteni. A másik hogy akár a mai számítógép szoftverek világában, akár a látóhatáron túli lokátortechnika is lehetséges.
Roviden barmi lehet es meg annak az ellenkezoje is. Ami viszont sokat szamithat az az ipari kapacitas. Az hogy ki kepes potolni es vagy novelni a flottaja erejet a vesztesegek melett.
A mai konvencionális háborúknál totálisan lényegtelen, hogy a civil ipar mekkora vagy akár a katonai. Jellemzően minden nagyobb helyi háború nagy intenzitású szakasza 1 hónap alatt végetért Koreai Háború óta. Az összes Arab-Izrael meccs, Falkland, Sivatagi Vihar és az Vietnámi Háború legaltívabb szakasza – Linebacker II – is kb két hétig tartott. Az Arab-Izraeli balhéknál ’82 előtt volt egy anyagháborúnak nevezett rész, de az sem volt egy komoly valami.
Azok a háborúk, amik elhúzodtak – Etiópia vs Eritrea, Irak-Irán – ott sem azon múlott, hogy mit tudott ezen országok ipara. Irak exportból vett gyak. minden nehézfegyverzetet, Irán meg barkácsolt, de nem gyártott és vett semmit, mert nem tudott. Azzal harcoltak, amijük volt. Ez ma hatványozottan igaz. Egy háborút azzal vívsz meg, amid van. A SV vihar alatt is egy rögtönzésre futotta, a GBU-28-ra. Készült belőle kemény három darab, de az is egy bevált eszlöz egyes elemeivel. (GBU-24).
Kérem, tegyék meg tétjeiket:
http://defense-update.com/20120401_vshorad-indias-next-big-air-defense-program.html
„A légvédelem 97 százaléka elavult”
Szép! és még ezek keménykednek Kínával ? Pakisztánba is beletörne a bicskájuk nem hogy Kínába .
Ezenkívül még a haditengerészetnél lőszerhiány is van .
A különleges erőiknél meg hiányosak az eszközeik .
Molnibalage!
Amit leírtál a múlttal kapcsolatban az igaz.
Az is lehet ,hogy így lesz a jövőben is de a történelem nem egyszer azt is bizonyítja,hogy pont az következet be amire egyáltalán nem gondoltak.
Azért az elmúlt 30 év alatt kevés olyan esemény volt amikor közel egyenlő felek harcoltak volna egymással így persze ,hogy nem alakulhatott ki igazi anyagháború.
Persze ez csak személyes vélemény.
A baj az, hogy megint történelmezés van meg filozofálgatás. Gyakorlati példán keresztül bizonyítsd be, hogy egy hónapos háporúban, ahol ezerszámra darálnak le cuccokat, ott hol számít az, hogy kinek milyen ipara van. Egy harcigép összeszerelése százezer munkaórás nagyságrend. A mostani gépek csúcsgyártó kapacitása 12-15 gép / hónap volt, a ’70-es években. Ma a 30-40 évvel ezelőtti gyártókapacitás töredéke lézetik.
A McDD a fénykorában három (négy) gépet szerelt és gyártott egyszerre. Még ment az F-4, már ment az F-15 és F-18, az AV-8 protót meg akkor szerelték. Ebból havi 12 gépes átlag volt az F-15, de ha a többi gép is ezre volt, akkor ez 40 gép. Mit számít ott, ahol mondjuk néhány óra alatt durrantanak le ennyit? Semmit.
Sem az időkeret sem a rendelkezésre álló technológia és időlimit nem teszi lehetővé, hogy te bármiféle ép ésszel elépzelhető háborúban te bármit is legyártsál. Annak is vége, hogy te bármiféle épkézláb személyzetet képezz ki egy modern harceszközhöz, akinek a leghalványebb esélye van veteránok ellen.
Ott kezdődik, hogy hogyan lehet anyagháború, mikor ma lassan egy kezemen meg tudom számolni azt, aki képes korszerű harci gépet vagy harkocsit gyártani. Ezen országok egy része nem gyárt, mert nincs rá szüksége. Pl. az USA mikor gyártott utoljára új M1-et…?
Szóval, az én kérdésem az, hogy melyik ország és mit lenne képes legyártani? Még a lekonzervált gépek feltámasztása is igen húzós lenne ennyi idő alatt, de inkább lehetetlen.
Abba mi a filozófia ,hogy azt mondom ,hogy amit te állítasz az a múlt, és ebből próbálsz következtetni a jövőre.
Te gondoltad volna 20 évvel ezelőtt ,hogy 2012 -ben csak ennyi cég fog harci gépet gyártani?
Szerintem az lenne a filózás ha azt mondanám,hogy a Bramos-t ezerszámra fogják holnaptól gyártani.
Tehát az,hogy ma és 1-5 éven belül nem lesz anyagháború az biztos, dehogy mi lesz 10 év múlva sem én sem te nem tudhatod.
Gyakorlati példát vársz tőlem a jövővel kapcsolatban a jelen tükrében,szerintem ez egy kicsit értelmetlen de te tudod.
Már 20 évvel ezelőtt is látszott a trend. A ’90-es évek elején is már csak kb. 4 potenciális harci gép gyártó volt a jenkiknél. 20 évvel korábban még kb. egy tucat volt. Sorra estek el a kis halak a nagy halak által.
1994-ben Northrop és Grumman egyesült. A Grumman az F-14 óta nem csinált vadászt. A Northrop meg istentudja mióta. A B-2-esen kívül semmi komolyan nem csináltak már akkor sem. Igazából totál meglepő számomra, hogy ők csinálták.
A Lockheed és a Martin Marietta is kb. ekkor egyesült, a Boeing meg a McDD-t vásárolta fel 97 táján. 1967-1997. ~Tucatny vs két nagy gyártó.
Civil téren? Dettó ugyanez a nehézsúlyban. Boeing és ennyi.
Másik országot akarsz? Az angoloknál mi maradt? Nézd meg a II.Vh-t és ’50-es évek gyárótinak listáját. Legalább fél tucat volt. A British Aerospace-en kívül van más kompetens gyártó? Igazából ők sem azok, mert önállóan ők sem gyártanak gépet. Tisztán angol harci gépet mikor építettek? 40 éve…? Mert a Tornado és Harrier sem volt az. A Harrier majdnem, de a Tornado és EF totálisan nem.
Szóval igen, gondoltam volna és nem csak én láttam így.
Gyakorlati példát vársz tőlem a jövővel kapcsolatban a jelen tükrében,szerintem ez egy kicsit értelmetlen de te tudod.
Még a kérdést sem sikerült értelmezni. :(
A történelem folyamán minden fegyverrendszer legyártása egyre több erőforrába, munkaórába, tehát időbe telt. A mai állapot az, hogy a leghalványabb esélyed sincs semmimt legyártani. Akkor vázold már fel, hogy mitől fordulna meg ez a évezredek óta tartó trend? Elég ránézni csak a vadászgépfejkesztési programokra. Még a II.Vh idején is 1-2 év alatt összeraktak egy jó gépet. Az ’50-es évekre ez már 3-4 év lett + kezdeti problémás időszak. Az F-15 tanulmány fázis és első felszállás között volt 5 év. A rendszerbe állítás között 10 év. Az ATF programnál a program kezedete és első felszállás között kb. 6-7 év volt, a rendszeresítés között meg 20 (!). Az F-35-nél kezdetektől az rendszeresítés között kb. 15.
Mennyi ideig épült régen egy hajó és mennyi ideig ma? Soroljam még…?
A másik probléma az anyagháborúban az, hogy az embert is kíván. Hol lesz ilyen, mikor 10 év alatt 5000 ezer halotton sír az országok egy része…?
Még, ha gyártanál is bármit, pilóta és személyzet meg a Marsról lesz hozzá…?
Leírhatsz még 50 példát a múltból ,de ez nem változtat a jelenen és a jövőn.
Te így gondolod én meg nem így
„Még a kérdést sem sikerült értelmezni. :(”
Nem állítottam soha ,hogy gondolatolvasó vagyok de én így értelmeztem a kedves válaszaidat.
Látom azért egyben hasonlítunk te sem akarod érteni amit én írok.
Te a jelenből és a múltból következtetsz a jövőre,de még nem olvastam tőled,hogy lehet így vagy úgy lesz.
Az látom amit te leírsz azt tényként kezeled, ez is egy szemléletmód.
Hát éppen erről beszélek. Már 50 éve az van, hogy azzal küzdesz, amid van, vagy amit kulcsrakészen hozzádvágnak. Lásd 1973, jenki és szovjet/VSZ gépek átrepülése.
Egy pillanara sem zavar meg a koncentrálásban, hogy a múlt engem igazol és azt, hogy a trend évezredek óta fennál.
„Egy pillanara sem zavar meg a koncentrálásban, hogy a múlt engem igazol és azt, hogy a trend évezredek óta fennál.”
Na ez a filozófia ,hogy te tudod mi lesz 5-10-15 múlva.
Na mindegy hagyjuk a látnoki képességeidet inkább.
„A baj az, hogy megint történelmezés van meg filozofálgatás”
Ismerős?
„Engem igazol… na ezen jót mosolyogtam.Nem téged igazol,ha próbálsz következtetni és néha bejön,de nem téged igazol.
@deze
„Te a jelenből és a múltból következtetsz a jövőre,de még nem olvastam tőled,hogy lehet így vagy úgy lesz.”
Az a gond, hogy vagy ezt tesszük (ismert tényekből vonunk le következtetéseket, modellezzük az eseményeket), vagy egyszerűen a hasunkra ütünk és mondunk valamit.
Persze, ha van egy időgépet vagy egy jó kristálygömböd, akkor az tényleg pontosabb lehet, de ha ignorálhatjuk az ismereteinket, akkor olyasmit is mondhatnánk például, hogy a jövő hadseregének magját a búgócsigákkal felfegyverzett paprikahajtású kerékpáros ezredek fogják jelenteni.
Üdv Onedinkapitány!
Bocsi, a citromail-es címem kifeküdt.
Erre írhatsz: [email protected]
Üdv: M