|

A Type 63-as rakéta-sorozatvető

A líbiai forradalom/polgárháborúról szoló tudósítások alkalmával ismét képernyőre került egy olyan rakétafegyver, mely vagy negyven éve fel-felbukkan különböző híradásokban, tudósításokban. A szóban forgó rakétákat hol kisteherautóról, hol többcsövű kerekes vetőcsövekből indítják, de az sem ritka, mikor házilag barkácsolt állványokat esetleg egy földkupacot használnak az indításukra. Az amerikai csapatok, amelyek Irakban és Afganisztánban állomásoznak egyszerűen „repülő IED”-nek nevezik ezeket.

Improvizált indítóállvány ,

A kínai Type 63 típusú, 107 milliméteres rakéta-sorozatvető őse a szovjet BM-12 volt, melyet még a világháború után fejlesztették ki, de valamiért nem terjedt el saját hazájában. Valószínű, hogy hatásadatai elmaradtak a kor többi rakétájától. Kisebb hatótávolságát és romboló erejét azonban kompenzálta könnyű súlya, ami valószínűleg nyerő lehetett a kínai elvtársak körében. Egy akkora hadsereget, mint a kínai, lehetetlen volt kellő számú kamionnal ellátni, főleg nem az ötvenes években. Egy könnyű, esetleg állatokkal is vontatható fegyver kapóra jöhetett nekik. A fegyvert eleve úgy építették, meg, hogy a csöveket egyszerűen szét lehessen szedni és így akár emberek is hordozhassák. Irányzéka lehetővé tette a közvetett és a közvetlen irányzást is.

Improvizált kilövőállvány. Megfigyelhető, hogy a magassági irányzást egy autóemelővel végzik ,

A fegyver, mint ahogy a neve is mutatja, 1963-ban lett rendszeresítve. A sorozatgyártás beindítása után nagyon gyorsan el is terjedt, elsődlegesen az ezredek tűztámogatását oldották meg vele. Egy ezred általában 6 darab rakétavetőt kapott, amit egy századba szerveztek, mely az ezred tűztámogató zászlóaljában kapott helyet. A 8 kilométeres hatótávolsága elégnek bizonyult egy egyszerű gyalogos ezred taktikai mozgásának, ami támadásnál ritkán haladta meg az 5 kilométeres mélységet.

Az eltelt évtizedek alatt hatalmas karriert futott be a típus. A kínai néphadseregben még a 90-es évek vége fele is viszonylag nagy számban volt jelen. Az évek folyamán azonban, ha lassan is, de előjöttek a rendszer hiányosságai. Ezek közül a legnagyobb a rakéta pontatlansága volt. A röppálya végén akár 50-100 méterrel is elvéthette a célt. Ez körülbelül kétszer akkora, mint az akkor rendszeresített 120 milliméteres aknavetők szórása. Hiába próbálkoztak a rakéta modernizációjával a hetvenes években, a fegyver pontosságán nem sikerült javítani.

A nyolcvanas évek elején előálltak egy önjáró változattal, a Type 81-gyel. A sorozatvetőt egy könnyű teherautóra szerelték, aminek megnövelték a kabinját, hogy abban helyet foglalhasson a sorozatvető személyzete is. Azonban ebből már nem gyártottak jelentős mennyiséget, mivel ekkor már megjelent a jóval potensebb BM-21 alapuló, szintén Type-81 jelölésű rakéta-sorozatvető.

Type 81 ,

A 90-es években megkezdődött a fegyver kivonása a kínai hadsereg állományából. Kivételt képeznek a már említett speciális alakulatok, melyeknél mind a mai napig rendszerben maradtak. A könnyű szállíthatóság miatt ezen egységek, magukkal tudják vinnie ezeket, így jelentősen megnövelt tűzerővel rendelkeznek.

Miután a speciális alakulatoknál új karrierbe kezdett, megjelentek az ezek számára kialakított variánsok. Megjelent a fegyver egy vetőcsővel rendelkező változata a Type 85, de előbukkant olyan kép is, amin a 8 vetőcsöves indítóállványt egy hatalmas, háromtengelyű ATV-re szerelték.

Háromtengelyű ATV-re felszerelt változat ,

A hazai rendszeresítés után számos harmadik világbeli ország vásárolt a fegyverből. Elmondható, hogy az egyik legelterjedtebb rakéta-sorozatvetővé nőtte ki magát. Ezen kívül több ország lemásolta és napjainkban is gyártja. Olyan modern hadsereggel bíró államok, mint Törökország és Egyiptom is gyártani kezdte speciális alakulatai számára.

Török változat könnyű terepjáró platójára applikálva ,

Ritka felvétel egy török indítóállványról, amibe HSN lövegeket szereltek ,

Alacsony tömege miatt, nem csak a különleges egységek alkalmazták, de kedvelt fegyvere lett különféle lázadó csoportoknak, gerilláknak is. Ezt csak tovább tetézte a fegyver azon tulajdonsága, hogy a rakétákat a rendszeresített indítócsövek nélkül is indítani lehet. A helyszínen lévő anyagokból könnyen improvizálható indítóállvány. A Vietkong sok esetben hosszában félbevágott bambuszszárakból indította a rakétákat, ezen kívül a rakéta indítható egy földhányásról is. Közvetlen célzáshoz elég egy három oldalú vonalzó is.

Képsorozat egy földhányásról történő indításról:

Forrás: SDF ,

Forrás: SDF ,

Forrás: SDF ,

Forrás: SDF ,

Irán napjainkban szinte az összes hozzá kapcsolódó terrorista szervezetet ellátja ezzel a fegyverrel, de ő is komoly használója a típusnak. Azonban a perzsa ország egy új szintre lépett a rakéták alkalmazása terén, mégpedig megpróbálja hajók ellen alkalmazni ezt. Híradókba gyakran bekerülnek képanyagok, melyek iráni tengeri hadgyakorlatokon készülnek. Ezekben feltűnnek motorcsónakok, melyekre rakétaindító csövek kötegét szerelték fel. Valószínű, hogy ezen alkalmatosságoknak önmagukban nincs túl sok esélyük egy modern haditengerészettel szemben, de kereskedelmi hajók ellen jók lehetnek.

Indócsövek motorcsónakra szerelve ,

Az iráni hadgyakorlaton ,

Maga a fegyver felépítése hagyományos: hátul a rakétahajtómű, elöl pedig a robbanófej a gyutaccsal. A repülés közbeni stabilisát nem vezérsíkokkal oldják meg, hanem a rakétahajtómű fúvókái kicsit oldalra térítik az égésgázokat, ezáltal a hossztengelyben megpörgetve a rakétát. A rakéta teljes tömege 18.84 kilogramm. Elektromos árammal indítják, de lehetőség van gyújtózsinóros indításra is. Az első változatok robbanófeje 1,3 kilogramm tömegű volt, 1975-ben megjelent egy modernebb változat 8,3 kilós robbanófejjel úgy, hogy a rakéta tömege változatlan maradt. Kína kidolgozott még gyújtó változatot fehér foszfor és alumínium keverékéből álló töltettel. Ezen kívül létezik páncéltörő és zavarótöltet kilövő (chaff felhő) változat is.

A fegyvert licensz alapján a következő államok gyártják:

– Szudán: Taka
– Irán: Fajr-1
– Dél-Afrika: RO 107
– Észak-Korea: Type 75
– Törökország: T-107 az indító, amihez kétfajta rakétát gyártanak: TR-107 „Anadolu” és megnövelt hatósugarú (11km) TRB-107
– Egyiptom: RL812/TLC

Forrásjegyzék

http://www.comhaha.com/blog/601844-chinese-107-mm-rockets-and-its-brothers-and-sisters.
http://www.fas.org/man/dod-101/sys/land/row/type-63-r.htm
http://en.wikipedia.org/wiki/Type_63_multiple_rocket_launcher
http://en.wikipedia.org/wiki/BM-12
http://www.acig.info/CMS/index.php?option=com_content&task=view&id=190&Itemid=47
http://www.turkmilitary.com/resim-turk-kara-kuvvetleri-1-toplar–roketler–fuzeler-21-tr-107-80-tr-107-anadolu-107-mm-cnra-egitim-alani-13432.htm
http://www.armyrecognition.com/china_chinese_army_artillery_vehicles_systems_uk/type_63_107_mm_multiple_rocket_launcher_system_data_sheet_specifications_information_description_uk.html
http://www.mfa.gov.il/MFA/The+Iranian+Threat/Support+of+terror/Proof_Iranian_arms_smuggling_to_terrorists_Nov%202009
http://thearkenstone.blogspot.com/2011/01/artillery-rockets-and-ballistic.html
http://statefailure.blogspot.com/2009/01/rockets.html
http://www.uskowioniran.com/2010/04/great-prophet-5-naval-maneuvers-2.html
http://global-defencenews.blogspot.com/2011/07/iranian-fast-boat-firing-107mm-rocket.html
http://worldwide-defence.blogspot.com/2011/09/ab19-hmmwv-107-mm-mlrs.html

További képek

Líbiai képek 2011-ből | Forrás: SDF ,

Líbiai képek 2011-ből | Forrás: SDF ,

Líbiai képek 2011-ből | Forrás: SDF ,

Szerző: Mackensen

—–
Jelen írás a HTKA Lapcsoport által szervezett Hír- és Cikkíró versenyre érkezett és megfelelőnek ítéltetett a publikációra. Amennyiben Te is szeretnél indulni a nyereményekért vagy csak szeretnéd megmutatni a világnak eddig rejtegetett írói vénád, akkor ne habozz, jelentkezz gyorsan! Részleteket ide kattintva olvashatsz!

33 hozzászólás “A Type 63-as rakéta-sorozatvető”

  18. Phoenix

    @kaktusz:

    „Ilyenbol lehetne tobb is itt a htka-n.”

    A cikkíró versenynek ez a célja, hogy az olvasók által igényelt hírmennyiség miatti időhiány okán elhanyagolt cikktermést pótolja. A nevezők egyre növekvő száma miatt úgy tűnik a közeljövőben hetente olvashattok majd nagyobb írásokat is :)

    2012. február 26. vasárnap at 21:13
  25. banderas

    gratula a cikkhez!

    kérdésem: egy ilyen eszközzel milyen pontossággal lehet célt érni?
    a Sztálin orgonáról, ha jól emlékszem azt tartották, hogy mennyiséggel pótolták a potantatlanságot. itt viszont látunk egy db eszköz indítását is. ennek van komoly tűzcsapás képessége, vagy csak ilyesztgetésre jó? köszönöm.

    2012. február 27. hétfő at 12:51
  26. Nightstalker

    A BTR-es offhoz:
    Valóban Bácsbokodon volt, az utcánk végében pakolták le, mikor bementek ebédelni az étterembe.
    Akkor estek be, mikor már nem volt annyira durva a hóhelyzet, gondolom nem mertek megkockáztatni egy havon fennakadást. ;-) Esetleg lassan őröltek a hivatal malmai és mire összejöttek a pecsétek, elolvadt a fránya hó.

    2012. február 27. hétfő at 14:11
  27. dudi

    banderas

    Ez nem precíziós fegyver mint ahogyan a sorozatvetők sem azok csak újabban mindenki bele van buzulva abba,hogy mindennek el kell tudnia lőni egy hangya faszát maximális lőtávolságról.Ez persze szép meg jó de lássuk be csak azért van mert az alacsony intenzitású konfliktusok ezt lehetővé teszik.

    Szóval nem precíziós fegyver területtűzre van kitalálva.Szerintem olyan pontos lehet mint egy aknavető.

    2012. február 27. hétfő at 17:10
  28. Mackensen

    banderas
    Úgy van ahogy mondod, ezek elsődlegesen területet lőnek, nem pontcélokat. A képeken amiket betettem azt ábrázolják, hogyan lehet „nem szabványos” eszközökkel célozni és lőni a rakétával. Személy szerint a távolságot 1 km belülre teszem és ezek szerint ekkora távolságra elég pontosan visz. A 100 m körüli szórást a hatótávolsága végén produkálja.
    Amúgy ijesztgetésen kívül még mindíg potens fegyver olyan helyeken, ahova mást nehéz eljuttatni.

    http://www.youtube.com/watch?v=gngy9aHLIi8

    2012. február 27. hétfő at 17:12
  30. gigabiga

    Nagyon jó a cikk, mostmár világos számomra is mivel lődöztek Líbiában. Nem gázpalack volt.

    Az iráni hajókat nem értem. Valószínű azoknak a csónakoknak az lesz a szerepe ezzel a fegyverrel, hogy háború esetén a nagy, lomha tankereket betámadja az Arab-öbölben, mert másik hadihajót nem fog vele eltalálni az tuti.

    2012. február 27. hétfő at 18:27
  31. Mackensen

    Akiket érdekel a téma, azoknak egy három részes cikksorozat a fegyver afganisztáni szerepéről. Ha nem is olvassátok el érdemes megnézni a képek miatt. Hemzseg a házilag tákolt indítóállványoktól.
    :)

    http://atwar.blogs.nytimes.com/2011/10/26/maos-rockets-and-the-eastern-afghan-border-war-part-i/

    http://atwar.blogs.nytimes.com/2011/10/27/maos-rockets-and-the-eastern-afghan-border-war-part-ii/

    http://atwar.blogs.nytimes.com/2011/12/19/more-on-maos-rockets-and-modern-war-part-iii/

    2012. február 27. hétfő at 19:07