|

India a tavasszal belép az ICBM klubba?

India ambíciói egy interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM) kifejlesztésére nem új keletűek, a program már évek óta gőzerővel halad. Az Agni rakétacsalád legújabb, Agni V jelölést kapott tagjának az ICBM minősítés kiérdemléséhez legalább 5 500 kilométeres hatótávolságot kell majd elérnie, ami ugyebár a királykategória küszöbét jelenti.

Egy ICBM kifejlesztése persze nem egyszerű feladat, így a kisebb hatótávolságú ballisztikus rakétákkal jól álló India is összehozott némi csúszást, lévén az Agni-V tesztelésének megkezdését korábban 2011-re várták. Legutóbb tavaly novemberben érkeztek híre, melyek arról számoltak be, hogy 2011. december – 2012. február az az időintervallum, melyben a sort kerítenek az első indításra. Nos, ehhez képest marginális kis csúszásnak tekintendő, hogy a legújabb menetrend szerint erre csak március vége felé kerül majd sor.

Az Agni család össze korábbi tagjához – beleértve a még tesztelési szakaszban lévő Agni IV-et – az Agni-V is mobil telepítésű lesz és az Agni-III és Agni-IV-el ellentétben Kína teljes területét kényelmesen, „maximumra járatás” nélkül le tudja majd fogni.

Térkép az Agni-V harótávolságáról

Az Agni rakétacslád egyes tagjainak hatótávolsága. Jól látható, hogy az Agni-V segítségével India képes lesz lefedni Ázsia egész területét. | Forrás: Chanakyathegreat, Wikipedia ,

Az 50 tonnás rakéta összesen 3 fokozatának földi tesztjeit külön-külön már korábban elvégezték, márciusban ennek kapcsán elviekben nem lehet már meglepetés. Ha a tesztelési szakaszban minden pöccre megy majd, akkor India első ICBM-ei 2014-re állhatnak majd csatasorba.

Érdemes egy gondolat erejéig újfent megemlíteni az Agni-VI-ot, mely híreink között szerepelt már anno. Esetleges megvalósulása esetén ez lenne India első hatótávolság szempontjából is a nagyok mellé felsorakozó ICBM-e, lévén tervezett hatótávja 10 000 kilométer. Ugyanakkor megvalósítása vita tárgya, egyelőre továbbra is azon vita tárgya, miszerint India meglépje-e a szó szerinti interkontinentális lépcsőt, vagy maradjon regionális szinten. Egyesek szerint erre semmi szüksége, hiszen „csak” a kínai sárkánytól kell tartania. 2011 nyarán az Indiai Légierő vezetése ugyanakkor erőteljesen az Agni-VI mellett kezdett el lobbizni, azzal érvelve, hogy bár Indiának nincsenek területi követelései, ettől még nem látják semmi értelmét az 5-5 500 kilométeres korlátnak; ha megvan a technikai háttér, akkor azt ki kell aknázni.

72 hozzászólás “India a tavasszal belép az ICBM klubba?”

  1. „Kenguruk ehhez mit szolnak? Kuruc?”

    Jelenleg egyertelmuen kina a terseg legfenyegetobb orszaga. Azonban nem lehet elfelejtkezni sem indiarol sem pedig indoneziarol. Mind harom orszag tulnepesedett es sok belso problemai vannak melyet egy ido utan csak akkor tud orvosolni ha egyszeruen ujabb teruleteket vesz az uralma ala. Kinanak alternativakent ott van Mongolia es a tavolkeleti orosz teruletek. Indianak es Indonezianak nincs alternativaja sok. Esetleg Afrika jatszhat meg de cca 10-15 evvel ezelott meg india volt az akitol hogy ugymondjam „tartottak” az ausztral politikusok.

    Jelenleg india kezd a mi csapatunkban focizni de az is latszik hogy messze nem tett le arrol hogy a tersegben o diktaljon. Jlenleg ehez nem eleg eros de ahogy a mondas emliti :

    „An alliance with a powerful is never to be trusted ”

    Phaedrus

  2. „Jelenleg egyertelmuen kina a terseg legfenyegetobb orszaga.”

    Viccnek nem rossz DD.
    Sokan mondták itt már hogy kínai fóbiád van ,na ez meg is látszik .
    Na és magyarázd már el hogy miért Kína a leg fenyegetőbb ország?
    Nézd már meg milyen jenki szövetésgesekkel van Kína körbe véve arról nem is beszélve hogy majd Romney jól keresztbe tesz a kínai gazdaságnak ami legfőbb célja még a kampányba is .
    Ha csak Kína bármelyik országgal is csatározni akarna ó húzná a legrövidebbet .
    Tajvan ,japán dél-korea ,USA , India tehát Kína inkább védekezik (védekezne) mint hogy a te elméleted szerint támadna .

  3. Jó reggelt

    Kuruc Ausztrál katona majd egyszer elmondja azon belül melyik fegyvernemet erősít. Új magyar mentalitás szerint „biztos az Ausztrál katonai titkosszolga”
    Katona a dolga az éberség a holnap küzdelmére való felkészülés, és nem múlt csatáinak újra vívására .

    Népesedési problémák tekintetében India nagyobb kritikus tömeg van.
    Kína egyke politikájával egy racionális ön korlátozás vezette be. Aminek (rövid és közép távon most ez náluk probléma) hosszútávon lesznek meg az előnyei. Valamint törekszik egy jó léti állam irányába való elmozdulásra. Neki e folyamat támogatására kellenek a nyersanyagok. Ami adott esetben a piacon is kész meg venni.

    India szerintem problémásabb. Furcsa demokrácia van ott, ami magában hordozza szélsőséges erők hatalomra kerülését.
    Demográfiai bomba.
    Népesség növekedés megállítására középtávon sincs esély. Kínához képest is nagyobb társadalmi aránytalanságok.
    Lehet hogy ez az én tájékozatlanságom de Indiáról csak katonai beszerzések kapcsán halok híreket.
    Így adott esetbe nagyobb a veszély, hogy a belső feszültséget katonai intervencióval próbálják majd orvosolni X idő múlva.

  4. Roni

    „Viccnek nem rossz DD.
    Sokan mondták itt már hogy kínai fóbiád van ,na ez meg is látszik .
    Na és magyarázd már el hogy miért Kína a leg fenyegetőbb ország?”

    Lehet valoban hogy „kina fobiam” van. Ez is benne van a pakliban. Sot az is lehet hogy virusos a dolog. Minden esetre „valami” kell hogy leyen benne, mogotte mert a terseg OSSZES orszagaban igy gondolkodnak. Japan, Tajvan, DKorea, VIETNAM, Fulopszigetek, Malajzia, India mind mind „kertek” hogy kina magyarazza meg katonai fejleszteseit, illetve jeleztek neki diplomacia uton hogy fenyegetonek tartjak.

    En konyen meggyozheto vagyok de a fenti allamok politikusaival nehezebb dolgod lesz :-)

    „majd Romney jól keresztbe tesz a kínai gazdaságnak ”

    Te meg hiszel a masekben ( akarom mondani a kampanyigeretekben ) ???
    Hany eves vagy ?
    :-)

    „Kuruc Ausztrál katona majd egyszer elmondja azon belül melyik fegyvernemet erősít. Új magyar mentalitás szerint “biztos az Ausztrál katonai titkosszolga””

    Haditengereszet. Es nem szakacs ! :-)))

    monyok

    „Katona a dolga az éberség a holnap küzdelmére való felkészülés, és nem múlt csatáinak újra vívására .”

    IGEN ! A magyarorszagi viszonyoktol elteroen itt es meg sok orszagban nem a mindennapi tuleles a tet es a fo megoldando problema hanem az hogy a JOVORE, annak kihivasaira felkeszuljenek. Strategiai terveket keszitenek ( a jelenlegit harom eve adtak ki 2009 ben es 2030 ig szol !!!! ) melyek egesz nagy aranyban meg is valosulnak.

    Teljesen mas vilag mas gondolkodasmod ami itt van.

    „Kína egyke politikájával egy racionális ön korlátozás vezette be. ”

    Ezek az „onkorlatozasok” csak fekezo hatassal vannak a problemakra de sem megoldast sem pedig akar csak egy pillanatnyi megallast nem okoznak, jelentenek. Ezek az „onkorlatozasok” addig fognak elni ameddig kezelni tudja a valutatartalekaival a belso problemait. Ha nem tudja majd valami okbol akkor bele fog szarni nagyivbe minden fele europai ” demokratikus” SOT emberi ertekrendbe es kokemenyen az ero eszkozehez fog nyulni.

    Amugy vanna dolgok amit a piacon nem lehet megvenni. Pl eletter a tovabbi evi cca 23 milli ( hivatalos ) 40 milli + ( becsult ) nepessegnovekedesehez, vagy eppen mezogazdasagi termoteruletek az agyonszennyezett meglevok heleyett hogy etetni tudja a hatalmas neptomeget. Ezekre a tele zseb nem nyujt megoldast de a tele tar mar igen.

    Hamrosan kina nyilvanos ( nem diplomaciai ) komunikaciojaban is meg fog jelenni egy uj elem ami cca igy fog hangzani ” Kina az emberiseg negyedeert visel felelosseget ugy hogy a termeszeti eroforrasoknak csak a tort resze all rendelkezesre. A kinai kormanynak eltokelt szandeka hogy tovabbra is felelos marad ezekert az emberekert , es ez felveti a fold eroforrasainak „IGAZSAGOSABB” ujraelosztasat”

    Magyarok eleg kepzettek tapasztaltak abban hogy a sorok kozott olvassanak. Gondolom ez sem okoz problemat, hogy lassa az ember ez mit jelent. Amugy ez a fajta komunikcio mar jellemzi a kinai uzletembereket akozepdiplomatakat. Masfel eve jottek ki eloszor ezekkel az uzenetekkel de az utobbi fel evben visszavettek mivel sikerult mindenkit maguk ellen hangolniuk a tersegben. Minden esetre azert kokemeny jelzese van ennek a gondolkodasmodnak.

    ” Az en velemenyem hogy india azert csendes mert van ket orszag is amelyekkel hataros , haborut vivott es a viszony ma sem tul bekes. Pakisztan Kina. El van foglalva igy nem tud nagyhatalmasdit jatszani. Azonban ha megszunne ez a fajta figyelem es eroforras lekoto dolog nalla akkor tartok tole india is problemassa fog valni.

  5. Üdv.

    Néhány gondolat:

    „India tavasszal belép az ICBM klubba?” – Igen. De lehet, hogy ebből inkább a nyár lesz.

    Csak azokat az államokat tekinthetjük globális katonai nagyhatalomnak, aki képes globális szinten a csapásmérésre. Az ICBM technológia ezt jelenti.

    India – történelmi, gazdasági, demográfiai és katonai értelemben – nagyhatalomnak számít már most is, a saját fejlesztésű regionális rakétavédelmi rendszere valamint a nukleáris arzenálja kibővítése ICBM fegyverzettel felteszi az „i”-re a pontot.

    Végezetül: Indiának nem Kína ellenében kell nukleáris robbanófejekkel felszerelt ICBM. Indiának saját stratégiai érdekei vannak, amelyek előbb-utóbb ütköznek „egyéb” nagyhatalmi érdekekkel.

    M

  6. „Sokan mondták itt már hogy kínai fóbiád van ”
    egy alkalommal én is céloztam erre, de én úgy fogalmaztam, hogy Kuruc barátunk tudna mesélni a térség Kína fóbiájáról.

    „Hamrosan kina nyilvanos ( nem diplomaciai ) komunikaciojaban is meg fog jelenni egy uj elem ami cca igy fog hangzani ” Kina az emberiseg negyedeert visel felelosseget ugy hogy a termeszeti eroforrasoknak csak a tort resze all rendelkezesre. A kinai kormanynak eltokelt szandeka hogy tovabbra is felelos marad ezekert az emberekert , es ez felveti a fold eroforrasainak “IGAZSAGOSABB” ujraelosztasat

    milyen érdekes párhuzam az I. vh előestéjével. akkor az ipari vezető hatalmat frissen megszerző Németország jelezte igényét a világ újrafelosztására. késői ipari fejlődése miatt kimaradt a gyarmatosítás fénykorából. egyre nyíltabban és egyre hangosabban követelte részét, nyíltan fegyverkezett és nyíltan készült az őt „megillető” erőforrások megszerzéséért. az egészben a furcsa az, hogy, ha kicsit a kínaiak logikiájával gondolkozunk megértjük, hogy számukra teljesen indokolt, hogy a világ népességének negyedének szüksége van erőforrásokra. máris indokolt, ha Mongólia ill, egyéb élelmiszer források megszerzéséért indulnak.
    ezért érdekes, ha a térségben élők meglátásaira figyelünk. Kuruc barátunk máris nagyon fontos dologra mutatott rá, ami innen nem annyira egyértelmű. így talán már érthető a térség országaiban, népeiben jelentkező, növekvő Kína fóbia.

  7. Jappán és Németország a péda rá, hogy jobb az, ha 1 ország a természeti erőforrásokat vásárolja, és a termékeit szabad piacon adja el. Akik erővel meg tudták szerezni, amit akartak, azok a mindennapok vesztesei.

  8. Monte

    „Végezetül: Indiának nem Kína ellenében kell nukleáris robbanófejekkel felszerelt ICBM. Indiának saját stratégiai érdekei vannak, amelyek előbb-utóbb ütköznek “egyéb” nagyhatalmi érdekekkel.”

    Sajnos ez nagyon erosen benne van az opciokba.

    Banderas

    „milyen érdekes párhuzam az I. vh előestéjével. akkor az ipari vezető hatalmat frissen megszerző Németország jelezte igényét a világ újrafelosztására. késői ipari fejlődése miatt kimaradt a gyarmatosítás fénykorából. egyre nyíltabban és egyre hangosabban követelte részét, nyíltan fegyverkezett és nyíltan készült az őt “megillető” erőforrások megszerzéséért.”

    Sajna nincs uj a nap alatt. Raadasul ez nem is hasonlosag hanem inkabb egyezes.

    Gacsat

    „Kínában üres, kulcsra késsz városok vannak. Először azokat kéne megtölteni.”

    A hazakat nem lehet megenni. Oda lehet adni , lehet vele jutalmazni de nem lehet megenni es nem lehet vele nagyhatalmasdit jatszani.

  9. Osszál, szorozzál. Kína nem túlnépesedett. Még a termőterület is van annyi, mint Hollandiában. Akkor nehogy már ne tudja etetni magát. Végleg fel kell számolni a csládi (nyomor) gazdaságokat, és lessz annyi kaja, hogy el se lehet adni.
    Bandi
    Mi közelebb vagyunk Kínához, mint Kurucék.

  10. Csak nagyon hallkan és csendben jegyezném meg, hogy Kínának 4 db Il76-ból átalakított légiutántöltője van. Ezen kívül meg 20 Il76 szállítógépe. Szóval nem nagyon vágom, hogy mivel fog lerohanni bárkit is aki nincs a közvetlen szomszédségéban.

  11. Kuruc71

    „Kinanak alternativakent ott van Mongolia es a tavolkeleti orosz teruletek.”

    A mondat második felét ugye nem gondolod komolyan?Előbb fogja megtámadni Kína kicsiny szigeteteket mintsem az oroszokat akik nem mellesleg a világ szinte legmodernebb atompotenciálján csücsülnek és kb fél óra alatt megoldanák a kínaiak demográfiai problémáit.

  12. „Még a termőterület is van annyi, mint Hollandiában.”

    Hát szarba lennének annyi lenne… inkább gondolom kopfra vetítve gondoltad. És hamár Hollandia… attól mert renget üvegházuk van még alapvető élelmiszerekből kemény behozatalra szorulnak.

  13. dudi

    Még a mongolos rész se biztos, hogy beválna, van mongol származású osztálytársam, ő megmondta, hogy nyáron nagyon meleg, télen nagyon hideg van, s szinte semmilyen értékelhető ásványkincs v. növényzet nincsen ott.

  14. Monte

    „Csak nagyon hallkan és csendben jegyezném meg, hogy Kínának 4 db Il76-ból átalakított légiutántöltője van. Ezen kívül meg 20 Il76 szállítógépe. Szóval nem nagyon vágom, hogy mivel fog lerohanni bárkit is aki nincs a közvetlen szomszédségéban.”

    Ha kina del fele indul akkor Indonezia megkerulhetetlen politikailag es foldrajzilag egyarant. Ez a laza negyed milliardos orszag is hasonlo gondokkal kuzd mint kina, teruletekre van szuksege a nepesedesenek kezelesere. Tekintettel arra hogy a tengeren igy elni nem tudnak jelenleg es mar egy par eve a PNG teruleteken irtjak szoritjak vissza a helyi lakossagot ami eleg gyer hogy a felszabadulo torzsi teruleteket hasznalatba vehessek. Idonkent sikerul oda eljutnia egy ket ujsagironak akik vagy tulelik a dolgot vagy eltunnek.

    No ha kina megindul akkor a legi lepcso max az elso de nem a fo lepcso lesz. Vizen tudnak csak olyan tomegbe jonni hogy azt komolyan lehessen venni. Ha indonezia mogottuk van akkor a szigetekrol minden ellatasuk meglesz a legi es tengeri fedezetet kell biztositanuk . Indonezia miert tenne ilyet ? Hogy a koncbol reszesedjen. Ezt tette II. VH ban is amikor csatlakozott japanhoz nemi ausztral terulete igerete remenyeben.

    dudi

    „A mondat második felét ugye nem gondolod komolyan?Előbb fogja megtámadni Kína kicsiny szigeteteket mintsem az oroszokat akik nem mellesleg a világ szinte legmodernebb atompotenciálján csücsülnek és kb fél óra alatt megoldanák a kínaiak demográfiai problémáit.”

    Az atom nem alternativa. Ha orosz o nukit vet be akkor kina is megteszi. raadasul kinanak egy 100-500 millios veszteseg semmi mig ugyan ez az oroszoknal a tobbszoros es teljes pusztulas. Azt meg szerintem az oroszok nem vallaljak fel hogy a hadmuveletek elso perceiben egy totalis csapassal 1,4 milliard embert olnek meg. A kina SLBM ek meg mindig ott lesznek megtorlo fegyvernek. Eleg csak egy egy raketa minden orosz nagyvarosnak es nincs tobbe oroszorszag. Roviden a nuki fegyver nem alternativa.

    Sulyid

    „szinte semmilyen értékelhető ásványkincs v. növényzet nincsen ott.”

    Eppen most ment oda tobb ausszi ceg is foldgazt termelni. A kutatasok mar megvannak mar termelni mennek. Amit meg 10 millio mongol nem tud belakni mert nem kenyelmes azt megfoga tenni 100-200 millio kinai akiknek nincs alternativajuk. ” Eszed nem eszed nem kapsz mast alapon”

  15. „Vizen tudnak csak olyan tomegbe jonni hogy azt komolyan lehessen venni.”

    Mivel?

    http://en.wikipedia.org/wiki/Ships_of_the_People%27s_Liberation_Army_Navy

    http://en.wikipedia.org/wiki/Submarines_of_the_People%27s_Liberation_Army_Navy#cite_note-informationdissemination2007-3

    He nem számoljuk a régi egységeket, akkor nincs túl sok modernnek mondható cucc.
    Szárazföldi erőknél ugyanaz a szitu. Fejlesztenek gőzerővel, de nem rendszeresítenek túl sokat.

  16. Kína nem lépne Oroszország felé. Főleg az új erősebb felé nem. Előtte itt írták a nukleáris erő miatt.
    Mi a garancia arra nézve hogy az oroszok a Kínai atom erő 70% nem ütik ki első csapásban?
    Oroszok nukleáris ütő elő terén USA védelmi ereje a mérvadó.
    BULA-val se véletlenül szenvednek. Aminek kisebb a ható távja elődeinél.
    Ok a BULA elődeinél pontosabb és rakéta védelmi rendszerek áttörésére is képes.
    Kínai lég és rakéta védelem ami részbe ismernek mert ő általuk gyártott rendszereken alapulnak. Még könnyebb dolguk van.
    Mondolia ezért nehéz célpont. Egyszerűbb Délen hagyományos háborút vívni

  17. sulyid

    Tehát, ha jól értelmezem, még a 426 millió dollárban sem lenne benne a „D Check” és az „önvédelmi rendszerek”… Amennyiben ez tényleg így van,akkor ezek nem szövetségesnek tekintenek minket, hanem komplett idiótának néznek, úgyhogy cserébe azt kívánom, dugják fel maguknak a Huey-kat, de úgy, hogy a rotorok közben forognak!
    Direkt nem akartam véleményezni (magamban sem) a „Huey-felajánlást”, amíg a részletek nem ismertek, de ez most kicsapta a biztosítékot. :(

  18. Mac

    A kinai partraszallo kapacitas trukkos. Az mar regi lemez hogy nincs nekik eleg. Eloszor is a kinai haditengereszetnek van cca 50+ kulonbozo meretu partraszallo hajoja. Masod nagyon fontos dolog hogy ez a kinai partraszallo erok kisebbik resze mivel a kinai hadsereg rendelkezik sajat partraszallo hajoparkal. A kinai haditengereszet cca 80-100 000 fo egyideju partratetelere kepes a meglevo hajoparkal. Raadasul csak az elso lepcsonek kell lenni hadihajokbol allo flottanak mert ha meg van a part a kikoto akkor johetnek a szallitohajok. Abbol meg kinaban rentgeteg van.

    Raadasul meg fejlesztenek is gozerovel. Ebbol : http://en.wikipedia.org/wiki/Type_071 2006 ban atadtak egyet csapatprobakra majd 2011 ben kijott a modositott darabb. Azota harom darab van mar gyartas alatt, ami azt jelenti hogy iszonyat meg fog novekedni a kapacitasuk 2-3 even belul meg akkor is ha csak tartjak ezt a tempot es nem akkor ha meg fokozzak is.

    Roviden ! Mar most nem okozna problemat kinanak hogy akar egy 250-300 000 hadsereget hajora rakjon melynek felet cca elsolepcsos partraszallo hajokon tudna szallitani.

    monyok

    „Kína nem lépne Oroszország felé. Főleg az új erősebb felé nem. Előtte itt írták a nukleáris erő miatt.”

    A nuki fegyver olyannal szemben akinek szinten van igen jetelu. Plane ha a szemet ellenek nuki raketahordozo tengoi vannak mert azt nem tudod csak ugy kiutni. Ha kina megindulna eszaknak akkor oroszorszag nem merhetne csapast kinara mert ha csak a valaszcsapasbol 50 nukifej esik 20 nagyvarosra ( Moszkva Leningrad, Rosztov, stb stb ) akkor az oroszorszag veget jelentene. Emberileg gazdasagilag ugy leepulne hogy evszazadok kelleneenk hogy talpraalljanak.

    Azt meg nem hiszem hogy megmernek lepni hogy rogton egy totalis atomhaboruval megprobaljak elsoporni kinat. Az ugy tomeggyilkossag lenne. Szerintem amire van esely hogy ha esetleg a kinaiak mar bentvannak az orosz teruleteken akkor oda mer taktikai csapast oroszorszag a kinai csapatokra. A gond ezzel csak az hogy csapasra csapas jon es ez igy konnyen eszkalalodik.

    Oroszorszag azon van hogy kinat a nyugat ellen forditsa. Messze el az o Sziberiajatol. Ezert ad neki politikai es katonai tamogatast is. Meggyozodesem hogy ha kina haboruba keveredik a nyugattal akkor oroszorszag fogja ellatni olajjal asvanykincsekkel egyebekkel a’la II. VH-ban a nemeteket. Ott is akkor is Hitler harcolt nyugaton Francia o meg GB ellen ugy hogy az asvanykincsek az ipari es egyebb strategiai anyagok a Szu bol omlottek hozza.

    Az oroszoknak csak hagyomanyos haderovel van eselyuk megallitani ( igaz sok veraldozattal ) kinat ha idoben felfegyverkeznek . Nem veletlen hogy jelenleg a hadero tobb mint fele mar a kontinensnyi orszag kinahoz kozelebb eso reszen telepul.

    „Mondolia ezért nehéz célpont. Egyszerűbb Délen hagyományos háborút vívni”

    Mongoliat secc perc alatt legyurnek a kinaiak es ezzel evtizedeket nyernenek idobe a problemaik orvoslasara. Elvegre az a terulet is valamikor kina resze volt. Szolhatna a kinai propaganda. A problema ezzel az hogy ez orosz o fele gyakorlatilag az az uzenet lenne hogy a terjeszkedes kerdeseben az ” ESZAKI” verzio gyozott a ” DELIVEL” szemben.

    Amolyan porgessuk vissza az ido kereket a japan birodalom II. VH elotti dilemmajaig.

    Mongolia oroszorszag vedelmet elvezi. Az neki az utkozoterulet.

    Indoneziaval valo osszefogas eseten pedig kinank biztositva lesznek a repterek amely altal legifedezetet tud nyujtani egysegeinek .

    Van erre fele harom orszag India Kina Indonezia hatalmas problemakkal. Mindharom orszag fegyverkezik. Az elso ketto ezerrel. Ez igy sok jot nem jelent. Raadasul ezen problemak bar itt fogjak a fejuket felutni de garantaltan atfognak csapni mas kontinensekre is.

  19. Kurucz abban egyetértünk, hogy Kína mindenképpen terjeszkedni akar (még magyarországi kínaitól is hallottam, hogy ők fogják uralni a világot), ezt nem is nagyon titkolják, elég ha csak azt nézzük ahogy világ többi részén – lásd. Afrika, Dél-Amerika – növeli a befolyását gazdasági eszközökkel. Viszont Ázsiában a túlnépesedett és nyersanyaghiányban szenvedő Kína szerintem az Északi irányt fogja választani több okból is: egyrészt közvetlenül mellette Oroszországban óriási, gyéren lakott, ráadásul nyersanyagban gazdag területek vannak. Másrészt a fennhatóság kiterjesztésének vannak sokkal kifinonultabb – ráadásul ebben a han Kínaiaknak évszázados gyakorlatuk van, lényegében így kerültek a mandarin nyelvet beszélő han kínaiak többségbe először Kínán belül, ahol eredetileg sok nyelvet beszélő különböző népek laktak, majd Belső-Mongóliában, végül Tibetben is – módszerei, mint lerohanni egy szomszédos okrszágot. Egyszerűen bevándorolnak kínaiak milliói Szibéria déli részére és letelepednek, majd népesedési, demográfiai eszközökkel szorítják ki az oroszokat, akiknél amúgy is borzalmas a demográfiai helyzet. Csak az utóbbi 10 évben 142 millióról 139 millióra csökkent a lakosság száma, de úgy, hogy közben milliók költöztek az Európai részen lévő 2 metropoliszba. Most ott tartanak, hogy az Amur kínai oldalán egy 110 milliós tömeg lakik, míg az orosz oldalon lévő körzetben 4 millióan és a kínai bevándorlás folyamatos. Nem kell 10 év és ők lesznek többen. Az oroszok gyanakvással figyelik a folyamatot, de azt mondják ez most még nem veszélyes Oroszországra. Róluk egyébként azt kell tudni, hogy még mindig megvan a múltból örökölt ellenségkép a Nato-ban. És nem hiszik el akárhogy magyarázod, hogy a Nato-nak éppen elég gondja van anélkül is, hogy Oroszországot fenyegetné, senki nem akarja megtámadni őket. Erre mindig felhozzák ezt a szerencsétlen 17-20 elfogórakétát, amit Lengyelországba meg Romániába akar telepíteni az USA Irán ellen, de olyan hangsúllyal, mintha legalább 150 hadosztály fenyegetné Oroszországot. Kína tisztában van vele, hogy katonai eszközökkel nem ér(het)ne célt Oroszország ellen, inkább vár, az idő neki dolgozik.

  20. „Viszont Ázsiában a túlnépesedett és nyersanyaghiányban szenvedő Kína szerintem az Északi irányt fogja választani ”

    Voltunk mar egyszer ebben a helyzetben cca 73 evvel ezelott mikor foldrajzilag pont ugyanott vajudtak a hegyek hogy eszaki vagy deli legyen a nyomulas. Logikaval akkor is az eszaki jott ki es deli lett belole.

    Ma ha azt nezem hogy kina teljes erovel fejleszti a Blue water Navy kepessegeket akkor nekem ebbol semmikeppen nem az eszaki szarazfoldi irany jon ki. Amugy jelenleg valszeg meg ok sem tudjak, hanem csak vajudnak.

    „Kína tisztában van vele, hogy katonai eszközökkel nem ér(het)ne célt Oroszország ellen, inkább vár, az idő neki dolgozik.”

    Az ido a kinai politikai uralkodo osztaly ellen dolgozik. Ennek az oka hogy a belso tarsadalmi feszultsegek es szuksegek rohamos utaemben nonek es ha nem sikerult ezen problemakra megoldast talalni akkor valahogy le kell „foldelni” a nep duhet. Az az szerintem hamarosan kenyszerhelyzetbe kerulhetnek. Sot ! Kerulnek.

    Hogy mi lesz a dontes ( eszak vs del ) nem tudom de mi igyekszunk felkeszulni.

  21. Kuruc71

    „Az ido a kinai politikai uralkodo osztaly ellen dolgozik. Ennek az oka hogy a belso tarsadalmi feszultsegek es szuksegek rohamos utaemben nonek es ha nem sikerult ezen problemakra megoldast talalni akkor valahogy le kell “foldelni” a nep duhet. Az az szerintem hamarosan kenyszerhelyzetbe kerulhetnek. Sot ! Kerulnek. ”

    ráadásul a legutóbbi klíma változási modell szerint a következő néhány évtized múlva (25 évet írtak) Kína élelmiszer termelése 20%-kal!!!! csökkenhet. az idő gyorsabban fogy mint gondolnánk.

  22. Mackensen
    Kína számára az Ausztrál partraszállás teljesen esélytelen még gondolni se nagyon gondolnak rá egyenlőre, elsődleges most nekik a sok kis apró sziget sziget-lánc elfoglalása mert ha megnézed a térképet látod hogy hiába van tengerük arról nincs szabad kijárásuk mert szinte körbe vannak véve.
    A következőlépés a szigetek egy részének vagy egészének elfoglalása után Tajvan lesz békésen vagy háborúval ez becsületbeli ügy számukra (és mielőtt nagyobba vágnának meg is kell szabadulniuk egy esetleges Tajvani fenyegetéstől.)
    Ezek után közvetlen kijáratra lesz szükségük valamelyik óceánra (Japán a valószínűbb)
    Ameddig ezeket a lépéseket nem lépte meg Kína nem addig nem lesz Ausztrál invázió
    (és még nem mentem bele az angolszász szövetség szövetségesei megkötését a térségben Dél-Koreát Észak a többit ki tudja)

  23. Kínába van hely lakásnak termőföld viszont kevés (a mongóliai területekkel sokra nem menne mert szinte csak zöldség gyümölcs termesztésre tudná használni (Kínába a rizs a menő nem a búza vagy a kukorica) az meg nemigen terem meg arafele vagy ha mégis olyan kicsi a terméshozam hogy nem éri meg. Kínának ameddig van pénze az élelmet külföldről bevinni és engedik halászni addig nincs gond de ha valamelyik a kettő közül kiesik muszáj lesz háborút indítania az élelemért mostmár a fegyverzete is meg van egy sikeres háborúhoz (remélem Kínának mindig lesz annyi hogy a hiányzó élelmiszert megvegye és lesz is aki eladja neki és halászni is engedik továbbra is)

  24. Mack

    „De ez a partaszállókapacitás messze nem elég ausztráliához, mert hiányzik minden egyébb mellőle, ami fenntarthatná. Valószínübb, hogy egy a partokhoz közeli rebellis szigetnek szól az egész.”

    Hala Istennek azert valoban van nemi tavolsag ina es Ausztralia kozott. cca 6000 km az amit uszva kell majd megtenniuk. Ehez elengedhetetlen a legifedezet amihez anyahajok es vagy foldi bazisok kellenek. Ha meglesz a 4-5 lapossa kinanak akkor kepes lehet arra hogyegy vagy ket flottanak ( en minimum ket kulon partraszallo flottaval szamolok mert igy van ertelme ) kepesek lehetnek fedezetet adni. Viszont szerintem Indonezia is ra fog bolintani a legibazisainak a hasznalatara. Kell a konc !!!
    Persze lehet nemi cicomazas az ugyben az az elotte par ladikot eladnak indonezianak repgepekkel egyutt es igy feltunes „nelkul” kerulhetnek kozel. Aztan mar csak meg kell tolteni oket.

    Szoval en nem hiszek a kinai bekes jovoben. Eddig is ha tehettek az ero nyelven beszeltek ( Vietnam, India, Paracel es Spratley szigetek , Japan ) es persze meg jobban fognak ha megerosebbek lesznek.

    Ahogy mondtam a legujabb 20 000 tonnas Partraszallojukbol iden harmat epitenek. Mi ez ha nem rohamtempo !!!

    Banderas

    „ráadásul a legutóbbi klíma változási modell szerint a következő néhány évtized múlva (25 évet írtak) Kína élelmiszer termelése 20%-kal!!!! csökkenhet. az idő gyorsabban fogy mint gondolnánk.”

    Nem fognak addig varni. Szerintem baromi szerencsesek leszunk ha ezt az evtizedet kihuzzuk nagy haboru nelkul de erre keves az esely. Meg aztan van par fekete lo is pakliban akik kepesek a szarosbilit igencsak felboritani. Eszak Korea pl de Irant is idesorolom .

    szittya88

    „Kína számára az Ausztrál partraszállás teljesen esélytelen még gondolni se nagyon gondolnak rá egyenlőre,”

    Ez igy van ! De ennek nem kina az oka hanem az ausztral politikusok es katonai vezetok akik 5-10-15-20 evvel ezelott gondolkodtak elore es hoztak donteseket. A honvedelem itt igen becses es KOMOLY ugy. Raadasul kepessegekben 2014-18 kozott mi is hatalmasat fogunk majd ugrani. Nekunk is erkezik ket partraszallo, meg harom AEGIS rombolo, es az osszes fregattunk is AEGIS rendszeru radarrendszert kap. No meg egy rahedli fegyver. SM-6 kombinalva a Wedgetail-el haaaat az bizony fraszkarikas tetel barkinek aki kozel akarna hozza mereszkedni.

    A kinai termoteruletek rohamosan ( evi 1-1,5% al csokkenek, plusz meg ebbe belejon a termeshozamok szennyezes miatti csokkenese is. A halaszatuk mar rablohalaszat lett mert a sajat vizeiket legyilkoltak agyonhalasztak. Rendszeresen atmennek 50-100 hajos halaszflottak Viet meg egyebb vizekre sot meg Afrikahoz is eljarnak nagy „anyahajokkal” mivel sok orszagnak nincs haditengereszete igy erdekervenyesito kepessege sem. Pl a Szomalia vizek gyakori latogatoja a kinai rabloflotta.

    Roviden mar most is csak kockaztatva kepesek a lakossag ellatasara. Eves sznten 25-35 millioval pedig ez a szam novekszik. Ez 10 eves viszonylatban NEGYEDMILLIARD fo !!!!!!! A termoterulet pedig ugye kissebb stb stb.

    Nincs tiz evunk ! Talan meg ot se !!

  25. Kuruc71
    Tudom hogy készültök és nem hiába.
    Csak azt akartam mondani (írni) hogy azok a partraszálló hajók és heli hordozók amik állítólag készülnek (képet még nem láttam róluk csak cikkeket olvastam) nem ellenetek készülnek (még nem)
    Rengeteg akadály van amit le kéne küzdeniük hozzátok és ezek az akadályok leküzdése még minimum 10-15 év mert még sok minden egyébre is kell koncentrálni nekik.
    Ha élelmiszer problémák tovább fokozódnak én valószinűbbnek és egyszerüb megoldásnak látom (egy pakisztáni-indiai viszony kiélezését mialatt lerohanják Burmát (Mianmart) ott a lakosság a területhez képest viszonylag kicsi agrár ország rengeteg rizs és kijárat az Indiai-Óceánra . A stratégia is könnyebb hisz egy szomszédos államról van szó. Nem mellesleg egy olyan rendszerrel amit buktatni szokás mostanába, a hadereje se nagy szám, India lenne aki bepöccenne emiatt jobban de a pakik jó haverjaik a sárgáknak így egy kis feszültség fokozásba benne lennének figyelmet terelgetni az USA,Japán,É-Korea, Tajvan se nagyon ellenkeznétek ez ellen mert addig se feléjük megy ez a terjeszkedés ti mondjuk csak nagyobb szarba lennétek egy esetleges harapófogó miatt.

  26. „ogy azok a partraszálló hajók és heli hordozók amik állítólag készülnek (képet még nem láttam róluk csak cikkeket olvastam) nem ellenetek készülnek (még nem)”

    Ez olyan mint a GEneral Belgrano esete volt. Az hogy hajo merre hova hajozik egy fel perc alatt akar 180 fokkal is megvaltoztathato.

    „Rengeteg akadály van amit le kéne küzdeniük hozzátok és ezek az akadályok leküzdése még minimum 10-15 év mert még sok minden egyébre is kell koncentrálni nekik.”

    Valoban de a kreativitasukat, plane ha a hatalom megtartasarolvan szo akkor ne becsuld le. Kepesek az azsiaiak meglepit okozni. Ugye nem is kell tul regre visszamenni a tortenelembe hogy lassuk.

  27. Ahogy mondtam a legujabb 20 000 tonnas Partraszallojukbol iden harmat epitenek. Mi ez ha nem rohamtempo !!!

    Na az a nem semmi .
    Ehez jön még a 3db 10 000 tonnás romboló amiből szintén 3 építenek idén .
    Bár nem hinném hogy Kína bárkinek is neki merne menni ott a környéken ,főleg ha a jenkik növelik katonai erejüket a térégben .
    Ahhoz hogy Kína nagyon maga biztos legyen legalább taiwant kéne szövetségesnek tartania, magába nagy falat lenne neki egyedül garázdálkodni .

  28. Roni

    tudod hogy lesz a kiralynobol kurva ? Hat aprodonkent !

    Kina mar nem is „aprodozza” el annyira a kerdest es ha eros hatalom lesz a kezeben olyan amitol a legtobb orszag tart akkor ha szuksege lesz valamire el fogja venni.

    Ez igy volt eddig a tortenelemben es az ember nem valtozott semmit !!!

  29. A rombolók rohamidejű gyártásához csak annyi, hogy ugyanilyen rohamidőben vonják ki a régi egységeket. A teljes szám nem növekedett.
    Ha fogadni kéne én Tajwanra tenném a tétet.
    Egyáltalán hány élvonalbeli repülője van kínának? Megnézte már valaki? Hány páncéltörő helikoptere? Hány korszerű tankja?
    Ja és persze hány anyahajója?

  30. Mack

    Fontos !

    A „kivont” hadihajoik nem a kikotokbe vagy a bontokba kerulnek ! ( kiveve par Konfuciusz korabeli ladikot ) Azonnal megy egy reszuk a tartalek flottahoz mig a tobbi iskolahajo lesz. Igy piszkosul felduzzasztjak a kepzett legenyseget es meg treningben is tartjak oket ugy hogy a elsovonalas hadihajoikat a kikepzesi kenyszer nem korlatozza. Az egesznek a lenyege hogy cca harom flottanyira elegendo legenyseguk lesz hamarosan. Az az egy hirtelen drabszamugrasnal azonnal kepzett legenyseg is lesz a hajokra. Ez pedig igy nem semmi, de inkabb felelmetes. Mert hat minek is kepezne ki valaki haromszor annyi szemelyzetet a draga hadihajokra ha nem akarna hasznalni ?

  31. Mackensen:

    „Egyáltalán hány élvonalbeli repülője van kínának?”

    Kínának van gépe sőt eddig csak a jenkiknek és Kínának van saját gyártású közepes hatótávolságú légi harc rakétája.
    jövőre jön a 100 km hatotávolságú pl-13 rakéta.
    „Hány korszerű tankja?”

    A korszerű tankok épp most vannak leszállítás alatt, együtt a megrendelt 10 000 db szállítójárművel .

    „Hány páncéltörő helikoptere?2

    A múltkori belinkelt hír alapján most kezdték meg a WZ-10 helik gyártását.

    Inkább ott is a minőségre mennek mint a mennyiségre, ha majd lesz egy kiforrott modern gép majd lehet nagy számban is gyártani.
    A fejlődés folyamatos a j-10-ből is legyárthattak volna azóta 500db is, de minek ?Pár év múlva jött a j-10B ami még jobb.

  32. Astra (india)
    Derby (Izrael)
    Mica (Francia)
    R-77 (Orosz)
    R-33 (Orosz)
    R-27 (Orosz nem mai gyerek de potens)
    R-37 (Orosz)
    PL-12 (Kína)
    PL-11 (Kína)
    AAM-4 (Japán)
    Meteor (Európa hamarosan)
    AIM-120 (USA)
    AIM-54 (USA már nincs rendszerbe max Iránba valami másolat neve nem ugrik be hirtelen)
    AIM-152 (USA hamarosan)
    SKY-Sword II. (Tajvan)
    Novatar
    Egy részük nem mai gyerek de még hadrendbe áll, egy részük kis darabszámba áll még csak rendelkezésre hadrendbe 1-2 pár hónapon belül várható max 1 év (van még pár darab csak azok még annyira a fejlesztési fázis elején van hogy nem érdemes egyenlőre rolluk beszélni mert proto vagy makett szinten vannak és még tesztlövészet se vólt velük)

  33. Ühümm… és ha netalám háromszoros lesz a flottájuk, az mire lesz elég? Ausztráliához biztos nem. És még mindíg hiányzik egy rakás minden. Tengók, repülőgéphordozók, a szárazföldi erőkről nem is beszélve.
    Én a kínai fejlesztések nagyrészében egyelőre az útkeresést látom.
    Írtam is egy típusismertetőt, remélem megjelenik valamikor. Nos abból a járműből bizti nem lesz 10 000 példányszám, de még az 1000-ben sem vagyok biztos.

  34. Kuruc Type-071 ből kb 2-3 hete adtak át egyet linkeltem is a cikket csak már nem tudom hogy melyik hírhez (Baidun visszakeresni meg képtelenség)
    De találtam érdekesebbet is http://mil.news.sohu.com/20120216/n334895414.shtml Type-071 ből 8db lessz szolgálatba és akarnak egy még nagyobbat ennél a típusnál mert az rephordozó mellé kicsi :D
    megvan egy cikk a január eleji 4. hajó vízrebocsáltását emlegeti http://news.baidu.com/n?cmd=2&class=mil&page=http%3A%2F%2Fv.huanqiu.com%2Fmil%2F201202%2F20120216194554.shtml&cls=mil
    Írán betöltötte a rektorába a fűtőrudakat http://www.chinadaily.com.cn/hqzx/2012-02/15/content_14617701.htm
    Kína felpörgeti a harci repülőgép iparát (mintha eddig nem pörgött vólna) http://finance.ifeng.com/news/industry/20120216/5595979.shtml
    és új hajtóműveket is akar
    A Harbin rombolóba is belepiszkáltak az újak már módositásokkal együtt fognak elkészülni http://www.chinanews.com/gn/2012/02-16/3672795.shtml

  35. Csak megjegyezném, az oroszok nem hülyék mint mi, és már jó ideje gondoltak a népességfogyás problémájára. Nyugodjatok meg, még jó ideig lesz miből besorozni a bakákat és a német és magyar mintát nem igen fogjuk tőlük egyhamar viszontlátni. Oroszország egyértelműen visszaakar térni régi hatalmi státuszába, és aki tanult történelmet vagy esetleg még egy kis földrajzot is, az tudja, hogy ahhoz nem árt beszervezni egy kis népességnövekedést sem. Még meg hazait, mert a bevándorló szarik a „hazára”.
    Mellesleg ha valaki veszi a fáradtságot és belenéz a népesedési és nemi összetételt taglaló adatokba könnyen megállapíthatja melyek azok az országok, amik nem fakadnának sírva pár milliós veszteségeken se. Az tény, hogy Oroszország jelenleg nem ilyen, de még nem kell leírni… Öreg medve nem vén medve és lesznek még bocsai :)

  36. rhade

    „mert a bevándorló szarik a “hazára”.”

    Ez attol fugg !!! Amennyiben a tarsadalom befogado es a bevandorlo megkapja az alapveto tiszteletet megbecsulest es csaladja biztonsagban van akkor altalaban a bevandorlo igen gyorsan elkotelezett katonaja lesz az orszagnak. Ennek oka hogy altalaban a bevandorlok sokkal rosszabb korulmenyek kozzul jonnek es igy nagyon tudjak meltanyolni meg a normalis viszonyokat is nem hogy ha extra tamogatast kapnak.

    Ez alol akkor van csak kivetel ha a kulturalis kulonbsegek feloldhatatlanok.

  37. Egy friss mai info arrol hogy miert is van kina lepeskenyszerben :

    Súlyosan szennyezettek a kínai vizek

    MTI

    2012. február 17., péntek 11:35

    |

    A vízhiány, a vízszennyezés és a vízi élővilág körülményeinek romlása mind olyan probléma, aminek a helyzete sokat romlott tavaly – jelentette be a pekingi vízkészlet-gazdálkodási minisztérium csütörtökön.

    A kezeletlen vízhelyzet ma már az ország fenntartható fejlődését veszélyezteti, az ugyanis a gazdasági és társadalmi fejlődést gátolja – mondta Hu Sze-ji miniszterhelyettes.Az egy főre jutó vízkapacitás Kínában mindössze 2100 köbméter, a nemzetközi átlag kevesebb mint egyharmada. A városok kétharmada valamilyen szintű vízhiánnyal küszködik, 300 millió vidéki lakos számára pedig nem biztosított a biztonságos ivóvízhez való hozzájutás. A kínai folyók közel 20 százaléka olyannyira szennyezett, hogy nemcsak vizeik fogyasztása, de mindenféle kapcsolat veszélyt jelent az emberekre – kongatta meg a vészharangot a minisztérium.

    Az államtanács, vagyis a kínai kormány a héten a vízhasználatra vonatkozóan a legszigorúbb kritériumok követését írta elő. A talajvízkészletek kitermelésének szabályozásán is szigorítanak majd, és a vízi ökológiai rendszer állapotán is javítanak. A következőtíz év során a kormány négyezer milliárd jüant (140 ezer milliárd forint) fektet vízvédelmi projektekbe, ebből 1,8 ezer milliárd jüan (63 ezer milliárd forint) jut a jelenlegi (2011-15) ötéves terv időszakára.

  38. És valami egyéb a képről? Hol és mikor készült, mi történik épp? Lehet pont a két ország határán van valami félbevágott településen, úgy azért elég egyértelmű lenne a dolog. Most attól, hogy alá van írva, hogy jeso odno pokolinyije i vsze zakoncsitszja (~ egy újabb nemzedék, és vége), még lehet valami egészen más.

    @Patria

    Szerintem érdemes kiemelni a kék kerítés fontos szerepét is, mivel itt éppen a kék szín, mint a megtisztulás jelképe dominál, háttérben pedig a barackszín (férfiaknak: koszos sárga) az értelem szimbólumaként szemben áll a kékkel és Freud szerint értelmezve a sok kicsi sárga (akik nem feltétlenül kínaiak) vezetnek el minket a nirvánába. De lehet, hogy csak simán körbekerítették őket.