|

India 42 Szuper Szuhojra adott le rendelést

A Szu-30MKI flotta további bővítése mellett ugyan már a tavalyi év végén elkötelezték magukat Indiában, ám a finom részletekről, konkrétan a gépek belső értékeiről szóló tárgyalások mostanáig elhúzódtak. Lévén ezen gépek az indiai Szuhojok eredeti szállítója, az Irkut igazgatója által az idei MAKSz ideje alatt bejelentett Szuper Szuhoj változatként gördülnek majd ki az összeszerelő csarnok kapuján.

Igen, ezen felfrissített MKI változatról az idén már esett szó, annyit biztosan lehetett tudni, hogy a gépekbe új, AESA radar – elviekben a Fazotron Zsuk AE – és átszabott műszerfal kerül, továbbá nem részletezett módon a gép RCS értékéből is faragni fognak orosz barátaink, mellyel némiképp csökkentett észlelhetőségű lenne a Szuhoj nagy vasmadara.

Indiai Szu-30MKI gépsor a Nellis légibázison

Indiai Szu-30MKI-k a nevadai Nellis légibázison 2008 augusztusában, a Red Flag gyakorlaton. U.S. Air Force photo by Airman 1st Class Ryan Whitney,

Nos, a tárgyalások ezen, a már átadott gépekre is alkalmazandó csomag pontos összetétele és árazása végett húzódott addig, ameddig, ám a két fél a közelmúltban megállapodásra jutott, a szerződés aláírására a múlt hét csütörtökön az aktuális éves orosz-indiai csúcstalálkozó ideje alatt került sor Moszkvában.

Az információk szerint ezen 42 gép közül az első 2016-ban, míg az utolsó 2018-ban érkezik majd meg az azokat tárt karokkal váró IAF-hoz. Az 20 000 crore, azaz mintegy 3,8 milliárd dollár értékű beszerzés 272 gépre emeli a mostanáig megrendelt Szu-30MKI mennyiséget

52 hozzászólás “India 42 Szuper Szuhojra adott le rendelést”

  1. molni

    „Az orosz SZU-30MK2-k modernebbek mint a mostani MKI széria.

    És hány darab van belőle? 3 vagy 4? Mert ennyit vesznek át az oroszok a 30-asból. Valahonnan megmaradtak.”

    Megint sikerült ugyan abba beleesned mint este!
    Megint egy felvetésre reagáltam nem pedig szembeállítottam a két országot.

  2. molni

    Tán még a HTKA-n is volt kint hír, hogy rendeltek egy környi szu-30-ast az oroszok.

    Itt vannak a képek:
    1. sorozatgyártmányú gép, festve:
    http://www.knaapo.ru/eng/gallery/aircrafts/combat/su-35/su-35s_in_the_rf_af_livery.wbp
    2. sorozatgyártmányú gép, festetlenül:
    http://www.knaapo.ru/eng/gallery/aircrafts/combat/su-35/2nd_ser_su-35.wbp

    Amúgy érdekes, hogy külsőre még mindig a jóöreg 27-es, míg belülről és képességek tekintetében már köze sincsen hozzá…

  3. Moli jól látom a Szu-35 szárvégein zavaró vagy ECM konténerek vannak.

    Melyik képen? Randomba párba belenéztem, de én nem látok ilyet. Már az Szu-27 őskori verziójára is mehetett. Az exportált Szu-30MKx gépek egy része már nem a Sorbtsiya hanem újabb ECM konténer alkalmazására is képes tudommal, de ezekről képet nem igazán találni.

    A gép harcértékét nyilvánvalóan növeli. Viszont nehéz egy olyan gép harcértékét megsaccolni, aminek elődjét sem igazán vetették be…

    A Szu-35 és a Szu-30MKx gépek között szerintem kb. akkora eltérés van, mint egy 10-15 évvel ezelőtti Hornet és egy mai Super Hornet között. Vannak átfedések és hasonlóságok, de azért mégsem ugyanaz.

  4. „Dehát a Szu30asnak és a Szu35ösnek nincs sok köze 1máshoz. Akkor hogy nevezhetik a Szu35Snek a Szu30as 1ik festetlen példányát?”

    Ez honnan jött? Az a festetlen példány a Szu-35Sz-2- azaz a második széripéldánya a Szu-35Sz-nek. Nem Szu-30-as.

    Sokszor leirtam már, hogy Szu-30-ast két gyár készít. A cikkben szereplő indiai gépek az IRKUT-nál, ezek vektorálnak, ezek a Szu-30MKI/MKM és MKA gépek. Van előszárnyuk is. Szu-27UB-tól van a függőleges vezérsík, de nagyobb az oldalkormány felülete. Különféle vegyes elektronikájuk van, az oroszon kívül svéd, brit, izraeli, francia. A hajtómű NPO Szaturn Al-31FP, az Al-100-as vektoros fúvócsővel. Full digitális FbW rendszer.

    A KNAAPO féle Szu-30-asok azok a venezuelai, angolai, indonéz, kínai, vietnami, akármi Szu-30MKK illetve 30MKV, MK2-es gépek.
    A függőleges vezérsík még a Szu-27M-nek indult Szu-35-ösökről származik. Az elektronika teljesen orosz. A hajtómű MMPP Szaljut Al-31F, azaz a Szu-27-esek hajtóműve, igény szerint csökkentett tolóerővel, 12.5 tonnás fékpadiról 11.2-re, a gázhő csökkentésével.
    Így az élettartam nagyobb lehet.

    Az oroszok saját gépei kicsit mások. Valóban exportból maradtak vissza a sárkányok, de a befejezés során módosításokat eszközöltek ki. A hajtómű az MMPP Szaljut Al-31FM-1-es, vagy másképp, a 42-es gyártmány, aminél a korábbi modellhez képest nem, hogy csökkentették volna a gázhőt, hanem 25 fokkal megemelték, így a tolóerő ezekben a gépekben 12.5-ről 13.5 tonnára emelkedett. Ezt a hajtóművet kapják az új Szu-34-esek és az 50-es soroaztú oldalszámokkal ellátott Szu-27SzM3-asok is, nomeg a hat darab modernizált Szu-33M a Kuznyecovra.
    Ez az új hajtómű nem csak, hogy erősebb, de a gázkar mozgatására is gyorsabban reagál.
    A hajtómű teljes javításközi életartama ennek ellenére 1000 óráról 2000 órára emelkedett, a gyár garanciája szerint.

  5. dudi:

    10-es:

    http://russianplanes.net/st/Sukhoi/Su-30M2

    20-as:

    http://forums.airforce.ru/attachment.php?attachmentid=29808&d=1298640131

    30-as:

    http://forums.airforce.ru/attachment.php?attachmentid=30870&d=1302949495

    40-es:

    http://www.flickr.com/photos/bazaranet/5608379565/sizes/l/in/photostream/

    van valahol egy 50-es is, de itt van egy kék 40-es:

    http://www.photosight.ru/photos/4459137/

    Közben megjöttek a jó képek a voronyezsi új Szu-34-esekről is, itt a 05-ös:

    http://russianplanes.net/ID61325

    Ide kétféle szériát szállítottak, 01,03,04-es az régi, de nem azonos a lipecki gépekkel, csak valamiért ugyanazt a festést és piros oldalszámot kapták, ami szerintem elég nagy hülyeség. Az új széria a szintén háromtónusú kék festésű piros 02-es és az új sötét akármilyen szürke 05-ös és 10-es. Ez utóbbiaknak van APU-ja, meg két aerodinamikai kés a szárnyvég közelében, felül. Pótbeömlők a futóakna mögött két oldalt a hajtóműgondolánál és kiömlő a fullánkon.

    Számozási logika? Az nincs.

  6. „Ez honnan jön? Én nem hallottam róla.”

    „Világ fegyveres erők” oldalon lehetett olvasni csak most már ott regisztrálni kell .
    Nem akarom az oldalt kritizálni de pár napja kapta meg malajzia az „AESA radarral” el látott Pancir s1 rendszereket de pl erről itt nem lehetett olvasni.

  7. 6 Szu-33M és 6 Szu-33-as, melyek közül a modernizáción 2009 és 2010 közt esett át az első hat, a maradék hatoson meg most végzik el. Ha jól sejtem, most a Kuznyecov turnéján csak Szu-33M-ek vesznek már részt.

    Itt van két modernizáción átesett oldalszám:

    http://forums.airforce.ru/attachment.php?attachmentid=30249&d=1300463394

    Van 5+1 vagy több Szu-30M2-es.

    Van/lesz 12 darab Szu-27SzM3-as, ebből az alakulatoknál van minimum 4. SzM2-esek és SzM-ek darabszámát nem tudom, de olyan kb. 20 lehet idáig összesen.

    Van Lipeckben 9 Szu-34-es, Voronyezsben pedig mára már további 6 darab.
    Érdekesség, hogy Aktyubinszkban, illetve Zsukovszkijban (mind a két helyen, hol itt, hol ott) állomásozik még két proto Szu-34-es, a 47-es és 48-as, azaz az utolsó két protopéldány, melyek azonban nem csak a gyárnak „dolgoznak”, hanem aktívan részt vesznek a légierő munkájában is. Egyik közülük bizonyítottan részt vett 2008-ban a Grúzia elleni háborúban, ahol egy éjszakai bevetésen egy új zavarórendszert próbáltak ki élesben, illetve egy forrás szerint egy radarállomás ellen valamilyen fegyverrel bevetést is hajtottak végre.

  8. Ez most komoly??? Ha a PAK-FA + Szu-35Sz kombival akarják kiváltani a mostani vadászokat, akkor legalább 250-250 gépet kéne rendelniük… vagy nem? Nekem nagyon sandán hangzik ez a 48-as szám… szerintem amennyiben nem lesz baj a típussal, még rendelni fognak nagyobb példányszámban is.

  9. „A szu-35S-ből kb hány példány rendszerbeállítása várható? 100-200? Esetleg 300 feletti mennyiség?”

    Igen, 2015-ig 48 gépet rendszeresítenek.Ám ez sok orosz politikusnak nem tetszett így ezt a számot 2015-re 100db akarják akarnák emelni . 2015-től pedig további 48 szu-35 kívánnak beszereni 2020-ig.

  10. „Ez most komoly??? Ha a PAK-FA + Szu-35Sz kombival akarják kiváltani a mostani vadászokat, akkor legalább 250-250 gépet kéne rendelniük… vagy nem?”…

    Sött annál is jóval többet. De nem akarják. És ~minden területen nagyon súlyos gondokat okoz/fog okozni, hogy 90-2005(10) között nagyon kevés dolgot vettek, a legtöbb területen nagyobb a gond mint a légierőnél.
    Pár napja tán commandante linkelt egy riportot az Almaz igazgatójával és még sok anyagot. Nekik is nagyon komoly gond, hogy 90-2010 között alig volt Orosz megrendelés, modernizálás a termelő kapacitások leépültek… Ez eddig nem volt probléma, de 2013tól elkezd kifutni a 77től rendszerbe állított S300 és a 20éves kiesés miatt a Szovjetuni gyártási ütemének ~dupláját kéne produkálni miközben a termelési kapacitásuk fele sincs meg. Eközben még a rendelések is akadoznak így jelenleg még ezt a negyedelődött gyártási kapacitásukat se tudják kihasználni.

  11. Fade

    Arról persze nem nyilatkozott az a derék ember,hogy az állam rengeteg pénzt öl abba,hogy a gyárak megfelelően fejleszteni tudják magukat minden téren.Így megakadályozva de legalább is csökkentve azt a dolgot azt amiről írsz.

  12. „Eközben még a rendelések is akadoznak így jelenleg még ezt a negyedelődött gyártási kapacitásukat se tudják kihasználni.”

    Fade az az ember nagyon mellé beszélt vagy még a 2000-s évekbol volt a riport.

    Azóta új igazgatója van az Almaz-Antejnek. Az igaz , hogy a SU- felbomlása után a hadiipar osszeomlott, sok gyár tonkrement , leépultek a gyártókapacitások, ill. civil termékeket kezdtek gyártani, rengetek szakember(mérnokok, tudósok) kulfoldre ment, kevés pénz volt .
    De az Almaz-Antej- nek voltak megrendelései -kulfoldrol, így valahogy túlélték a „pénztelenségi” idoszakot, megmentve a szakemberek tobbségét.

    Az orosz kormány egy modernizációs programot hirdetett, melynek célja a hadipar gyártósorainak modernizálása, új technológiák bevezetése.
    Osszesen 4 trillió rubel (cca 130 mld USD) lesz koltve a gyárak modernizálására, a gyártási kapacitások novelésére a minoség javítására. Ezen belul pedig az Almaz-Antej két új gyár megépítését kezdték meg ahol 2015-tol kezdenék gyártani a légvédelmi rendszereket, hisz megrendeléseik 2030-ig vannak lekotve. Ugyanúgy a Votkinszki gyárat is fogják bovíteni (Topol, Jarsz, Bulava, Iszkander) , mert ezek a prioritások ( rakéta, légvédelem , ballisztikus rakéták).

    Az orosz hadiipar mai problémái a gyártosorok elavulása, szakember hiány, minoségi gyártás, idoben torténo leszállítás.
    A program lényege ezen problémák megoldása, ill. a határon kívul maradt (FÁK) gyárakban torténo alkatrészek, fegyverek OO-ban torténo gyártása.
    Remélem ez a program sikeres lesz és az orosz hadiipar visszaszerzi elvesztett presztízsét.

  13. „Fade az az ember nagyon mellé beszélt vagy még a 2000-s évekbol volt a riport. ”

    Nem az egy 2010es riport. Konkrétan panaszkodik, hogy egy S400 a megrendeléstől számítva mennyi idő elkészíteni és a rendelésekben, utalásokban lévő lyukak mennyire hátráltatják, lassítják a folyamatot és ezért üres járások vannak a gyártásban.
    Elvileg persze a kapaciátsuk 300%a is le van kötve.

    C: Nem tudnád mégegyszer linkelni azt a linksort?

  14. Amúgy az a 130m$nem elírás? Ha a megfelelő gyártó berendezéseket meg akarják venni jellemzően Német&Olaszoktól veszik akkor ennyi pénzt akár egy gyár gépbeszerzései is simán lenyelhetnek.
    Az más kérdés, hogy onnantól megfelelő karbantartás esetén az a gép 15+évig mikrométer pontosan dolgozik és 3-5év alatt bőven megtermelte az árát.

    anno ahol dolgoztam egy gépsor egy eleme!, úgy, hogy nem új hanem „rebufished” gép volt is lenyelt 1millió eurot, egy új 3-4meur között járt. És az azért nem hadiipar volt.

  15. Amúgy az a 130m$nem elírás?
    130 mld USD az 130 milliárd.

    Azt a 130 mld USD értsd az egész orosz hadiparra (természetesen a stratégiai, inovatív fegyvergyártásra fokuszálo uzemek) Ebbe benne van új uzemek létrehozása, bovítése, új technologia berendezések beszerzése
    kulfoldro is) . Cél új orosz fegyverek (jo minoségu) kifejlesztése és gyártása. Ez egy stratégiai terv 2025-ig.

  16. „Azt a 130 mld USD értsd az egész orosz hadiparra (természetesen a stratégiai, inovatív fegyvergyártásra fokuszálo uzemek) Ebbe benne van új uzemek létrehozása, bovítése, új technologia berendezések beszerzése”

    Ha igaz amit kétlek akkor az nem az Orosz hadiipar modernizálása hanem lokuki. Egy komolyabb Magyaroroszágon megvalosuló beruházás értéke ennél jóval több. Rákerestem pl. a Kecskeméti Mercerdes beruházás értéke ~800mEUR azaz több mint 1000m$. Nem 130m$.

  17. Allesmor Obranna

    Lenne még egy kérdésem: a most modernizált szu-33-asok hol fognak szolgálni, ha jövőre vonul nagymodernizálásra a Kuznyecov? Nem úgy volt, hogy a modernizálás után mig-29KUB-ok lesznek majd rajta? Amúgy pontosan mit takar a szu-33-asok modernizálása?

  18. Na és itt még hozzá teszem hogy a modernizációs program 2020-ig fog tartani 2020-tól már teljesen megnövelt mennyiségben fogják gyártani az új építésű eszközöket . pakfát és a pilótanéklüli gépeket és egyéb új technikákat .