Kis kínai barátaink szép csendben munkálkodnak az ex-Varjag-ból megfaragott repülőgép-hordozójuk, a Shi Lang első repülőgép indításra történő előkészítésén. Hogy mely típusuk és mikor fogja az első repülést végrehajtani, azt egyelőre Dalian szmogja fedi, ám annyi bizonyos, hogy a tegnapi napon immáron harmadik alkalommal rugaszkodott el a mólótól az Admiral Kuznyecov kínaiak által befejezett, mondjuk úgy féltestvére.
E hónapi előző útja kapcsán egy amerikai kereskedelmi műhold által is lekapott Shi Lang-ról pár rossz minőségű fotó fellelhető kínai blogokon – íme:
A China Defense Blog értesülései szerint az alábbi régiókra adtak ki korlátozást az illetékes szerver tegnap 11:00 – 18:00 között ,
A kínai nagyvárosok tipikus kristálytiszta levegője – bízzunk benne, hogy a Shi Lang navigációs rendszerei jól működnek :) ,
Apropó, zárásként szerepeljen itt a fentebb is említett műholdas felvétel, amit egyébként korábban már megosztottunk facebook oldalunkon. Igen, ez itt a burkolt reklám helye, aminek kapcsán javasoljuk facebook oldalunk like-olását az ehhez hasonló – és sok egyéb más – kis finomságért :) Szívesen várunk mindenkit, erre tessék! :)
Az ex-Varjag / Shi Lang a Sárga-tengeren. A műholdfelvétel 2011. december 8-án készült. ,
Sokan panaszkodtak anno a J-20 kapcsán arra,hogy nem jó minőségűek a képek…
Ehunn egy jobb!
http://img861.imageshack.us/img861/7260/varyagtowedaway.jpg
De nem tudom melyék kihajózásnál készült:)
Már nem az a hír, ha kihajózik, hanem ha esetleg kinn marad :) :) Csak tudnám, mire jó az a lapos rész rajta. Futball-pálya? Daliani szükségparkoló? Mert autó az van….. Gondolom, az admirális kocsija…
en nem ertek a hajokhoz egyaltalan.. mi a francert pumpalnak ki az oldalan annyi folyadekot, annyi kiereszto nyilason. (a fentebb linkelt kepen lattam…)
Gondolom hűtőfolyadéknak használják a fedélzeti rendszerekhez. De mindjárt jön vki okosabb… :)
Kaktusz:
– Mert ereszt, a béna kínaiak nem bírták lékmentesre csinálni a rozsdás ruszki hajótestet, és enélkül villámgyorsan elsüllyedne:)
– Valójában a hajómotor kétkörös hűtőrendszeréből a külső körnek a kivezető nyílásai. Az első kör hűtővizét a tengerből szivattyúzott vízzel hűtik le hőcserélőn (hűtő) keresztül. Így a sós víztől nem kell külön védeni a motort, és kisebb a túlmelegedés veszélye is ha beszív valamit a rendszer.
Egyébként meg Mackensen képén durva, hogy mennyire eltörpül az óriás teherszállítók közt.
Ekkora mennyiseg kell huteni a motort? jobb lenne ha hasznositanak valahogy a hot :D
Kolombusz: azért az is rátesz, hogy szemből van lefotózva!
Másik: egy kereskedelmi műhold ilyen képet csinál? nem rossz…
A hajó nagyságrendlieg 100 MW-os hajtásteljesítménnyel bír különféle forrásokból. Tekintsük úgy, hogy bármelyik főbb elem hatásfoka 90%. A maradék disszipatív jellegű energia, ami jellemzően melegedést okoz. Emiatt a gépek hőmérséklete megnő, de tegyük fel, hogy nem kell a fennmaradó 10% teljes egészét hűteni. Akkor is MW-os hőteljesítményekről beszélnük. Mivel a hőcserélő nem lehet korlátlanul nagy a hajón a helyszűke miatt nem marad más, mint a nagyobb térfogatáram és kisebb delta T alkalmazása a szekunder körben. Egyébknét az erőművek kényszerűtő rendszere is így működik. Paks is azért emel ki akkora mennyiségű vizet, mert a természetes vizek védelme nem enged adott hőfok feletti visszaengedést. Kelenföldi erőmű esetén – ha jól elékszem, akkor a 30 MW-os kényszerhűtéshez 6000 t/h óra vizet emelnek ki, hogy a delta T 5 fok alatt maradjon.
Wiki olyan 180 MW-re taksálja az összes rendszert.
Nem ismerem különösebben ennek az osztálynak a rendszereit, ez a gőzturbinás megoldás pontosan mit takar? Egy modernkori nagy gőzhajó ez, csak dugattyúk helyett turbina van? Vagy egy vízen úszó olajtüzelésű erőműnek tekinthető gyakorlatilag és elektromos meghajtású? Mindenesetre nem bízták a véletlenre, van mellette gázturbina meg dízel generátor is (meg turbo generátor, akármit is jelentsen ez), elég redundáns a meghajtás, ha jól emlékszem az oroszoknak akad is vele gondjuk elég.
@Kolombusz
Ez jó kérdés, kis google-zás után nekem az jön le, hogy a turbinák direktbe hajtják a hajócsavarokat, a kiszolgáló rendszerekhez meg gondolom kis turbina-generátor/dízelgenerátor kombináció termeli az áramot.
Abból kiindulva, hogy a Kirovhoz hasonló rendszert akartak rá építeni (ahol azt hiszem szintén direktbe van kötve a turbina és a propeller, tehát nincs köztük generátor és villanymotor), akkor a fenti kombináció igaz lehet.
A Kirovokkal megegyezőt???A Kirovok atommeghajtásúak nem is értem minek rá másik meghajtórendszer.
Az atommeghajtásnál is van turbina és rá lehet kapcsolni direkt a csavartengelyre. Bár nem tól valószínű, mert a turbinák nagy fordulatszámmal forognak, semmiképp sem 50…60 rpm-el.
@dudi
Elnézést, tévedtem, azt hittem a Kuznyecov-osztálynak a Kirov az alapja, de csak nyugaton gondolták azt, hogy a Kirov hajtását kapja meg, ez kavart meg.
tallking
Ez ok csak az a baj,hogy egy atommeghajtás és egy hagyományos meghajtás nem lehet hasonló rendszer…Ez amúgy GrGLy-nak le is esett :)
@dudi
Hát nagyot is koppant :)
De akkor még mindig kérdéses, hogy milyen meghajtása van. A legegyszerűbb a hagyományos gőztubina-hajócsavar megoldás és azt az időszakot tekintve, amikor készült nem is nagyon hiszem, hogy az oroszok kísérleteztek volna valami újfajta megoldással.
De mivel meglehetősen sok probléma van a hajóval és azt hiszem pont a meghajtó rendszerével, ezért elképzelhető, hogy valami „brand new” rendszert kapott, amely szakít a hagyományokkal és ebből fakad a sok gond (meg persze a minőségből).
Egyébként (ha még jól emlékszem az atomenergetikából tanultakra), akkor turbinától kifelé az összes rendszer ugyanaz (legalábbis erőművek esetében), csak a fűtőegységben különböznek a rendszerek. Gondolom a turbinás hajókon is hasonló lehet a helyzet (esetleg megbolondítva még egy generátor-villanymotor kombinációval, de az már feleslegesen bonyolítaná a hajtási láncot).
Azért a villanymotor beiktatása nem teljesen felesleges, mert ha meghal a reaktor akkor egy dízelmotor még mindig hajthatja a villanymotort és a hajó hazavánszorog. Mondjuk 5km/h-val de mégis halad.
GrGLy
Ilyen alapon a Diesel és a benzines motor is hasonló.Értem,hogy mit akarsz mondani de ha a meghajtás alapelve teljesen más akkor pár azonos berendezéstől még nem lesz hasonló.Szerintem!!!!!
Mindjárt utánna nézek milyen gépei vannak a hajónak,talán az evezősorok,evezőlapátok és az evezők számát is meg tudom mondani(a dobosokról nem merek nyilatkozni) :)
@tallking
Persze be lehet iktatni, de szerintem csak párhuzamosan: a turbina közvetlenül hajtja a propeller tengelyét, de vész esetén át lehet „kapcsolni” a tengelyt a dízel-elektromos hajtásra. Nem hiszem, hogy lenne értelme közvetlenül a rendszerbe beépíteni a generátor-villanymotor kapcsolatot, mivel zabálna valamennyit a teljesítményből, illetve plusz hibalehetőség is (kivéve persze az olyan rendszert, ahol a propellerek például forgathatóak 360°-ban, akkor egyszerű kábelen elvinni hozzájuk a hajtást, mint bonyolult tengelykapcsolatokkal).
@dudi
Erre gondoltam:
Itt látható, hogy elvi működés szempontjából a hőcserélő, a turbina és a generátor rész ugyanaz, mindössze a fűtőközeg más. De ez csak erőművekre igaz, a hajókon nem tudom hogyan működik, de abból indultam ki, hogy hasonló a rendszer ott is (persze csak turbinásoknál).
Egyébként meg számold majd össze a részeg matrózokat is, akik eveznek, hogy tudjunk mondani egy pontos teljesítmény értéket :D
Na akkor a link újra:
https://docs.google.com/open?id=0BziHkPQXfra-OThlZmEyZGQtYzFkOC00MmYyLTllYjItMTZlMjg5YjA0NTA0
Mikor megvették az ukránokról úgy tudom ki voltak szerelve a boilerek. Gyakorlatilag csak egy kibelezett hajótestet kaptak és valszeg kezdhették elölről az egészet.
Ami a gőztúrbinát illeti, ha jól tudom azok forgási sebessége több ezer fordulat/s mozog. Nem hinném, hogy ilyesmit dirrektbe egy tengelyen keresztű rá lehessen kötni a hajócsavarra. Muszáj lennie közte egy áttételnek, vagy egy generátornak, ami áramot termel stb.
Az ilyen dirrekt dolgokat konténerhajóknál látni amikbe hatalmas dízeleket pakolnak. Ott aztán nincs sebváltó semmi, egyenesen hajtja a hajócsavart.
Szóval mennyi is az annyi és mi!
KGV-2 típusú olajtüzelésű kazánból van benne 8db összesen 150MW teljesítménnyel ami 4db valamilyen(sehol nem találtam típusnevet) gőzturbinát lát el gőzzel ezek összesen 147.060 kW teljesítményűek ez kb 200.000 lóerő.Az szokott a hajóval lenni a baj,hogy az elsődleges hűtőrendszert csak nagy tisztaságú desztillált vízzel lehet hűtnei ezt pedig az oroszok a 90-es években mint nagyon sok mindent a SZU széthullása miatt nem tudták biztosítani így sok volt a hűtőrendszerben az ásványi anyag lerakódás és ennek következtében a csőtörés/repedés.
Olyat is olvastam,hogy a gázturbinák teljesen kiforratlan konstrukciójúak(új tervezésűek)és ezzel is voltak gondok.
Azért elképzeltem, ahogy egy ilyen böhöm dögön játszanak a sebváltóval:
Egyes… kihuzat, kettes… hármas, sodrós balos, vissza kettesbe, padló :D
Mackensen
Benne voltak a gépek és a turbinák is.Max pár fontos elemet vettek ki Ivánék mert a kínaiak nem bontották annyira vissza a hajótestet,hogy új gépeket vagy turbinákat tudjanak beszerelni.
Hmm…
Régen olvastam róla, ezért vagyok kicsit bizonytalan. Remélem holnap lesz időm utánanézni(pesze ha nem látnak el feladatokkal a karácsonyi készülődés illetően:)). De úgy tudom, hogy nem volt benne sem boiler, sem túrbina (ezért is kellett vontattni, mert nem volt mi meghajtsa). A hajótestet nem is nagyon bontották, mivel a lifteknél elég nagy hely volt, hogy azokon keresztűl újjakat be tudjanak helyezni. Asszem még képek is vannak valahol az internet sötét bugyraiban.
Huh azért elég beteg lehet a váltórendszere, hogy a turbinából átvezesse a hajócsavarra, olyan 100-szoros áttétet kell megvalósítani. Valahogy az elektromos megoldás jobban hangzana, csak a szovjetek nem az elektronikáról voltak híresek. Ha egy NOHAB-ba megérte ilyen rendszert rakni, logikusnak tűnne, hogy egy hajóba is megéri. Persze ellenérvként ott van a nagyobb vízérzékenység és az hogy esetleg egy ilyen rendszerhez már irreálisan nagy és nehéz tekercs kéne.
http://www.nationaldefensemagazine.org/archive/2007/November/Pages/All-Electric2453.aspx
Itt egy cikk a témáról, úgy tűnik többségében mechanikus meghajtást használnak, de a jövőben jobban elterjed majd az elektromos megoldás.
Kolombusz:
Már a Lexington/Saragota is gőz/elektromos áttétellel rendelkezett.
A régi szovjet mozdonyok jelentős része szintén.
Nem hiszem, hogy direkt áttétel lenne, akármekkora reduktorral.
Már csak azért:
1. A turbinák közül ha kiesik valamelyik, még valamennyi hajócsavar üzemel.
2. Bármelyik turbina bármelyik csavart hajthatja
3. Optimális fordulatszámon mehetnek a turbinák
Én is úgy tudom, hogy eredetileg közvetlen hajtás volt, és állandóan meg is hibásodott, most akarják kukázni az egészet.
Szerintem a kínaiak is ezzel kezdtek, pláne, ha a hajtómű benne sem volt a hajótestben.
http://www.brighthub.com/engineering/marine/articles/65655.aspx#
A link alján láthatóak az ábrák. A turbina 1 borzasztó nagy mechanikus áttételen át hajtja a hajócsavart. Ugyanezt az áttételt lehet 1 villanygéppel is hajtani. Az új angol hordozók viszont tisztán elektromosak lesznek. Az utasszállítók nem ilyenek. Azok még sokkal bonyolultabbak.
http://frn.beedall.com/cvf6.htm
Mind1ikben hatalmas fogaskerékáttételek vannak.
gacsat:
Évtizedek óta variálják a tisztán mechanikus/hidraulikus/elektromos hajtásokat.
Mindegyiknek van előnye/hátránya:
Mechanikus:
Előny
– egyszerűen gyárható
– alacsony hibalehetőség
Hátrány:
– A gőzgenerátort/hajtóművet és a reduktort a magas tömege miatt a hajó tömegközéppontjába kell helyezni, hosszú csavartengelyt eredményez.
– magas kenési igény
– nagy tömeg
Hidraulikus
Előny:
– a nyomaték könnyen eljuttatható bárhova
– kis méretű
Hátrány:
– a magas nyomás és az összetettség miatt nagyon karbantartásigényes
– magas hibalehetőség
(éppen ezért nagy hajókon nem is alkalmazzák, inkább nehézgépeknél, ahol egyébként is kell a hidraulika)
Elektromos:
Előny:
– az energia veszteség nélkül eljuttatható bárhova
– Az erőforrás ideális körülmények között üzemelhet.
Hátrány:
– érzékeny a nedvességre
– vagy a motor viszi hátra a tömeget vagy hosszú lesz a csavartengely (ebben az esetben meg mechanikus is lehetne)
A gépek benne voltak a hajóban és ki sem szedték őket!Attól,hogy a főfedélzetről a lifteken le tudod vinni a hangárfedélzetre nem azt jelenti,hogy a hangárfedélzetről le tudod vinni a gépházig.Tudjátok az ajtókat ember méretűre tervezték nem kazán méretűre.
Nem volt benne semmi.
http://www.globalsecurity.org/military/world/china/shi-lang.htm
Varyag in 1992, when it was about 70 percent complete but without many electrical systems, no engines and no weapons
Itt meg egy okoskodás, hogy mit is fognak beleépíteni.
http://www.globalsecurity.org/military/world/china/shi-lang-engine.htm
A Varjag 70%-ban kész volt amikor befejezték az építést(még a fegyverzet is be volt építve a radarokkal együtt).Ha ezeket beépítik utána már nem nagyon lehet kiszedni csak úgy ha lebontod a fél hajót.Mielőtt átadták a kínaiaknak a meglévő rendszereket ugyan kiszerelték de nem bontották vissza a fél hajót.Az is óriási munka,hogy a Granit indítókat kiszereld(benne is hagyták őket)pedig az semmiség a 8 kazánhoz képest.A kazánok maradtak max. a meghajtórendszer változott.
http://m.sg.hu/cikk.php?cid=83855&cim=shi_lang_a_kinai_flotta_legujabb_gyongye&lap=1
Hát a te forrásaid az én forrásaimmal szemben. Még keresgélek, hátha találok képeket. Nem igazán értem miért kéne szétbontani a fél hajór ahhoz, hogy a kazánokat kiszereld. Valahol még írta, hogy orosz/nemzetközi nyomásra az ukránok kiszerelték ezeket, többek közt azért, hogy ne lehesses hadrafoghatóvá tenni.
http://www.sinodefenceforum.com/navy/latest-plan-aircraft-carrier-info-photos-165-4714.html
A 2469 hozzászólásnál épp a Charles de Gaulle-nál szerelik a kazánokat és nem kellett szétszedni a fél hajót. Maximum szárazdokban nyílást vágnak a hajó oldalába, és onnan is be tuddnak emelni ddolgokat (3 kép). A Varyag pedíg elég hosszú időt töltött szárazdokkban, volt idejük bőven piszmogni vele.
A CdG-nek teljesen más kaliberű kazánjai vannak,hisz az nukleáris és a hő nagy részét a reaktor termeli a Kuznyecovnál meg az összes hőt a kazánok termelik.A tényleges munkálatok 2005-ben kezdődtek a hajón addig csak nézegették.
Ezalatt Indiában….
http://www.flightglobal.com/news/articles/picture-mig-29k-gets-on-board-indian-aircraft-carrier-366104/
Ezt valaki magyarrá tenné?
http://forum.keypublishing.com/attachment.php?attachmentid=183666&d=1270622580
„az nukleáris és a hő nagy részét a reaktor termeli a Kuznyecovnál meg az összes hőt a kazánok termelik.”
Ezt nem nagyon értem. A nukleárisnál a reaktor termeli a hőt és a kazánban melegíti a vizet. Mi az, hogy a nagy részét? Az egészet nem? A hagyományosnál meg a kazánban égetik az olajat és az melegíti a vizet. Mégis méretében mekkora lehet a különbség a kétfajta kazán közt? Biztosvan van, de vajon akkora, hogy ne lehessen leereszteni egy nagyobbacska jukon a hangárból?
Mackensen
De a nagy egészet igazad van.
Ha valaki lefordítja a linkem akkor talán kiderül,hogy hol vannak a kazánok és,hogy hány fedélzet van még a hangár és a kazánház közt.
A 4-es számmal jelölt rész a Granitok indítója a Shi Langnak most Granit indítók orr felőli részéig tart a hangár.Majdnem harmadával lett nagyobb(az oroszok is kiszerelik a Kuznyecovból csak ők 29-est fognak rajta üzemeltetni)…
Még egy forrás ami engem támaszt alá.
http://www.sinodefence.com/navy/surface/varyag.asp
„The vessel was structurally completed but without weapons, electronics, or propulsion.”
Mackensen
Forrásokkal dobálózhatunk :)
Haditechnika 2011/6.szám ez engem támaszt alá.
http://www.bbc.co.uk/news/uk-scotland-highlands-islands-16276032