|

Haditechnika magazin 2011/6. – ízelítő

Ismét december, ismét egy év rohant el mellettünk, mi pedig azon vesszük észre magunkat, hogy ismét ajándékok után rohangálunk. Az utolsó pillanatban azonban nem árt fékeznünk az újságárus mellett, mivel magunkat is meglephetjük egy apró ajándékkal, hiszen kézbe vehetjük a 2011-es évfolyam hatodik Haditechnika magazinját a MÚLT, jelen és jövő fegyvereivel.

Visszatekintve az évfolyamra elmondhatjuk, hogy erős éven lehetünk túl. Senki nem panaszkodhatott, aki modern fegyverekről, és az elmúlt időszak konfliktusairól szeretett volna bővebb információkat kapni és ez a pozitív tendencia az idei utolsó lapszámban is folytatódik. Kiemelt figyelmet kaptak bolygónk forrongó övezetei, Irántól, Grúzián át Kínáig. Utóbbi ország fegyveres erőinek fejlesztésével különösen sokat foglalkoztak az idei évben. E mellett természetesen a korábbi nagy háborúk és hadmérnöki fejlesztések is teret kaptak továbbra is.

Lássuk most az idei utolsó szám felhozatalát.

Az ajánlásunk ismét szubjektív, a teljesség igénye nélkül, az elején kiemelve néhány – most kicsit több – érdekesebb írást, figyelembe véve oldalunkat látogatók érdeklődési körét.

 

  • A Friedman-elmélet bírálata – II. rész

A sok vitát kiváltó elemzés újabb részében a két ázsiai nagyhatalom India és Kína kerül terítékre. Vajon sikerül-e tovább fejlődniük, lesz-e belőlük regionális vagy akár globális szuperhatalom? Milyen fegyverbeszerzéseket eszközöltek az elmúlt és milyen konfliktusokra számíthatunk az elkövetkező időszakban részükről? Ezeket a kérdéseket boncolja az írás, egyesek számára elfogadható, vagy akár vitaalapot nyújtó következtetésekkel.

 

  • Tank Destroyer – Amerika elfelejtett fegyverneme – I. rész

A páncéltörő fegyvernem kialakulásával ismerkedhetünk meg ebben a hadtörténeti írásban. Hogyan épült fel egy páncélvadász zászlóalj és milyen feladatokat szántak nekik a magasabb egységek támogatása során. Történetük az USA hadba lépését követően 1942-ben kezdődött Afrikában, majd a Rommel csapatai elleni ütközeteket Olaszország felszabadítása és a Normadiai hadműveletek követték. Ebben az első részben 1944 végéig ismerkedhetünk meg bevetéseikkel és az ezek során szerzett tapasztalatokkal.

 

  • Franciák az 1990-es öbölháborúban – A Daguet hadművelet – II. rész

A cikksorozat befejező részében a konkrét harctevékenységekkel ismerkedhetünk meg részletesebben. Veszteségek, győzelmek, zsákmány és tapasztalatok. Az írás második felében jelentős szerepet kap a világpolitikai változások miatt bekövetkező hadseregreform bemutatása, ezen belül milyen eszközökkel és milyen szinten lenne képes a francia haderő egy nagyobb konfliktust megvívni. Csak egyetérteni tudok az íróval az utolsó bekezdésekkel, melyben az európai – ezen belül is elsősorban a francia – érdekek kiszorítása és a legutóbbi Irak elleni hadműveletek párhuzamáról fejti ki véleményét.

 

  • Az UDALOJ osztályú rombolók – II. rész

A cikksorozat második részében folytatódik a hajó fegyverzetének és elektronikai rendszereinek a bemutatása. Az UDALOJ I hajóosztály tagjainak további sorsának bemutatása mellett szóba kerül az UDALOJ II hajóosztály is, bemutatva annak tervezett feladatát és főbb különbségeit az első változathoz képest.

 

  • Kína megkezdte a nyílt óceáni hadiflottájának kiépítését

Bárki bármit mond Kína most slágertéma, szinte folyamatosan biztosítják a témát a világ haditechnikai lapjainak. Ezt tapasztalhatjátok oldalunkon, és látható ebben a magazinban is. Hol egy új generációs repülőgép, hol egy ballisztikus rakéta, vagy űrkutatási kísérlet. Lassan révbe ér a flotta fejlesztésük egyik fontos állomása is, megtörtént ugyanis a SHI LANG repülőgép-hordozó első útja, amelyet, és amelynek következményeit most a lap szakértője elemez. Van egy olyan sejtésem, hogy a távol-keleti „barátaink” továbbra is számos lehetőséget fognak biztosítani cikkírásra. Nem túl örvendetes tendencia innen Európából nézve.

 

  • BZsRK: rakétabázis a síneken

Az azért észrevehető, hogy oldalunk több szerkesztőjének is szívügye a nukleáris elrettentés története. A gombafelhő árnyékában számos félelmetes fegyver és technikatörténeti érdekesség született meg, amelyek közül az egyik különlegesség a szovjetek által vasútra telepített RT-23 (RSz-22, GRAU) ballisztikus rakéták. A cikkből megismerhetjük ezek alkalmazását és történetét. Bevallom nem gondoltam volna, hogy indítás előtt a felsővezetéket egy kicsit el kell terelgetni, ráadásul, hogy minderre milyen ötletes megoldás született!

 

  • Roncsok a Margit-híd környékén – V. rész

Nem kifejezetten haditechnikai írás, de mégis olyan jó olvasni, hogy figyelmetekbe kell ajánljam ezt az írást. Folyamatosan visszatérő szereplője az újságnak, ahogy az írónak újabb és újabb adatokat sikerül előbányászni az archívumokból és magánforrásokból. Bár vidéki vagyok, mégis elég sokat járok a fővárosban, ilyenkor sokat eszembe jut, hogy 50-60 évvel ezelőtt mekkora drámák történtek itt, emberi sorsokat befolyásolt a történelem. Külön tetszik a cikk képanyaga, mivel most magántulajdonban lévő képeket is használtak illusztrációként.

 

A fenti írások mellett lássuk mit kínál még 520.-Ft-ért 82 oldalon a haditechnika / hadtörténet rajongóinak a lap a MÚLT, jelen és jövő fegyvereiből.

 

  • Misnay József hmtk. alezredes munkássága a 2. világháború alatt – II. rész – A harckocsiaknák fejlesztése
  • A 2008-as grúz-orosz háború rövid története – II. rész
  • Utazás a Vénusz körül – II. rész
  • L-29 Delfin típusú felderítő- és kiképzőgépek alkalmazása a Magyar Néphadseregben – VII. rész
  • Az L-39ZO szerepe a magyar légierőben
  • 80 éves a magyar óceánrepülés
  • Egy zsákmányrepülőgép rövid története képekben (Nieuport 17C-1)
  • A Honvédség KV-40 típusú Hofherr vontatója
  • T-hajók, a második világháború német torpedónaszádjai
  • A Csepel 250 teherautó kialakulása
  • A finn harckocsi-múzeum Parolában

27 hozzászólás “Haditechnika magazin 2011/6. – ízelítő”

  1. A HT első fele – végre – kiváló !

    A nekem legjobban tetsző cikkek :

    A Friedman elmélet bírálata, a franciák öböl háborús szereplése,az Udaloj rombolókról készített cikk és – amely témának hazánkban talán nem is volt irodalma – az orosz vasúti rakétaindítók ismertetése !

    Ezek olvasmányosan írt, talán az elérhető összes nyilvános adatot tartalmazó publikációk.

    A haditechnika iránt érdeklődőknek igazi csemegék !

    Aki tudja olvassa a lapot !

  2. “milyen konfliktusokra számíthatunk az elkövetkező időszakban részükről?”

    Már csak a mai helyzetből is lazán ki lehet Indulni a következtetésre. Puytinék 2016-ba elbukják a választásokat ezzel megszűnik a nukleáris veszély a Amerikára és európára nézve .
    Az orosz liberális elnök kihúzza a pakfa programot az sz-500 együtt. majd mikor ez megtörtént hasonlóan züllik le a repipar mint anno a franciáknak vagy a inkább a németeknek .
    Amerika kína ellen kezdi kiépíteni a rakéta pajzsot orosz területen mivel hogy már az is EU és NATO tagnak fog számítani.
    DDD.
    De reménykedem benne hogy nem így lesz .

  3. Ha a vörösök hatalomra jutnak max létrejön egy orosz-kínai katonai szövetség .

    “Oroszországban Putyin liberalistának számít”
    Pl a jenkiknek nem és az nagyon is számít.Különben is MC cain mért nem fenyegeti a görög államfőt a tüntetések miatt?

  4. Roni

    Nem érted mit mondok.Putsin liberális létére fegyverkezik azaz egy másik liberális is ezt tenné szóval tök min1 ki van hatalmon a fegyverkezés maradna csak az nem mind1 mennyit költenek rá.McCain meg egy begyepesedett agyú hidegháborús fröcsögő szájú neokon őskövület akivel szemben még egy színes bőrű(ez nem negatív jelző) anyámasszonykatonája(ez az) is győzött…

  5. Orosz-kínai szövetség…Ilyen anno volt a szovjet érában is az Usszuri-folyó mentén a hatvanas években. Talán ismeritek a sztorit…
    A gaz kínai néphadsereg megtámadta a békésen szántó szovjet traktort, ami viszonozta a tüzet, majd elrepült a helyszínről…:D

  6. Üdv!

    Teljesen kiment a fejemből, hogy esedékes a HT megjelenése.
    Az Aranysast is egy héttel később szereztem be.
    De a tartalmat olvasva számomra az elmúlt öt év legjobb számának ígérkezik.
    franciák háborúja, orosz-grúz, Udaloj, alba, óceánrepülés.
    Külön öröm a HSCS traktor, csepel…
    Kénytelen leszek holnap felkerekedni és elzarándokolni a nagyfaluba beszerezni.

  7. HSCS traktor

    Szerintem az ilyen cikkek miatt tart ott a HT ahol…
    Nem akarom bántani a szerkesztőket(pláne nem a cikk szerzőjét,minden elismerésem azoké akik ennyi időt belefektetnek egy olyan dologba ami őket érdekli és nem lusták mint én!!!)de a potenciális célközönségből (haditechnika mint téma után érdeklődők)kit érdekel egy 70 éves teherautó???Kicsit nekem olyan mintha valaki a CVN-eken szolgálatot teljesítő repülőhúzogató kocsiról írna.

    Én csak akkor veszem meg ha itt megjelent ez a cikk és elolvasom a tartalmat mert nem adok ki 520 forintot azért,hogy elolvassak max 1-2 cikket.Ebben a számban van 4 ami érdekel,meg is vettem.

    ui.:ha ezért nem kapok 10 diszlájkot akkor lehet,hogy nem beszélek hülyeséget…

  8. Én nagyon szívesen olvasok a CVN-eken szolgáló repülőgép húzogató kocsiról :-)
    Pár éve volt is egy hasonló cikk az egyik Aeroban, sőt ha jól emlékszem a szerző honlapján is fenn van.
    Nekem kifejezetten bejönnek a “rétegtémák”, a mainstream néha már unalmas és túl sok a “szakértő”.

    Ebben a számban nekem tetsző történelmi témájú perifériás cikkek:

    – Tank Destroyer
    – Margit-híd
    – T-hajók

    A traktoros cikkben nekem kicsit sok lett a műszaki adat és mivel ezek járművek elsősorban esztétikai élményt jelentenek nekem és max a történetük érdekel, így kicsit tömény lett. Ellenben a Csepel 250-esről többet is szívesen olvastam volna, nem csak kifejlesztést.Pont azért mert külsőleg egy tömör-gyönyör járműről van szó. Gyártási adatok, típusváltozatok, exportok, stb. akár polgári vonatkozásban is.
    Szóval ízlések és pofonok…

    Egyébként annyi mindenre kidobunk pénzt az ablakon, nekem az újság, könyv mindig örök élmény és olvasmánynak mindig jobb, mint a net…

  9. dudi

    ????
    A kérdéses eszköz tüzérségi vontató volt anno és mint ilyen , haditechnika történet, márpedig a HT erről szól (talán ők írták régebben, hogy nem lehet telerakni messerrel és T-72-vel). Az más lenne ha a rendszeresített zoknikról lenne hat részes cikk, az tényleg nem érdekel senkit (asszem).

  10. Block50

    Szerintem ez esztétikai élmény: http://api.ning.com/files/R3uObUQyrNhGbVbPckrplzQ686-Ja479K-tmR-Zvr6qYj4xV6iQ38HYk46zJr954dOZ4LkL14R29uc8tiDYP-9AjEhxeTb3J/888542.jpeg?width=750 de a traktor sem rossz!!! :):):)

    vilmoci

    Én ezt megértem de nagyon sok olyan hadtörténeti dolog van a mi nem tömegcikk mint a Messer vagy T-72 ellenben érdekli az embereket nagy százalékát és megveszik érte az újságot(lássuk be ez is szempont egy kiadványnál).

  11. Úgy látom már megint a régi vita, halkan jegyzem meg, hogy elsőre pont a Csepel és a KV-40 cikk keltette fel leginkább a figyelmemet az orosz-grúz háború mellett. Figyelembe kellene venni, hogy szükséges feldolgozni a magyar technika és ezen belül a haditechnika történetet és mi erre az egyik legalkalmasabb fórum, mint a Haditechnika. Szerencsére vannak olyen emberek akik ezt kötelességüknek érzik és hajlandóak erre áldozni a szabadidejükből és vannak olyanok akik hajlandóak ezt a megjelentetéssel támogatni. Nekem az újság minden száma megvan 1973 óta és 1985 óta én vásárolom, az elsők között dolgozta fel anno a Magyar Királyi Honvédség páncélosainak történetét valamikor még a 80-as években, amik ma már szerencsére lerágott csontok, és most végre feldolgozásra kerülnek lassan a kézifegyver, vagy éppen a gépjármű fejlesztéseink, vagy az első világháborús repülőgépgyártásunk szerencsére és nem vesznek el ködös apai, nagyapai mendemondákban ezek ipar és haditechnikai történetünk olykor élenjáró, olykor megmosolyogni való emlékei.
    Nekem is vannak olyan cikkek, amiket nem olvasok el benne, de mégis úgy gondolom, hogy ezeknek is fórumot kell engedni, és ezek a cikkek a populárisabb szakújságokba, vagy szakmaiságuk, vagy témaválasztékuk miatt nem férnek, férhetnek be.
    Legalább is szerintem…

    TG

  12. Most vetem meg és kezdtem el olvasgatni Én szinte az összes cikket elszoktam benne olvasni Engem a Modern haditechnikai eszközök érdekelnek De élvezettel olvasom a régi idők technikájáról is A régi idők technikájának köszönhetjük a most alkalmazott technikákat Tisztában kel leni a régi időkel is hogy a jelent és a jövőt megértsük Nagy hiánypótló kiadvány szerintem Sok olyan dolog van benne amiről máshol nem lehet tájékozódni

    Nagyon tetszik és elgondolkodtatót a A Friedman-elmélet bírálata – II. rész cikk

  13. A HT éppen azért különleges, mert a területen belül bármi megjelenhet benne, ami megüti a színvonalat.
    Bármi, például az is, amit Te írsz, barátom. Feltéve, hogy elég jó – és ezt alaposan megnézik, mert ennél a lapnál még van szakmai lektorálás.

    Miért baj az, ha szűk rétegérdeklődést is kielégít? Sehol nincs lefektetve, hogy populárisnak kell lennie. Ez egy szakfolyóirat és az Isten éltesse sokáig ebben a formájában. Azon is aggódtam, hogy a legutóbbi változás tönkreteszi, de szerencsére inkább előnyére vált.

    Aki nem fogja föl, hogy milyen értéket jelent, hogy fönnmaradt egy ilyen kiadvány, mint a HT a mai, bevétel orientált világban, amikor a piac csillivilli kiadványokkal van teli, az szarjon sünt… :)

  14. dudi, te mennyire vagy tisztában a HT belső dolgaival…? [fejvakarás]

    Ha már így szóba került, kezdek lendületbe jönni, de van egy kis gikszer. Sajnos a tervezettnél egy héttel rövidebb lesz a szabadságom az év végi hajtás miatt – hogy szakadna rá az ég – így jóval kevesebb időm marad dolgozni az F-15 cikken… :(

  15. Ahogy maga a F elmélet is tulajdonképp egy agymenés… :-)

    Én mindkettőt kissé mosolyogva, de ugyanakkor érdeklődve olvasom. Most elő kellene vennem pontosan mit írt a F elmélet szerzője Indiával és Kínával kapcsolatban, de nincs előttem, így csak találgatok. A bírálatban egyértelmű volt, hogy India bár növekszik, komoly korlátokkal küzd, amit a cikk írója szerint nem fog tudni átlépni, így egy erős, nukleáris fegyverekkel rendelkező regionális hatalom marad, de annál nem több.

    Kína érdekesebb, növekedése töretlen, de a politikai és a népesedési politikája miatt 1-2 évtizeden belül eléri határait. Véleményem szerint akkor kiderülhet, hogy lesz-e belőle katonai értelemben világhatalom, aki a Földön bárhol képes érvényesíteni hatalmát. A tendenciákat nézve – Kína erősödése, és az USA – EU – NATO gyengülése – következtében erre van esély, de sokat kell érte tennie. Kérdés, hogy ha sikerül is létrehoznia, akkor megtartani is tudja-e, illetve az ellenfelek fogják-e hagyni? Utóbbi kérdésben döntő lehet az az időszak, amikor Kína elég erősnek érzi majd magát politikai és katonai értelembe, hogy hatalmát kiterjessze Tajvanra, Kambodzsára, Vietnamra, és a többi Dél-Kelet Ázsiai országra. Vajon tényleg beavatkoznának az USA és szövetségesei?

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.