|

BrahMos teszt a Balti-tengeren

Nos, ugyan a BrahMos robotrepülőgépek ezidáig indiai légtérben repkedtek, nemrégiben azonban a tesztek megszokott helyétől meglehetősen távol, a Balti-tengeren került sor az orosz-indiai koprodukcióban, az orosz P-800 Oniksz alapjain megvalósított szuperszonikus cirkálórakéta reptetésére.

Nem, nem az Orosz Haditengerészet tesztelte, mindösszesen arról van szó, hogy az India számára épített újabb Talwar-osztályú fregattok egyikét vitték ki egy kis mókára az oroszok. Konkrétan a 4. Talwar, az INS Teg (F45) egyik indítótubusából röppent ki a szuperszonikus robotrepülőgép, mely a sajtóanyag szerint sikeresen érte el a Balti-tengeren kijelölt célpontját.

BrahMos haditengerészeti változat

BrahMos – haditengerészeti változat ,

Mindeközben a napokban Indiában is reppent egy BrahMos. Konkrétabban egy BrahMos II prototípus, mellyel sikerült a változat tervezett értékének, a hangsebesség hétszeresének közelébe jutni: a november 28-i, Hyderabad környéki tesztben a BrahMos új generációs, immáron hiperszonikus változata Mach 6,5 sebességig gyorsult.

114 hozzászólás “BrahMos teszt a Balti-tengeren”

  1. Szemből ha idejekorán észleli valamelyik fedélzeti érzékelő rendszer, lehet esély rá. Tulajdonképpen egy lövedékfelhőt állít az útjába, ha abba belemegy a hiperszonikus cucc, valószínű még a cél előtt berobban. A nagyobb sebesség miatt viszont csak fele annyit tud az adott idő alatt kilőni, így tényleg jóval nagyobb a kockázat, de azért nem mondanám, hogy csak azért, mert a rakéta gyorsabb, esélytelen a CIWS.

  2. Kolombusz

    Valóban semmi baj nem lenne ha egyenesen repülne de nem így csinálja hanem random szerűen szerűen akár 10G-s manővereket végez pontosan azért,hogy elkerülje a légvédelmi rakétákat és gépágyúk lövedékfolyamát.A nyugati rendszerek nem felhőszerűen terítik be a célpontot mint az orosz rendszerek hanem egy lövedék folyamot lőnek.

  3. Puma. Pannon Puma

    dudi ! Mennyire vagy biztos a hiperszónikus manőverezésben ?

    A 20-30 mm-es gépágyúk hatásossága a tűzgyorsaságukban van.
    A legnagyobb tűzgyorsaságuak másodpercenként 100 lövést adnak. A kezdősebesség kb. 1000 m/sec. Ebből következik,hogy két lövedék kb. 10 méterre követi egymást. A Brahmos meg kb. 0,5 m átmérőjű és 6 méter hosszú !

    Persze ha tud manőverezni …..

    A svájci Oerlikon 35 mm AHEAD lőszere tud lőirányban programozottan 153 db. 3,3 grammos repeszt kivetni ! Ezzel példátlan tűzsűrűséget hoz létre, pedig tűzgyorsasága lényegesen alacsonyabb.

  4. “BrahMos új generációs, immáron hiperszonikus változata Mach 6,5 sebességig gyorsult.”

    Akkor kell még pár teszt hogy elérje a 7 Mach sebességet .
    Még ha a jenki meg is oldja ennek kivédését, de Kína tehetetlen lesz egy ilyennel szembe az tuti .

  5. Puma. Pannon Puma

    100% hogy manőverezik.Azért fejlesztették ki az új generációs közel körzeti légvédelmi eszközöket(amik rakéták)mert hatástalanok a gépágyúk,ez a 90-es években bizonyosodott be amikor az amik vettek pár H-31-est és nem tudták vagy csak nagyon kis százalékban tudták lelőni őket.A baj nem a rendszerek tűzgyorsaságával vagy tűzsűrűségével van hanem azzal,hogy kb 1sec-nyi idő áll rendelkezésre a leküzdésre mert kb ennyi ideig tart amíg azt a 3-4 km-et lerepüli ami a max hatótáv.

  6. Jó lenne tudni, hogy milyen magasan. Alacsonyan repülve fizikai képtelenségnek tartom. Se tolóerő nincs elég, se hőtűrés. Az X-15 repült ilyen sebességgel +50 km-en, de arra is speciális hővédő festés kellett. Az SR-71 is +20 km-en csak 3 Mach táján repülve melegedett fel a belélőéleknél 200 fokra vagy még feljebb. Tengerszinten nincs olyan anyag, ami huzamosan kibír 6 Mach-ot.

  7. Bárhogy is van nehéz lelőni a Brahmost mindenképp ezért inkább megpróbálják megzavarni majd! Számomra az hatékonyabbnak tűnik!
    USA flotta ellen nyilván nem a légiindítású változat a sanszos ugyanis nehezen tudom elképzelni hogy indítási távolságba tud jutni repülőgép!
    Báááár egy PAK-FA talán…….

  8. Ha marha magasan repül, akkor nem olyan nehéz leszedni. Akkkor van baj, ha alacsonyan jön, de ha alacsonyan jön akkor tuti, hogy nincs meg a 300 km hatótáv.
    Amúgy RIM-116 le lehet szedni és Kínának is van hasonlója, ha már valaki felhozta.

  9. Hányasával járnak? Erre nagyon kíváncsi vagyok.
    Ha célpontonkét indítanak 2 rakétát akkor 10 rakétára tudnak indítani és még marad egy rakétájuk. És ez csak 1 indító.
    Ha a röppályát magasan teszi meg és az utolsó mittoménhány km ereszkedik le akkor az észlelési távolság nagyságrendekkel nagyobb és más rakétákal is megpróbálhatják elfogni.

  10. Molni

    Mi van csak pár másodpercig repül 6M-al. Míg megközelíti a célt nem szükséges a nagy sebesség. Igazából az idő, a felmelegedés és a sebesség függvényére lennék kiváncsi. Valami okosságot erről?

  11. A Mach 6,5 az olyan döbbenetes érték, hogy 2211 métert tesz meg egy másodperc alatt (pont beérnék reggelente egy sec alatt:)).

    Ha mondjuk az utolsó 10 másodpercet teszi meg ennyivel, az 22 km-es távolság, ez az a határ, amit szemmel (infravörös szenzorral) már nem igazán lehet kiszúrni, de nyilván a radarok magasabban vannak és élesebbek, szóval azok ellen valami elnyelő burkolat praktikusan lehet rajta.

    Hővédelemre rövid idő miatt kisebb burkolat is elég lehet,az X43-at negyed órás kiruccanásra tervezték, ez az időtartam annak 1/90-e csupán.

    Viszont a súrlódást nem értem, hogy hogyan gyűri le. Ok, hogy kicsi a légellenállása, és Hi-Lo profilban repülve lefele gyűjthet egy kis lendületet, de azért nem ennyit. Lehet, hogy ballisztikus jellegű pályán közlekedik, és fentről csap le?

  12. Mackensen

    Szerintem egy nagy hordozó csoport ellen maximális számban indítják mert nem nagyon van esélyed 2x lőni.De a Granitok pl kifejezetten arra lettek kitalálva,hogy falkában járjanak úgy,hogy az egyik magasan repül és tartja a kapcsolatot a többivel,ha lelövik akkor a helyére megy egy másik.

  13. Puma. Pannon Puma

    A teljes hatótávolságot nem teheti meg 6-7 M-el, mert az 150 sec hajtómű üzemelés, ennyi hajtóanyag meg nem fér bele !

    Ha felülről támad úgy elkerülheti a megolvadást, talán még egy-két kisebb kitérő manőver is belefér !

    Így viszont könnyebb felderíteni ….

  14. Mi van csak pár másodpercig repül 6M-al. Míg megközelíti a célt nem szükséges a nagy sebesség. Igazából az idő, a felmelegedés és a sebesség függvényére lennék kiváncsi. Valami okosságot erről?

    Mármint a végfáizisban? A követekező gondok vannak.

    2-3 Mach sebességről 6 Mach-ra gyorsulni nem kis tolóerőt jelent. Honnan jön hirtelen az a kb. 10-20-szoros tolóerő? Egy AIM-9M úgy gyorsu ~M1.0 tájáról legfeljebb M2.2 tájára alacsonyan, hogy cirka 1,3 tonnás tolóerő párosul a ~ 80 kg-os induló tömeghez. A rakéta hajtóműve 5 másodperc alatt kiég. A t/w arány mennyi is? 1300/70, ha átlagot veszünk. Ez cirka 18. Akkor egy Brhamosnál mekkora tolóerő is kellene? És ez 5 sec 1-ről 2 Mach. Akkor lehet saccolni, hogy 6 Mach-hoz mi kell és mennyi időbe telik.

    Soha nem értem, hogy ennyire alapszinten miért nem lehet végiggondolni a problémát.

  15. amit szemmel (infravörös szenzorral) már nem igazán lehet kiszúrni,

    Mivel a rakéta sanszosan égháttérben jön, ekkora sebességnél simán látja egy mai IR rendszer. Bár igaz, hogy képalkotó rendszerről van szó, de kb. 8 éve volt egy fotó az AS-ben, ahol egy Jaguar gép volt felismerhető a képen. A felvétlen asszem 60 km-ről csinálták, tisza időben, füldháttéreben. ~20 km-ről egy több száz fokos felületi hőmérséklettel bíró valami véleményem szerint simán látszik egy tisztességes IR kamerán / IRST-én.

  16. molni

    azért írtam hatótávolságot mert minden manőver “eszi”azt.Valóban nem nagy de arra elég,hogy mellé lőj egy gépágyúval vagy a rá kilőtt rakétának ne legyen ideje irányt változtatni és ez a cél.Megint előjön,hogy a rakéta nagyon gyors ezért alig van idő az ellentevékenységre.

  17. Az összehasonlításból kb az jött volna ki, hogy Indiai részről csak a SU-30MKI képesek 1 db hordozni. Tejas szóba sem jöhet. Pakik nagyságrendekkel több rakétát tudnak indítani, igaz, csak szubszónikusat. Ha az indiaiak tartani akarják a számot, akkor mindenképpen ők is szubszónikusakat kell rendszeresítsenek. És gondolom fognak is…

  18. Néztem pl a P-270 wikis adatlapját, de ezekbe a top speed 3Mach stb. adatokba nagyon sok variáció belefér. Nem lehet a 120 km-t mind 20 méter magasságban 3 mach-al lerepülni. Jól hangzik, csak nem lehet. El lehet érni egy csúcssebességet rövid ideig pl. rakétával, de a tolóerő szükséglet és üzemanyagfogyasztás, felfoghatatlanul nagy. ez az aminek nagyságrendjét sokan képtelenek megérteni, összehasonlítani ismertebb eszközökkel. Pl. semmilyen csilivili vadászbombázó, tengerszinten nem éri el még rövid ideig sem a a Mach 1,5-öt.

  19. Mellesleg már írja is, hogy csak a nagy magasságú csúcssebesség 3mach, aztán aztírja, hogy alacsony magasságon a csúcsebesség 2,2 Mach. Szóval tipikus kavarás. Telekürtölik a világot azzal, hogy 3 Mach, de a bevetési profil magasságán közel sem annyi.

  20. tallking

    Ezek a rakéták tudják alacsonyan a 3 Mach-ot igaz nem 300 km-en keresztül mint magasan de tudják.Lehet,hogy szerinted lehetetlen de ettől még így van.

    Mackensen

    2b-t vihetnek az oroszok azt mondják megoldható a 3 is de akkor sok a korlátozás.

  21. Igen, láttam én is a makettet, amire felragasztottak 3 darabot:)
    Hát majd elválik. Egyelőre még tesztfázisban van az egéssz. Azt olvastam, hogy 100 db gépet küldenek vissza Oroszországba modernizálás végett, hogy tudja hordozzni. Hogy mennyit is fognak végül eléggé ellentmondásos adatokat olvasni.

  22. dudi:
    a wikis cikk mindig az éppen bemutatott cuccot fényezi, mert a cikket az érdekelt fél írja, illetve azért mert a wiki nem vállal vitás, esetleg jogvitával járó lebarmolást. Szóval ha a wikiben ezt leírják akkor amennyiben ez nem megbízható a valóság még kedvezőtlenebb.

  23. Hát ha alacsony repül akkor tutira olyan mint egy tűz golyó .
    Viszont külföldi oldalon olvastam hogy az oroszok egy teljesen új hő álló anyagot dolgoznak ki a Brahmos 2-nek.
    Tehát nem csak a jenki érhet el forradalmasítást .

  24. “soha nem értem, hogy ennyire alapszinten miért nem lehet végiggondolni a problémát.”

    Nekem is ez volt magamhoz az első kérdésem nem kell hozzá sok ész, ne legyél már olyan nagyra. Egyedül sebesség hőmérséklet függvényt nem látom mennyiségeiben.
    Máskülönben meg egy 80 kg-os rakétát ehhez hasonlítani hülyeség.

  25. Ez valóban így van. Csak a torlósugár hajtómű és egy sima rakéta közötti gyorsítás különbség maradt ki az elméletből.
    De szerintem is elképzelhetetlen, hogy ekkora tömegkülönbséget kompenzáljon – annyival nem több a torlósugár gyorsítás(talán reaktív gyorsulása, sajnos nagyon rég nem foglalkoztam már fizikával :D).

  26. Szép reggelt.

    Nem értem a problémát Uraim.

    Senki sem állítja a cikkben, hogy a végfázisban érte el a 6-7 M sebességet. Miért ne érhetné el az induló szakaszban?

    Senki sem állította, hogy 6,5M sebességgel tengerszinten manőverezik. Felesleges ezt cáfolni. Ráadásul 6M felett minek manőverezni a jelenlegi védelmi rendszerekkel felszerelt hajók esetén?

    Egyébként alacsony magasságon melyik az a fizikai törvény, ami miatt megoldhatatlan a 6-7M sebesség. Én ugyanis ilyenről nem tudok.

    De a lényeg nem ez. Adott egy orosz-indiai fejlesztés, amely már bekarcolta a hiperszonikus sebességet anélkül, hogy a világűr közelébe kellet volna mennie.
    Vagy pedig az oroszok és India megrögzött hazudozó és annyira buták, hogy eszükbe sem jut – a net tele van szakértőkkel.

    Azt hiszem itt a válasz a Harpoon vs. Oniksz (szubszónikus vs szuperszónikus) régi vitára. Itt már szubszónikus vs hiperszonikus rendszerekről beszélünk majd. Vajon melyik lesz hatékonyabb? ;) … költői kérdés csak…

    Aki szubszonikus fegyvert tud csak indítani olyannal szemben, aki hiperszonikus cuccal válaszol… hát…, én nem erőltetném a dolgot.

    Egyébként a nálam jóval tájékozottabb kollégák esetleg tudnának értekezni a Cirkon rendszerekről valamit. Ha jól tudom, az oroszok már évek óta folyamatosan fejlesztik, ráadásul a Cirkon eleve hiperszonikus tartományra tervezett.

    Üdv: M

  27. Puma. Pannon Puma

    Néhány tény a Brahmosról ! Wiki alapján.

    A szuperszónikus induló tömegét 3000 kg-ban adják meg, légi indításnál 2 500 kg !
    Tehát felszínről indítva 500 kg. hajtóanyag kell a gyorsításhoz- kb. 2 M-re !
    Hossza 8,4 m, átmérője 0.6 m ! Robbanófeje 300 kg.

    Lopakódnak titulálják, de nem részletezik miért !

    Hajtóműnek ramjet meghajtást írnak, ez végig képes 2-3 M sebességgel mozgatni a rakétát, 10 m magasan !

    A ramjet képes lehet tengerszinten is fenntartani a 6-7 M sebességet, de hőterhelés miatti gondokról nem esik szó, pedig ez igencsak nagy probléma.
    Lehet,hogy a folyékony hajtóanyagot használják fel a hűtésre ?
    Ha így van akkor Oroszország hatalmas technológiai fejlődést ért el – kicsiben is.
    Arról még nem volt infóm,hogy ők is foglalkoznak a ramjet hajtóművel !
    Nagyon emlékezetes a Columbia katasztrófája – igaz, kb. 25 M-el léptek a légkörbe – ami az igen ritka levegőben is magas súrlódási hőt okozott.
    Na, most akkor tengerszinten a legsűrűbb a levegő …..

  28. Oroszokat lehet szapulni mert csapni valók elekronikai területen. Valamint ridegtartásba tartják a fegyvereiket.

    De. Bizonyos dolgokba utörők.
    NK-33 amit 1970-ben terveztek 1990 a Jenkiknek elképesztően új szerünek tünt. Tulnyomásos hajtómű volt amit addig az emik nem láttak. Mivel ők arajutottak hogy szinte lehetetlen a megvalósitása.
    Miközben az oroszok 70-es években a heves oxidáció problémáját új fémötvözetetkkel megoldották.

    Rakéta technikába ott vannak. Torló és egyébb komolyabb hajtó műveik biztos hogy vannak csak nem beszélnek róla.
    Ez tipikus orosz mentalitás ami top arról nem beszélnek.
    Mikor hangosak álltalában a gyengeségeiket palástolják.

    Puma.
    Kémai szemszögéből én az a trüköt is eltudom képzelni hogy pont a sulódási hőt használják fel a hajtó anyag aktivásához. Számos kémia technológiába van elő fütés vagy melegités.

  29. Szépen hangzik ez a történet.

    Néhány észrevételem:
    1. A hűtést a ’70-es évek végén is megoldották az akkori technikai szinten nagy kihívást jelentő p-700-nál. Gyanítom, most sem okoz gondot. Akár az üzemanyaggal, akár kerámiával, vagy mittomén.
    2. felszíni indításkor a gyorsító rakétahajtómű tömege (hajtóanyag és a rakétamotor) van kb 5 mázsa (az alsó képen kb. a nem festett rész).
    3. A légvédelmi rendszerek kiiktatására jelenleg 2 biztos módszer van:
    – atom-atom-atom (elég mellélőni, ööö azellen nemvéd :-D)
    – túlterhelés. Ez utóbbi ugye relatív, egy légvédelmi géppuskához is más kell, mint egy CBG-hez. A lényege, hogy a rendszer reakciódején belülre kell szorítani az egy cél leküzdéséhez szükséges időt. Ez két féle képen érhető el: sok cuccal (egyre kevés idő jut) vagy gyors cuccokkal (alapból kevés a reagálásra maradó idő).
    4. Jelenlegi _nyilvánosságra hozott_ fejlesztések alapján a gépágyúk elavulnak, a rakéták (hatótávolságuk miatt) még maradnak, a cucc ellen a lézert szánják (izé, ha hőálló az orra, vajon a lézer mit kezd vele?).
    5. A phalanx hatékony hatótávolsága (a gépágyú képességei alapján) olyan 3000 m körül van, azon túl már nagy a szórás, a lövedékfelhő ritkul. Ezen mondjuk statisztikai alapon lehet segíteni, lehet, hogy éppen ez hozza létre a felhőt. Biztosat majd csak kb 10 év múlva tudunk meg, mikor “kimegy a divatból”.
    6. Valaki emlegette a svájci csodát: nem rossz, láttam is működni gyári videókon, a kérdés az, hogy azok a repeszek ezen a távon képesek e elég sérülést okozni, hogy a akár “buta bomba” módon ne találjon? Igaz, hogy jóval nagyobb a hatótávolsága, mint a phalanx-é, de ott már a tűzvezetés lehet kérdés, lévén a Brahmos II gyorsabb, mint a gépágyúlövedék.
    7. A 6,5 M tuti, hogy az utolsó 60 km. Egyébként nincs értelme, észlelni így is – úgyis fogják, a sebesség a védelem áttöréséhez kell (amúgy oroszosan, erőből :-) ).
    8. Nem hiszem, hogy szu-30 lesz az elsődleges platform (túl nehéz ez neki), inkább a fregattok+tengeralattjárók. Az utóbbiakról meg megoldható a tömeges indítás.
    9. Lopakodó? Háát… Geometriai felejtős, infra vicc kategória, marad a festés, bár hogy elnyelje a radarsugarakat _és_ hőtűrő legyen? Na ebben nem hiszek.

  30. Egyébként alacsony magasságon melyik az a fizikai törvény, ami miatt megoldhatatlan a 6-7M sebesség. Én ugyanis ilyenről nem tudok.

    Számold ki a torlóponti entalpiával azt, hogy a belépőél hőmérséklete kb. mekkora lenne. Ez a hőterhelés része.

    Azt is megmutattam fent, hogy 18:1 t/w mellett tud egy rakéta 1-2 ezer méteren felgyorsulni Mach 1.0-ról Mach 2.0 tájára. Semelyik légiharc rakéta nemigen gyorsul alacsonyan M3.0 fölé, még a legkarcsúbb AMRAAM ás MICA sem.

    De a lényeg nem ez. Adott egy orosz-indiai fejlesztés, amely már bekarcolta a hiperszonikus sebességet anélkül, hogy a világűr közelébe kellet volna mennie.

    Mi a hiperszonikus határ? Mert 12-13 km magasan indítva egy AIM-7M is felkúszott +M4.0 tájára, egy AIM-54 meg bőven túlment az M5.0-ön. Azért nem kell ezt csodaként beállítani. A régi KSR-5 és Kh-22 is nagy magassában vígan szaladgált M4.0 táján. (Bár azok folyékony hajtóanyaggal mentek. Az AIM-54 szilárd tüzelőanyaggal, a Brahmost nem ismerem.)

    Vajon melyik lesz hatékonyabb? ;) … költői kérdés csak…

    Ez kicsit olyan, hogy melyik hatékonyabb? Az 100 Mustand vs.100 Me-109 vagy a 100 Mustang vs. tucatnyi Me-262. A minőség és mennyiség szorzata adja a hatékonyságot. A Panther és Tiger is 1 vs 1-ben uralta volna a csatatereket 60 éve. Apró szépséghiba volt, hogy 5:1 meg 10:1 arányban szálltak szembe a szovjetekkel és a angolszáz koalícióval…

    Ha filléres fegyverből annyit tudsz indítani, hogy a platformon nincs is elég tűzerő a védelemhez, akkor melyik a hatékonyabb..? Hm…? A Brahmos kurva drága és ugyanazon platfrom, ami elvisz abból egyet, szubosznikus, Harpoonak megfelelő AS fegyverből elvisz négyszer annyit.

  31. @monyok

    Az a hajtómű téma műshol is felmerült, nálam sokkal okosabb emberek közölték velem az alábbiakat.

    1. A Saturn V paramtérét az Energika 25 évvel később érte el
    2. Az említett hajtómű megléte esetén fura, hogy az elvtársak N-1 hordozórakétája egy kalap szar volt. Nem két nap egy jó hajtómű kifejlesztése.
    3. A jenkik azér veszik, mert jó az ár/érték aránya. Ők is összeraknának egy ilyet, de az ottani bérek miatt sokkal drágább lenne.

    Akkor miért ne vegyék meg? Az AV-8-at is átvették, mert nem érte meg csak azért kifejleszteni egy teljesen új saját gépet. Az F-35B-nél is merítettek ötleteket máshonnan. Az, hogy valamit átvesz a jenki nem azt jelenti, hogy nem tudja megcsinálni. Csak a pénz nagy úr…

  32. Nem. Azért, mert az van, ami miatt mindig a fejemet fogom. Az egyszámos jellemzés, ami rohadtul fals. A jenkiknek doktrinális okokból nincs. Bármikor akkor a BGM-109 és AGM-84 salvot indítanak bárki, hogy nincs ami ma megállítsa. Akkor minek öljenek bele egy ilyen fegyverbe dollármilliárdot vagy több zsét? Amúgy sem tudná hordozn sem az SH sem az F-35. Az USAF gépeknek meg hagyományosan soha nem volt AS kapacitása a B-52-őt leszámítva, vagy még annak sem…

  33. A példákban főleg rakétákról beszélünk, a hiperszonikus robotrepülőgép pedig scramjettel üzemel, csak kezdeti fázisban gyorsítja rakéta.

    Bár nem vagyok mérnök/fizikus, a működési ábrák alapján nekem úgy tűnik, hogy a nagyobb sebességnél a légellenállás növekedését ellensúlyozhatja a több beáramló levegő, mert több oxigén jut be az üzemanyag elégetéséhez. Így a gyorsulás öngerjesztő, mert több levegő>több elégetett üzemanyag>nagyobb hajtóerő>több levegő.

    Ezért így elsőre nekem nem tűnik logikátlannak a rakétáknál nagyobb elérhető sebesség a sűrűbb levegőrétegekben.

  34. Molni:

    USAF: A penguin-t integrálták az F-16-ra. Bár nem tudom, hogy az USA sólymokon volt-e.

    Az A-6, A-7 is cipelt valamit, de arra nem emlékszem pontosan.
    A harpoont is cipelik a tengerészek (a hornet biztosan).

    Az USA doktrina repülőgép platformra építi a hajó-hajó összeütközést, a csapásmérő erő a hordozókra koncentrálódik (ugyanakkor a kisebb hajókra sem lehet mondani, hogy védtelenek). Az Ohio SSGN kivételével csak akkor van normális AS kapacitás, ha az a légvédelem rovására megy. Itt azért mondjuk lehet durvulni, ha a vls-be csak ilyet pakolnak :-D

    Mondjuk összességében lehet, hogy olcsóbb a sok robotrepülőgép, mint egy CBG. Ugyanakkor az utóbbi nagyságrendileg univerzálisabb. Végül is kinek-kinek igényei szerint.

  35. USAF: A penguin-t integrálták az F-16-ra. Bár nem tudom, hogy az USA sólymokon volt-e.

    Norvég gépekre. Azért írtam, hogy USAF gépeken nincs. Mert KF-16C/D gépeken meg Harpoon van.

    Az A-6, A-7 is cipelt valamit, de arra nem emlékszem pontosan.
    A harpoont is cipelik a tengerészek (a hornet biztosan).

    A-6 és gép és nem USAF, ergo nem számít. A-6 Harpoon platfrom volt USAF A-7 tutira nem. Navy Corsair gépen sem láttam soha. Sanszosan azért, mert nincs radar rajta anélkül meg nehéz célozni…

  36. Monti?
    Mit lehet tudni a církon-ról? mert én még sose hallottam róla .

    Kína még csak fejlesztgeti a hasonló rakétákat .
    Kínai tervek szerint 2015-re az új type 052d romboló lesz ellátva egy 500 km hatótávolságú hajó elleni rakétákkal melynek sebessége 3 mach lesz .
    Tehát távolsági területen jobb lesz mint a brahmos .

  37. wolf: Pár megjegyzés:

    “Valaki emlegette a svájci csodát: nem rossz, láttam is működni gyári videókon, a kérdés az, hogy azok a repeszek ezen a távon képesek e elég sérülést okozni, hogy a akár “buta bomba” módon ne találjon?”

    Igazából nem tudom mi az ami túlél egy 1cm átmérölyű acégolyot ha ~frontalisan ütköznek miközben az egyik megy 6 a másik meg mondjuk 2machal. Irtozatos energia.
    A tűzvezetés pont ezeknél az eszköznél sokkal megengedöbb hisz a szétrobbant “lövedék” miatt nem kell halálpontosan célozni.
    Teszem hozzá én nem azt látom, hogy amik ilyen modszerrel akarnák megoldani a problémát, P700 esetén is ami ellen az AEGIS elkészült ha már a P700 hordozó Phalanx közelben volt akkor már rég rossz. Mert ugye egy 500kts ha vizbe potyan 2km távra még mindig nagy a gáz.

  38. Fade:

    A cucc mozgási energiája miatt nem vetem el annak a lehetőségét, hogy szimplán “ráseik” a célra. Óriási terhelésekre van méretezve a szerkezet, nem biztos, hogy szétveri.
    Rémlik a “szökevény” Blackjack(?) esete, ami felszállás közben kigyullad, és a földön gurulva km-eken át kergették, lőtték, míg megsüllyedt egy mocsárban (ha valaki pontosan ismeri a sztorit, megköszönnék egy linket).

    A nukik kezdetén volt olyan ötlet, hogyha lelövik korábban, akkor is robbanjon fel, de ezt még az oroszok is elvetették a 60-as évek végére.

  39. Életemben nem hallottam ilyen sztorit. T-160-nal meg főleg. Egy MiG-23-mal történ a ’80-as évek végén, hogy katapulált felszállás közben, de a hajtómű mégsem állt le és autpilóta vitte tovább szépen nyugatra. Végül Belgimban zuhant egy házra és megölt egy 18 éves srácot.

  40. Közben kiagyalogtam, hogy valószínűleg blinder volt (rémlik a cikkből, hogy a hajózók sajnos nem élték túl, mivel lefelé kellett katapultálni). Meg Kijev környéke rémlik, mint helyszín.

    Asszem egy régi Top Gunban olvastam kb. ’97 körül.
    Van valahol a neten egy lista a top gunos cikkekről?

  41. Nos az USA is elkezdett foglalkozni a problémával, már mint a nagy sebességű hajó elleni rakétákkal. Összefoglalva valami hasonlót szeretnének tervezni mint valamikor az AIM-54 volt valamikor. (már mint extra hatótávolsággal BVR tulajdonságokkal) Természetesen gondolom a mai követelmények szerint gyorsabban és pontosabban. (mondjuk azzal akkor sem volt hiba) Ezek szerint Lézer ide RAM oda úgy látszik fenyegetve érzik magukat. Kérdés mire rakják rá. ( bár a képen ami a cikk mellett volt mintha hajóról indult volna)Mondjuk nem értem hogy erre az AIM 120 miért nem lenne jó, hiszen a “BrahMos” hatótávja 120 km vagy kevesebb. Szemből már elég korán lehetne indítani (sőt bármi ellen) ellene. ( talán csak a szoftvert kellene módosítani aztán az ügy el lenne intézve)

  42. Az a baj, hogy a társaság egy része kételkedik abban, hogy a cucc képes 2.8 M sebességgel 10 m marasságon 290 km megtenni. És erre rátesz, hogy ezeket az adatokat külön közlik a források. Vagyis megemlítik, hogy ennyi a végsebessége amit képes elérni és ilyen magasságon képes támaddni célokat stb, de nem szögezik le sehol, hogy ezt egyszerre tudná.

  43. Kicsit sok az a 16

    Valóban,ilyet csak terven láttam, de nem lehetetlen. A (régi) Brahmos nem is létező légi indítású változata lenne 2500 kiló. A H16osé 2400. Elvileg a Tu95MS 16db H-16ost vihet. 6ot belül, 10et kívül. a Brahmos mondjuk 2 méterrel hosszabb, úgyhogy lehet, belűlre el se fér.
    A ruszkiknak elfekvőben van vagy 80 Tu22esük. Azok is vihetnék hármasával.

  44. 8 külső tartót lehet rábuzerálni. 12 torpedót tud vinni, vagy Yakhoontot, ami lényegében azonos a Brahmossal. (Ebből a szempontból.)
    Mire ez a Brahmos változat bevethető lessz, ha van rá szándék, az óriás Tupoljeveket simán a célnak megfelelőre lehet barkácsolni. Vagy akár vehetnek bárhány Tu22est.

  45. Molni:

    Tu-22-st emlegetted. Azt exportálták.
    Az is igaz, hogy az M a rakétahordozó. Mintha rémlene, hogy India bérelt egy pár (4?) darabot.

    A 22-est Brahmos miatt mindenképp át kellene alakítani, akkor meg tök mindegy. De minek vennének egy olyan gépet, ami csak a repesemények számát növelné?

    Akkor már inkább a Tu-95 Bear (ha már torpedót el tud vinni, akkor ez sem lehet nagy kihívás), bár lassú (mondjuk itt meg a salt-2, start az akadály). A Tu-142 fegyverzete meg “kicsit” korlátozott. A 22M-ről ha valaki tud bővebbet, megköszönném.

  46. A lényeg, hogy hatalmas fegyver. Úgy a mérete mint a tömege lecsökkenti azon platformok számát, ami képes levegőbe emelni. Tejas szóba sem jöhet pedíg épp ő kéne legyen a hordozó és a SU30 adja a légifedezetet. Ha be akarják vetni akor a pontesebb szuhojok kell legyenek a hordozók. Vagy rendszerben tartanak valami nagyobb gépet ami hordozza stb.

  47. Mackensen:

    _Papíron_ a törzs alatt elviszi, bár hosszra majdnem akkora, mint a gép (13,2 vs 8,4), meg a Brahmos-ra kéne kerekeket szerelni, mert a Tejas-é nem érne le a földig :-D

    Mondjuk lehet, hogy fél India kellene a felszálláshoz :-D

  48. a légi indítású változat az könnyebb és rövidebb is mint a szárazföld/vízi mert nem kell rá gyorsító fokozat(az indítás pillanatában már az őt hordozó gép sebességével halad).

    molni

    A TU-22M3 gyakorlatilag stratégiai bombázó így azok a korlátozások vonatkoznak rá amik a stratégiai bombázókra.

  49. Mackensen:

    Littlejohn után szabadon:

    “A Hindustan Aeronautics Limited örömmel számolt be arról, hogy sikeres Tejas II indítás történ a Brahmos III fedélzetéről.
    És most a boldog pilóta nyilatkozik:
    – Az rakétaindításig minden rendben ment, utána vettem észre, hogy a kioldókar helyén egy cimkét hagytak a karbantartók: ‘hétfőn hozom’! 3 mach-nál hál’ Brahmának eltörtek a rögzítők.
    – És most az időjárásról…”

  50. Ez kemény…

    Star Trek: Orrfutoművet beépítik a Brahmosba… más megoldást nem látok. :)

    amúgy hamár három mért nem raktak szárnyakra 2+2t. Azmár mégis 5db, makett elbírja és akkor lehet mondani, hogy több van rajta mint egy SHn harponból átlagba, ha jól emlékszem alapból 4db harpoont szoktak SHra rakni.?

  51. Az oroszok mutogattak valami kiállításon valami Szuhojt a hajtóművek között 1 Yakhoonttal, de csak ijesztés volt. Csavarokkal volt fölbuzerálva. Szóval szándék (és hely) volna rá, csak még nem csinálták meg.

  52. “A cucc mozgási energiája miatt nem vetem el annak a lehetőségét, hogy szimplán “ráseik” a célra. Óriási terhelésekre van méretezve a szerkezet, nem biztos, hogy szétveri.”

    Nem ég. Berobban azonnal. Ezért is nemjó sztem a pldad. Olyan ez mint a gázolaj ami szobahőmérsékleten még akár el is alszik, vagy gázok ami megfelelően keveredve robbannak csak, gondolj a kempingázakra.

  53. Fade:

    A kigyulladásban/azonnali berobbanásban nem hiszek, lévén a cucc alapból “forró”, azaz egy vasgolyó (Oerlikon-os példa) becsapódása mitől gyújtaná fel?
    Elég kevés éghető anyag van rajta.
    – A harci rész úgy van megkreálva, hogy kibírja a becsapódást és _odabent_ robbanjon, azaz az nem.
    – A sérült hajtómű szétverheti a szerkezetet, de ez is inkább fizikai roncsolás, nem égés/robbanás, és mozgó alkatrész sem nagyon van, ami eltévedhet, de még ez lenne a legesélyesbb (bár ez a Brahmos második legkisebb fődarabja, a harci rész után,ha jól tudom).
    – Üzemagyag? Miután nem rakéta, így a levegő az oxidálószer, azaz kell a keverési arány.

    A légvédelmi ágyútalálat inkább szétveri (a levegő meg elintézi a többit). Csak elég gyorsan-e?

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.